Nógrád Megyei Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-03 / 156. szám
1992. július 3., péntek BÁTONYTERENYE ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 „Tejet már nem veszek, nagyon hosszú egy hónap” Kőművestől, bányából a varrodába Miért dolgozzon a munkanélküli? A varrógépek mögött még nem ülnek, de dolgoznak a varrodában férfiak is, mint képünkön Tóth László. - kg - Nem lehetünk gazdaságosak eg.v műszakban - állapította meg Bozó József, a Salgótarjáni Ruhagyár bátonyte- renyei kirendeltségének vezetője. Bevezették, és egy hónapig tudták fenntartani a két műszakos termelést. A visszaállítás okai érdekesek, és túlmutatnak a bátonyi ruhagyár belső történésein.- Rengeteg munkánk van - folytatta Bozó József. Máshol azért harcolnak a dolgozók, hogy megmaradjon a munkahelyük, itt fordított a helyzet. Júliusban szerettünk volna leállni, de nem tudunk. Októberben lesz szezonváltás, akkor megyünk majd egy-két hetes szabadságra. Nem mi diktálunk, hanem a megrendelő. Ezt meg is mondtuk a dolgozóknak, erre mi történt? Tizenöten vannak betegállományban. Tudomásul kell venni, hogy ha nem szállítunk a tőkésnek, legközelebb nem rendel.-A két műszakhoz több varrónő kell. Más varrodákban azt hallottuk, hogy alkalmatlan munkaerőt közvetítenek az irodák. Itt mi a helyzet?- A kisterenyei, pásztói és a salgótarjáni irodákból folyamatosan küldenek embereket. Volt köztük aki bányában, vagy kőműves mellett dolgozott - az életben nem lesz belőle varrónő. A próbavarrás után 30-an feleltek meg a 75-ből, kiadtuk nekik az orvosi papírt.- Hányán jöttek vissza?- Heten.- A munka vagy a pénz miatt nem akarnak itt dolgozni?-A betanított varrónők 8-9 ezret, a szakmunkások 12-13 ezret keresnek. A baj alapvetően azzal van, hogy kevés a fizetés. Nemcsak nálunk, az országban általában. Mert amíg a munkanélküli megkapja havonta a 8000 forintot, mint létminimumot, és akkor sem jut sokkal többhöz, ha dolgozik érte, akkor csak kimutatásokat gyárthatunk évről évre a mun- kanélüliségről. Ha arra gondolunk, hogy Ausztriában az átlagfizetés egyharmada a munkanélküli-segély, akkor érthető, hogy ott akarnak elhelyezkedni az emberek. Nálunk az a jelenség, hogy olyan kiközvetített varrónők is azt kérik, írjam a papírjukra, hogy nem alkalmasak, akik régebben tőlünk mentek el.- Dudellai Az egy hónapos nyári szünetben a bátonyterenyei városgazdálkodási vállalat emberei újítják fel belülről a dorogházi óvodát. A konyhát minden nyáron kifestik, de a csoportszobákra az elmúlt két évben nem tudtak sort keríteni. A kétcsoportos óvodába 45 kisgyerek járt, 15 nagycsoportos búcsúzott el júniusban. Fotó: Kulcsár Gabriella Nem szabad közterületen inni Szebb óvoda várja a gyerekeket Bátonyterenye. A közterületek használatáról szóló módosított rendelet szerint az élelmiszereket, italokat értékesítő üzletek, a szeszes italokat kimérő vendéglátó egységek előtt, valamint az ezek környékén lévő közterületeken tilos a szeszes ital fogyasztása. Aki ezt megszegi, 10000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható, ill. a helyszínen 500 Ft-ig terjedő összegre bírságolható. postázott egy nyugdíjból?- Kifizetjük a villanyt, a tévét, az OTP-t, ami marad, azt beosztjuk a kosztra. Enni csak kell! Tejet már régóta nem veszek, nagyon hosszú egy hónap. Ruhafélére már nagyon ritkán költünk, de most vettem magamnak egy szandált kétszáz forintért a piacon. A férjemnek tavaly szívinfarktusa volt. Azelőtt csak haladtunk valamire, de betegen nem tud dolgozni. Már nem tudjuk kiegészíteni a nyugdíjat.- Gyerekek?- Már mind megnősültek vagy férjhez mentek. Kisnánán, Zagyvapálfalván és Mátravere- bélyben laknak. Van még probléma a Dózsa úton, erről már búcsúzáskor hallunk:- Tíz éve költöztünk ide Mát- ramindszentről. Azóta kukának még színét se láttuk, de minden évben levonnak érte több mint 700 forintot. Nem olyan sok ez a pénz, de nekünk legalább egy hétig ez is eltartana.- Dudellai - - Fotó: - kg -Abból az egy nyugdíjból élünk, amit a férjem kap. Nem sok az kettőnknek - mondta a 60 éves Csikós Lászlóné, akivel Dorogházán, a Dózsa úton beszélgettünk.- Azzal utasították el a nyugdíjigényemet, hogy nincs hozzá elég ledolgozott évem. Pedig mindig az Alföldön dolgoztam. Úgy is volt, hogy egy helyre tíz évig jártam, de egy-egy nyáron három-négy helyre is elmentem. Ezek mind benne vannak a munkakönyvemben.- Vajon mire telik a férjének Üzemgazdaságtan helyett vállalkozási ismeretek Halászni tanítani az éhezőt Hangzatos, nagy szavak jutnak az eszembe, amíg az új tantárgy lényegét magyarázzák. Pedagógusi esküről, a nevelés szépségéről, meg annak a munkának a nagyszerűségéről szólnak ezek jobbára, aminek nyomán elindul egy fiatal életút. Pedig Bátonyterenyén, a 209 Sz. Ipari Szaközép- és Szakmunkásképző Intézetben nincs helye a nagy szavaknak. Beszéljek akár tanárával, akár igazgatójával az iskolának, mindnek csak az elkötelezettség ül ki az arcára: az a megfoghatatlan valami, aminőt csak a megszállottak képesek magukból kihozni.- Tesszük a dolgunkat - kezdi az intézmény igazgatója, Bocsó Imre. - S ha már arra tettük fel egyszer az életünket, hogy felkészítjük a fiatalokat az őket váró legközelebbi jövőre, nem hátrálhatunk meg feladatunk elől akkor sem, ha nem éppen rózsás a közeljövő. Nagyot gondoltak ők ott Bátonyterenyén, amikor az iskolai év elkezdődött, s úgy döntöttek, hogy vállalkozási ismeretet és gyakorlatot oktatnak a végzősöknek az eddigi üzemgazdaságtan helyett. Életszerűbb, szükségszerűbb is lesz az új tantárgy a réginél, többet profitálhat belőle a fiatal, aki most lép át a nagy Élet nagy kapuján. Szomorú aktualitás vezérelte Bocsó Imre gondolatait, mire meglelte az üdvözítő megoldást. (Istenem, bárcsak üdvözítőnek mondhatnánk!) Merthogy ki kellett találni valamit, hogy a munkanélküliség pallosát eltolhassák a frissen végzett szakemberek feje fölül. Nem biztonság ez persze, nem is annak szánják: valamiféle felkészülés tán leginkább - akár a legrosz- szabbra is - amivel legyűrheti az ember a rátörő nehézségeket. Házilag szerkesztett és sokszorosított íveket rak elém az igazgató: az új tantárgy segédanyagait. Kerít egy leányt is a végzősök közül; s hogy kikeressük a dolgozatát, igencsak van min elbámulnom: Eczet Brigitta, harmadéves nőiruha-készítő részletesen leírja, mivel vágott a tantárgy kapcsán vállalkozásba. Estélyi ruhát tervezett, majd anyagot vásárolt hozzá, és el is készítette azt. Itt a dokumentum, részletesen tartalmazza a munka minden fázisát, egészen a gazdasági számításokkal bezárólag: Brigitta ruhája négyezer-négyszáz forinttal került volna többe, ha készen veszi meg a boltban. Mi más ez, ha nem a sikeres vállalkozás kezdete! Az új tantárgy bevezetésének velejárója, hogy vége felé az évnek háromnapos összesítő foglalkozást tartott az iskola: gyakorló vállalkozók és vállalkozásszervezők; minisztériumi szakemberek és a munkaügyi hivatal képviselője, meg ki tudja hányán kaptak még erre meghívót: ha őket is bevonják az előadásokba, a leggyakorlatiasabb tudnivalókat is megismerik, akik az efféle tudást most leginkább szomjúhozzák. Kovács Gyula vállalkozász- szervező Salgótarjánból kifejezetten segíteni jött: — Magam is láttam a ruhát, és bizton állíthatom, hogy hatalmas sikere lenne Brigittának, ha önálló vállalkozásra adná a fejét. Sajnálom is, hogy szalag mellé kerül, mert a szalag kegyetlen. Tönkreteszi előbb a szemet, aztán az idegrendszert, végül felőrli az embert magát. Ezt a ruhát egy fiatal alkotta - fiataloknak. S mert ez a korosztály csak önmagának hisz, nem kétséges, hogy Brigitta ruhája sikeres lesz. Vállalkozásszervezőként is szívesen segítenék egy-egy ilyen ígéretes tehetség kibontakoztatásában. Mert, hogy tehetség lakozik e lányban, nem lehet vitás egy pillanatig sem.- Igen, halászni tanítsuk meg az éhezőt, ne halat adjunk neki! - kapcsolódik a beszélgetésbe Fekete Gyula, a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ helyettes vezetője. - Mégis lesznek olyanok, akiknek nem adatik majd meg a vállalkozás lehetősége. Ők kénytelenek lesznek mellé ülni a szalagnak - legalábbis azon a száz-egynéhány munkahelyen, amit a nőiruha-készítőknek most fel tudunk kínálni. Tőkét kovácsolhatnak ott maguknak - mind anyagiakban, mind pedig a gyakorlat megszerzésében. Lesznek persze, akik még ezzel a lehetőséggel sem élhetnek majd; őket a piac kívánalmainak megfelelően igyekszünk átképezni; s végül marad az utolsó lehetőség: a valamilyen formában való ellátás lehetősége, akár a pályakezdők munkanélküli segélye is. Hangsúlyozom azonban, nem ez a végső megoldás! Bárcsak a próféta beszélne az igazgatóhelyettesből . .. Hubai Grúber Miklós Bátonyterenye és környéke Beruházások # Dorogháza. Folyamatosak a beruházások, építkezések és felújítási munkálatok a településen. Az általános iskola vizesblokkját építik meg a nyári szünidő alatt. A mintegy másfél millió forint értékű munkát augusztus végére fejezik be. Egy-két héten belül megkezdik a vizslás-újlaki részvénytársaság dolgozói a vízrendezést és útépítést a Táncsics úton. A munka befejezésének határideje szeptember tizenötödike. Szintén erre a napra tervezik az orvosi rendelő műszaki átadását. Az építkezést, amelyen helyi kisiparosok dolgoznak, április közepén kezdték. Holnapi számunkban „Gyarmat és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó Ülésterv Bátonyterenye. Elfogadta a testület a második félévi üléstervet. Augusztusban Rá- kóczi-telepen tartanak kihelyezett ülést, ezen arról is döntenek, kinek adományozzák a „Bátonyterenyéért” kitüntetést. A szeptemberi ülés Szorospatakon lesz, ahol már a '93-as költségvetés tervezésének elveiről is szó lesz. Az előzetes szerint októberben tárgyalnak második fordulóban a városgazdálkodási vállalat átalakításáról, novemberben kerül napirendre az újabb helyi adók bevezetésével kapcsolatos előkészítő tevékenység. Decemberben ez már rendelettervezet formájában szerepel majd az ülésen. Feketeribizli- és málnaszezon A mátraterenyei Zagyvavölgye termelőszövetkezet egyik jól menő ágazata a hűtőházi tevékenység, ahol most feketeribizli- és málnaszezon van. Ebben az időszakban hatvanan dolgoznak váltott műszakban a hűtőházban. Naponta két-két és fél vagon málna érkezik be hozzájuk, ezeket Németországba és Franciaországba szállítják Homokterenyéről. Jelenleg ipari málnát csomagolnak, egyelőre válogatás nélkül, arra majd csak a télen lesz idő. Felvételünkön Gecse Krisztina csomagolja a gyümölcsöt. Fotó:- kg Káefté és részvénytársaság Bátonyterenye. Két cég átalakulása miatt tárgyalt a képviselő-testület a belterületi földek értékéről. A Fűtőber Épületgépészeti Termékeket Gyártó Vállalat korlátolt felelősségű társaságot hozott létre. Az alapításban szerepel a belterületi föld értéke is, amely apport értékként az önkormányzatot illeti meg. Az önkormányzat két telephelyen, az Orgona és a Bolyoki úton érintett. A testület elfogadta a föld értékét, így az önkormányzat a káefté felépítményes értéke 17,5 százalékának megfelelő apporthoz jutott. A Palóc Kereskedelmi Vállalat részvénytársasággá alakulásával kapcsolatban, Bátonyterenye közigazgatási területén üzemeltett boltjaival kapcsolatban kereste meg az önkormányzatot. A vállalat tájékoztatása szerinti földértéket a vagyonkezelő és vállalkozásokat szervező ideiglenes bizottság június közepén tárgyalta meg. Az Ózdi úton lévő 2. számú bolt javasolt értékével egyetértett a bizottság, az 5. számú bolt földértékét azonban a négyzetméterenkénti 500 forinttal szemben 600 forinttal javasolta elfogadásra a képviselő-testületnek. A testület a bizottság javaslatát fogadta el.
