Nógrád Megyei Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-11-12 / 163. szám

6 HÍRLAP HÉTVÉGI MAGAZIN 1992. július 11 -12., szombat-vasárnap NÓGRÁI LvaHIRLAP iiffi ff (&/]}{ZTWlß&ffl § 0 0 Az év teherautója Az IVECO Európa egyik legnagyobb teherautó és haszongép­jármű gyártója. A legkorszerűbb technológiával készült, kör­nyezetbarátjárművei közül méltán kapta meg az „IVECO Euro- cargo” középkategóriájú áruszállítás területén „Az év teherau­tója” címet. A Levantex kereskedelmi kft. magyarországon több megyeszékhelyen értékesítési kjépviseletet létesít, hogy az elavult gépjárműpark korszerűsítéséhez hozzájáruljon. A felszámolási hullám ősszel tetőzik A gazdasági szakemberek előre­jelzése szerint a fel- számolási hullám a nyár végén, ősz ele­jén éri el a tetőpont­ját. Az év első felé­ben csaknem 400 gazdálkodó szerve­zet ellen adtak ki csődeljárási végzést a bíróságok, s két­szer ennyi vállalat ellen van folyamat­ban a felszámolási eljárás. A csődöt je­lentett vállalkozá­sok egyötöde ex­portra termel, s ha az eljárások mind­egyikének végére felszámolás tesz pontot, akkor min­tegy 93.000-en ke­rülnek utcára. — E veszélyes­helyzet kialakulá­sában a jogszabály is ludas - állítja dr. Piskolti Sándor, a Fővárosi Bíróság gazdasági kollégi­umának vezetője. — A törvény ugyanis nem teszi lehetővé az egyes gazdál­kodó szervezetek közötti differenciá­lást. Amelyik válla­lat nem tud fizetni, azt először csőd, majd felszámolás fenyegeti, függetle­nül attól, hogy kinn- lévőségei és tarto­zásai milyen arány­ban állnak egymás­sal. így gyakran azok a vállalatok is eltűnnek a süllyesz­tőben, amelyek — megfelelő segítség­gel - megmenthe­tők lennének. A kormányzatnak a legnagyobb hitele­zőkkel, így az APEH-hel, a Társa­dalombiztosítással, a VÁM- és Pénz­ügyőrséggel el kel­lene fogadtatnia: közös érdek, hogy rugalmasan járjanak el adósaikkal szem­ben. A felszámolási hullám ugyanis az­zal fenyeget, hogy a nagy túlkínálat és a csökkenő kereslet nyomán jelentős vagyon megy ve­szendőbe. Célszerű volna tehát a fel- számolási folyama­tokat időben szét­húzni. Természetesen a kialakult csődhely­zetek évekig nem tarthatók fenn. hi­szen a gazdaság tel­jes leépüléséhez ve­zetne. A salgótarjáni szabadtéri szoborkiállításért A civil társadalom megmutatta erejét Huszonkét éve rendezi meg Salgótarján a magyar köztéri szobrászat szemléjét, a szabad­téri szoborkiállítást. Legutóbb egy nyár kimaradt, szobrok nél­kül maradt a Fő tér. Idén ismét van kiállítás, immár a huszon­egyedik. A város képviselő-tes- tülete úgy döntött, hogy ezután kétévenként lesz szabadtéri szoborkiállítás Salgótarjánban. A döntés oka egyrészt a kor­társ köztéri szobrászat jelen ál­lapota, másrészt gazdasági. A köztéri szobrászat az utolsó három évben úgyszólván megszűnt, nincs megrendelés, következésképpen a szobrászok műtermeiben nincsenek köztéri célra készült művek. Úgy tet­szik, ez az állapot hosszúnak ígérkezik, tehát a salgótarjáni szabadtéri szoborkiállítás kon­cepciójának is meg kell változ­nia. Ezután önálló alkotóműhe­lyek, művészcsoportok mutat­koznak majd be a téren. Jelen esetben ez a budapesti Fáskör nevű művészcsoportot, a hozzá­juk szellemileg közel álló há­rom megyei művészt, s egy finn szobrászt jelent. Az ő műveik töltik be most a nyári teret. Hangulatos a kiállítás a főtéren Egy város, amely gazdasági, szociális gondokkal küzd, meg- engedheti-e magának azt a „lu­xust”, hogy művészetpártolás­sal is foglalkozzon? Ez volt az a kérdés, amely a szabadtéri tárlat megrendezésével kapcsolatban is fölmerült. Úgy vélem, a képviselő-tes­tület és személy szerint dr. Zsély András polgármester is helyesen döntött, amikor a tárlat jövőjéről szavazott. Ez a kiállí­tássorozat is a város szellemi önreprodukciójának országos rangot jelentő megnyilvánulása, hozzá tartozik az itt élők min­dennapi életéhez, Salgótarján szellemi arculatának szerves ré­sze. Hogy mennyire helyes volt a döntés, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az a valóban im­ponáló önkéntes segítség és összefogás, amely a tárlat meg­rendezését lehetővé tette, hiszen önmagában a városi önkor­mányzat nem lett volna képes előteremteni a szükséges anya­giakat. Brunda Gusztáv prog­rammenedzser szerint, az utóbbi időben nem is volt példa hasonló társadalmi összefo­gásra. Ez rendkívül kedvező jel, a többi között bizonyítja, hogy értelmes célokért hajlandóak áldozni az emberek még a mai nehéz körülmények közepette is. Itt valóban a város és a me­gye civil társadalma fogott ösz- sze, hogy „megmentse” azt, amit sajátjának érez. így jött létre az idei szabadtéri szobor- kiállítás. De legalább ilyen fon­tos az is, hogy a civil társada­lom ismét megmutatta erejét. Hogyan? Magyarázatul, néhány szót az előzményekről. A szobrászok­kal a salgótarjáni József Attila Művelődési Központ ez év március 1-jétől kötött ösztöndíj­szerződést a kiállítás megrende­zésére. Ez időtől történt a szo­bortervek megfogalmazása, a makettek elkészítése, az Ipoly- vidéki Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság segítségével és támo­gatásával a faanyagok kiválasz­tása, és így tovább. Május 18-ától pedig a Kishartyán mel­letti Kőkútpusztán a „Tettekkel Nógrád Ifjúságáért” alapítvány területén dolgoztak egy hóna­pon át a művészek. Ezt az alko­tóműhelyt nevezték a II. salgó­tarjáni szobrász szimpozionnak. Ki finanszírozta ezt? Minde­nekelőtt Salgótarján város kul­turális bizottsága és a polgár- mester teremtette meg az anyagi feltételeket. Ez azonban csak a költségek kétharmadát fedezte. A többit az önkéntes támogatók adták. Köztük a már emlegetett Ipolyvidéki Erdő és Fafeldol­gozó Gazdaság, a „Tettekkel Nógrád Ifjúságáért” alapítvány, továbbá a bátonyterenyei 209. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet, a Karancshús Rt., a Via et vita Rt., az Auto-Top Kft., a Salgó-Trans Kft., az Architekt Design Kft., a kishartyáni me­zőgazdasági termelőszövetke­zet, a sóshartyáni polgármester, Antal József. Tehát az emberek fontosnak tartották, hogy történ­jen valami a téren. És történt is. Szellemi minőség jött létre. A kiállító művészek hangoztatták, ritka a magyar városok sorában az, amelyik ennyit áldoz a kul­túráért, így szavaz bizalmat a jövőnek. Ez a tény pedig legalább olyan figyelmet érdemlő, mint maga a kiállítás.-mér Fotó: Gyurkó Péter 2500 dollár kártérítés az elrontott frizuráért Hajmeresztőnek találta a West Palm Beach-i Missy Fres- hour, amit a fodrász művelt ha­jával. A belsőépítésznő be akarta színeztetni fél hosszú ha­ját, ám a fodrász a búra alatt fe­lejtette vendégét. Missynek ez­után csomószámra hullott ki a haja. így kénytelen volt csak­nem kopaszra nyíratni egykor dús haját. Ezért 10.000 dollár kártérítést követelt a fodrásztól. A bíróság nem értékelte ennyire a hajkoronája elvesztése miatt kárát, mindössze 2500 dollár kártérítést ítélt meg. Mit kell tudni a nemzeti gondozási díjról? A parlament a közelmúltban iktatta törvénybe a nemzeti gondozási díjról szóló rendelkezéseket, amelyek részletesen meghatározzák, hogy kik, hogyan részesülhetnek ebben az ellá­tásban. Összeállításunk a rövidesen hatályba lépő jogszabály főbb előírásairól ad áttekintést. Jótanácsok külföldre utazóknak O Az indulás előtt okvetlenül nézzük meg, megvan-e a saját érvényes útlevelünk. @ A hosszú várakozás miatt kerüljük a nagy közúti át­kelőhelyeket és a kisebb, a személyforgalomra is megnyi- tottakat keressük. © A kiutazó magyar állam­polgárok a valutakeretben megszabott nyugati valutát nem tudják a határátkelőhelyen be­váltani. Ezt indulás előtt kell in­tézni. O Az új szabályoknak megfe­lelően a határőrség beosz­tottai is ellenőrzik - szemlélés­sel és szúrópróbaszerűen — a ki­utazó magyar állampolgárok gépjárműveinek külső és mű­szaki állapotát, valamint for­galmi engedélyét. © A Cseh- és Szlovák Köz­társaságban megszűnt a ta­lonrendszer! 1991. október óta koronáért szabadon tankolha­tunk. Jelenleg fejeként 500 ko­ronáig szabad a turistáknak - élelmiszer és fegyver (légfegy­ver) kivételével árut kivinni. ^Ausztriában a műszaki ál­lapot mellett, az osztrák 0 szervek ellenőrzik a gépkocsi tulajdonjogát (érvényes for­galmi engedélyt) és kérik a zöld (biztosítási) kártyát. © Horvátországban és Szlo­véniában — az általános szabályokon túl - nincs semmi­lyen megkötés. @ A Szerbiába utazóknak hi­vatalosan napi 20 márkával kell rendelkezniük. A szerb ha­tóságok azonban - különösen az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt embargó óta - a szabá­lyokat sajátosan és nehezen ki­számíthatóan alkalmazzák. Ezért javasoljuk, hogy legalább napi 50 márkát vigyenek ma­gukkal a kiutazók. (Előfordult már, hogy 80, sőt 100 márka megléte esetén is visszaküldték a magyar utazót. Ugyancsak a BT-embargó óta fokozottan el­lenőrzik a magyar autósokat és a legkisebb hiba esetén is rend­kívül szigorúan büntetnek, vagy visszaküldenek akár az ország belsejéből is.) A hazatérők számoljanak azzal, hogy a hatá­rállomáson csak azt az árut en­gedik kivinni, amelynek a meg­vásárlásához szükséges valutát az utazó előzőleg hivatalosan beváltotta. © Romániába az autót csak saját tulajdonosával enge­dik be. A román határőrizeti szervek is ellenőrzik a gépkocsi állapotát. (Előfordult Artándon, hogy a személygépkocsit a dísz­léc hiánya miatt fordították vissza.) A túrista előre szerezze be a romániai elhelyezést, szál­lást bizonyító iratokat, mert en­nek hiányában a határról visz- szaküldik. A Romániában tar­tózkodáshoz naponta és szemé­lyenként 15 dollár, vagy ennek megfelelő valuta kell. Ezt ugyan a román szervek szúró­próbaszerűen ellenőrzik, de a megfelelő valuta hiányában ilyen esetben az utast vissza­küldik. © Ukrajnába a világútlevél önmagában nem elég, kell hozzá még vagy meghívólevél, vagy szolgálati, kiküldetési rendelvény. Az utazási irodák által szervezett utazásokhoz elég az útlevél. Záhonynál a ki­lépésre legkedvezőbb időpont a hétfő és a kedd, naponta 05.00 órától 12.00 óráig. A kerékpárosok tovább élnek A kerékpárosok tovább élnek és többet ismernek meg az élet­ből: ez derült ki a közelmúltban a brit orvosi kamara jelentésé­ből, amely saját és nemzetközi kutatási eredményekre támasz­kodik. Aki 35 éves korától kezdve naponta rendszeresen 13 és fél kilométert biciklizik, valódi ko­ránál 10 évvel fiatalabbnak érzi magát, és ezáltal két és fél évvel hosszabb életre számíthat. Ezt az eredményt adta ugyanis a Harvard egyetem 35-84 éves korú egykori diákjaival végzett vizsgálat. Hollandiában - amelyet ke­rékpáros országnak tartanak - a férfiak 18, a nők pedig 30 hó­nappal élnek tovább, mint ang- liában, ahol a lakosságnak csak 23 százaléka kerekezik rendsze­resen. A brit orvosi kamara azt is megállapította, hogy a bicik­listák nemcsak szívbántalmak ellen vannak jobban felvér­tezve, hanem általában kevésbé fogékonyak súlyos betegsé­gekre. A jogosultak körébe tartoz­nak azok a Magyarországon élő személyek, akik 1944 március 19 és 1989 október 23 között a magyar, vagy idegen állam ha­tósága, vagy hatósági személye által, illetve más személy poli­tikai indíttatású önkénye követ­keztében;-akik 1944-45-ben a nem­zeti ellenállási mozgalomban kifejtett tevékenységük miatt;- akik az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeivel összefüggésben Magyarorszá­gon élve — de nem feltétlenül Magyarországon - sérelmet szenvedtek és emiatt munkaké­pességüknek legalább 67 száza­lékát elvesztették. Alanyi jogon jogosultak azok is, akik az „Életüktől és szabad­ságuktól politikai okokból jog­talanul megfosztottak kárpót­lásról” szóló törvény értelmé­ben kárpótlásra jogosultak és a törvényben felsorolt sérelmek következtében rokkantak meg. Szociális indokok alapján is megállapítható nemzeti életük­től és szabadságuktól politikai okokból megfosztottakra vo­natkozó - kárpótlási törvény alapján jogosultak kárpótlásra. Kizárja a jogosultak köréből az olyan személyeket - elhuny­tak esetében a hozzátartozókat ­, akik felelősek a polgári és Po­litikai Jogok Nemzetközi Egye­zségkormányában elismert alapjogok megsértéséért. Kivé­tel ez alól, ha bizonyítható, hogy az illető később e jogok érvényesítéséért harcolt, s ezért ellene büntetőeljárás indult - aminek következtében súlyos hátrányt szenvedett, életét vesz­tette vagy hosszú időre bebör­tönözték. Nem jogosultak az ellátásra a volt államvédelmi szervezet hi­vatásos állományú tagjai, a volt karhatalmisták és mindazok, akiket az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésében való részvétel miatt kitüntettek, il­letve a leverésben önként részt vettek. Nem kaphatnak nemzeti gondozási díjat azok, akik - a hadigondozásról szóló jogsza­bály alapján - már részesülnek rendszeres kiegészítő hadigon­dozotti ellátásban, mert egy sé­relem alapján kétféle ellátás nem adható. Nem jogosultak azok sem, akik a felsorolt sérelem miatt az egyes nyugdíjak felülvizsgála­táról szóló törvény alapján a nemzeti gondozási díjat fel­váltó, azzal azonos összegű pót­lékban részesülnek. (ú.g.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom