Nógrád Megyei Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-07 / 159. szám

Államközösségi találkozó A <Moszkva központjában levő Prezigyént szállóban nem sokkal dél után megkezdődött az állam­közösségi csúcstalálkozó. A ta­nácskozáson, amelyre kilenc köztársaság elnökei érkeztek meg, Aszkar Akajev kirgiz ál­lamfő elnököl. Borisz Jelcin a találkozó meg­nyitása előtt újságíróknak el­mondta: a legfontosabb feladat­nak a gazdaságijellegű kérdések tisztázását tekinti. A& orosz el­nök közvetlenül a moszkvai érte­kezlet után, még hétfőn este Münchenbe repült, ahol találko­zik a G-7 csúcstalálkozó résztve­vőivel. Kétmilliárd dolláros veszteség A Jugoszlávia elleni ENSZ- szankciók közel 2 milliárd dollá­ros veszteséget okoznak az orosz gazdaságnak — jelentette ki Oroszország belgrádi kereske­delmi képviselője. Valerij Igna­tov szerint a szankciók igen hát­rányosan érintik a legnagyobb orosz autógyárakat, többek kö­zött a VAZ-t, hiszen nem juthat­nak hozzá bizonyos alkatrészek­hez az embargó sújtotta ország­ból; például egyetlen akkumulá­tort sem kapnak. A veszteségük közel 360 millió dollár. Az illeté­kes szerint ebben az esetben 800 millió dolláros veszteséggel kell számolni. A belgrádi orosz nagy- követség szerint Oroszország egyes körzeteiben a jugoszláv gyógyszerek, gyermektápszerek, lábbelik, bőr- és szőrmearuk, va­lamint a húskonzervek elmara­dása tovább növeli a deficitet ezekből a termékekből. Az érin­tett területek, így Nyugat-Szibé- ria, Kubany és Jakutföld az em­bargó előtt jelentős barterkeres- kedelmet folytatott Jugoszláviá­val. Tanácskozás Párizsban A párizsi Magyar Intézet volt a színhelye annak a többnapos ta­nácskozásnak, amelyen Európa számos országából érkezett szak­értők vitatták meg a különböző nemzeti kulturális intézetek mű­ködését. Ezek az intézetek hiva­tottak arra, hogy országuk kultú­ráját más országok lakóival is­mertessék meg, felhívják a fi­gyelmet annak alkotásaira, be­mutassák művészettudományát. Az intézetek képviselőinek első ilyen tanácskozását az európai kulturális együttműködési kollé­gium nevű szervezet hívta össze, s azon elsősorban azt a kérdést vitatták meg, milyen közönségre támaszkodhatnak az intézetek tevékenységükben, hogyan lehet állandó közönséget toborozni, híveket szerezni más országok­ban az egyes intézetekben a nemzeti kultúra megismerésé­hez. Latin-amerikai kapcsolat A latin-amerikai térség és az új közép-európai demokráciák párhuzamos úton haladnak. Ma­gyarország számára nagyon fon­tos a latin-amerikai kapcsolat, hiszen piacot kell találnunk egy sor olyan terméknek, amelyet ed­dig az a keleti piac vett át, amely mára fizetésképtelenné vált. Nagy segítség a latin-amerikai kapcsolatok építésében a Dél- Amerika számos országában élő népes és megbecsült magyar kö­zösség —jelentette ki Katona Ta­más államtitkár a Dél-amerikai Magyar Hírlapnak adott nyilat­kozatában. A Buenos Aires-i lapban közölt interjúban a politi­kus azt mondta, hogy míg a latin­amerikai országok végcélja egy­fajta amerikai integráció kialakí­tása, Magyarországé az EK teljes jogú tagságának elnyerése ebben az évezredben. A cél nem azo­nos, de az út párhuzamos, és rendkívül sokat tanulhatunk egymás tapasztalataiból ezen az úton — jelentette ki. A kapcso­latépítés szempontjából Chilét sorolta az első helyre, majd Ar­gentínát, Brazíliát és Uruguayi említette. Élőhalottak segítenek A brit kórházak ezentúl költ­ségvetési támogatást kapnak, hogy egészben és életben tarthas­sák agyhalált szenvedett embe­rek testét, mert így lehet a legbiz­tosabban tartósítani egyes szer­veiket későbbi átültetés céljára. A létfenntartó gépezetek drága működtetésének költségét a kor­mány utólag megtéríti az inten­zív osztályoknak. Kohl — Bush eszmecsere Megnyílt a müncheni csúcs Kubai alkotmányreform Ami változik, s ami nem Helmut Kohl, Németország kancellárja hétfőn délelőtt Mün­chen központjában üdvözölte a világ másik hat fejlett ipari orszá­gának — az Egyesült Államok­nak, Nagy-Britanniának, Fran­ciaországnak, Olaszországnak, Kanadának és Japánnak — a ve­zetőit, s ezzel kezdetét vette a 18. világgazdasági csúcs, amelynek először kell érdemben foglalkoz­nia a Szovjetunió felbomlásával tetézett keleti rendszerváltások kö vetkezm ényei vei. Éppen ezért nem véletlen, hogy nem a többi téma — a világ- gazdasági helyzet, a fejlődő vi­lág, a szovjet építésű atomerő­művek biztonságossá tétele — áll az érdeklődés középpontjában, hanem Oroszország es a Nem­zetközi Valutaalap kötélhúzása, a Független Államok Közössé­gének már megígért, a közösség Hat évvel a csernobili kataszt­rófa után az ukrán kormány nemzetközi pályázatot írt ki a sé­rült reaktor kijavítására és a hely­szín megtisztítására. Kievi hiva­talos körök szerint a reaktor fölé rohammunkával emelt beton­szarkofág átépítését néhány év alatt „ ésszerű” költséggel el lehet végezni. A helyszín rendbehoza­tala és a nukleáris hulladék eltá­volítása azonban multimilliárd dolláros feladat, s akár 100 évig is eltarthat. Senki sem birkózott még meg ilyen problémával, mert sohasem fordult elő a cser­nobilihoz hasonlítható kataszt­rófa. így hát a hivatalosan július 6-án kiírt pályázat inkább új öt­letek felvetésére irányul, mint­sem hagyományos ajánlatok be­nyújtására — mondta a Reuter brit hírügynökség tudósítójának Alekszander Sztoljarov, az uk­rán kormány tudományos és technikai együttműködési bi­zottságának vezetője. A készpénzben szűkölködő ukrán kormánynak problémái voltak kellő számú pályázó moz­gósításával, mert csupán 20 ezer dollárt ajánlott fel a legjobb el­gondolásért. — Ez az összeg még egy elő­zetes vizsgálat költségeit sem fe­dezi — hangoztatta Ándré Leg- leye, a Lafarge-Coppee nevű francia építési vállalat mérnöke. Legleye egy csoport francia szak­értővel áprilisban Csernobil- ban járt, hogy felmérje a kárt és megbecsülje a tennivalókat. — A hatóságoknak kevés konkrét roblémáinak nagyságrendjéhez épest szerény, 24 milliárd dollá­ros hitelcsomag ügye, vagy hogy kap-e a FÁK legalább két évig tartó moratóriumot körülbelül 70 milliárd dollárt kitevő külföl­di adósságállományának törlesz­tésére. A világgazdasági csúcsérte­kezletről a rendező németek el­képzelése értelmében olyan üze­netnek kell kisugároznia, hogy a Hetek úgymond kézben tartják a világ sorsának alakítását, a világ- politikai helyzetben nem áll be (további) destabilizálódás, s ezen a biztonságos alapon a gaz­daság hozzáláthat konjunktúra­élénkítő programjainak végre­hajtásához. A hivatalos nyitóceremónia előtt Kohl kancellár Bush ameri­kai elnökkel folytatott eszmecse­rét. adata van a felrobbant reaktorról — mondta. — Mindenekelőtt ko­moly tanulmányozásra van szük­ség, amely 18 hónapot is igénybe vehet, és kétmilllió dolláros költ­séggel jár. Ukrajna igyekszik meggyőzni az Európai Közösségeket, hogy segítsen a terv finanszírozásá­ban, megígérve, hogy a pályázat nyertese jelentős részt fog kapni az elvégzendő munkából. Máris több külföldi társaság mutatott érdeklődést, — köztük az AÉA Technology brit, a Los Alamos Technical Ássociates amerikai és a Kraftanlagen német vállalat. A jelenlegi acél-beton szerke­zet kijavítása sürgős. 25-30 éves sugárzásvédelemre tervezték, de a szakértők szerint élettartama sokkal rövidebb lesz. Heves eső­zés vagy a reaktor alatt felgyü­lemlett víz kimoshat veszélyes mennyiségű radioaktív hulladé­kot, amely megfertőzné a kör­nyék földjét és vizeit. Veszély- forrás az is, hogy leomolhat az a 2000 tonnás betontömb, ame­lyet a reaktor fölé emeltek. A tömb a robbanásnál felemelke­dett, s most ingatag egyensúlyi helyzetben hever a reaktort tar­talmazó tartály szélén. Francia szakértők szerint a feladat legkönnyebb része lenne a katasztrófa után épített szarko­fág fölé és alá vastag védőréteget építeni. A reaktor és a sérült épület szétbontása azonban túl­ságosan veszélyes munka embe­rek számára, úgyhogy különle­ges robotokra lenne szükség, amelyekre a sugárzás nincs ha­tással Oroszország Major realizmust sürget John Major brit miniszterel­nök vasárnap figyelmeztetett, hogy a Nyugat ne szabjon olyan feltételeket Oroszországnak a se­gélyekhez, amelyeket az nem tud teljesíteni. A brit kormányfő a hét végén Londonban tárgyalt a japán mi­niszterelnökkel az EK-Japán egyeztetés keretében, és utána kijelentette: ne legyenek a felté­telek olyan szigorúak, hogy telje­sítésük politikailag lehetetlenné váljék (az orosz kormány számá­ra). Ez létfontosságú a jelenlegi helyzetben. Mijadzava Kiicsi japán mi­niszterelnök Borisz Jelcin orosz elnök megjegyzésére reagált, hogy nem lehet megegyezés a Ja­pán követelte Kuril-szigetekről mindaddig, amíg Japán nem mű­ködik közre a nyugati segélyek­ben. — Japán már 2,65 milliárd dollárnyi segélyt adott Oroszor­szágnak. Ha Jelcin úr erről nem tud, az nagyon furcsa — mondta Mijadzava. A Kommunista Párt, a mun­kásosztály szervezett, marxista- leninista élcsapata a társadalom és az állam legfelsőbb szintű ve­zető ereje — áll a Kubai Köztár­saság Alkotmányának 5. Cikke­lyében. S noha a hivatalos ha­vannai tájékoztatás ezekben a napokban „alapvető változások­ról” beszélve harangozza be a parlament július 10-i ülése elé terjesztendő alkotmánymódosí­tást, a kommentárok, ismerteté­sek világossá tették: a fenti meg­határozás — s ezzel a rendszer lé­nyege — marad. A módosítások némelyike el­ső pillantásra valóban jelentős­nek tűnik, ám közelebbről vizs­gálva rendre kiderül róluk, hogy csupán a körülötte megváltozott világ realitásaival szembenézni kénytelen szigetország utólagos alkalmazkodását rögzítik jogsza­bályba. így például a preambu- lumból eltűnik a hivatkozás a Szovjetunióval és a szocialista tá­bor országaival való közösségre — több mint két évvel azután, hogy eltűnt maga a tábor. He­lyette a „latinamerikanizmus” válik a külpolitikai orientáció el­sődleges irányává; az alaptör­vényben is tükröztetve a vezetés­nek azt a törekvését, hogy ismét helyet keressen az ország számá­ra a latin-amerikai és karibi álla­mok között. Ugyanakkor az állam jellegé­nek új meghatározásából sem hi­ányoznak majd a régi elemek: a tervezet szerint „a proletár inter­nacionalizmus, a latin-amerikai, a karibi népekkel és a többi nép­pel való testvéri barátság, együtt­működés és szolidaritás képezik az állam alapját”. Nem igazán újdonság az a mó­dosítás sem, amellyel törölni ter­vezik a marxista tudományos vi­lágnézet állami rangra emelését, helyette a laikus államot, a vallá­si megkülönböztetés tilalmát ál­lítva előtérbe, hiszen már a tavaly őszi pártkongresszuson békejob­bot nyújtottak a vallásos embe­reknek, még a párttagságot is le­hetővé tették számukra. A legnagyobb előzetes vára­kozást talán a választási rendszer tervezett módosítása keltette, amelynek értelmében — az eddi­gi delegálásos rendszer helyett — közvetlenül választják majd a parlamenti képviselőket és a me­gyei szintű néptanácsok tagjait. Ez — legalábbis elméletben — lehetőséget ad arra, hogy függet­len képviselők is bejussanak a törvényhozásba. Az első magyar tiszt, aki Bundeswehr-akadémiát végzett A kétméteres VSZ-katonákróla nyugati hadsere­gekben élő legendákat az olcsó fantázia találta ki? „Érkezésemet a hürth-i nyelvtanfolyamra nagy iz­galom előzte meg, de ezt csak később vallották be. Valamilyen piros inges, piros szemű alakot vártak, aztán meglepődtek, amikor ott állt egy ember két füllel és egy orral” — meséli Seres Antal őrnagy, az első magyar katona, aki elvégezte a Bundeswehr ve­zetési akadémiáját. Június végén volt a kibocsátó ünnepség a ham­burgi intézményben, amelyet minden német tiszt elvégez. A vezetési akadémia harminc év óta kül­földi tiszteket is képez és továbbképez, s most elő­ször közép-kelet-európai hallgatói is voltak a tíz hónapos tanfolyamon: egy magyar, egy csehszlo­vák és két lengyel. A közép-kelet-európaiak a nem NÁTO-országok tisztjeinek csoportjába kerültek, színes társaságba: 29 ország 3Í tisztje az összes kontinenst képviselte. A német akadémia vezetői tágítani akarják a kört Európában kelet felé: a bal­tiak és az ukránok kerülhetnek legelőbb sorra. Az MTI tudósítója a Hamburgból hazafelé tartó Seres Antalt Bonnban kérdezgette tapasztalatairól, amelyeket akár a Frunze katonai akadémián is ösz- szegyűjthetett volna. Illetve ott nem. A harmincas éveiben járó, magyar előképzettséggel rendelkező őrnagy a legfőbb különbséget egy nyugati és egy ke­leti katonai felsőoktatási intézmény között abban látja, hogy Nyugaton, ugyanúgy, mint társadal­mukban, nagyobb teret adnak az önállóságnak, az egyéni kezdeményezésnek. — A NATO-ban a „megbízás” elvére épül az egész, a volt Varsói Szer­ződésben parancsra — mondja Seres Antal, s a kü­lönbséget leegyszerűsített példával is láttatja. A ke­let-európai akadémiákon régebben a tantermi fog­lalkozásokon több variációt gyakoroltattak, bifláz- tattak be, míg a NATO-ban alapismeretekre építve megadják, hogy mit kell megcsinálni és mikorra. „Bizonyos határokon belül szabad térben gondol­kodnak, vázat adnak és gondolkodásmódot közve­títenek” — nyomatékosítja Seres Antal. A Hamburgban tíz hónap alatt nyert ismeretek dandár, hadosztály és hadtest szintű törzseknél telje­sítendő szolgálathoz elegendőek, a legmagasabb szintű törzstiszti kiképzést jelentik, ám Seres őrnagy minden bizonnyal a magyar honvédelem nemzet­közi kapcsolatainak kiépítésében kamatoztatja majd ismereteit és ismeretségeit. A katonai képzés mellett általános katonapolitikai ismereteket is el­sajátítanak a hallgatók Hamburgban, s alaposan bemutatják nekik Németország politikai, gazdasági és kulturális valóságát. Seres Antal az első fecske volt Németországban. Vajon nyarat csinál-e? Az ő véleménye szerint a jö­vőben a nemzeti képzésnél marad meg a magyar hadsereg, nem esünk át a ló túlsó oldalára: eddig Moszkva volt a tisztképzés Mekkája, most pedig Hamburg lesz. Mindenesetre, a Bundeswehr mün­cheni és hamburgi egyetemén egy-egy magyar már öt évig tartó stúdiumokra készül, a tíz hónapos hamburgi tanfolyamon szeptember elsejétől két magyar tiszt vesz részt, és külön húsz fő is elvégzett már egy rövidebb tanfolyamot. Itt megismerkedtek a titokzatosan hangzó „belső vezetés”-sel, az Inne­re Führunggal, ami a német katonai filozófia sűrít­ménye: az általános, demokratikus társadalmi sza­bályok alkalmazása a hadseregre, az állampolgár nem cserélődik ki, csak uniformisba öltözik. Elsősorban ötletfelvetést várnak Pályázat Csernobil ügyében Hess-iratok Még maradt homály az új részletek mögött A Hess-iratokból Londonban nyilvánosságra hozott második, s egyszersmind utolsó adag rávilágít ar­ra, miért akarta Churchill eredetileg 75 évre titkosítani a dokumentumokat, de továbbra sem eldönt­hető az, amire a történészek a leginkább kíváncsiak voltak: a brit titkosszolgálat csapdájába esett-e Hess, vagy alapos okkal számíthatott-e arra, hogy együttműködőkre lel brit előkelők körében béke­ajánlatához. A brit kormány nyíltságról szóló új elvei értelmében csütör­tökön a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tették a kor­mányzati irattárakban levő Hess-dokumentumok második adagját. Az elsőt két hete szaba­dították fel. A dokumentumok egy része azonban 2017-ig még zár alatt maradt. Az új dokumentumokból egyebek között kiderül: 1. A bri­tek már az eddig ismertnél ko­rábban is tudtak a náci népirtás­ról. 2. Hesst a titkosszolgálat or­vosszakértői bolondnak nyilvá­nították, de a brit kormány ezt igyekezett titokban tartani. 3. Az iratok megerősítik, hogy skóciai útja előtt Hess közvetítők útján levelezett angol és skót lordok­kal, bár most sem tudódott ki, kapott-e, és ha igen, milyen vá­laszt. 4. A brit titkosszolgálat megpróbált részleteket megtud­ni Hesstől a Szovjetunió elleni támadásról, a Barbarossa-terv- ről, de ez sikertelen maradt. 5. Lengyel emigránsok el akarták rabolni Hesst, hogy agyonverjék, de a brit hatóságok ezt megelőz­ték. Rudolf Hess, Hitler helyettese 1941. májusban szökött repülő­gépén Nagy-Britanniába, hogy — az eddigi dokumentumok ta­núsága szerint — saját kezdemé­nyezésével kieszközölje a brit­német megegyezést a világ fel­osztásáról. Az angolok börtönbe vetették, majd a nürnbergi per­ben is elítélték, s Hess 1987-ben halt meg a nyugat-berlini Span­dau börtönében. A hivatalos vál­tozat szerint öngyilkos lett. Most napvilágra került egy följegyzés, amelyet Sir Stewart Menzies, a brit kémelhárítás ve­zetője 1941 nyarán írt Churchill miniszterelnöknek. „(Hess) kí­váncsi, mivel tudjuk bizonyítani állításunkat, hogy atrocitások voltak a koncentrációs táborok­ban. Erősen tagadja, hogy ilyes­mik történtek volna. A külügy­minisztérium összeszedi a szük­séges dokumentumokat.” Eddig úgy lehetett tudni, hogy a Nyugat először 1942-ben, lengyelországi koncentrációs táborokból mene­kült foglyok elbeszéléseiből érte­sült a népirtásról. Az egyik dokumentum arról szól, hogy az orvosok megállapí­tották: Hess, ha nem is gyengeel­méjű, de állandó szellemi zava­rodottságban van, s nem lenne nehéz hivatalosan őrültnek nyil­vánítani. Az ezzel foglalkozó 1941. őszi külügyminisztériumi iratban azonban ez olvasható: „kétséges, helyes volna-e bolon­dokházába csukni. Hollétét nem lehetne eltitkolni a svájci nagy­követ elől”. A brit kormány attól tartott, hogy a svájci nagykövet, a genfi egyezményekre hivatkoz­va, közbenjárna Hess kiadásáért Németországnak. A brit kor­mány álláspontja az volt, hogy Hess „minden lényeges időpont­ban felelős volt tetteiért, és jelen­leg is olyan állapotban van, hogy bíróság előtt felelősségre vonha­tó”. Az új dokumentumok között van egy levél, amelyet Hess egyik német barátja írt még 1940. szeptemberben Hamilton herce­gének, találkozót kérve tőle Por­tugáliában. Hess nyolc hónappal később, 1941. május 10-én Ha­milton hercege skóciai birtokán ért földet. A levélben olyan brit­német béketervről volt szó, ame­lyet azután Hess is igyekezett előadni megérkezése után. Egy másik, 1940. novemberi brit tit­kosszolgálati irat részletek emlí­tése nélkül arról szól, hogy foly­tatódtak a kapcsolatok. Hess 1941. szeptemberben, már fog­ságából, Lord Beaverbrooknak is írt béketeremtő szándékairól. A most közzétett iratokból az is kiderül, hogy a brit elhárítás 1941 nyarán kinyomozta: a brit hadsereg kötelékében levő len­gyel katonák el akarták rabolni Hesst. A náci vezért akkor egy dél-angliai katonai táborban őrizték. A helyi parlamenti kép­viselő nehezményezte, hogy lu­xus, mennyien őrzik Hesst. An­thony Eden külügyminiszter vá­laszlevél-tervezetében így írt: „Számos bizonyítékunk van, hogy az országunkban állomáso­zó szövetséges erők egyes tagjai összeesküdtek a fogoly elrablá­sára. A nagy létszámú őrség célja tehát nem elsősorban Hess bent- tartása, hanem a nekivadult em­berek kinttartása”. A külügymi­niszter végül csak „speciális okokkal” indokolta a tekintélyes őrséget a képviselőnek elküldött válaszában. 1942 nyarától Hesst azután Walesben őrizték tovább. Az iratokból kitűnik, hogy a brit kormány eredetileg fel akar­ta használni propagandacélokra Hesst, de aztán — egy külügyi dokumentum tanúsága szerint — úgy döntött, hogy „a kendőzet­len igazság Hessről nem lenne jó propagandaeszköz” az ellenség erkölcsi erejének gyengítésére, mert Hess elméje zavart volt, nem szolgált érdemleges infor­mációkkal, és bár a náci vezetés megtagadta, ő továbbra is istení­tette Hitlert. A dokumentumokból egyér­telmű: a brit kormány jól tud­ta, hogy Sztálin provokációra, Roosevelt pedig különbéke- szándékokra gyanakszik, de Londonban ennek ellenére is ki­tartottak a titkolózás mellett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom