Nógrád Megyei Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-22 / 172. szám
KÖVETKEZETLENSÉG ÉS INGADOZÁS AZ IRÁNYÍTÁSBAN — 5. oldal NOGRAD HÍRLAP MEGYEI BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA 1992. JÜfclUS 22. SZERDA III. ÉVFOLYAM 172. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT ■ 1 jj'f Jyj Csak a .Vi-1 Nógrád Megyei Hírlaphail! Újságunk új, egyedülálló ajánlata; a SZUPEREXPRESSZ HIRDETÉS!!! Ha ma feladja hirdetését, holnap megjelenik. Egyéneknek és közéleteknek csak a Nógrád Megyei Hírlapban: SZUPEREXPRESSZ! Hirdetését feladhatja a salgótarjáni sajtóházban, a Nógrád Megyei Hírlap hirdetésfelvételi irodájában, Erzsébet tér 6. Telefaxon: 12-542 és 11-504 m & Kamatoznak a kárpótlási jegyek Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal közlése szerint júliusban egy 1000 forintos kárpótlási jegy már 1159 forintot ér. Az 5000-es címlet értéke 5795, a 10 ezresé 11.590 forint. A kárpótlási jegyek 1991 augusztusa óta kamatoznak három even át a mindenkori jegybanki alapkamat 75 százalékával, ez jelenleg évi 16,5 százalék. Még nincs döntés Az ENSZ Biztonsági Tanácsának szankcióbizottsaga hétfői, zárt ajtós ülésén újabb 24 órával elhalasztotta a döntést a jugoszláv sportolók olimpiai részvételével kapcsolatban. Diplomáciai források szerint a testület hajlik arra az osztrák javaslatra, mely szerint az egyéni versenyzőket engedjék rajthoz állni Barcelonában, míg Kis-Jugoszláviát zárják ki valamennyi csapatversenyből. A hétfői szankcióbizottsági ülésen egyébként a politikusok bosszúsan reagáltak Juan Antonio Samaranch levelére. A NOB elnöke e testületnek küldött válaszában inkább ellenvéleményeket hangoztatott, mint hogy érdemi javaslatokat tegyen. Üjabb adomány Ismét nagy értékű felajánlás érkezett a Magyar Vöröskereszthez. A szervezet segélyfelhívása nyomán a Közép-Európai Nemzetközi Bank Rt. egymillió forintot ajánlott fel a délszláv menekültek megsegítésére — tájékoztatta kedden az MTI-t Legíády Eszter, a Vöröskereszt szóvivője. A bank — amely mintegy két éve elsősorban egészségügyi létesítményeket, témákat támogat — a romániai forradalom idejen szin- ' t hoz- t romásegélyprogramj ához. Romhányi László előzetes letartóztatásban A Pesti Központi Kerületi Bíróság halált okozó testi sértés bűntett elkövetésének alapos gyanúja miatt kedden előzetes letartóztatásba helyezte a 48 éves Romhányi Lászlót, a Magyarok Nemzeti Szövetségének elnökét, színházi rendezőt, valamint négy munkanélkülit: a 31 éves Boda László törökszentmiklósi, a 24 éves Lusták Tibor kávai, a 36 éves Takács Ferenc monori és a 27 éves Varga József törökszentmiklósi lakost. A nevezettek a Jurta Színház alagsorában több napon keresztül fogva tartottak és bántalmaztak egy 37 éves, ugyancsak munkanélküliférfit, aki elszenvedett sérüléseibe belehalt. Az Ipoly Nógrádszakálnál a szenvedélyes horgászok rendkívül közkedvelt pecázóhelye. Az hátárfo- lyóként kanyargó víz, számos ízletes halfaj otthonául szolgál, melyeknek zsákmányul ejtése csak a szerencse kegyeltjeinek kiváltsága. Gyurkó Péter felvétele Hová kerülnek a salgótarjáni állatok? Mindent elborító gaz, vagy kameruni kecske Salgótarjánban már vadállatok is vannak. Négy tigris, két leopárd és egy puma lakik öt majom társaságában Czine Béláék- nál a Zrínyi úton. Czine Béla főállásban állatkereskedő, egyébként a tarjáni képviselő-testület tagja. Sokáig úgy ismertük, „a halas”. Amióta felröppentette a városi állatkert ötletét, megoszlanak róla a vélemények. Isten malmai a megyeszékhelyen is lassan őrölnek, ez is kiderül a beszélgetésből, amit Czine Béla így kezdett:- Három éve a városi tévében mondtam el először az elképzeléseimet. Akkor zajlott a világ- kiállítás körüli vita, és azon gondolkoztam, milyen nevezetesség legyen a városban, amiért érdemes megállni? Amiről beszélünk, nem állatkert, mert tisztában vagyok azzal, hogy ezek mindenhol deficitesek. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek hozta létre a Dolinká- ban a szabadidőparkot, és egy kezdetleges állatkertet, de ahogy fogyott a cég pénze, ezt is elhanyagolta. En nem hagyományos ketreces modellt, hanem félszafari jelleget szeretnék. Kevés állattal, macskafélékkel, majmokkal.- Az állatokat azért hozta, mert lesz állatkert, vagy úgy gondolta, ha idehozza, lesz?-Azért hoztam, mert úgy tudtam, hogy lesz valami. Áprilisban előterjesztettem a szándéknyilatkozatomat a testületi ülésen, és elvi egyetértés fogadta. A gond az, hogy tisztázatlan a dolinkai rész tulajdon- viszonya. 16 hektáros a terület, durván 40 millió forint az értéke. Az önkormányzat, ha át tudja ezt venni, bekerülne az alapítványba. Amíg ez nem történik meg, a Salgótarjáni Állatkert és Ifjúsági Park alapítványt sem tudjuk beiktatni. Februárban kértem először a rendezést, azóta folyik a tili-toli.- Halad is, vagy csak folyik?- Halad is. Folyamatban van a rendezése.- Jó ideig tehát szó sem lesz költözésről? Nem megy tönkre a Dolinka mire rendeződik a tulajdoni helyzete?- A Dolinka már tönkrement. Azt rendbe hozni rengeteg idő és pénz. 15-20 millió forint. Valószínűleg jövő tavasszal kezdődne el a rendbetétele.- Az alapítványnak lesz erre 15-20 millió forintja?- Ha beindul az alapítvány, létrehoz egy vállalkozói csoportot. A befolyt pénzt az alapcélokra fordítjuk, tehát az állatkertnek is nevezhető szabadidő- és ifjúsági parkra. A vállalkozások között szerepel lovasiskola, kutyakozmetika, zoológiái nyári egyetem gyerekeknek. Figyelemmel kísérünk majd minden pályázatot. (Folytatás a 3. oldalon) Hazánkban a Sanofi elnök-vezérigazgatója A Sanofi elnök-vezérigazgatója, Jean-Francois Dehecq szerint nem elképzelhetetlen, hogy a Sanofi az eredetileg tervezettnél korábban szerzi meg a Chinoin- ban a többségi részesedést. A második legnagyobb francia gyógyszeripari cég Magyarországon tartózkodó elnök-vezérigazgatója az MTI tudósítójának elmondta, hogy az Állami Vagyonügynökség képviselői — akikkel hétfőn tárgyalt — nem zárkóztak el a francia többségi tulajdon 1994 előtti megszerzésének lehetőségétől. Mint ismeretes, a Sanofi 1991- ben 40 százalékos részesedést vásárolt a Chinoin Rt.-ben, és 1994-től opciót kapott további 11 százalékra. Dehecq úr szerint tavaly óta a gyógyszer-értékesítés piaci körülményei jelentősen megváltoztak, különösen a volt Szovjetunió területén. Ezért a Chinoinnak minél előbb új technológiákra, új termékekre és tőkére van szüksége. Véleménye szerint nem az a lényeges, hogy a Sanofi a majoritást megszerezze, hanem a Chinoin verseny- és fejlődőképességének megőrzése és új piacok teremtése. Dehecq arról nem nyilatkozott, hogy mindezt további részvények felvásárlásával, esetleg tőkeemeléssel vagy más módon kívánják meg1 oldani. Magyarországi útja során a Sanofi elnök-vezérigazgatóját az ÁVÜ szakemberein kívül fogadták az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban is, ahol Balázs Péter államtitkár tájékoztatta az iparpolitikai koncepcióról és a hazai ipar védelmével kapcsolatos elképzelésekről. (MTI) Az egri IPOSZ-tanácskozáson is felvetődött Hol késnek a gazdasági törvények? Két év politikai túlsúlyú törvényalkotás után egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy immár halaszthatatlanná vált a gazdaság fejlődését, átalakulását elősegítő törvények meghozatala. Ebben a folyamatban az ország gazdasági életében egyre nagyobb szerepet játszó, de kellően meg nem becsült magánvállalkozói rétegnek is érvényesítenie kell az érdekeit — adta meg a tanácskozás mottóját tegnap Szűcs György, az IP ŐSZ Kézműves Kamara elnöke. A cél érdekében, a kamarai törvénytervezet megvitatására most országszerte regionális fórumokat szervez az IPOSZ: az elsőt Egerben tartották Heves, Nógrád, Borsod, Szabolcs és Hajdú megye ipartestületi elnökeinek, ügyvezetőinek és közgyűlési képviselőinek. (Folytatás a 2. oldalon) Tíz százalék fölött a munkanélküliségi ráta Június végére 10 százalék fölé nőtt a munkanélküliségi ráta. Az MTI érdeklődésére a Munkaügyi Minisztériumban elmondták, hogy az első fél év végén 547 ezer munkanélkülit tartottak számon. Ez egy hónap alatt 24 ezres növekedést jelent, s így a munkanélküliségi ráta 9,7 százalékról 10,1 százalékra emelkedett. Júniusban 417 ezren részesültek munkanélküli-ellátásban, s ez egy hónap alatt 10 ezres növekedés. Ugyanakkor júniusban 28.500-an kikerültek a segélyezettek köréből, közülük 15 ezren találtak maguknak állást. Az elmúlt év végén 406 ezer volt a munkanélküliek száma, s 1992 végére ez a szám elérheti a 700 ezret. Amerikai támogatás — szennyvíztisztításra Az Észak-budapesti Szennyvíztisztító Mű fejlesztésére 516 ezer dolláros támogatást kap a Fővárosi Önkormányzat az Amerikai Egyesült Államok kormányától. Az erről szóló megállapodást Nancy Frame, az amerikai kormány Ipari és Fejlesztési Programjának igazgató- helyettese és Demszky Gábor főpolgármester kedden írta alá a budapesti Városházán. A támogatásból a főváros pályázatot ír ki az Egyesült Államokban a szennyvíztisztító mű alapvető problémáinak felmérésére, megoldási javaslat kidolgozására, amely magában foglalja a telep későbbi bővítését is. A feladat: a szennyvíztisztító telepen évente keletkező mintegy 20.000 köbméter szennyvíziszap elhelyezése, esetleges hasznosítása, ezáltal a Duna vízminőségének javítása. A tudományosműszaki programban a támogatási összeg 20 százalékának erejéig hazai cégek is részt vehetnek. A programot egy éven belül kell teljesíteni. Keleti gyógyszerexport Ismét a Gazdasági Kabinet elé kerül Csütörtökön tárgyalja másodízben a Gazdasági Kabinet a volt Szovjetunióba irányuló gyógyszerexport helyzetéről és áthidaló támogatásáról szóló, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium által kidolgozott javaslatot. Ezzel kapcsolatban Jaksáné Somogyi Margit az MTI tudósítójának kedden elmondta, hogy az egyes köztársaságokkal megkötött szerződés erre az évre 200 millió dollárnyi gyógyszer szállítását tartalmazza. Tavaly az indikativ listán 406 millió dollár szerepelt, de ebből csupán 75 millió dollárra nyílt akkreditív, amelyből 28 millió dollárt fizettek ki a partnerek, a kintlévőségek értéke pedig 48 millió dollár, Az idei 200 milszinte életmentő gyógyszereket tartalmazza, azonban ezek sikeres exportját is kormányzati eszközökkel kell támogatni. A köztársaságokkal kötött államközi szerződések és indikativ listák ugyan rögzítik a szándékot, de a bankközi megállapodások nehézkesen és esetszerűen működnek. Rendbe hozzák a Don menti magyar katonatemetöket tost hántolták el 1942-43-ban — a tervek szerint a jövő év végéig hozza rendbe. A kegyeleti emlékhelyek gondozását azután helyi orosz lakosok látják maid el. Á szerződésben vállalt munkáért A Don-kanyarba utazott az ottani magyar honvédsírok gondozására létrehozott Fényeslitkei Alapítvány küldöttsége, hogy részt vegyen az első öt katonatemető rendbehozási munkáiban. Július végéig a kolbinói, a marki, a ftorozsezojei és a jekatyerinov- kai templomkertekben lévő sírhantokat hozzák rendbe. Az ötödik temetőt a helyszínen jelölik ki, Boldireszka, Oszkino, Úrivés Osztrogozsszk közül. A temetkezési helyeket, ahol a II. világháború áldozatai alusz- szák örök álmukat, körbekerítik, parkosítják, s mindegyikben egy jelképes sírhantot emelnek, melyen elhelyeznek egy két méter magas, hazánk címerével díszített, tölgyfából faragott keresztet. A címeres fejfákat a pálházai erdészet üzeme készítette, s onnan vitte magával az alapítvány delegációja. Ä kereszteket ökumenikus gyászszertartás keretében állítják fel a Don menti temetőkben. A Fényeslitkei Alapítvány a további mintegy húsz nagyobb magyar temetőt — ahol több mint 120 ezer elpusztult katonát, hadifogolyt és munkaszolgálaminden évben fizet az alapítvány. Az orosz hatóságok egyébként először 1990-ben engedélyezték, hogy a magyar áldozatok hozzátartozói — Mártha Tibor fényeslitkei tanár, a később létrejött alapítvány kuratóriumi elnöke vezetésével — felkereshessék a II. világháború egykori Don menti csatatereit, ahol 1943 januárjában és februárjában a második magyar hadsereg katonáinak több mint a fele életét vesztette. Tavaly ismét elhelyezhette a megemlékezés virágait a jeltelen sírokon egy magyar zarándokcsoport, s akkor kezdődtek tárgyalások a temetők rendbe hozásáról. Az engedélyt végül Borisz Jelcin orosz elnök hozzájárulásával a Voronyezs és Li- peck megyei metropolitától kapta meg az alapítvány, mivel a sírok nagy része a Don-kanvar környéki templomok kertjeiben található. Visszamentek harcolni A karanténból — Boszniába Húsz felnőtt és kilenc gyermek, megsértve a tábor rendjét és az egészségügyi rendszabályokat, hétfőn elhagyta a békéscsabai befogadóállomást, majd Boszniába távozott a rendelkezésükre bocsátott két autóbusszal — adja hírül a békéscsabai Napi Délkelet című lap keddi száma. Az MTI munkatársának kérdésére a befogadóállomás vezetője, Horváth Gergely elmondotta, hogy az engedetlenség valóban megtörtént, ám az nem kitörés volt — mint ahogy a lap fogalmaz —, hanem az történt, hogy a táboron belüli egészségügyi elkülönítő drótkerítését kihajtva jöttek ki két felbujtó biztatására a bosnyákok. A javarészt fiatalemberekből álló csoport elhatározta, hogy visszamegy harcolni Boszniába, s követelésükre a befogadóállomás két autóbusszal a határra vitte őket. Mint Horváth Gergely elmondta, a távozási szándékot nem akadályozhatták meg; megállás nélkül a határra vitték őket, majd távozásuk után fertőtlenítették a buszokat. A távozók közt volt egy sokgyermekes család is, s nem tudták velük megértetni, hogy gyermekeiknek ártanak a hazautazással. (MTI)
