Nógrád Megyei Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-08 / 160. szám

Merénylet Mitterrand neje ellen Sikertelen merényletkísérletet hajtottak végre a francia elnök felesége ellen hétfőn az iraki Kur- disztánban, Esz-Szuleimánija közelében. Daniele Mitterrand asszony, a France Liberté huma­nitárius alapítvány elnöke és a kurdok megsegítésére alakult franciaországi bizottság egyik vezetője most harmadik alka­lommal látogatott el ebbe a kör­zetbe. Sem ő, sem a kíséretében levő francia egészségügyi mi­niszter, Bemard Kouchner nem sérült meg, amikor egy robbanó­anyaggal megrakott autó az el­nök feleségét szállító autókara­ván közelében felrobbant. A me­rényletnek azonban négy halott­ja van. Segélyszállítmányok A szarajevói repülőtérre'to­vábbra is folyamatosan érkeznek a segélyszállítmányok, annak el­lenére, hogy a nyugodtan eltelt éjszaka után hétfőn ismét kiújul­tak a harcok a szerb szabadcsa­patok és a bosznia-hercegovinai védelmi erők között. A UPI hír­ügynökség jelentése szerint az összetűzésekben legkevesebb három ember életét vesztette, és huszonhármán megsebesültek. Sokk-program A kirgiz parlament gazdasági „sokk-programot ” hagyott jóvá, hogy 1992 végéig felemelje a kö­zép-ázsiai ország gazdaságát. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértőinek bevonásával kidol­gozott program szerint szigorú ellenőrzés alá vonják a termelést és a bankrendszert. Aszkar Aka- jev kirgiz elnök szerint ezzel a módszerrel az év végére stabili­zálni tudják a gazdaságot. Hoz­záfűzte, hogy az IMF-től száz­millió dollárra számítanak, s szá­molnak az Európai Beruházási és Fejlesztési Bank (EBRD) tá­mogatásával is. Blokád Franciaországban Francia parasztok vasárnap délelőtt óta mindkét irányban blokád alatt tartják a francia­spanyol határon átvezető A-9-es autópályát és az RN- 9 országutat — közölte a rendőrség. Francia- ország déli részén parasztok só­derrel és gumiabroncsokkal tor­laszoltak el több vasúti pályát, kaotikus állapotokat idézve elő a vasúti forgalomban. Jugoszlávia a probléma forrása Noha három és fél hónapja tart már. a finn fővárosban az EBEE-országok vezető külügyi tisztviselőinek csúcselőkészítő tanácskozása, két nappal a hel­sinki csúcs előtt még sem a nyi­latkozat, sem pedig az 52 ország vezetői által aláírandó határozat tervezetét nem sikerült véglege­sen egyeztetni. Az összeurópai folyamatban való jugoszláv rész­vétel problémája a nézeteltérések fő forrása. Gyógyítható-e az AIDS? (Folytatás az 1. oldalról) Kérdéseimre így beszéltek a „kísérleti” vállalkozásról: — Önként jelentkeztünk. Nem volt más lehetőségünk. Mi­ért ne nyerhetnénk pluszéveket? Megérte, hiszen többé nem pers­pektívádon sorsunk. Sajnos, kollégáink felkészü­letlensége, esetenkénti modorta- lansága pár percre elmérgesítette a légkört. Az mégis kiderült, hogy az ér­dekeltek elégedettek, bizakodó­ak. Akkor is, ha csak kezeitek­nek, és nem gyógyultaknak mi­nősíthetők. Legalábbis a hiva­talos egészségügyi normák sze­rint. Ettől függetlenül mindenki megismerkedhetett egy komoly távlatú szemlélettel, amely csak azért váltott ki néha vaskos értet­lenséget, mert semmi köze a lég­kört mintegy 45 esztendeje fer­tőző fantáziátlan, torz, leegysze­rűsítő, demagóg, materialista gondolkodásmódhoz. Az is igaz — bár ezt most ne­héz hinni —, hogy az égiháborúk múltával tiszta kéken tündököl majd az ég. A Salgótarjánban is dolgozó, egyértelműen tehetséges és em­berségtől vezérelt Szikra doktor valószínűleg ennek tudatában optimista, mert a Heves, illetve a Nógrád Megyei Hírlapnak nyi­latkozva — a rendezvény után — így fogalmazott: — Lehet, hogy látszatra korán léptünk színre, mégis ez a köte­lességünk, mert napról napra olyanok halnak meg, akik még velünk maradhatnának. Értük megéri vállalni az olykor igen he­ves összeütközéseket, a tiszta já­téknak aligha nevezhető, övön aluli ütéseket. Ezt az ott lévők közül nem egyedül erősíthettem meg. A leghitelesebb igen mégis a megújult ápoltaké volt, akik to­vábbra is számítanak a felkaro­lásra. Mindenesetre a team tagjai nekem is nyomatékolták: — Természetesen, amennyi­ben igénylik, a teljes gyógyulá­sig... Pécsi István Drága parkolás Párizsban Mélyebben kell a párizsiaknak és az autós turistáknak a zsebükbe nyúlniok ezentúl, ha kocsiju­kat a belvárosban vagy annak környé­kén akaiják leállíta­ni: a városi tanács fel­emeli a parkolási dí­jakat. Az egész, nagy kiterjedésű belváros­ban óránként 10 frank lesz a parkolási díj. A belvároshoz csatlakozó övezetek­ben nyolcfrankos ta­rifát vezettek be; a peremkerületekben öt frankért lehet par­kolni. A belváros parkológarázsaiban tíz franknál maga­sabb az óránkénti ta­rifa, bár hosszabb időre regresszív par­kolási dijat alkalmaz­nak. Kijátszott embargó Szerb és montenegrói csempé­szek kijátsszák az Egyesült Nem­zetek Szervezetének köztársasá­guk ellen életbe léptetett olaj em­bargóját — úja a Borba című belgrádi napilap Borivoje Petro- vic szerb parlamenti elnökhe­lyettes egyik magnófelvételére hivatkozva. A cikk szerint meg nem neve­zett magánszemélyek a Fekete­tenger menti román kikötőből, Constantából importálnak heti 25 ezer tonna olajat a szankció­val sújtott Jugoszláviába. Az olajmennyiség Barnái, Monte­negro egyetlen adriai-tengeri ki­kötőjénél jut be Jugoszláviába. A lap szerint egyébként némi technikai problémát okoz, hogy a bari tartályok befogadóképes­sége mindössze 5 ezer tonna. Ausztria-lottó A Lottó Unió Kft. tájékoztatása szerint a 27. héten a nyerőszá­mok: 7, 13, 20, 26, 28, 36, a pótszám: 5. A Joker fogadási díj 25.512.599 schilling. A Joker-nyereményösszeg első nyerőosztályban 5.102.519 schil­ling. A Joker-szám: 183.648. Az Ausztria-lottó még a nyári szünidő előtt sorsolt ki egy kéthe­tes, Capri szigetére szóló nyaralást egy luxusvillában, 250.000 schilling értékben. A részvételre jogosult valamennyi játékos, aki a 25., a 26., illetve a 27. játékhéten adta le öthetes szelvényét. A nyertes a következő szelvényszám tulajdonosa: 4475 229047. Ké­rik, hogy a nyertes keresse fel a Lottó Unió Kft. ügyfélszolgálatán Horányi Katalint a budapesti 202-3991-es telefonszámon. A 27. játékhéten 1 darab hattalálatos szelvény akadt, nyeremé­nye 25.205.620 schilling. A 20 darab 5 plusz 1 találatosra egyen­ként 239.363, az 522 darab 5 találatosra egyenként 13.756, a 4 ta- lálatosakra egyenként 371, a 3 találatosakra egyenként 28 schillin- get fizetnek. A 3 darab Joker — telitalálatos — szelvény nyeremé- nye egyenként 1.360.671 schilling. <MTI1 Sűrű kormányváltások Lengyelországban Csak a válság Lengyelország politikai-életében az utóbbi időben az egyetlen, ami­re biztosan számítani lehetett, az a kormányválság. A rendszervál­tás óta eltelt 3 év alatt három kormánytól búcsúztak el a lengyelek, s egyiktől sem éppen dicsőségesen. A csúcsot kétségtelenül Jan Ol­szewski bukása tartja, akinek kormányát még olyan vádak is érték, hogy akár fegyveres erővel is készek lettek volna egyes tagjai meg­védeni hatalmukat. A lengyel történelem legfiata­labb kormányfőjének, Walde­mar Pawlaknak sem adott sok időt a lengyel politika. Miközben a csaknem ismeretlen paraszt­párti vezető néhány nap alatt a népszerűségi listák harmadik he­lyére jött fel, s impozáns pragma­tizmussal és fizikai kitartással próbált mindenütt ott lenni, ahol a problémák a legélesebben je­lentkeztek, az őt hatalomra segí­tő szövetségesek elfogytak mö- güle. A Tadeusz Mazowieckivolt miniszterelnök vezette liberális kiskoalíciót egyrészt megrémí­tette a jobboldal propaganda- kampánya, amely pártjának múltja miatt posztkommunistá­nak minősítette Pawlakot, s egy új fogalmat kitalálva „rekommu- nizációval” vádolta a liberáliso­kat, másrészt Pawlak nem volt hajlandó bábbá válni a kezük­ben. A kiskoalíció minden jelentős kormányposztra igényt tartott, ráadásul elfogadhatatlannak tar­totta a miniszterelnöknek azon elképzelését, hogy — tulajdon­képpen az Olszewski-kormány politikáját folytatva — az állami támogatás valamilyen formájá­val próbálja megmenteni leg­alább a piackonform állami nagy- vállalatokat és a mezőgazdasági termelőket. A parlamentben te­hát Pawlak magára maradt, nem tudott kormányt alakítani, ezért bejelentette, hogy visszaadja kormányalakítási megbízását Lech Walesa államfőnek — aki azonban ezt nem fogadta el. Sőt — ultimátumot intézett a par la­örök? menti pártokhoz. Pénteken kö­zölte, hogy ha estig nem tudnak többségi kormányt létrehozni, maga tesz javaslatot mind az új miniszterelnök személyére, mind a kormány összetételére. Ezt olyan mértékben érezték fe­nyegetőnek a politikusok, hogy amiről az elmúlt 3 év során sok­szor esett szó, de semmi sem lett belőle, az most összejött. Péntek estétől vasárnap haj­nali hat óráig tartó tárgyalásso­rozatban egyezségre jutott az öt jobboldali és a három liberális párt, s szövetségre lépett csak­nem valamennyi, a Szolidaritás­ból kinőtt erő. így például meg­állapodtak abban, hogy a minisz­terelnöki posztra Hanna Su- chocka asszonyt, a 46 éves, a po­litikai életben gyakorlatilag is­meretlen jogászt jelölik, akinek valószínűleg egyik legfőbb érde­me, hogy bár a Demokratikus Unió parlamenti képviselője, az abortusz törvényi betiltásának harcos híve, s ezzel nagy megbe­csülésnek örvend a jobboldali katolikus erők körében. A meg­Ugrás a ’30-as évekbe A múlt időt szeretik Kelet-Európábán A Szovjetunió, Jugoszlávia és Csehszlovákia felbomlása szi­lárdan visszaplántálta Kelet- és Közép-Európát 1918-ba — írta az Observer című brit lapban Nick T/iorpekelet-európai tudó­sító, és föltette a kérdést: „Mi kö­vetkezik most? Az első világhá­ború? Vagy a visszatérés a biro­dalmakhoz: az osztrák-magyar monarchiához, az oszmán biro­dalomhoz, utána pedig talán — amint tavaly a szerb ellenzéki ve­zető, Vük Draskovics javasolta — a bizánci birodalomhoz?” — Kétségtelenül kibillent az idő kereke. Most keressük azt a pillanatot, ahonnan újrakezd­hetnénk az időszámítást — mondta az Observemek Litván György magyar történész. Az Observer tudósítója a visz- szafelé forgó idő példájaként említette, hogy Georghe Funar kolozsvári polgármester jó ro­mán hazafinak tartja Ceauses- cut. „Funar piszkoskodása a vá­Irak nem engedi az ellenőrzést A BT komoly következményeket helyez kilátásba Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn felszólította Irakot, hogy tegye lehetővé az ENSZ-felügye- lőknek az iraki mezőgazdasági minisztérium bagdadi épületébe való bejutást. Az ellenőrök azt gyanítják, hogy az épületben ha­dászati rakéták dokumentációi találhatók. Az iraki hatóságok vasárnap reggel megtagadták, hogy az el­lenőrök beléphessenek az épü­letbe. Az ENSZ szakértői azóta a minisztériumnál őrködnek, hogy megakadályozzák a doku­mentumok esetleges kivitelét. Irak szerint a mezőgazdasági és öntözési minisztériumban nincs semmiféle olyan irat, amelyre vonatkoznának az ENSZ hatá­rozatai, így a dokumentumok nem tartoznak az ellenőrökre. Bagdadi vélemény szerint azért akaiják az épületet átkutatni, hogy „megalázzák az iraki kor­mányt”. A Biztonsági Tanács szerint az iraki hatóságok magatartása az Öböl-háborút lezáró tűzszüneti megegyezés tényleges és elfo­gadhatatlan megsértését jelenti. A testület „komoly következmé­nyekkel” fenyegette meg Bagda- dot, de ezek mibenlétét nem részletezte. Hírügynökségek szerint az iratokba való betekin­tés azért lenne fontos, mert az ENSZ-ellenőrök így megtud­hatnák, hogy mely külföldi cé­gek szállítottak a nyolcvanas években berendezéseket az iraki tömegpusztító fegyverek előállí­tására. állapodás értelmében két helyet­tese a Keresztény Nemzeti Egye­sülés ÍZCHN), illetve az Egyet­értés Centrum (PC) képviselője lenne, 11 miniszteri tárcát kapna a liberális, 15-öt pedig a jobbol­dali blokk. A kiskoahcióé lenne a fontosabb minisztériumok kö­zül a hadügy-, a külügyi és a pénzügyminisztérium, a jobbol­dalé a belügy, a külgazdasági kapcsolatok, az ipar, a mezőgaz­daság, az oktatás. Az egyik londoni konferen­ciáról hazarendelt miniszterel­nök-jelölt első szavai azonban elegendők voltak a megállapo­dás felborulásához — kijelenté­seit a PC úgy értelmezte, hogy nem fogadja el a külgazdasági kapcsolatok miniszterének sze­mélyét, s ezért azonnal kivonul­tak. Az áthidalhatatlan politikai ellentétek mellett a nagy varázs­ló, Lech Walesa államfő is min­dent meg fog tenni e kormány megalakulása ellen. Érdemes visszaemlékezni évekkel ezelőtti kijelentéseire, miszerint a Szoli­daritás nem válhat az állampárt utódává, a pluralizmus a demok­rácia alapja, ami nem tűri egyet­len erő mindent elnyomó túlere­jét. Már akkor is ezt vallotta, amikor a Szolidaritás rajongott vezetője volt. rosában élő magyar kisebbséggel pontos tükörképe Ceausescu vi­selkedésének” — állapította meg a szerző. „A szomszédos Magyarorszá­gon végül az 1956-os forradalom átkeresztelése döntötte meg a kommunistákat, amikor a politi­kai bizottság egyik merész tagja, Pozsgay Imre 1989. februárban kijelentette, hogy az 1956. októ­beri eseménysorozat nem „ellen- forradalom”, hanem népfölkelés volt. Ez egyszeriben kihúzta a szőnyeget a hatalmon levők lába alól. Azóta Magyarország ren­dületlenül rohan az ezredévfor­duló felé, de ez nem a huszadik század végi, hanem a tizenkilen­cedik század végi millennium. 1945-öt, vagyis a kommunista hatalomátvétel előtti időszakot egyetlen ugrással elérték, amikor törvényt hoztak az államosított föld és ingatlan visszaadásáról. Most, hogy az egyházak vissza- szerzik az iskolákat és a konzer­A Biztonsági Tanács hétfőn jóváhagyta Butrosz Gáli főtit­kárnak azt a javaslatát, hogy Uk­rajnát is vonják be a jugoszláviai ENSZ-békefenntartó erők köte­lékébe. A Biztonsági Tanács 758. szá­mú határozatiban döntött arról, hogy kiszélesíti a békefenntartó erők mandátumát és létszámát annak érdekében, hogy bizton­sági zónákat hozzanak létre a boszniai főváros, Szarajevó és annak repülőtere körül. A szük­séges konzultációk után Ukrajna lett az első állam, melynek fegy­veres erőit bevonták a kéksisa­kosok kibővített feladatainak el­látásába — írta az ITAR- TASZSZ hírügynökség. A jugoszláviai ENSZ-béke- fenntartó erők főparancsnoka, A francia szavazók nyugodtan elmehetnek nyaralni, csak szep­tember 20-ára hívta őket az urna elé Francois Mitterrand elnök, hogy igent — vagy nemet — mondjanak a maastrichti szerző­dés ratifikálására. Az európai unió alapját jelentő szerződés el­fogadásához az elnök a kétfor­dulós — egyrészt alkotmánymó­dosítást, másrészt a tulajdonkép- eni ratifikálást jelentő — csatá- an a népszavazást választotta, nem minden taktikai megfonto­lás nélkül, színvallásra kénysze­rítve ezzel a jobboldali ellenzé­ket. Mitterrand megnyerte az első csatát, a francia alkotmánymó­dosítás parlamenti vitáját, s ez nagy siker, még akkor is, ha a kormány kompromisszumokra kényszerült a gyors döntés érde­kében. A francia alkotmányt ugyanis meg kellett változtatni ahhoz, hogy a szerződés ratifi­kálható legyen, hiszen az — egyebek között — választójogot biztosít a helyi választásokon az Európai Közösség más, tartósan megtelepült állampolgárai szá­mára is, az alkotmány viszont ezt nem tette lehetővé. E jognak ádáz ellenfelei vannak Francia- országban, akik arra hivatkoz­nak, hogy ma már egész telepü­lések léteznek, ahol a portugál, spanyol, olasz betelepülők van­nak többségben, s ha egyszer ők szavazati jogot kapnak, előbb- utóbb meg kell adni azt a millió­nál több algériainak, a Maghreb- országokból érkezett többi be­vándorlónak. Ez az érvelés kétségkívül nép­szerű, de hirdetői számára van egy hátulütője: ha a szerződés e pontját kifogásolják is, nem he­lyezkedhetnek szembe az egysé­ges Európa Franciaországban népszerű gondolatával. Bármifé­le más reszkifogást is terjeszte­nek elő a minden bizonnyal nem hibátlan szerződéssel szemben, az egészet nem tudják elutasíta­ni. Ez hozta kényszerhelyzetbe és bizonyos mértekig válságba a vatív kormány a demokrácia há­rom pillérét, az elnököt, az alkot­mánybíróságot és a sajtót támad­ja, a liberálisok szerint a magyar- országi légkör mindinkább az 1930-as évek atmoszférájára ha­sonlít” — olvasható az Observer- ben. A szerző szerint Szlovákiá­ban a II. világháborús álfügget­lenség iránt élnek nosztalgiák, és a jugoszláviai polgárháborúban ugyancsak régi konfliktusok pa- rázslanak fel, de hozzátette: „nem méltányos megbírálni a kelet-európaiakat ezért a folyto­nos visszalépésért. Kelet-Euró- pában minden választást az Eu­rópába való visszatérés jelszavá­val vívtak meg, ám a nagy haza­térési ünnepségből nem lett sem­mi. A Közös Piac szűkkeblű a kelet-európaiak befogadása iránt, és nem képes eloltani a bal­káni tüzet — inkább aláaknázza a hitet Kelet-Európábán, hogy Európa többi része odafigyel, sőt, hogy egyáltalán létezik-e”. Szatish Nambiár tábornok hét­főn arról tájékoztatta az ENSZ- szel való együttműködés jugo­szláv állami bizottságának elnö­két, hogy a kéksisakosok ellen­őrzésük alá vonták az összes olyan területet, amelyet az ENSZ védelme alá helyeztek. Ennek megfelelően az ENSZ- erők elfoglalták állásaikat a hor­vátországi szerb Krajinában, hogy megelőzzék a helyi szerb fegyveresek és a horvát hadsereg esetleges összecsapásait. A kéksisakosok teljes mérték­ben ellenőrzésük alatt tartják Baranyát is — közölte az ENSZ- erők egyik belga parancsnoka. A jugoszláv hadsereg nehéztüzér­ségét kivonták a térségből, le­fegyverezték és feloszlatták a he­lyi területvédelmi csapatokat. mérsékelt jobboldali ellenzéket, amely pedig a tavaszi helyható­sági választások után diadalitta­san jósolta meg elsöprő győzel­mét a jövő évi parlamenti válasz­tásokra, noha eredményei nem mutattak nagy előretörést, csak a hatalmon levő szocialisták visz- szaesését. Már az első, az alkotmánymó­dosítási csatában kiderült, hogy az elnök saját szempontjából, s a kormányzó szocialista párt szempontjából egyaránt jó takti­kát választott: ósszeugrasztotta egymással az ellenzék Két nagy, egymással választási szövetséget alkotó csoportját, Jacques Chi­rac gaulleista RPR-pártját és Va- léry Giscard d’Estaing pártszö­vetségét, az UDF-et, sőt a gaul- leistáknál még a párton belüli vi­tákat is sikerült ezzel kiéleznie. Giscard habozás nélkül igent mondott az alkotmánymódosí­tásra, s a pártszövetségből csak néhány képviselő és szenátor lé­pett fel egyénileg az ellen. A ga- ulleisták viszont súlyos dilemma elé kerültek, és nem találtak iga­zán jó taktikát, sőt arra kénysze­rültek, hogy élesen bírálják part­nerpártjukat, választási szövet­ségesüket. Mitterrand, a tapasztalt takti­kus ebből kiindulva döntött úgy, hogy a tulajdonképpeni ratifiká­lási törvényt népszavazás elé bo­csátja. Itt nem kell attól tartania, hogy hosszadalmas parlamenti huzavona kezdődik, s úgy látja, ha nem is egykönnyen, de meg­lesz a szükséges többség a válasz­tók soraiban. Dánia példája mu­tatja, hogy ebben van valamelyes kockázat, de a franciák hangula­ta — még a közös piaci agrárpoli­tika megváltoztatása miatt kelet­kezett elégedetlenséget is figye­lembe véve — inkább Európa- párti, mert úgy látják, hogy csak az európai egység megerősítésé­vel lehet a szoros szövetséges helyzetében tartani mindig ve­szélyes szomszédjukat, Német­országot, mentesülni azoktól a viharoktól, amelyek ma Európa keleti felén szántanak. „ Népszavazás Franciaországban Maastrichtről Összeugrasztott ellenzék Ukrán kéksisakosok Szaraj evóban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom