Nógrád Megyei Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-06 / 158. szám
Megállapodás Bécsben A hagyományos fegyveres erők A bécsi Hofburg ismét fontos egyezmény parafálásának színhelye, s a hétfői ünnepség egyűttal hosszadalmas és nem várt fordulatokban bővelkedő tárgyalássorozat lezárását is Jelenti. 1990. december 11. és 1992. július 1. között tárgyalt kezdetben 22, majd a Szovjetunió felbomlása után 29 résztvevő állam a hagyományos fegyveres erők személyi állományának korlátozásáról. A záródokumentum azt a megállapodást rögzíti, hogy az érintett országok hagyományos fegyveres erőinek létszáma nem fogja meghaladni a nemzeti alapon vállalt korlátozási szintet — az e szintek elérésére kitűzött határidőt követően. Utóbbi meghatározás annyit jelent, hogy az 1990. november 19-én Párizsban aláírt, az európai hagyományos fegyveres erők fegyverzetét és harci technikáját korlátozó szerződés hatályba lépését követő 40. hónap végére kell elérni az említett szinteket. Ami Magyarországot illeti, a honvédelmi minisztérium és a magyar honvédség vezető szer-' vei, a nekik alárendelt csapatok, intézmények katonalétszáma a nemzeti vállalás szerint nem haladhatja meg a 100 ezer főt. A záródokumentumban szereplő nemzeti létszámkorlátozások a résztvevő államok számára politikai kötelezettségvállalást jelentenek, ám nem jogilag kötelező érvényűek. A korlátozások az „alkalmazási övezetben” lévő szárazföldi — és ilyen telepítésű — hagyományos fegyveres erők személyi létszámára vonatkoznak. Széles körű, az információ- cserére és bejelentési kötelezettségekre vonatkozó, valamint egyéb, a stabilizációt szolgáló intézkedések egészítik ki ezeket a rendelkezéseket. A korlátozás nem terjed ki sem a félkatonai sem a békében belbiztonsági feladatokat ellátó erőkre, amelyekről ugyanakkor információt kell szolgáltatni. A személyi állomány korlátozásáról szóló záródokumentum — amelyet a bécsi parafálás után véglegesen Helsinkiben látnak el kézjegyükkel az EBEÉ országok vezetői -, elsősorban a katonai átláthatóság és a katonai eszközökkel megvalósítható szándékok kiszámíthatósága szempontjából jelentős. A magyar EBEÉ küldöttség Bécsben a dokumentumot értelmezve rámutat, hogy bár az szorosan kapcsolódik a párizsi szerződéshez, szakít annak kettős jellegével: minden intézkedés nemzeti kötelezettségvállalást takar, a csoportszemlélet eltűnt. Nem elhanyagolható körülmény, hogy a nemzeti szintek kitöltése hosszabb távon a legtöbb résztvevő esetében nem lesz teljes, mivel a bejelentett szintek eleve tartalmaznak bizonyos beépített biztonsági ’’játékteret”. A {Széthulló Csehszlovákia Illegális SZKP-kongresszus Szovjethatalmat Az orosz elnök hivatalos a müncheni csúcsra Jelcin haladékot szeretne Oroszország szeretné, ha a nemzetközi pénzvilág két évig eltekintene a volt Szovjetunió adósságainak törlesztésétől, beleértve a kamattörlesztést is. — Az orosz küldöttség nem hagyhatja el úgy Münchent, hogy ne kapjon haladékot. Biztatni szeretnék mindenkit arról, hogy az adósságot vissza fogjuk fizetni, de most erre nincs lehetőség — közölte német újságírókkal Moszkvában Borisz Jelcin, aki szerdán találkozik a bajor fővárosban a világgazdasági csúcsértekezletén részt vevő német, amerikai, japán, kanadai, francia, brit és olasz vezetőkkel. A volt Szovjetunió külföldi adósságállományáról eltérő adatok vannak forgalomban, 70 milliárd dollár körül mozoghat, abból Oroszország vállalta át a legtöbbet. Az orosz elnök egyben üdvözölte Bush amerikai elnöknek azt a felvetését, hogy Oroszországgal esetleg ki lehetne bővíteni a világ hét legfejlettebb ipari országának körét. Bush ötlete azonban hűvös fogadtatásban részesült Bonnban, Tokióban és Londonban. A menekültekről Ausztriában Bírálják kormányukat a bécsi lapok Magyarország is különbséget tesz most már a háború elől menekülők és a deportáltak között — írják a szombat reggeli bécsi lapok. Ennek ellenére — emelik ki — Magyarország továbbra is fogadja a menekülteket. A Der Standard egyenesen ellentétbe állítja, hogy a vízumkényszert bevezetni nem szándékozó Magyarországon 100 ezer menekült van, míg Ausztriában ez a szám 50 ezer. A Kurier idézi Franz Bauert, Ausztria budapesti főkonzulját, aki szerint a magyar kormány neheztel, amiért az osztrák intézkedést egyik percről a másikra hajtották végre. Nem szűnik a bécsi lapokban az osztrák kormány intézkedésének bírálata. A Der Standard hosszan fejtegeti, mennyire téves Löschnak belügyminiszter álláspontja, amely szerint nem lehet a tanév befejeztével kiürült iskolákat szállásként rendelkezésre bocsátani. Mégha csak két hónapról is van szó — írja a lap — ezeknek az embereknek ez az idő a túlélés lehetőségét jelentené. Az anyaországban cáfolják Román önkéntesek Moldovában? Ausztria aggodalommal figyeli Csehszlovákia feltartóztathatatlan széthullását — úja a Die Presse Bécs Prága és Pozsony között című kommentárjában. A lap külpolitikai rovatvezetője ellentétbe állítja a csehszlovákiai fejleményeket Szlovénia és Horvátország önállósodásával; a szlovákok elszakadása nem egy antidemokratikus, soviniszta, militarista hatalom ellenében megy végbe, hanem mesterségesen szított provincializmustól indíttatva az egyik reményteljes reformországgal szemben . — Magyarország úgy gondolja, hogy az új helyzet uj lapot nyit a szlovák-magyar kapcsolatokban — nyilatkozta a szlovák rádiónak Jeszenszky Géza. A magyar külügyminiszter elmondta: — Nem feltételezem, hogy szlovák részről ne lenne meg a kellő hajlandóság. Meg vagyok győződve: ha a szlovák politikusokkal tárgyalóasztalhoz ülünk — tartozzanak azok bármilyen párthoz -, és ha lesz hajlandóság a közös érdekek tudatosítására, akkor nem csak hogy megtalálhatjuk a közös hangot, de a közös lépésekben is megegyezhetünk. Egy korszak vége címmel kommentálja hétvégi számának vezércikkében a tekintélyes francia lap, a Le Monde azt, hogy a csehszlovák törvényhozás nem választotta újból elnökké Václav Havelt. „Ez ugyan természetesen nem a világ végét, de mindenképpen Csehszlovákia végét jelenti — hangoztatja az írás. akarnak... A marxizmus-leninizmus eszméit, az osztálynélküli társadalom és a szovjethatalom megteremtését tűzte zászlajára az SZKP szombati XXIX., újjáalakuló kongresszusa, amelyen alig száz küldött vett részt. A kongresszusi résztvevők hét volt szovjet köztársaságból érkeztek, de a tanácskozáson képviseltették magukat a rokonszenvező baloldali pártok és szervezetek is. Állítólag a kínai és a görög kommunista párt küldöttsége szintén jelen volt a tanácskozáson. Szergej Szkvorcov, az illegális puskinói tanácskozás szervezője a pártprogramot vázolva az orosz kommunisták összefogására, az orosz elnök és kormánya lemondatására helyezte a hangsúlyt. Az újsütetűjiártvezető ismertette azt a válsagellenes akciótervet, amely a „leendő SZKP- kormány” munkájának alapját fogja képezni. A tanácskozáson megválasztották a 100 fősre tervezett Közf ionti Bizottság és Központi El- enőrző Bizottság tagjainak egy részét. Bukarestben vasárnap határozottan cáfolták azt az előző napi moszkvai bejelentést, miszerint román önkéntesek harcolnak Moldova keleti területein — jelentette az ITAR-TASZSZ. Szombaton Alekszandr Lebe- gyev vezérőrnagy, a 14. hadsereg nemrégiben kinevezett parancsnoka kijelentette: bizonyítékai vannak arról, hogy román önkéntesek is harcolnak; tudomása szerint a Dnyeszteren túli területeken folyó hadműveletekben 32 önkéntes román pilóta vesz részt. A román védelmi minisztérium ezzel kapcsolatban leszögezi: „Minden alapot nélkülöz ez az állítás, amelynek az a célja, hogy ürügyet szolgáltasson a 14. hadsereg beavatkozására a független és szuverén Moldova területén folyó konfliktusba”. A minisztériumi közlemény hangsúlyozza: egyetlen román katona sem vesz reszt a Dnyeszteren túl dúló konfliktusban. A dokumentum szerint Románia és hadserege a térség problémáinak diplomáciai — s nem katonai — megoldása mellett van. Bush varsói tárgyalásai Ünnepélyes fogadtatása után George Bush amerikai elnök a varsói királyi palotában vasárnap négyszemközti megbeszélést folytatott Lech Walesa lengyel államfővel, ami a tervezett fél óra helyett csaknem egy órát tartott. Ezután csatlakoztak a lengyel-amerikai plenáris tárgyalásokhoz, amelyek a két ország külügyminisztereinek, Krzysztof Skubiszewskinek és James Bakernek a vezetésével folytak. Bush és Walesa rövid beszédben foglaltak állást a lengyel-amerikai politikai kapcsolatok további erősítése és a gazdasági kapcsolatok fejlesztése mellett. Ezután a vendég találkozott Waldemar Pawlak lengyel miniszterelnökkel is. Panic kormányalakítási tervei Főként üzletemberekből álló szakértői kormányt kíván alakítani Milan Panic, a Szerbia és Montenegro alkotta Jugoszláv Szövetségi Köztársaság kinevezett miniszterelnöke. Kormánya új programját egy-két héten belül a szövetségi parlament elé terjeszti. A Tanjugnak nyilatkozva Panic úgy fogalmazott, hogy politikusoknak nemigen lesz helyük kormányában. Fontosnak tartja a privatizáció mielőbbi beindítását, a piacgazdasági alapok lerakását. Szerinte egy-két éven belül már jelentkezhetnek az első eredmények. Amerika segítőkész Az amerikai szenátus 76 szavazattal 20 ellenében jóváhagyta az Oroszország és a FÁK más tagországainak megsegítéséről szóló csomagtervet. Ennek értelmében az Egyesült Államok kormányát felhatalmazták 12 milliárd tto/fórbefizetésére a Valutaalapba. Oroszországot is sújtja az ENSZ-szankció A Jugoszlávia elleni ENSZ- szankciók közel 2 milliárd dolláros veszteséget okoznak az orosz gazdaságnak — jelentette ki Oroszország belgrádi kereskedelmi képviselője. Valerij Ignatov szerint a szankciók igen hátrányosan érintik a legnagyobb orosz autógyárakat, hiszen nem juthatnak hozzá bizonyos alkatrészekhez az embargó sújtotta országból; például egyetlen akkumulátort sem kapnak. Brit botrány a Göbbels-napló nyomán Himmler felelős a zsidók kiirtásáért? Brit történészek örömét, hogy a moszkvai kormány-archívumban megtalálták Göbbels teljes naplóját, megkeserítette a pénteki leleplezés arról, hogy a napló megfejtésével nácibarát nézetei miatt kiközösített kollégájuk, David Irving foglalkozik. Joseph Göbbels, Hitler propagandaminisztere 1924. nyarától 1945. április 29-ig vezette többezer oldalasra duzzadt naplóját. Két nappal később megölte öt gyermekét és feleségével együtt öngyilkos lett. A napló nagyrésze már eddig is ismeretes volt, de hiányoztak részletek 1938 második feléről — a Csehszlovákiát feladaraboló Müncheni Egyezmény időszakából -, valamit 1944-ről. A teljes változatot nemrég Elke Fröhlich, a müncheni Kortárs Történelmi Intézet Göbbels-szakértője azonosította Moszkvában. David Irving, az 54 éves angol történész úgy került a képbe, hogy a The Sunday Times című brit lap megbízta a frissen fölfedezett napló megfejtésével, és a lap egyszersmind korszerű kutatóberendezéseket is vásárolt a moszkvai archívumnak. Hírek szerint Göbbels időnként sajátos gyorsírásba átcsapó kézírása szinte olvashatatlan, és Irving egyike annak a két-három szakértőnek a világon, akik képesek kibetűzni a szavakat. Irving néhány napja már a moszkvai archívumban dolgozik. Szakértelmének hitelét igencsak lerontja, hogy évtizedek óta feladatának tekinti Hitler men- tegetését. Szerecsenmosdató áltudományos munkásságát 1977- ben kezdte a Hitler háborúja című művével, amelyben azt állította, hogy a zsidók kiirtásáért Himmler (az SS és a belügyi szolgálat vezetője) volt a felelős és Hitler erről nem is tudott. Már abban a könyvben közölt, összefüggésükből kiragadva, olyan naplórészieteket Göbbelstől, amelyek e véleményét látszottak igazolni, viszont elhallgatott más naplórészleteket, amelyek Hitler közvetlen felelősségét bizonyították. Az utóbbi években Irving mind Németországban, mind Angliában szélsőjobboldali, neonáci gyűlések szónokaként szerepel, s most már teljes egészében tagadja a Holocaust, a népirtás megtörténtét. Hugh Trevor-Roper, a neves angol történész, aki korábban maga is kiadott részleteket Göbbels naplójából, pénteken „gonosztevőnek” nevezte Irvinget, de úgy vélte, a Göbbels-napló- ból kiderülő tényeket ezúttal még Irving sem hamisíthatja meg. Hugh Trevor-Roper egyébként a nyolcvanas években azok között volt, akik elleplezték, hogy az akkoriban fölfedezett szenzáció, Hitler Naplója közönséges hamisítvány. Ä Hitler-nap- lót egyébként ugyancsak Irving adta el annak idején a The Sunday Timesnek. Andrew Neil, a Murdoch-cso- porthoz tartozó The Sunday Times főszerkesztője pénteken úgy nyilatkozott, hogy a Hitler-napló. kalandjából is okulva ezúttal többszörösen ellenőriznek majd mindent, amivel Irving előáll. Azt mondta, „óceán választja el” tulajdon politikai nézeteit Irvin- gétől, de aligha lehetne mást találni, aki el tudná olvasni Göbbels kézírását. A The Sunday Times hamarosan folytatásokban közli a Göbbels-napló eddig ismeretlen részleteit. Angol történészek pénteken azt is tragikusnak nevezték, hogy az orosz illetékesek, az archívum pénzügyi megsegítése reményében, összeálltak a nácizmust mentegető Irvinggel. Mészáros György A demokráciát legjobban a béke szavatolhatja Az EBEÉ Parlamenti Közgyűlésének zárónyilatkozata Az agresszív nacionalizmus, a kisebbségi jogok megsértése, az ellenőrzés nélküli fegyveres erők és a piacgazdasági átmenetet kísérő hatalmas nehézségek Európa stabilitását fenyegetik. Ezt állapítja meg az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Parlamenti Közgyűlésének budapesti tanácskozásáról kiadott zárónyilatkozat. Az okmány külön fejezetben foglalkozik az EBEÉ-or- szágok biztonsági, gazdasági kérdéseivel, az emberi jogok helyzetével és a jugoszláviai problémával. A dokumentum ajánlásait a Parlamenti Közgyűlés az EBEÉ jövő héten kezdődő csúcsértekezlete elé terjeszti. A biztonsággal foglalkozó fejezet megállapítja, ma Európa biztonsága és stabilitása egyaránt függ politikai, gazdasági, környezeti és katonai tényezőktől. Az instabilitást főleg Kelet- és Közép-Európa romló gazdasági és társadalmi feltételei, a már több helyen véres fegyveres konfliktussá fejlődött politikai, nacionalista (etnikai) viták okozzák. A legsürgetőbb feladat a közép- és kelet-európai politikai és gazdasági reformok előmozdítása. Ha nem sikerül megjavítani ezen országok lakosságának az életkörülményeit, akkor ez a kudarc aláássa a demokrácia széles támogatását és komoly következményekkel jár egész Európára nézve. A résztvevők sürgetik a külföldi erők haladéktalan kivonását más EBEÉ-országokból, a nukleáris fegyverzet csökkentését, lehetőség szerint megsemmisítését. Az okmány kiáll amellett, hogy a nyugati országok nyújtsanak támogatást a volt szovjet fegyveres alakulatok mielőbbi visszavonásához Kelet- és Közép-Európa országaiból. A demokráciát legjobban a béke szavatolhatja, ezért elsőrendű fontosságú, hogy a fegyveres erők minden egyes országban demokratikus civil kormányok alá legyenek rendelve. A Parlamenti Közgyűlés azt szeretné, ha az EBEÉ regionális biztonsági szervezetté válna. Az EBEÉ-folyamat elsőrendű célja maradna a jövőben is a konfliktusok megelőzése és továbbterjedésük megakadályozása. A Jugoszláviával foglalkozó állásfoglalás Bosznia-Hercegovinával kapcsolatban valamennyi érintett felet felelőssé teszi a folytatódó villongásokért, bár ezekért elsősorban Szerbia vezetését és a boszniai szerbeket tartja felelősnek. Elítéli, hogy a szerb hatóságok továbbra is megsértik az EBEÉ alapelveit, nem hajlandók biztosítani Szerbiában a koszovói albán etnikum, és más kisebbségek, a Vajdaságban a magyarok jogait, s nem szavatolják Montenegróban sem a kisebbségek alapvető szabadságjogait. Az állásfoglalás felszólítja a délszláv konfliktusban érintett feleket, tétjének vissza az ellenségeskedések kitörése előtti, vagyis 1991-ben elfoglalt pozícióikba. Sürgeti a katonai, félkatonai alakulatok egyidejű visszavonását jelenlegi állásaikból. Ha nem sikerül a tartós tűzszünet elérése, további akciók mérlegelésére, s megtételére van szükség a nemzetközi jog és az emberi jogok érvényre juttatása érdekében. A Közgyűlés felhívja az EBEÉ minisztereit, hogy mérlegeljenek valamennyi szükséges lépést a Párizsi Charta nyilvánvaló megsértésének beszüntetése céljából. A testület támogatásáról biztosította az ENSZ Biztonsági Tanácsának május 30-án Jugoszlávia ellen hozott megtorló intézkedéseit. Szerbia és Montenegro azon igényével kapcsolatban, hogy megtartanák a volt Jugoszlávia státusát, az állásfoglalás megállapítja, hogy ezt a kérvényt nem fogadták el, s ezt a problémakört a nemzetközi jog alapelvei szerint kell rendezni. A tanácskozás gazdasági együttműködéssel foglalkozó nyilatkozata összetartozónak, elválaszthatatlannak minősíti a piacgazdaság, a demokrácia és a törvényes kormány hármas egységét. Az új közép- és kelet-európai demokráciák integrációja szempontjából lényegesnek ítéli az európai gazdasági térség kialakítására tett lépéseket a Európai Közösség és az EFTA-országok részéről, de alapvetőnek tartja azt is, hogy az EBEÉ országai kölcsönösen nyissák meg piacaikat egymás előtt. Annak érdekében — folytatódik a dokumentum — hogy az EBEÉ-országok közti kapcsolatok hatékonyabbá váljanak, meghívjuk az EBRD-t, az EK Bizottságát, más nemzetközi, illetve nemzeti intézményeket — például a Világbankot, a Nemzetközi Valutaalapot, a nemzeti kereskedelmi kamarákat —, hogy adjanak rendszeres jelentéseket azokról a tervekről és projectekről, amelyek a gazdasági átmenet állapotában levő EBÉÉ- országokkal való együttműködéssel kapcsolatosak. Ezzel elkerülhetővé válhat ezen országokban, hogy a lakosság életszínvonalát az átmenet nehézségei túl sokáig veszélyeztessék. A nyilatkozat emberi dimenzióval foglalkozó fejezete elöljáróban aggodalmát fejezi ki, hogy a meglévő EBEÉ-mechanizmuso- kat, illetve ezek Moszkvában elfogadott, javított változatait nem használják megfelelően. A dokumentum rámutat, hogy a jelenlegi európai helyzet sürgetőleg veti fel a EBEÉ konfliktusmegelőző mechanizmusának fejlesztését. A résztvevők úgy vélik, hogy az emberi jogok kérdésének központi problémája a kisebbségek■ ügye, ami minden államot érint. Európa több térségében növekednek a kisebbségekkel kapcsolatos problémák, amelyek súlyosan veszélyeztethetik a kontinens békéjét. A nyilatkozat egyúttal elismeri, hogy a nemzeti kisebbségek képviselőinek 1991-es genfi tanácskozása óta a nemzeti kisebbségek megsegítésére alkalmazott beavatkozás többé nem tekintendő az illető állam belügyeibe történő beavatkozásnak. A tanácskozás ezzel kapcsolatban konkrét intézkedésként javasolja, hogy küldjenek megfigyelőket Koszovóba és a Vajdaságba, valamint más kisebbségi szempontból fenyegetett körzetekbe védelmük ellenőrzésére. Leszögezik, hogy a megfigyelőket a konfliktus kirobbanása előtt kell a helyszínre küldeni. (MTI)
