Nógrád Megyei Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-09 / 161. szám

1992. július 9., csütörtök BÁTONYTERENYE ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Megosztják a költségeket Dorogháza. A legutóbbi testületi ülésen a körzeti orvos beszámo­lóját hallgatták meg a képviselők a település egészségügyi helyze­téről. A testület úgy döntött, hogy megosztják Dorogháza és Nemti között a társadalombiztosítás finanszírozási összegét és a két önkormányzat közösen gyakorolja a munkáltatói jogot. Ezt már a negyedik negyedévtől tervezik, amikor a felvételünkön lát­ható orvosi rendelő is elkészül. Nemtiben kudarcba fulladt a kultúra Magát a kultúra kifeje­zést még ismerjük, ám egyre ritkábban találko­zunk vele a gyakorlatban. Még néhány éve is „a mozi és a kultúrház” volt a vá­lasz arra a kérdésre, hogy milyen szórakozási lehető­ségek vannak a faluban. A helyzet annyiban változott, hogy a mozik nagy részét bezárták, kultúrházak pe­dig jórészt programok nél­kül vegetálnak. Nemtiben a 21 éves Kisbárnai Zsolt lett tavaly októberben a művelődési ház megbízott vezetője, ez év augusztus 15-éig. Kis- bámai Zsolt még szárnyal­hat, szeptembertől ugyanis a nyíregyházi mezőgazda- sági műszaki főiskola hallgatója lesz, ahonnan polgári pilótaként kerül majd ki. Ez a szárnyalás viszont nem adatott meg neki a kultúra területén:- Amikor idekerültem, az ifjúsági élet beindítása volt a feladatom. Ez sike­rült is, létrejött az ifjúsági klub, ahol különlegesebb programok nem voltak, de megkapták a fiatalok, amit igényeltek. Volt videó, zene, péntekenként kisebb diszkók. Aztán először technikai gondok adódtak, kiderült, hogy az elektro­mos hálózat nem működ­het, mert életveszélyes. Ez megoldódott ugyan, de ad­digra elmaradtak a fiata­lok. — Tehát „múlt időbe” került az ifjúsági klub? — Az is. Mivel sok az öreg és nyugdíjas a falu­ban, nekik is szerveztem klubot, klubdélutánokat. Működött itt régen páva­kor, azt szerettem volna hagyományőrző körként felújítani, de cél volt emel­lett a kikapcsolódás és a szórakozás is. Ez sem kel­lett. Eleinte nagy vissz­hangja volt a klubnak, mindenki örült, de végül is abszolút nem volt érdeklő­dés: az történt, hogy öt ember jött össze há­rom-négy alkalommal. Ez is kudarcba fulladt. — Mi jelenti most Nemű­ben a kulturális életet? — Jelen pillanatban semmi. — De ezek szerint ennek nem a pénz hiánya az oka?-Pénz volna, de fásult az egész község. Hatalmas az érdektelenség.- Dudellai ­Hősi emlékművek Hősi emlékmű felállításáról is tárgyaltak a szuhai képvise­lők a legutóbbi testületi ülésen. Szuhán és Mátraalmáson is em­léket állítanak az első, illetve második világháborúban elesett katonáknak. Az emlékmű fel­avatását mindkét településré­szen a helyi búcsúk idejére, Szuhán szeptemberre, Mátra­almáson pedig októberre terve­zik. A nyugdíjasok, éljenek bár­hol a világon, nehezebb hely­zetben vannak, mint aktív korú embertársaik. Magyarországon is súlyos probléma ez, de az északi, északkeleti megyékben fokozottan jelentkeznek azok a gondok, amelyek a szerencsé­sebb régiókban alig-alig érezhe­tők. Az országos átlagnál jóval nagyobb a munkanélküliség, alacsonyabbak a fizetések és a munkanélküli-járadékok. Ebben a környezetben megélni, vállal­kozásba kezdeni meglehetősen nehéz. A külföldi tőke is kerüli ezt az infrastrukturálisan vi­szonylag fejletlen vidéket. A lemaradás óriási, de nem szabad siránkozni rajta, vagy pedig saját magunkat sajnálni. Ezt tette nyilvánvalóvá Herczeg Istvánnal folytatott beszélgeté­sem is.- Vállalkozásba kezdtünk - mondja a nemti nyugdíjas. — A Nyugdíjas Heves és Nógrád megyében élő nyugdíjasok kezdeményezésére létrehoztuk a Nyugdíjasokért Szolgáltató és Kereskedelmi Betéti Társaságot. A szövetség­nek egyébként körülbelül nyolc- ezer tagja van. Céljaink: ingyenes jogsegély nyújtása a rászorulóknak, árusítások szer­vezése önköltséges áron alap­vető élelmiszerekből, és ren­dezvények tartása. Természetesen tagdíjat szedni nem akamnk, nem is tudnánk, hiszen a nyugdíjasok jelentős része él a létminimum alatt. Terveink ennek ellenére vannak arra, hogyan tehetnénk a lehető legkönnyebbé saját éle­tüket. Nos, nem kérni, követelni szeretnénk - az egyébként meg­érdemelt-jogunkat a magasabb életszínvonalhoz, hanem tenni Aki könnyet ejt az erdőért A természet barátai A Veres Pálné-díjat tavaly alapították. Évente hárman kaphatják meg, egy óvodai, egy általános iskolai, és egy közép­iskolai pedagógus. Idén Hor­váth Györgyné bátonyterenyei óvónő volt az egyik díjazott. Vele beszélgettünk hivatásáról, és eddigi munkásságáról.- A természethez való viszo­nyom gyermekkoromtól meg­határozó. Azt kell mondanom, hogy az én játszóterem az erdő és a mező volt. Később aztán Szorospatakra kerültem isko­lába. Csodálatos volt a környe­zet, a fák között tanultunk a természetről, mindig a „kezünk ügyében” volt a tananyag. Meghatározó volt a gimnáziumi biológatanárom, Mengyi János tevékenysége is.- Mikor kezdett el tanítani?- Visszatértem a szorospa­taki iskolába, képesítés nélküli­nek. A gyerekekkel csodálatos felfedező utakat tettünk, min­den növényt és állatot a maga természetes élőhelyén ismer­tünk meg.- Milyen tevékenységéért kapta a Veres Pálné-díjat?- Feltételezem, az összes ed­digi munkám értékelése benne van, és egyszerűbb, ha erre mondok néhány példát. Csinál­tunk a pedagógiai intézettel kö- zösen egy négyrészes videófil­met. Évszakonként mutatjuk be a természet életét, a gyerekek pedig azonosítják a növényeket és az állatokat a hivatalos, va­lamint a népi elnevezéseiken. Horváth Györgyné- A szabad idejében is fog­lalkozik természetvédelemmel?-Igen, rengeteg szakirodal­mat olvasok, és szívesen veszek részt szakmai továbbképzése­ken, konferenciákon. Bizony, miután meglátom a mátrai erdők állapotát, nem egyszer sírva jövök haza kedves fáim közül! Vigyázni kellene pedig az őshonos erdőkre, hi­szen az itteni fajösszetétel vi­lágviszonylatban is ritkaság! Mivel a helyi képviselő-testü­letnek is a tagja vagyok, mindig próbálok szót emelni az fákért!- Az óvodai oktatás mit tehet a természetért?- Ez munkám fő célja! A gyerekekkel korán meg kell is­mertetni a növény- és az állatvi­lágot. Nagyon fontos, hogy leg­alább néhány fajt biztosan fel­ismerjenek. A természetet sze­rető fiatalokból ugyanis termé­szetet szerető felnőtt válik!- Vajon hol rontjuk el?- Véleményem szerint a gye­rekek túl korán ismerkednek meg a gépekkel. Már a kiscso­portosok is tudják, hogyan kell kezelni egy tévét vagy egy vi­deót. Azt viszont nem tanulják meg, hogy egy növény vagy ál­lat folyamatos gondoskodást, törődést igényel.- Milyen eredményeket ért el eddig ebben a témában?- Az óvodások erdőn, mezőn járva a természet kisebb-na- gyobb csodái mellett annak cik­likus változásait is megismerhe­tik. Rácsodálkoznak mindenre: bennük nem kell felkelteni az érdeklődést, megvan az magától is. Évente 40-50 gyereket tudok beoltani a természet szereteté- vel. Ők nem tapossák ki a növé­nyeket, nem tépik le a virágo­kat, hogy komolyabb problé­mákat már ne is említsek. Él­ményközpontú nevelésre van szükség.- Hogyan valósítható ez meg?- Igyekszünk gyűjtögetni a természetben, persze csak olyan dolgokat, amiket szabad. így csipkebogyót, bodzavirágot is szoktunk szedni teának. Egy gally, falevél, érdekes termés vagy gomba kincs a gye­rekek szemében, és nekem kell rávezetni őket, hogyan találhat­ják meg mindig ezt a kincset az élővilágban! F.Z. Bátonyterenye és környéke Szemvizsgáló • Nemti. A helyi önkormány­zat megrendelte július és au­gusztus hónapra a szemvizsgáló autóbuszt a VISOKER Látsze- részeti, Szolgáltató és Forgal­mazó Kft-től. A lakosság így kedvezményesen, lakóhelyén juthat látszerészeti ellátáshoz. Óvodai ügyelet • Bátonyterenye. A város négy óvodája közül a nyári hó­napokban mindössze egy tart nyitva. A szülők jelentős része ugyanis munkanélküli-járadé­kon otthon tartózkodik, így egyetlen intézmény is kielégíti az igényeket. Ülés után • Dorogháza. Hétfőn este fél héttől éjfélig tartott a képvi­selő-testületi ülés. A képviselők rendeletet alkottak a lakásépítés és -vásárlás helyi támogatásá­ról, felülvizsgálták a volt köz­ségi közös tanács rendeletéit. Hatályon kívül helyezték azo­kat, amelyek a nemti tanáccsal közösen értelmezték a teendő­ket. Döntöttek szociális segé­lyek odaítéléséről is. Huszonöt kérelemmel foglalkoztak. Holnapi számunkban „Pásztó és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó Legkevésbé népszerűek a varrodák Jellemző a feketemunka 2005 regisztrált munkanél­küli volt júniusban Bátonytere­nye térségében. A férfiak „ve­zetnek” az összesítésben: 1645-en részesülnek anyagi el­látásban. Nem jogosultak ellá­tásra azok, akiknek nincs szak- képzettségük, illetve nem volt 360 napos munkaviszonyuk a bejelentést megelőző négy év­ben. A néhány főt igénylő bejelen­tett álláshelyekből nem lehet megállapítani, hogy mennyire népszerűek egyes munkahelyek és állások, a tapasztalatok alap­ján (és mivel ők nagyobb lét­számot is kérnek) egyértelművé vált, hogy a varrodák a népsze­rűségi lista legalján helyezked­nek el. Ebben az évben jellem­zőnek titulálható a fekete­munka. A bejelentéseket a me­gyei munkaügyi központ ellen­őrző csoportja vizsgálja meg. A kisterenyei irodán júniusban két főt zártak ki emiatt. Újra a térségi szeméttelepről Gondolkodásmódban a megoldás Nemti. A környezet- és ter­mészetvédelem helyzetéről, a településtisztasággal kapcsola­tos feladatokról tájékoztatta a testületi képviselőket Táborita Sándor polgármester. Szólt a fa­lut leginkább foglalkoztató té­máról, a Nemti közelében meg­valósítandó térségi szeméttelep­ről is, amely ügyében még min­dig nem sikerült mindenki szá­mára megnyugtató megoldást találni. A polgármester elmondta: örömmel vették tudomásul a környezet- és faluvédő egyesü­let megalakulását, bízva abban, hogy tevékenységükkel hozzá­járulnak az aktív környezetvé­delemhez, személyes példamu­tatásukkal ösztönzik a lakossá­got a környezetük érdekében való tenniakarásra. Összességében úgy vélte, hogy a feladatok megvalósítása nem hatósági eszközökkel, ha­nem az állampolgárok tudatára való ráhatással érhető el. vállalkozók is akarunk érte valamit! Vállalkozásunknak többek között tagja a 209-es számú nagybátonyi szakközépiskola és szakmunkásképző intézet is. Részvételük azért jelentős, mert ők tudnák biztosítani a munka­végzéshez szükséges, modern termelőeszközöket. A nyári, téli és tavaszi szüne­tek, a hét végék és a délutánok holtideje alatt sem maradnának így kihasználatlanok a nagy ér­tékű berendezések. Szükség esetén megoldható a gépek ki­helyezése, a bedolgozói rend­szer kialakítása is. Esztergált faipari termékeket, fém alkatrészeket, kézimunká­kat, speciális gyógyászati esz­közöket készíthetnénk. A kezdeményezés csírái a be­téti társaságban gyökereznek, és remélhetőleg rövid időn belül más, magasabb szintű gazdál­kodó szervezetté nőjük ki ma­gukat. Ehhez azonban szükség lenne megfelelő, tőkeerős kül­földi partnerek jelentkezésére is. Ezért segítséget kértünk a Magyarok Világszövetségétől is, hiszen elsősorban a szeren­csésebb adottságú országokban élő honfitársainkra számítha­tunk. Érdemes megjegyezni, hogy a magyar munkaerő még mindig a legolcsóbbak között van a színvonalához képest! Az üzleti célok megvalósításához anyagi segítséget az államtól nem kapunk, ezért szponzori támogatást is szívesen fogad­nánk. Akik akár a legkisebb ado­mánnyal, hozzájárulással vagy mukájukkal segítették eddigi tevékenységünket, azoknak sze­retnék köszönetét mondani! Lejegyezte: Faragó Z. Balra csak kerülővel Kisterenyei olvasóink kérdezték, mi indokolja a kötelező hala­dási irányt jelző táblát a képünkön látható fordulóban (a 21-es úton, a kisterenyei benzinkút után mintegy 300 méterre Salgótar­ján felé) miért nem lehet balra kanyarodni a főútra? A salgótarjáni közúti igazgatóságtól kaptunk választ. Elmond­ták, hogy egyszerűen a KRESZ szabályai teszik szükségessé a táb­lát, mert járműosztályozón keresztül nem lehet más irányú for­galmat engedélyezni. Balra tehát csak kerülővel közlekedhetnek az autósok. fotó: Gyurkó Gazdára talált a művésztelep Szuha-Mátraalmás. Jú­lius elsejétől az önkormány­zat vette át a mátraalmási müvésztelepet, és ezzel lezá­rult a körülötte zajló vagyo­nügyi vita. A telep állami tu­lajdonban, és a megyei mú­zeumok igazgatóságának kezelésében volt, majd igényt tartott rá mind a me­gyei, mind a helyi önkor­mányzat. A VÁB az előbbi­nek ítélte, majd a szuhaiak nyerték a fellebbezést. Az önkormányzat folyamato­san alkalmazza a telepen dolgozó munkatársat, meg­történt az ingóságok átvétele is. A megyei önkormányzat két faházat üzemeltet majd.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom