Nógrád Megyei Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-06 / 158. szám

Megállapodás Bécsben A hagyományos fegyveres erők A bécsi Hofburg ismét fontos egyezmény parafálásának színhelye, s a hétfői ünnepség egyűttal hosszadalmas és nem várt fordulatok­ban bővelkedő tárgyalássorozat lezárását is Jelenti. 1990. december 11. és 1992. július 1. között tárgyalt kezdet­ben 22, majd a Szovjetunió fel­bomlása után 29 résztvevő állam a hagyományos fegyveres erők személyi állományának korláto­zásáról. A záródokumentum azt a megállapodást rögzíti, hogy az érintett országok hagyományos fegyveres erőinek létszáma nem fogja meghaladni a nemzeti ala­pon vállalt korlátozási szintet — az e szintek elérésére kitűzött ha­táridőt követően. Utóbbi meg­határozás annyit jelent, hogy az 1990. november 19-én Párizs­ban aláírt, az európai hagyomá­nyos fegyveres erők fegyverzetét és harci technikáját korlátozó szerződés hatályba lépését köve­tő 40. hónap végére kell elérni az említett szinteket. Ami Magyarországot illeti, a honvédelmi minisztérium és a magyar honvédség vezető szer-' vei, a nekik alárendelt csapatok, intézmények katonalétszáma a nemzeti vállalás szerint nem ha­ladhatja meg a 100 ezer főt. A záródokumentumban sze­replő nemzeti létszámkorlátozá­sok a résztvevő államok számára politikai kötelezettségvállalást jelentenek, ám nem jogilag köte­lező érvényűek. A korlátozások az „alkalmazási övezetben” lévő szárazföldi — és ilyen telepítésű — hagyományos fegyveres erők személyi létszámára vonatkoz­nak. Széles körű, az információ- cserére és bejelentési kötelezett­ségekre vonatkozó, valamint egyéb, a stabilizációt szolgáló in­tézkedések egészítik ki ezeket a rendelkezéseket. A korlátozás nem terjed ki sem a félkatonai sem a békében belbiztonsági fel­adatokat ellátó erőkre, amelyek­ről ugyanakkor információt kell szolgáltatni. A személyi állomány korláto­zásáról szóló záródokumentum — amelyet a bécsi parafálás után véglegesen Helsinkiben látnak el kézjegyükkel az EBEÉ országok vezetői -, elsősorban a katonai átláthatóság és a katonai eszkö­zökkel megvalósítható szándé­kok kiszámíthatósága szem­pontjából jelentős. A magyar EBEÉ küldöttség Bécsben a dokumentumot értel­mezve rámutat, hogy bár az szo­rosan kapcsolódik a párizsi szer­ződéshez, szakít annak kettős jellegével: minden intézkedés nemzeti kötelezettségvállalást takar, a csoportszemlélet eltűnt. Nem elhanyagolható körül­mény, hogy a nemzeti szintek ki­töltése hosszabb távon a legtöbb résztvevő esetében nem lesz tel­jes, mivel a bejelentett szintek eleve tartalmaznak bizonyos be­épített biztonsági ’’játékteret”. A {Széthulló Csehszlovákia Illegális SZKP-kongresszus Szovjethatalmat Az orosz elnök hivatalos a müncheni csúcsra Jelcin haladékot szeretne Oroszország sze­retné, ha a nemzet­közi pénzvilág két évig eltekintene a volt Szovjetunió adósságainak tör­lesztésétől, beleértve a kamattörlesztést is. — Az orosz küldött­ség nem hagyhatja el úgy Münchent, hogy ne kapjon haladékot. Biztatni szeretnék mindenkit arról, hogy az adósságot vissza fogjuk fizetni, de most erre nincs le­hetőség — közölte német újságírókkal Moszkvában Borisz Jelcin, aki szerdán találkozik a bajor fő­városban a világgaz­dasági csúcsértekez­letén részt vevő né­met, amerikai, japán, kanadai, francia, brit és olasz vezetőkkel. A volt Szovjetunió külföldi adósságállo­mányáról eltérő ada­tok vannak forga­lomban, 70 milliárd dollár körül mozog­hat, abból Oroszor­szág vállalta át a leg­többet. Az orosz elnök egyben üdvözölte Bush amerikai el­nöknek azt a felveté­sét, hogy Oroszor­szággal esetleg ki le­hetne bővíteni a világ hét legfejlettebb ipari országának körét. Bush ötlete azonban hűvös fogadtatásban részesült Bonnban, Tokióban és Lon­donban. A menekültekről Ausztriában Bírálják kormányukat a bécsi lapok Magyarország is különbséget tesz most már a háború elől mene­külők és a deportáltak között — írják a szombat reggeli bécsi lapok. Ennek ellenére — emelik ki — Magyarország továbbra is fogadja a menekülteket. A Der Standard egyenesen ellentétbe állítja, hogy a vízumkény­szert bevezetni nem szándékozó Magyarországon 100 ezer menekült van, míg Ausztriában ez a szám 50 ezer. A Kurier idézi Franz Bauert, Ausztria budapesti főkonzulját, aki szerint a magyar kormány nehez­tel, amiért az osztrák intézkedést egyik percről a másikra hajtották végre. Nem szűnik a bécsi lapokban az osztrák kormány intézkedésé­nek bírálata. A Der Standard hosszan fejtegeti, mennyire téves Löschnak belügyminiszter álláspontja, amely szerint nem lehet a tan­év befejeztével kiürült iskolákat szállásként rendelkezésre bocsátani. Mégha csak két hónapról is van szó — írja a lap — ezeknek az embe­reknek ez az idő a túlélés lehetőségét jelentené. Az anyaországban cáfolják Román önkéntesek Moldovában? Ausztria aggodalommal figye­li Csehszlovákia feltartóztatha­tatlan széthullását — úja a Die Presse Bécs Prága és Pozsony kö­zött című kommentárjában. A lap külpolitikai rovatvezetője el­lentétbe állítja a csehszlovákiai fejleményeket Szlovénia és Hor­vátország önállósodásával; a szlovákok elszakadása nem egy antidemokratikus, soviniszta, militarista hatalom ellenében megy végbe, hanem mestersége­sen szított provincializmustól in­díttatva az egyik reményteljes re­formországgal szemben . — Magyarország úgy gondol­ja, hogy az új helyzet uj lapot nyit a szlovák-magyar kapcsolatok­ban — nyilatkozta a szlovák rá­diónak Jeszenszky Géza. A ma­gyar külügyminiszter elmondta: — Nem feltételezem, hogy szlo­vák részről ne lenne meg a kellő hajlandóság. Meg vagyok győ­ződve: ha a szlovák politikusok­kal tárgyalóasztalhoz ülünk — tartozzanak azok bármilyen párthoz -, és ha lesz hajlandóság a közös érdekek tudatosítására, akkor nem csak hogy megtalál­hatjuk a közös hangot, de a kö­zös lépésekben is megegyezhe­tünk. Egy korszak vége címmel kommentálja hétvégi számának vezércikkében a tekintélyes fran­cia lap, a Le Monde azt, hogy a csehszlovák törvényhozás nem választotta újból elnökké Václav Havelt. „Ez ugyan természete­sen nem a világ végét, de min­denképpen Csehszlovákia végét jelenti — hangoztatja az írás. akarnak... A marxizmus-leninizmus esz­méit, az osztálynélküli társada­lom és a szovjethatalom megte­remtését tűzte zászlajára az SZKP szombati XXIX., újjáala­kuló kongresszusa, amelyen alig száz küldött vett részt. A kongresszusi résztvevők hét volt szovjet köztársaságból ér­keztek, de a tanácskozáson kép­viseltették magukat a rokon­szenvező baloldali pártok és szervezetek is. Állítólag a kínai és a görög kommunista párt kül­döttsége szintén jelen volt a ta­nácskozáson. Szergej Szkvorcov, az illegális puskinói tanácskozás szervezője a pártprogramot vázolva az orosz kommunisták összefogá­sára, az orosz elnök és kormánya lemondatására helyezte a hang­súlyt. Az újsütetűjiártvezető is­mertette azt a válsagellenes akci­ótervet, amely a „leendő SZKP- kormány” munkájának alapját fogja képezni. A tanácskozáson megválasz­tották a 100 fősre tervezett Köz­f ionti Bizottság és Központi El- enőrző Bizottság tagjainak egy részét. Bukarestben vasárnap határo­zottan cáfolták azt az előző napi moszkvai bejelentést, miszerint román önkéntesek harcolnak Moldova keleti területein — je­lentette az ITAR-TASZSZ. Szombaton Alekszandr Lebe- gyev vezérőrnagy, a 14. hadsereg nemrégiben kinevezett parancs­noka kijelentette: bizonyítékai vannak arról, hogy román ön­kéntesek is harcolnak; tudomása szerint a Dnyeszteren túli terüle­teken folyó hadműveletekben 32 önkéntes román pilóta vesz részt. A román védelmi minisztéri­um ezzel kapcsolatban leszögezi: „Minden alapot nélkülöz ez az állítás, amelynek az a célja, hogy ürügyet szolgáltasson a 14. had­sereg beavatkozására a független és szuverén Moldova területén folyó konfliktusba”. A miniszté­riumi közlemény hangsúlyozza: egyetlen román katona sem vesz reszt a Dnyeszteren túl dúló konfliktusban. A dokumentum szerint Románia és hadserege a térség problémáinak diplomá­ciai — s nem katonai — megoldá­sa mellett van. Bush varsói tárgyalásai Ünnepélyes fogadtatása után George Bush amerikai elnök a varsói királyi palotában vasár­nap négyszemközti megbeszé­lést folytatott Lech Walesa len­gyel államfővel, ami a tervezett fél óra helyett csaknem egy órát tartott. Ezután csatlakoztak a lengyel-amerikai plenáris tár­gyalásokhoz, amelyek a két or­szág külügyminisztereinek, Krzysztof Skubiszewskinek és James Bakernek a vezetésével folytak. Bush és Walesa rövid beszédben foglaltak állást a len­gyel-amerikai politikai kapcso­latok további erősítése és a gaz­dasági kapcsolatok fejlesztése mellett. Ezután a vendég találko­zott Waldemar Pawlak lengyel miniszterelnökkel is. Panic kormányalakítási tervei Főként üzletemberekből álló szakértői kormányt kíván alakí­tani Milan Panic, a Szerbia és Montenegro alkotta Jugoszláv Szövetségi Köztársaság kineve­zett miniszterelnöke. Kormánya új programját egy-két héten belül a szövetségi parlament elé ter­jeszti. A Tanjugnak nyilatkozva Panic úgy fogalmazott, hogy po­litikusoknak nemigen lesz he­lyük kormányában. Fontosnak tartja a privatizáció mielőbbi be­indítását, a piacgazdasági alapok lerakását. Szerinte egy-két éven belül már jelentkezhetnek az el­ső eredmények. Amerika segítőkész Az amerikai szenátus 76 sza­vazattal 20 ellenében jóváhagyta az Oroszország és a FÁK más tagországainak megsegítéséről szóló csomagtervet. Ennek értel­mében az Egyesült Államok kor­mányát felhatalmazták 12 milli­árd tto/fórbefizetésére a Valutaa­lapba. Oroszországot is sújtja az ENSZ-szankció A Jugoszlávia elleni ENSZ- szankciók közel 2 milliárd dollá­ros veszteséget okoznak az orosz gazdaságnak — jelentette ki Oroszország belgrádi kereske­delmi képviselője. Valerij Igna­tov szerint a szankciók igen hát­rányosan érintik a legnagyobb orosz autógyárakat, hiszen nem juthatnak hozzá bizonyos alkat­részekhez az embargó sújtotta országból; például egyetlen ak­kumulátort sem kapnak. Brit botrány a Göbbels-napló nyomán Himmler felelős a zsidók kiirtásáért? Brit történészek örömét, hogy a moszkvai kormány-archívumban megtalálták Göbbels teljes naplóját, megkeserítette a pénteki le­leplezés arról, hogy a napló megfejtésével nácibarát nézetei miatt kiközösített kollégájuk, David Irving foglalkozik. Joseph Göbbels, Hitler pro­pagandaminisztere 1924. nyará­tól 1945. április 29-ig vezette többezer oldalasra duzzadt nap­lóját. Két nappal később megölte öt gyermekét és feleségével együtt öngyilkos lett. A napló nagyrésze már eddig is ismeretes volt, de hiányoztak részletek 1938 második feléről — a Cseh­szlovákiát feladaraboló Mün­cheni Egyezmény időszakából -, valamit 1944-ről. A teljes válto­zatot nemrég Elke Fröhlich, a müncheni Kortárs Történelmi Intézet Göbbels-szakértője azo­nosította Moszkvában. David Irving, az 54 éves angol történész úgy került a képbe, hogy a The Sunday Times című brit lap megbízta a frissen fölfe­dezett napló megfejtésével, és a lap egyszersmind korszerű kuta­tóberendezéseket is vásárolt a moszkvai archívumnak. Hírek szerint Göbbels időnként sajátos gyorsírásba átcsapó kézírása szinte olvashatatlan, és Irving egyike annak a két-három sza­kértőnek a világon, akik képesek kibetűzni a szavakat. Irving né­hány napja már a moszkvai ar­chívumban dolgozik. Szakértelmének hitelét igen­csak lerontja, hogy évtizedek óta feladatának tekinti Hitler men- tegetését. Szerecsenmosdató ál­tudományos munkásságát 1977- ben kezdte a Hitler háborúja cí­mű művével, amelyben azt állí­totta, hogy a zsidók kiirtásáért Himmler (az SS és a belügyi szol­gálat vezetője) volt a felelős és Hitler erről nem is tudott. Már abban a könyvben közölt, össze­függésükből kiragadva, olyan naplórészieteket Göbbelstől, amelyek e véleményét látszottak igazolni, viszont elhallgatott más naplórészleteket, amelyek Hitler közvetlen felelősségét bizonyí­tották. Az utóbbi években Irving mind Németországban, mind Angliában szélsőjobboldali, ne­onáci gyűlések szónokaként sze­repel, s most már teljes egészé­ben tagadja a Holocaust, a népir­tás megtörténtét. Hugh Trevor-Roper, a neves angol történész, aki korábban maga is kiadott részleteket Göb­bels naplójából, pénteken „go­nosztevőnek” nevezte Irvinget, de úgy vélte, a Göbbels-napló- ból kiderülő tényeket ezúttal még Irving sem hamisíthatja meg. Hugh Trevor-Roper egyéb­ként a nyolcvanas években azok között volt, akik elleplezték, hogy az akkoriban fölfedezett szenzáció, Hitler Naplója közön­séges hamisítvány. Ä Hitler-nap- lót egyébként ugyancsak Irving adta el annak idején a The Sun­day Timesnek. Andrew Neil, a Murdoch-cso- porthoz tartozó The Sunday Ti­mes főszerkesztője pénteken úgy nyilatkozott, hogy a Hitler-napló. kalandjából is okulva ezúttal többszörösen ellenőriznek majd mindent, amivel Irving előáll. Azt mondta, „óceán választja el” tulajdon politikai nézeteit Irvin- gétől, de aligha lehetne mást ta­lálni, aki el tudná olvasni Göb­bels kézírását. A The Sunday Times hamaro­san folytatásokban közli a Göb­bels-napló eddig ismeretlen részleteit. Angol történészek pénteken azt is tragikusnak nevezték, hogy az orosz illetékesek, az archívum pénzügyi megsegítése reményé­ben, összeálltak a nácizmust mentegető Irvinggel. Mészáros György A demokráciát legjobban a béke szavatolhatja Az EBEÉ Parlamenti Közgyűlésének zárónyilatkozata Az agresszív nacionalizmus, a kisebbségi jogok megsértése, az ellenőrzés nélküli fegy­veres erők és a piacgazdasági átmenetet kísérő hatalmas nehézségek Európa stabilitását fe­nyegetik. Ezt állapítja meg az Európai Biz­tonsági és Együttműködési Értekezlet Parla­menti Közgyűlésének budapesti tanácskozá­sáról kiadott zárónyilatkozat. Az okmány külön fejezetben foglalkozik az EBEÉ-or- szágok biztonsági, gazdasági kérdéseivel, az emberi jogok helyzetével és a jugoszláviai problémával. A dokumentum ajánlásait a Parlamenti Közgyűlés az EBEÉ jövő héten kezdődő csúcsértekezlete elé terjeszti. A biztonsággal foglalkozó fejezet megálla­pítja, ma Európa biztonsága és stabilitása egyaránt függ politikai, gazdasági, környeze­ti és katonai tényezőktől. Az instabilitást fő­leg Kelet- és Közép-Európa romló gazdasági és társadalmi feltételei, a már több helyen vé­res fegyveres konfliktussá fejlődött politikai, nacionalista (etnikai) viták okozzák. A leg­sürgetőbb feladat a közép- és kelet-európai politikai és gazdasági reformok előmozdítá­sa. Ha nem sikerül megjavítani ezen országok lakosságának az életkörülményeit, akkor ez a kudarc aláássa a demokrácia széles támoga­tását és komoly következményekkel jár egész Európára nézve. A résztvevők sürgetik a külföldi erők hala­déktalan kivonását más EBEÉ-országokból, a nukleáris fegyverzet csökkentését, lehető­ség szerint megsemmisítését. Az okmány ki­áll amellett, hogy a nyugati országok nyújtsa­nak támogatást a volt szovjet fegyveres ala­kulatok mielőbbi visszavonásához Kelet- és Közép-Európa országaiból. A demokráciát legjobban a béke szavatolhatja, ezért elsőren­dű fontosságú, hogy a fegyveres erők minden egyes országban demokratikus civil kormá­nyok alá legyenek rendelve. A Parlamenti Közgyűlés azt szeretné, ha az EBEÉ regionális biztonsági szervezetté vál­na. Az EBEÉ-folyamat elsőrendű célja ma­radna a jövőben is a konfliktusok megelőzése és továbbterjedésük megakadályozása. A Jugoszláviával foglalkozó állásfoglalás Bosznia-Hercegovinával kapcsolatban vala­mennyi érintett felet felelőssé teszi a folytató­dó villongásokért, bár ezekért elsősorban Szerbia vezetését és a boszniai szerbeket tart­ja felelősnek. Elítéli, hogy a szerb hatóságok továbbra is megsértik az EBEÉ alapelveit, nem hajlandók biztosítani Szerbiában a ko­szovói albán etnikum, és más kisebbségek, a Vajdaságban a magyarok jogait, s nem szava­tolják Montenegróban sem a kisebbségek alapvető szabadságjogait. Az állásfoglalás felszólítja a délszláv konfliktusban érintett feleket, tétjének vissza az ellenségeskedések kitörése előtti, vagyis 1991-ben elfoglalt po­zícióikba. Sürgeti a katonai, félkatonai alaku­latok egyidejű visszavonását jelenlegi állása­ikból. Ha nem sikerül a tartós tűzszünet el­érése, további akciók mérlegelésére, s megté­telére van szükség a nemzetközi jog és az em­beri jogok érvényre juttatása érdekében. A Közgyűlés felhívja az EBEÉ minisztereit, hogy mérlegeljenek valamennyi szükséges lépést a Párizsi Charta nyilvánvaló megsérté­sének beszüntetése céljából. A testület támogatásáról biztosította az ENSZ Biztonsági Tanácsának május 30-án Jugoszlávia ellen hozott megtorló intézkedé­seit. Szerbia és Montenegro azon igényével kapcsolatban, hogy megtartanák a volt Jugo­szlávia státusát, az állásfoglalás megállapítja, hogy ezt a kérvényt nem fogadták el, s ezt a problémakört a nemzetközi jog alapelvei sze­rint kell rendezni. A tanácskozás gazdasági együttműködés­sel foglalkozó nyilatkozata összetartozónak, elválaszthatatlannak minősíti a piacgazda­ság, a demokrácia és a törvényes kormány hármas egységét. Az új közép- és kelet-euró­pai demokráciák integrációja szempontjából lényegesnek ítéli az európai gazdasági térség kialakítására tett lépéseket a Európai Közös­ség és az EFTA-országok részéről, de alapve­tőnek tartja azt is, hogy az EBEÉ országai kölcsönösen nyissák meg piacaikat egymás előtt. Annak érdekében — folytatódik a doku­mentum — hogy az EBEÉ-országok közti kapcsolatok hatékonyabbá váljanak, meg­hívjuk az EBRD-t, az EK Bizottságát, más nemzetközi, illetve nemzeti intézményeket — például a Világbankot, a Nemzetközi Valuta­alapot, a nemzeti kereskedelmi kamarákat —, hogy adjanak rendszeres jelentéseket azokról a tervekről és projectekről, amelyek a gazdasági átmenet állapotában levő EBÉÉ- országokkal való együttműködéssel kapcso­latosak. Ezzel elkerülhetővé válhat ezen or­szágokban, hogy a lakosság életszínvonalát az átmenet nehézségei túl sokáig veszélyez­tessék. A nyilatkozat emberi dimenzióval foglal­kozó fejezete elöljáróban aggodalmát fejezi ki, hogy a meglévő EBEÉ-mechanizmuso- kat, illetve ezek Moszkvában elfogadott, ja­vított változatait nem használják megfelelő­en. A dokumentum rámutat, hogy a jelenlegi európai helyzet sürgetőleg veti fel a EBEÉ konfliktusmegelőző mechanizmusának fej­lesztését. A résztvevők úgy vélik, hogy az emberi jo­gok kérdésének központi problémája a ki­sebbségek■ ügye, ami minden államot érint. Európa több térségében növekednek a ki­sebbségekkel kapcsolatos problémák, ame­lyek súlyosan veszélyeztethetik a kontinens békéjét. A nyilatkozat egyúttal elismeri, hogy a nemzeti kisebbségek képviselőinek 1991-es genfi tanácskozása óta a nemzeti kisebbségek megsegítésére alkalmazott beavatkozás többé nem tekintendő az illető állam belügyeibe tör­ténő beavatkozásnak. A tanácskozás ezzel kapcsolatban konkrét intézkedésként java­solja, hogy küldjenek megfigyelőket Koszo­vóba és a Vajdaságba, valamint más kisebb­ségi szempontból fenyegetett körzetekbe vé­delmük ellenőrzésére. Leszögezik, hogy a megfigyelőket a konfliktus kirobbanása előtt kell a helyszínre küldeni. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom