Nógrád Megyei Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-24 / 174. szám
1992. július 24., péntek RÉTSÁG ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Felkészültek az országos találkozóra Bánk várja vendégeit Nemcsak Bánk lakossága, de az ott üdülő százak, sőt a megye lakossága is érdeklődéssel várja az idei Bánki nyár rendezvénysorozatának kiemelkedő eseményét, a szlovák nemzetiségi napot és országos találkozót. Akkor sem tévedünk azonban, ha azt mondjuk, hogy egy kicsit az országos figyelem is Bánkra terelődik ezekben a napokban. A Bánki nyár megtörtént és várható eseményeinek híre már messze terjedt. A nemzetiségi találkozó pontos programja készen áll, a falu várja a fellépő csoportokat és a vendégeket. Épül a kultúrterem A banki polgármesteri hivatal épülete kultúrteremmel bővül, ahol ünnepségere is sor kerül. Egy hét múlva már itt rendezik meg a szlovák nemzetiségi találkozó megnyitóját. Fotó: Kulcsár G. „Ilyen keserves aratásunk még nem volt” Hiteltörlesztésre, a működés biztosításához Rétságon és a város vonzáskörzetében a megye más területeihez képest később kezdtek az aratáshoz, de az elmúlt hét közepe óta e területeken is felgyorsul az idei kenyérnek való betakarítása. Az öncsődöt maga ellen kérő romhányi termelőszövetkezet vezetősége a moratórium alatt már korábban megegyezett hitelezőivel, így hát ennek ismeretében szervezték meg és folytatják az idei aratást. Ot kombájn tartályába kerülnek a magok. Szátok és Érsek vadkert határában egy hetvenöt hektáros táblán indultak meg a gépek. Egyébként kétszázhúsz hektárról takarítják be az őszi búzát. Az aszály miatt az előző évi 5,2 tonnás hektáronkénti átlagtermés helyett meg kell elégedniök a 3,5 tonnás terméssel. Az őszi búzából 50 vagonra valót hagynak meg a tagoknak, a többit eladják a gabonaforgalminak. A jobb értékesítési időszakot nem tudják kizárni, mert a gabonáért kapott pénz egy részéből törlesztik adósságaikat, más részét pedig az elmaradt júniusi fizetésekre fordítják. Joggal mondják a nagyüzem dolgozói: ilyen keserves aratásunk nem volt mint az idén. A rétsági termelőszövetkezetben háromfajta középérésű őszi búzát takarítanak be, a szokásosnál egyharmaddal kisebb Telik a vontató az éltető gabonával. Kulcsár Gabriella felv. területről, - háromszáznyolcvan hektárról. Ebből hetven hektárt képvisel a háztáji. A termésből nyolcvan vagont a gabonaforgalminak adnak át, tonnánként 6 700 forintért, mert az átvételkor azonnal megkapják az árát. Ez a pénz szükséges a nagyüzem működési feltételeinek biztosításához. A sörárpájukat pedig a Kőbányai Sörgyár veszi át. Ezen kívül nincs olyan tárolókapacitása a nagyüzemnek, hogy ki tudná várni a jobb értékesítési lehetőséget. Az átlagtermés a tavalyinál 15-20 mázsával lesz kevesebb. Az aratási munkálatokkal augusztus elejére végeznek, beleszámítva a 120 hektáron termesztett tavaszi árpa learatását is. A diósjenői nagyüzemben hatvan hektárra zsugorodott az őszi búza vetés- területe, ami a háztáji igényeket elégíti ki. A termésátlag fél, vagy egy teljes tonnával lesz kevesebb, mint a korábbi években. Ezzel szemben jelentősen növelték a tavaszi árpa területét, tekintettel arra, hogy az alapáron kívül még felárat is kapnak. Ebből a terményből hetven vagonra szerződtek le. Húsz vagonra valót biztosítanak az állatállomány zavartalan ellátására. Az aratási munkálatokkal tíz nap alatt végeznek a termelőszövetkezetben. Óvodafelkészítő Rekkenő a hőség, Berkenye utcái kihaltak. Az óvoda épületéből hallani hangokat, igy ide nyitunk be. Néhányan foglalatoskodnak az épület előcsarnokában. Mintha leltároznának, vagy pakolnának. Érdeklődésünkre Palotai Józsefné óvodavezető ezt mondja:- Jelenleg szünetet tartunk, hogy később egy felfrissített, tiszta épületben fogadhassuk gyerekeinket. Nálunk a faluban nagyon szorgalmas és segítőkész emberek élnek, és szívesen veszik ki a részüket a közösségi munkákból. Az „Összefogással az óvodáért” akció keretében jönnek takarítani, festeni, mázolni. A mi lakosságunk sem dúskál az anyagiakban, de a gyerekekért hajlandók mindent megtenni. A berkenyéi óvodába huszonhét gyermek jár, egy vegyescsoport működik. Maga a község sem nagy, hiszen alig több mint hatszáz a lakosok száma. Ámde a berkenyeiek akkor is így cselekednének, ha a településen még kevesebb óvodás korú gyerek lenne. A rejtett kapcsoló Furcsa harangszó A rétsági vonzás- körzet egyik községébe egy délután fotósok érkeztek, hogy színes felvételt készítsenek a műemlék templom belsejéről. A tisztelendő éppen nem tartózkodott otthon. A polgármester, hogy segítsen, bevitte a fotósokat a templomba. Azonban világítás is kellett, be kellett kapcsolni a templomi fényeket. Ez még csak sikerült, mert megtalálták a főkapcsolót. Mivel az oltár előtt állt két reflektor is, a fotósok kérték, kapcsol ják be ezeket is. Végül felfedeztek egy kapcsolót. A polgármester nagy örömmel nyomta meg a kapcsolót, ámde a két reflektor fénye elmaradt, viszont megszólalt a harang a toronyban. Újra jelentkeztek a cserbenhagyok — Ki járt jól az idén a málnával? - kérdem Tóth Józseftől a nézsai Frigoland Hűtő és Kereskedelmi Kft. ügyvezető igazgatójától.- A termelők. Azok a kft-ék, új vállalkozók, akik néhány évvel ezelőtt ugyanezt csinálták, utána pedig cserbenhagyták a partnereiket, nagyon felhajtották a felvásárlási árakat. A tavalyi, 50-55 forinttal szemben - gurulós málnáért - az idén kilónként 140 forintra hajtották fel a termék árát. Megtehették, mert ebben a térségben gyenge, közepes termés volt, a Jugoszláv háború miatt kiesett mennyiség egy részét is innen pótolták. Ráadásul a tavalyi mennyiségnek csak a fele jött be. A kisebb mennyiségben szerepe van még annak, hogy a tavalyi és az azt megelőző alacsony árak miatt sokan kivágták az ültetvények egy részét, a termelőszövetkezettől bérbe vett területeket az egyéni gazdálkodók nem a technológiai előírásoknak megfelelően kezelték, továbbá az ültetvények bizonyos részénél gombás fertőzés lépett fel. Mindezek miatt tíz vagonnal kevesebbet vásároltunk. Ez a mennyiség elég lesz arra, hogy a német megrendelőkkel, Schöller-Brinder kötött szerződéseinket teljesítsük. Bejött az az érzésem, hogy az idén nem Jesz olyan termés, mint tavaly, tehát nem szabad nagyobb mennyiségre elkötelezni magam. így hát megmenekültem a drága kötbértől, az esetleges adóság jövő évi, idei áron való törlesztésétől.- A magasabb ár mit jelent a termelőnek: fele annyi terméséért ugyanannyit kapott mint tavaly?-A nagyobb ár akárcsak a múltban, most is szerződésszegésekhez vezetett. Sokan a szerződéses kötelezettség ellenére egy kilót sem adtak át nekünk, mint két vagy három évvel ezelőtt. Nyugaton az ilyen partnerkapcsolatot nem ismerik. A szerződésszegő termelő megnézheti magát, hogy jövőre ki veszi meg termését.- Most arra a sorsra jutott a fekete ribizli, mint a málna két-három évvel ezelőtt?-Valóban két-három évvel ezelőtt sláger volt a fekete ribizli. Nyolcvan-száz forintért vették kilóját. A kedvező ár hatására, jelentős telepítésbe fogtak a termelők, ami majd jövőre érezteti hatását. Nem tudom mi lesz akkor, csupán annyit mondhatok: az idén sincs rá kereslet. A felvásárolt hatvan tonna iránt nem nagyon érdeklődnek a külföldiek.- Ettől függetlenül nem marad kihasználatlanul a hűtő ház?- Nem. A málnát 45,5 vagon magyarnándori, kézzel szedett, három fajta meggyel pótoltuk. Most tároljuk be a Göncről érkező sárgabarack szállítmányokat. Negyven tonnát dolgozunk fel, csomagolunk be, készítjük elő a kiszállításra. Ahogy fogy a málna, úgy foglalja el helyét a sorra kerülő új gyümölcs.- Magyamándorban kétszáz tonnára kötöttünk szerződést a Stelli Kft-ével. Árban még nem egyeztünk meg, mert környékünkön jó termésre van kilátás, s ez nagyban befolyásolhatja a felvásárlási árat is. - vélekedik Tóth József.-VeneszSzabadidős formában Német nyelvű tábor A tavalyi siker arra ösztönözte a rétsági művelődési ház vezetőjét, hogy az idén is megszervezze a német nyelvű tábort. Az augusztus 10-én kezdődő, kéthetes együttléten 10-12 négy-öt-hat osztályos általános iskolai tanuló vesz részt. Nem iskolarendszeri oktatás formájában, hanem játékosan, kirándulással, főzéssel és kézműipari tevékenységgel töltik el majd a napi 4-5 órát szabadidős tábor formájában, a német nyelv gyakorlásával. A tábor vezetésére, egy pesti nyelviskolai tanár vállalkozott. A kéthetes együttlét a nyelvi táboro- zóknak személyenként 2.500 forintba kerül. Ä tábor résztvevői helybeliek és környékbeliek. Több pénzért • Rétság. A megyei munkaügyi központ rétsági kirendeltsége huszonhat településen, százhuszonhárom közmunkás foglalkoztatásához járult hozzá. A munkások december 31-éig dolgozhatnak a korábbi havi 9.100 forint helyett, 12.000 forint havi bruttó keresetért. Utolsó simítások • Rétság. Az Ipolymenti Vízgazdálkodási és Tájvédelmi Társulat az érsek vadkerti szövetkezet megrendelésére elvégezte a szennyvíz elhelyezése megoldásával kapcsolatos feladatokat. A munkálatok három és fél millió forintba kerültek. Árnyékból a fényre • Szátok. Az általános iskola és diákotthon tantestülete Árnyékból a fényre címmel alapítványt indított útjára. Az OTP megyei igazgatósága 50 ezer forintot juttatott el az iskola számlájára. Az alapítványra összegyűlt összegből hétvégi programokat, nyári táborokat, a szabad idő hasznos eltöltését szervezik, és biztosítják az itt élő értelmi fogyatékos tanulók számára. Holnapi számunkban „Bátonyterenye és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó Magdi, Duci a képviselőnő- Első befutó lettem, pedig úgy szedték össze a képviselő-választáshoz szükséges ajánlásokat, mivel én nem akartam indulni. Nem gondoltam, hogy ilyen nagy a választóim bizalma. - Indítja a beszélgetést Bálint Magdolna, a rétsági alsó tagozatos iskola népművelő és tomatanítója, Bánk község képviselője. Az idősek Magdinak, a hasonló korúak pedig csak Ducinak szólítják. Nyári pihenőjét a helybeli strand vezetőjeként tölti el. Emiatt nemcsak őt, hanem vállalkozó képviselőnő társát is kikezdték, mondván nem a? önkormányzat működteti, nem az önkormányzat kapja a pénzt, hanem ők.- Azért vállalkoztunk erre, hogy több pénze legyen az ön- kormányzatnak. Egy hónapig ingyen takarítottunk, hogy nyitásra minden készen legyen. Csak akkor nyugodtak meg a kedélyek, amikor a strandbelépőn olvasták, hogy a tavat valóüalint-Magdolna ban az önkormányzat működteti, övé a bevétel, mi csak alkalmazotti fizetést kapunk. A szlovák családból származó, nyelvet beszélő tanítónőnek nem új dolog a közösség szolgálata. Természetesnek tartja, hogy az utcán megállítják s egyszer kérdeznek, máskor felvilágosítást, segítséget kérnek tőle.- Hálás dolog-e képviselőnek lenni?- Amikor az ember tud segíteni, akkor igen. A képviselőséggel, a népszerűtlen feladatok vállalása is együttjár.- Érdekelne, hogy ön belülről milyennek látja a szlovák családokat, mi foglalkoztatja illetve bántja az embereket.- Családszerető, törekvő, nem félnek a munkától, a korábbi évekhez képest azonban zárkózottabbá váltak. A munkanélküliség itt is erősen érezteti kedvezőtlen hatását. Azt tapasztalom, hogy a férfiak pesz- szimistábbak, bár sok mindennel megpróbálkoznak, hogy munkához jussanak. A legnagyobb tragédia, hogy azoknak nincs pénzük, azok a munka- nélküliek, akiknek legnagyobb szükségük volna a keresetre, akik legjobban el vannak adósodva. V.K. Gyümölcsöző magyar-francia kapcsolat Érdekes francia képes kiadványokat fedeztem fel a nagyoroszi polgármester íróasztalán. Érdeklődésemre Hornyák Endre polgármester elmondta, hogy egy esztendeje annak a kapcsolatnak, amelynek a révén egy francia települést bemutató fényképes album az oroszi polgármesteri hivatal vitrinjébe, a Nagyorosziról készült album pedig a Deuil-La-Barre-i hivatal üvegszekrényébe került. A történet egyszerű: a Börzsöny napok tavalyi eseményeire ~az ide meghívott váci ismerősök hozták magukkal a náluk tartózkodó francia delegációt. Ezen a találkozón ismerkedett meg a nagyoroszi polgármester a Párizs melletti település polgármesterével. A francia vendégeknek nagyon megtetszett Nagyoroszi és környéke, az itt élő emberek vendégszeretete. Néhány órás beszélgetés után régi barátként búcsúztak. A kapcsolat azóta tart, s mindkét fél reméli, hogy tovább gyümölcsözik.
