Nógrád Megyei Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-04-05 / 157. szám

Megkezdődött a beteg- biztosítási „kártyaparti” Annak is ingyenes az ellátás, aki még nem választott háziorvost (Folytatás az 1. oldalról) Szükség esetén a mentők igénybevételére, sürgősségi bal­eseti ellátásra továbbra is min­den rászoruló ingyen jogosult — akár van, akár nincs biztosítási kártyája. Sokan úgy tudták, hogy július elsejével lejár a háziorvos válasz­tásának határideje. A társada­lombiztosítás illetékese ezt cáfol­ta, mondván, hogy a szabad or­vosválasztás nemcsak az orvos személyére, hanem a választás időpontjára is vonatkozik. Föl­merül azonban a kérdés: akkor is ingyenes-e az ellátás, ha valaki csak később választ háziorvost, de most szorul kezelésre. — Az ellátás ilyen esetekben is ingyenes — válaszolta munka­társunk kérdésére dr. Balogh Sándor, a Népjóléti Minisztéri­um helyettes főosztályvezetője. A biztosítási kártyát persze oda kell adni az orvosnak, de ez nem jelenti azt, hogy ezzel az illető egyszeriben háziorvosunk lett; a lapocskát a beteg a szükséges ad­minisztráció után visszakapja, a döntés joga és lehetősége tehát továbbra is kezében van. — Azt azonban talán nem árt megismételni: a mielőbbi válasz­tás nemcsak az orvosnak, hanem a páciensnek is érdeke. Kettőjük szorosabb kapcsolata ugyanis azt jelenti, hogy az orvos közvetle­nül és teljesebben megismerheti a hozzá forduló egészségi állapo­tát, s ez eleve jobb feltételeket je­lent a gyógyításhoz. (szóma) (Ferenczy-Europress) EBEÉ Parlamenti Közgyűlés Diktatúrák utóvédharca Drámai hírek figyelmeztetnek arra, hogy nyíltan vagy burkol­tan folytatódik a diktatúrák utó­védharca a túlélésért, vagy leg­alább a „felmondási időért”. A feladat most az, hogy közösen el­tüntessük a múlt erőinek kísértő árnyait, s mindörökre kiiktassuk az erőszakot az európai kapcso­latokból — mondotta többéit kö­zött Szabad György, az Ország- gyűlés elnöke pénteken Buda­pesten, az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet tag­államai Parlamenti Közgyűlésé­nek megnyitóján. Az utána felszólaló Antall Jó­zsef egyebek mellett arról be­szélt : hazánk büszke arra, hogy a stabilitás szigete politikailag és azdaságilag egyaránt. Az a tény, tőgy a független, stabil Magyar- ország tárgyalások útjánjött lét­re, modellértékű lehet Európá­ban — mondotta, maid, rámuta­tott: hazánk az EBÉÉ-t, mint biztonsági tényezőt a többi biz­tonsági szervezet mellett alapve­tőnek tekinti. Ugyanakkor kulcsfontosságúnak tartjuk, hogy az Atlanti Európa térségé­ben szilárdan álljon az újjászer­vezett, stabil NATO. A nemzet­hí közi szervezetek szerepéről szól­va a politikus rámutatott: a ki­alakult helyzeteket kezelniük, analizálniuk kell, de ami a leg­fontosabb, a legsúlyosabb konf­liktusokat meg kell előzniük. A délelőtti ülésen a holland küldött felvetette, hogy meg kel­lene vizsgálni Jugoslavia köz­gyűlésén való jelenlétének kér­dését. Felix Pons, a küzgyűlés el­nöke azonban felhívta a figyel­met, hogy Jugoszlávia részvéte­lét a miniszteri konferencia hagyta jóvá. Azon a jogi státu­son, amit nem a közgyűlés adott meg, nem tudnak módosítani, fogalmazott az MDF-es képvise­lő. A magyar delegáció azt sze­retné, hogy a menekültüggyel kapcsolatban valamilyen döntés írásos formában bekerüljön a ta­nácskozás záródokumentumá­ba. Hazánk képviselője felvetette a menekültkérdést is. Megítélése szerint hazánknak segélyekre, és egy, a menekültek továbbirányí- tasi lehetőségeiről szóló megál­lapodásra van szüksége, vala­mint arra, hogy minden ország mondja meg: mennyi menekül­tet tud befogadni. A jugoszláv menekültekért Vöröskeresztes felhívás A Magyar Vöröskereszt — az MTI-hez eljuttatott felhívásában — a lakosság, szervezetek, válla­latok és intézmények segítségét kéri a jugoszláviai menekülthul­lám nyomán kialakult súlyos helyzetben. A menekülttáborok megteltek, és újabb menedék­szállók nyitását sürgeti, mert újabb és újabb zsúfolt vonatok érkeznek a déli határra. A mene­kültek között sok a nő, a gyer­mek és az idős, beteg ember. El­látásukat nehezíti, hogy a Ma­gyar Vöröskereszt készletei ki­fogytak, így a humanitárius szer­vezet nem nélkülözheti a lakos­ság segítségét. Elsősorban éle­lemre, italra, gyümölcsre, sátorra és pénzadományra van szükség. A déli megyékben — különösen Csongrád, Bács, Békés, Baranya és Somogy megyében — a me­gyeszékhelyen működő vörös- keresztes szervezetek várják a se­gítséget. A Magyar Vöröskereszt kéri mindazokat, akik a jugoszláv menekültekért indított segélyak­cióhoz csatlakozni kívánnak, pénzadományaikat a szervezet 203-29725-7021 számú csekk­számlájára küldjék. Egyéb la­kossági felajánlásokat a Vörös- kereszt éjjel-nappal működő ügyeleti szolgálatán — Buda­pest, V. kerület, Arany János u. 31. — fogadják. A vállalatok és intézmények jelentkezését — előzetes egyeztetés miatt — a szervezet 1313-950-es telefon­számán várják. AZ ELETERT A FÖLDÖN. Asszonyom, uram, tisztelt fogyasztónk! Amikor elcsavarja otthon a gáztűzhely gombját, vajon tudja-e, hogy mit jelent a Tiszántúli Gázszolgáltató Vállalat, a TIGÁZ jelmondata?! Az a barátságosan táncoló kék láng jelenti: sokezer család számára a biztonságot, a kényelmet, a meleget; az iparnak, gazdaságnak a zavartalan energiaellátást; az ország számára a stabil, megbízható adófizetőt; saját dolgozóinak a megbecsülést és a biztos megélhetést; mindennapi szükségleteinkre a tiszta és természetbarát tecnhológiát; a gyermekeink és a magunk emberibb jövőjéért, környezetünkért munkálkodó alapítványok számára a bőkezű mecénást. Asszonyom, uram tisztelt fogyasztónk! Amikor elcsavarja otthon a gáztűzhely gombját, olykor gondoljon arra, az a barátságosan táncoló kék láng - közös jelenünkért és jövőnkért ég. Ég. Az életért a földön. TISZÁNTÚL GÁZSZOLGÁLTATÓ VÁLLALAT (4547) Carrington a helyszínen Tegnap délután az ostromlott bosnyák fővárosba érkezett Lord Camngton EK-közvetítő. A lord Zágrábból repült Szarajevó­ba, s ott béketárgyalásokat foly­tat az egymással szemben álló háborús felek képviselőivel. Közvetlenül az EK-közvetítő megérkezése előtt a városban is­mét fellángoltak a harcok. A Szarajevót körülölelő dombok­ról újfent tűz alá vették a várost. A bosnyák rádió jelentése sze­rint gránátok csapódtak be a bel­városba, továbbá Glava, Kobilja, és Dobrinja elővárosokba. Nem választják újra? Nem kapta meg az újraválasz­táshoz szükséges többséget a csehszlovák parlamentben Vác­lav Havel köztársasági elnök. Havel államfői megbízatása va­sárnap jár le. A Szövetségi Gyű­lés két kamarájának pénteki együttes ülésén Havelt nem vá­lasztották elnökké, elsősorban azért nem, mert a Vladimír Me- ciar vezette Demokratikus Szlo­vákiáért Mozgalom (HZDS) képviselői ellene szavaztak. A következő fordulóban — amely­nek megrendezési időpontját egyelőre nem döntötték el — Ha­vernek már az egyszerű többség is elég lenne. Segélyszállítmány Pénteken megérkezett az első amerikai segélyszállítmány Sza­rajevóba — jelentette a Reuter. A Hercules C-130-as típusú szállítógép a németországi Frankfurt nemzetközi repülőtere melletti amerikai légibázisról in­dult útnak. Időközben felszállt a második, amerikai segélyt szállí­tó gép is. Az amerikai katonai gép érkezése előtt egy hasonló tí­pusú brit katonai szállítógép szállt le Szarajevó nemzetközi repülőterén segélyszállítmány­nyal. Mozgolódik az iraki ellenzék „Nürnbergi pert Szaddam ellen!” A hosszú elnökségi asztal felett arab és angol nyelvű felirat: Iraki nemzeti kongresszus. A mikrofonerdő mögött makulát­lan európai eleganciával öltözött urak, jellegzetes népviselet­be öltözött marcona kurdok és szakállas muzulmán méltósá­gok ülnek. A színhely nem a Közel- és Közép-Kelet, hanem Európa szíve, Bécs. A minap itt tartotta első országos kong­resszusát a számos jel szerint valóban szerveződő iraki ellen­zék. Ebben a mai, viharos világban is kevés termet őriztek olyan éberen, mint ezt. Nem csoda. Az Öböl-háborüban megalázó vereséget szenvedett, de azért a győztesek által — sokak sze­rint igencsak vitatható módon — a helyén hagyott Szaddam Husszein iraki vezér számára örömünnep lett volna, ha az egybegyűltekkel „történik valami”. Bécsben ugyanis az évti­zedek alatt kiirtott-megfélemlített iraki ellenzék szinte vala­mennyi csoportjának életben maradt tagjai képviseltették magukat, és erre hosszú esztendők óta nem volt példa. „Pénzt és szervezőmunkát nem kímélve elértük — jelentet­te ki nagy taps közepette Szadi Piret, Dzsalal Talabani kurd vezér szóvivője —, hogy otthon, Kurdisztánban élő adásban nézhessék a helyi vezetők kongresszusunkat. Ez sikerült, és egymás után kapom a jelentéseket, amelyek szerint ezt az ese­ményt legalább annyian és éppoly lelkesedéssel követik a kép­ernyőn, mint a labdarúgó Európa-bajnokság mérkőzéseit.” Egy másik kurd küldött szerint „a már felszabadított Kur- disztán lesz az a hídfőállás, ahonnét Irak felszabadítása elin­dul.” Ez több mint két Magyarországnyi terület. Masszud Dzsallabi szunnita jogász emlékeztetett arra, hogy ez a kongresszus több hónapos szívós tárgyalások ered­ménye. E megbeszéléssorozaton a kurdok és a két legna­gyobb iszlám vallási csoport tagjai, a szunniták és a síiták egyeztették álláspontjukat, és úgy döntöttek: követelik, hogy Szaddam nürnbergi típusú nemzetközi katonai bíróság előtt feleljen tetteiért. Valamennyi csoport egyetért Szaddam megbuktatásának szükségességében. De hogy siker esetén még miben értene egyet, azt sűrű fátyol fejti, mint az arab nők arcát. (Ferenczy-Europress) Vasárnap lejár a mandátuma Havel szilárdan hitte... „Szilárdan hiszem...” — hangzott el legalább kétszer-háromszor Václav Havel minden egyes beszédében ez a szófordulat. A hang az elmúlt két és fél esztendő során egyre rekedtebb, a papírt tartó kéz egyre idegesebb, remegőbb lett. Nyilván továbbra is szilárdan hisz az általa oly gyakran emlegetett erkölcsi elvekben, az ember méltó­ságában és szabadságában. De azon már nem tud változtatni, hogy köztársasági elnöki ténykedése alatt szétszakadt Csehszlovákia ál­lami berendezkedése. Elképzelhető ugyan, hogy a Cseh és a Szlo­vák Köztársaság megőrzi az együttélés — vagy inkább a szoros egy­más mellett élés — valamilyen intézményes formáját, de az a „hite­les föderáció”, amit Havel hirdetett, immár szertefoszlott álomnak minősíthető. Václav Havel átélte a dráma­írónak azt a tragédiáját, hogy a politikai élet főszereplőjévé vált. Csehszlovákia pedig átélte egy mesterségesen létrehozott állam- alakulat azon tragédiáját, hogy krízishelyzetben nem egy min­den hájjal megkent politikus, ha­nem egy humanista gondolkodó állt az élen, olyan tanácsadókkal körülvéve, akik a taktikázáshoz értettek ugyan, de életképes stra­tégiát nem tudtak alkotni. A hu­manista gondolkodó ma már ra­cionálisan számot vet a lehetősé­f 'ekkel. Ma még a szövetségi ál­am elnöke, de július 5-én, vasár­nap lejár a mandátuma, és ennek teljes értékű, évekre szóló meg­újításában aligha reménykedhet. Esetleg néhány hónapos meg­hosszabbításra számíthat. Mégis jelöltette magát, mert a kapitány nem hagyhatja el a süllyedő ha­jót, különösen akkor nem, ha számít arra, hogy rábíznak egy kisebb hajót. A dolgok jelenlegi állása szerint valószínű, hogy Václav Havel lesz a Cseh Köz­társaság első elnöke. Havel túlságosan jelentős sze­mélyiség ahhoz, hogy szükséges legyen felidézni ellenzéki múlt­ját, az 1989. novemberi esemé­nyekben játszott szerepét, azt a nemzetközi tekintélyt, amit kiví­vott Csehszlovákiának, s azt az állhatatosságot, amellyel újra és újra megpróbálta a tolerancia vágányára visszatérítem a kisik­lott csehszlovák politikát. Ezút­tal csak egyetlen hibájáról essék szó: követte az eseményeket, ahelyett, hogy irányította volna. Nem értette meg idejében, hogy a szlovákok nem elégedtek meg néhány jogkör átadásával, hanem valóban lényegi átalakí­tást követelnek, mert keveslik azt a szerepkört, amit a Prága- központú szövetségi alkotmány kiosztott rájuk. Amikor pedig ezt megértette, akkor azt nem vette észre, hogy az ő őszinte jó szándéka mellett a cseh politiku­sok jelentős része valóban nem akarja megadni a szlovákoknak az egyenrangú partneri státust. Legalábbis egy állami kereten belül nem: ha Szlovákiában nem tetszik a Václav Klaus által érvé­nyesített gazdasági reformmo- dell, a privatizáció cseh útja, ak­kor el Kell válni. Ez lett a cseh jobboldal egyértelmű álláspont­ja a választási győzelem után, de az előjelek mar korábban is lát­hatók voltak. Havel egyre in­kább sodródott Klausszal, és amikor az ország elérkezett a parlamenti választások előesté­jéhez, akkor már nem volt pártok felett álló elnök. Választás előtti tévébeszéde akár a Klaus vezette Polgári De­mokrata Párt kortesgyulésén is elhangozhatott volna. Természe­tesen nem támadta közvetlenül Vladimir Meciart, és látszólag nem is mondott kifogásolható dolgokat. Arra szólította fel a polgárokat, szavazzanak azokra, akik tovább akaiják vinni a gaz­dasági reformot, folytatni akar­ják az eddigi külpolitikát. Ne ad­ják a voksukat azoknak, akik minden gondra azonnali megol­dást ajánlanak. Ezek mind ál­lamférfihoz illő szavak lettek volna, ha a polgári sajtó hónapok óta nem pontosan azt a képét festette volna Meciarról, hogy vissza akarja vetni a reformokat, keleti elvbarátaihoz akaija kötni Szlovákiát, demagóg ígéretekkel hitegeti a népet. Az idő megmutatja majd, mennyiben helytálló ez a Meci- ar-kép. ha annak bizonyul, akkor Havernek igaza volt, de akkor nem szomorúsággal, hanem büszkén kell megállapítania, hogy ő is nagyban hozzájárult a fenntarthatatlan csehszlovák ál­lamjogi kötelékek elszállításá­hoz. Azon semmi esetre sem cso­dálkozhat, hogy a Meciar-moz- galom most ellene szavaz. „Nincs köztes megoldás, el kell dönteni, hogy egy állam mara­dunk, vagy két állam leszünk” — mondja most már Havel is, vissz­hangozva Klaus szavait. A Meci- ar-féle konföderációs ötlet, Szlo­vákia tervbe vett önálló nemzet­közi jogalanyiságával valóban nem tekinthető közös államnak. De sokak szerint a két külön jog- alanyiságot is „le kellene nyelni” azért, hogy amennyit csak lehet, megőrizzenek a szoros együtt­működésből. „Most talán ketté kell válnunk, hogy később újra egyesülhessünk” — vélekedik az államfő, a javíthatatlan optimis­ta. Jelenlegi feladatát abban lát­ja, hogy minden körülmények között biztosítsa a békét és a nyugalmat, vagyis — ha már el­kerülhetetlen — a szakítás „civi­lizált” módját. Ehhez kölcsönös türelemre és megértésre van szükség — teszi hozzá. Félő azonban, hogy a cseh bel- olitika vizeire tévedve nem lesz önnyű azonos türelmet tanúsí­tania a kormányzó jobboldal és a baloldali ellenzék iránt. Tavaly ősszel Havel már tett egy súlyos elvi engedményt. A jobboldal ál­tal erőltetett és a parlamentben elfogadott „átvilágítási” tör­vényt — nyíltan hangoztatott jobb meggyőződése ellenére — aláírta. Ezt azzal a hibával tetéz­te, hogy megígérte, szorgalmazni fogja a törvény igazságtalan, egyéni mérlegelést kizáró, „kol­lektivistafelelősségre vonó” pasz- szusainak a módosítását. A mó­dosítási indítvány aztán elmaradt. A mostani cseh parlamentbe kilenc párt, illetve mozgalom küldhetett képviselőket. Közü­lük a négy jobboldali párt kor­mánykoalíciót hozott létre. Lo­gikus, ha az államfő sűrűn leül tanácskozni a négy kormány- árttal. Az is logikus, ha időn- ént leül az összes párttal. Az vi­szont már nehezen magyarázha­tó, ha hét parlamenti parttal ül le, mert elfogadja a pártok egy cso­portjának azon álláspontját, mi­szerint a kommunisták es a re­publikánusok nem tekinthetők demokratikus pártnak. E két utóbbi párttal nincs is tervbe véve találkozó — mondta Zantovsky, Havel szóvivője. A szélsőbalról és a szélsőjobbról mindenki úgy vélekedik, ahogy akar. De a kommunistákra 14, a republikánusokra 6 százalék a szavazatát adta Csehországban. Havel az ő elnökük is, sót, az akar maradni. Kárpáti János

Next

/
Oldalképek
Tartalom