Nógrád Megyei Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-22 / 172. szám

1992. július 22., szerda PÁSZTÓ ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Pásztó és környéke Iskolaterv • Szarvasgede. Elkészült egy új négy tantermes általános is­kola telepítési terve, ideális környezetben, a község Újtele­pén. A konkrét kivitelezési ter­veket várhatóan majd csak az oktatási törvény őszi megszüle­tése után készítteti el a községi önkormányzat. Az iskolaépítési költségeket saját erőből és köz­ponti céltámogatásból fedezi majd a képviselő-testület. Fogadónap • Pásztó. Tóth Sándor, or­szággyűlési képviselő augusz­tus 14-én, délelőtt 10 órától tartja fogadónapját Pásztón, a városháza tanácstermében. Szeméttelep • Kálló. Két önkormányzat, a kállói és az erdőtarcsai összefo­gásával készül az a korszerű szeméttelep, amelyen az utolsó simításokat végzik az építők - a ZAV1T szakemberei - Kálló ha­tárában. A teljesen önerőből megvalósuló beruházás költsé­gei 3 millió forintra rúgnak, en­nek számláját a két önkormány­zat közösen és lakosságszámuk figyelembe vételével, arányo­san fizeti. Üzembe helyezése még e hónap végén megtörté­nik. Megszépül az óvoda Várostérkép Pásztóról A polgármesteri hivatal meg­bízásából három darab nagymé­retű M. 1:5000 léptékű idegen- forgalmi célokat szolgáló város­térkép készül Pásztóról és kör­nyékéről. A helyszíni felmérési mun­kákat a városi képviselő-testület egyik tagja Zentai József az is­mert tájfutó végezte el. A térké­pek elkészítését augusztus 15-ei határidővel vállalták a szakem­berek. A hatalmas alumínium­lemezekre festett térképet Pásztó forgalmas csomópont­jain fogják elhelyezni, a város- központban az oskolamester háza környékén, a vasútállomá­son és a strandon. ' Jó előre gondolva a külföldi kirándulókra és túrázókra is, számukra a gyors tájékozódást angol és német nyelvű felirato­zás teszi majd könnyebbé. —t.s— Tej ivók tej nézőben Még javában tombol a vakáció, de igazi környezetismereti órá­nak beillő volt az a látogatás, amelyet az egyik budapesti család- segítő központ szervezett fővárosi gyerekeknek a közelmúltban a Nógrádtej Rt. pásztói üzemébe. Megismerkedhettek a tejcsoma­golás és a sajtkészítés rejtelmeivel. Gyurián Tibor felvétele. A XIV. dalai láma Taron - emberséggel a világbékéért Pénz orvosi műszerekre Körösi Csorna Sándor halála 150. évfordulójának méltó megemlékezésére az öt ma­gyarországi buddhista egyház és a Körösi Csorna Sándor Em­lékbizottság meghívására hétfő óta hazánkban tartózkodik őszentsége a XIV. dalai láma. Számos programja közül az egyik legfontosabb a szerdai. Ekkor ugyanis Tarra látogat, ahol a magyarországi Karma Kagyüpa buddhista közösség központjában 15 óra 30 perckor felszenteli a Körösi Csoma-em- léksztúpát és a 14 méter magas békeszentélyt. Előtte láma Ngawang a tari buddhista kö­zösség vezetője üdvözli a ven­dégeket, majd Kálmán Attila ál­lamtitkár, a Körösi Csoma-em- lékbizottság elnöke mond be­szédet. Délután fél öttől a XIV. dalai láma tanítást ad „A sztúpa, mint kozmikus szimbólum” címmel. Őszentsége a XIV. dalai láma, Tendzin Gyaco a tibeti nép vallási és politikai vezetője. 1935. július 6-án született. A ti­beti hagyományoknak megfele­lően a lélekvándorlás szellemé­ben kétéves korában „találták meg” elődje, a XIII. dalai láma reinkarnációjaként. A dalai lá­mák a Köny őrület Bodhiszattvá- jának megtestesítői, aki az újjá­születést választotta, hogy a né­pet szolgálja. A XIV. dalai lá­mát Tendzin Gyaconak nevezték el, amely Tenger Bölcsességüt jelent. Hat- évesen kezdte ta­nulmányait, majd három szerze­tesi egyetem elvégzésével, 1959-ben fejezte be. Még ebben az évben őszentsége Tibetből Indiába menekült, s azóta is Dharamsalaban lakik, közel 120 ezer emigráns tibetivel és fáradhatatlanul dolgozik népe történelmének, vallásának és kultúrájának megóvásán. A vi­lágbéke követeként 1989-ben Nobel-díjat kapott. csaknem másfél millió forintból minilabort és ehhez kapcsolódó műszereket vásárolnak, amivel az alapvizsgálatokat el tudják végezni. Ha minden a terveknek megfelelően történik, akkor már az idén szeptemberben jelentő­sen bővülhet a két község lakó­inak egészségügyi alapellátása. A béri önkormányzat anyagi támogatásával, a béri polgárok be­fejezték óvodájuk külső tatarozását. Most az ajtók, ablakok fes­tése van soron. Felvételünk még a munka dandárjában készült. Pályázat útján 700 ezer forin­tot nyert el orvosi gépek és mű­szerek beszerzésére a palotási önkormányzat a kisbágyoni ön- kormányzattal együtt. A tör­vény szellemében ugyanennyi­vel kell még a közös kasszából hozzájárulniuk a beszerzés költ­ségeihez. A rendelkezésre álló, „A te szavadra kivetem a hálót” A római Gregorián egye­temen tanul az a fiatalember akit július közepén szülőfalu­jában, Szurdokpüspökiben szentelt pappá Seregély Ist­ván, egri érsek. Nagy és büszke napja volt ez a falu­nak, s egy régvárt álom betel­jesedését jelentette Buda Pé­ter számára. A püspöki ófalu egyik takaros házának szobá­jában beszélgetünk a 26 éves Péter atyával. A „legényla­kás” imazsámolya, a vállfára akasztott reverenda emlékez­tet tulajdonosuk kilétére, s legfőképpen maga az ember.- Milyen út vezetett az örök városba?- Sokat köszönhetek a szü­leimnek, környezetemnek. Az, hogy én Rómában egy­háztörténelem mellett művé­szettörténetet is tanulhatok, abban nagy szerepe van haj­dani általános iskolám peda­gógusainak, közöttük legfő­képpen Tamás tanítónéninek és Perényi tanárnőmnek. Sze­retném megőrizni az itt élő emberektől örökölt szerény­séget, értékeiket, egy örök életre. Akkor is amikor közöt­tük lehetek, s akkor is amikor másfelé szólít a kötelesség. A másik indíttatás amit kaptam az a kecskeméti pia­rista gimnázium tanáraitól származik, akik nem csak le­adták egy-egy óra anyagát, hanem jóban-rosszban diákja­ikkal éltek együtt. Mielőtt még az egri szemi­náriumba kerültem, másfél év marcali katonáskodás követ­kezett. Hálás vagyok ezért az Úrnak, hiszen kipróbálhattam mire vagyok képes, türelem­ben, a másik iránti megértés­ben, szolidaritásban. Mit mondjak? A „csuhikat” - így hívták a laktanyában szolgáló kispapjelölteket - megbecsül­ték nagyon. Végül Eger kö­vetkezett. Egy idő után Sere­gély püspök úr közölte velem, hogy kiküld Róbába. Nem nagy kedvet éreztem. „Nem 1 baj, ha nem megy, de próbáld meg” - biztatott, s én belevág­tam. Eleinte még szótáraz- nom kellett, ha egy-egy jegy­zettel meg akartam birkózni, de most már eléggé bírom az olasz és a német nyelvet. Ha tanulmányaimban félúton is, de Isten szolgálatában egy életre szóló állomáshoz érkez­tem. Ahogyan Péter apostol, a tapasztalat halász Jézus egyet­len szavára kivetette hálóját, oda ahol már régóta nem fog­tak semmit, én is az Úr iránt érzett bizalommal akarom szolgálni az embert. Az átalakulás még nem jelent működőképességet Következetlenség és ingadozás az irányításban A tőle szokatlan indulattal fogad Csató Sándor, a Közép­magyarországi Agrárkamara társelnöke, a palotási termelőszö­vetkezet elnöke, mivel egyik korábbi írásunkban, volt kollégánk ügy mutatta be őt, mint az új kezdeményezések, változások akadályozóját, holott erről szó sincs. A tíz éves eddigi jó kapcso­latunkra való tekintettel, némi megbékülés után, ha nehezen is, de vállalkozott az alábbi beszélgetésre.- Kamarájuk mennyiben tudja hatékonyan és eredmé­nyesen képviselni, ellátni tag­jaik érdekvédelmét?- Nagy-Budapest, Pest és Nógrád megye mezőgazdasá­gának minden területét, a terme­léstől az értékesítésig magába foglalja tagságunk. Mivel a par­lament nem hozta meg a régóta várt kamarai törvényt, ezért csak egyesületként működünk, nem rendelkezünk sem döntési, sem más, érdekeink védelmét szolgáló jogokkal. Tagjaink gondjait, érdekképviseletét tár­gyalásos megoldással próbáljuk megvalósítani, sajnos nem a kí­vánt sikerrel.- Milyennek minősíti a Föl­dművelésügyi Minisztérium irányító tevékenységét?- A gazdasági folyamatok nincsenek kézben tartva. A be­avatkozásra, segítségre szoruló, kritikus jelenségek részbeni, vagy viszonylagos megnyug­tató megoldását szolgáló intéz­kedések késve jelennek meg. Következetlenség és ingadozás jellemzi az irányítást. A nem­zetgazdaság tértiéből a mező- gazdaságra jóval nagyobb há­rul, mint amennyit elbír, mint amennyi más ágazatokat érint. Ezzel szemben a felvásárlási árak tavaly nem emelkedtek, sőt egyesek szerint egy százalékkal csökkentek. Ugyanakkor a ter­meléshez felhasznált ipari ter­mékek árai 30-40 százalékkal emelkedtek.-Az alábbi jelenség tisztá­zása érdekében kérdem: vál­ságban, vagy krízisben van a magyar mezőgazdaság, köztük megyénk?- Rendkívül mély válság van. A nagyüzemek jelentős része működésképtelen, egyik napról a másikra élnek, van ahol mun­kabérre sem telik, de sok he­lyütt nem tudják a gépek üze­meltetéséhez szükséges üzem­anyagot beszerezni. Az előb­biek miatt nagy a bizonytalan­ság. De hiányzik a földtörvény. Nem volt korrekt a vagyonne­vesítés. A törvény szerint, aki öt évig tagja volt a gazdaságnak, és önszántából kilépett, ugyan­olyan jogok illetik meg, mint azokat, akik több évtizedig dol­goztak és aktívan részt vettek a vagyon gyarapításában. Számí­tásom szerint a vagyon 30 szá­zaléka kívülállók kezébe került, s ez az arány csak fokozódik. Nálunk 650 kívülálló tulajdonos részesült üzletrészjegyben, ugyanannyi, mint amennyi az élő tagok száma. Az át-, illetve az újjáalakulás a termelőszövetkezetekben nem csak formai dolog, hanem bizo­nyos mértékben eltérő műkö­dési, szervezeti szabályozást je­lent. Az eredményes gazdálko­dáshoz: alacsony, közép-, és hosszúlejáratú hitel, az adóssá­gok elengedése, átütemezése, értékesítési biztonság kellene.- Attól függetlenül, hogy mivé alakult át a termelőszö­vetkezet, még nem jelent mű­ködőképességet. A pozitív el­mozduláshoz olyan közgazda- sági feltételrendszerre van szükség, amely magába foglalja a kormány konkrét támogatását ugyanúgy, mint a fejlett nyugati országokban. Venesz Károly Elsőbbség az iskolának A tari művelődési ház könyv­tárának négyszázhuszonhárom beiratkozott olvasója van. Döntő többsége betűt kedvelő iskolásgyerek. Ezért is részesí­tik előnybe a könyvek beszerzé­sénél, az általános iskola tan­rendjében szereplő ajánlott, vagy kötelező olvasmányokat. A fiatalok elsősorban a siker­könyveket, az idősebb generá­ció a fantasztikus és bűnügyi regényeket kedvelik. A rögtön­zött statisztika szerint több a férfiolvasó, mint a női. Vigyázat, csalók! Az autót eladni akarók ki­sebbik hányada fondorlatos módszerektől sem riad visz- sza, egy-egy üzletkötés so­rán. Ilyenkor a pénzünk bánja, tehát érdemes odafi­gyelni! Dr. Kertész János rendőr­százados a pásztói rendőr- kapitányság igazgatásren­dészeti osztályának vezetője elmondta, hogy munkatár­sai, akik intézik a gépjár­művek eladásával és vételé­vel kapcsolatos ügyeket is, nap mint nap találkoznak hasonló esetekkel. Nagy di­vat a gépjárművek „fiatalí­tása”. Gombostűvel kika­parják az autó, motorke­rékpár vételének valódi év­számát és újat hamisítanak a forgalmi engedélybe. Föl­cserélik az autófelügyelet ál­tal műszaki vizsga alkalmá­val beragasztott számsort is, amely szintén utal a jármű igazi korára. Ha a vevő ke­zét végigsimítja ezen, észre­veheti a folytonossághiányt. Törvény van, pénz nincs Az új közszolgálati, köz­alkalmazotti törvény szerint az e területen dolgozók évente a 13. havi fizetésre Ls jogosultak. Ezt az érdekel­tek örömmel vették tudo­másul. Az örömbe némi üröm is vegyül, hiszen a törvény nem jelöli meg a tel­jesítéshez szükséges pénz­forrást. F.csegen ez például 65 dolgozót érint. Beveze­tése jelentősen megterhelné a közösség kasszáját, mivel a 13. havi jövedelem után is fizetni kell sztk-járulékot. Ecsegen az idén 700 ezer, a jövő évben pedig másfél mil­lió forint többletkiadást je­lenthet a törvény betartása. Holnapi számunkban „Gyarmat és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó

Next

/
Oldalképek
Tartalom