Nógrád Megyei Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-21 / 171. szám

BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA 1992. JÚLIUS 21. KEDD III. ÉVFOLYAM 171. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT Mai számunkban : ismét: 2 Gyermek­szépség­verseny! a 4. oldalon Gondoskodnak a menekültek egészségéről A volt jugoszláv területekről érkezett menekültek egészségi ál­lapota nem rosszabb, mint álta­lában a magyar lakosságé. Iga­zán nagy problémák nem is any- nyira testi, mint inkább lelki egészségük terén jelentkeznek — válaszolta az MTI érdeklődésére hétfőn Zeizler Ágnes, a Népjólé­ti Minisztérium Szervezési Fő­osztályának helyettes vezetője. Mint elmondta: a minisztéri­um felkérésére folyamatosan és kötelezően szűrik a helyi egész­ségügyi szervek azokat a mene­külteket, akik táborokban talál­tak ideiglenes otthonra. Felmentették Torgyán Józsefet A Budai Központi Kerületi Bí­róság hétfőn bűncselekmény hi­ánya miatt felmentette a nagy nyilvánosság előtt elkövetett rá­galmazás vádja alól Torgyán Jó­zsef kisgazda pártelnököt. Az FKGP vezetője ellen a 35-ök öt országgyűlési képviselője kezde­ményezett magánvádas büntető­pert, mivel megítélésük szerint Torgyán József a párt tavaly nyá­ri nagyválasztmányi ülésén sze­mélyüket és becsületüket sértő kijelentést tett. A bíróság határo­zatát a vádlott és ügyvédje tudo­másul vette, míg a felperesek je­lezték, hogy fellebbezéssel kí­vánnak élni. Állami gazdaságok privatizációj a A Komárom megyei József Attila és a Nógrád megyei Balassi Bálint könyvtár a hetvenes évek máso­dik felétől szervez olvasótáborokat a Cseh és a Szlovák Köztársaság területén, Látky-Poliankyban. Felvételünkön a résztvevő nógrádi gyerekek egy csoportja látható. Gyurkó felv. Valótlan állítások ellen Tiltakoznak a természet- gyógyászok A Magyar Természetgyógyá­szok Kamarájának elnöksége sajnálatosnak tartja, hogy a PI- vízzel, — amely Életvíz néven is­mert — kapcsolatban az utóbbi időben valótlan állítások láttak napvilágot a Tisztiorvosi Szolgá­lat kezdeményezésére — szögezi le az MTI-hez eljuttatott közle­mény. Az elnökség — természetgyó­gyászok és orvosok vizsgálataira, valamint külföldi adatokra hi­vatkozva — azt állítja, hogy a PI- víz nincs káros hatással az embe­ri szervezetre. Éppen ezért ügy látják, hogy felhasználásának korlátozása nem indokolt. Még nem lehet tudni, hogy az állami gazdaságok 93 milliárd fo­rint névértékű vagyonából, a privatizációt követően, mi marad tartó­san állami tulajdonban. Az arány azonban várhatóan csekély lesz — nyilatkozta az MTI-nek hétfőn Tofalvy Károly, az ÁVÜ igazgatóhe­lyettese. A szakember elmondta: az állami gazdaságok már elkészí­tették és benyújtották a vagyonügynökséghez decentralizációs tervü­ket. Ez, a működőképességet véve alapul, az önállóan privatizálható eszközöket és üzemrészeket tartalmazza. A hatoslottó nyerőszámai: 3, 11, 17, 24, 35, 37. Pótszám: 7. Megbízólevél-átadás Göncz Árpád köztársasági el­nök hétfőn fogadta Donald Johnson Kingsmillt, Ausztrália rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki átadta megbí­zólevelét. Pórul járt rablók A sértett által adott pontos sze­mélyleírásnak köszönhetően né­hány óra alatt rendőrkézre került az a két álarcos rabló, aki késsel fenyegetőzve próbált pénzhez jutni vasárnap hajnalban En- csen. A Borsod-Abaűj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint a 17 éves foglalkozásnélküli G. Zsolt és a szintén foglalkozásnélküli 17 éves K. Levente alaposan gyanú­sítható azzal, hogy július 19-én hajnali 4 órakor behatoltak K. Miklós 52 éves nyugdíjas encs- gibárti lakására, és a férfit késsel rá akarták kényszeríteni pénze átadására. Mivel a sértettnek nem volt pénze, az elkövetők egy centrifugával, egy kisrádióval és egy hangfallal távoztak a lakás­ból. K. Miklós rögtön értesítette a rendőrséget, akik a személyle­írás alapján még aznap őrizetbe vették a két encsi illetőségű fia­talkorút. Gimnázium a munkanélküliekért Az oktatási kísérleteiről ismert szolnoki Varga Katalin Gimná­zium szeptembertől új tovább­képzési lehetőséget kínál az idén vagy korábban érettségizett, de munka nélkül lévő, avagy igé­nyesebb pályára készülő fiata­loknak. Az intézet tervei szerint iskolarendszerűén szeptember 7-től 1993. május 7-ig — délutá­ni elfoglaltsággal — menedzser- asszisztens, számítógép-kezelő, szövegszerkesztő, idegen nyelvi, egyetemi, főiskolai felvételi elő­készítő, illetve személyiségfej­lesztő képzést vezet be. A két fél­évre és két vizsgaidőszakra osz­tott oktatás tandíja — a tantárgy­tól és az óraszámtól függően — ti­zennyolctól negyvenezer forintig terjed. A tandíj két részletben is befizethető. Megtisztítják a kunmadaras! volt szovjet légibázist Még e hónapban megkezdő­dik a kunmadarasi volt szovjet katonai repülőtér megtisztítása a visszamaradt, nagy mennyiségű szénhidrogén-származéktól. A munkára a Környezetvé­delmi és Területfejlesztési Mi­nisztérium által kiírt pályázat alapján a budapesti Alterra Kft. kapott megbízást. A cég leszállí­totta a kiviteli és technológiai tervdokumentumokat a Közép- Tiszavidéki Környezetvédelmi Felügyelőségnek, valamint a té­mában érintett társ szakhatósá­goknak. A kivonuló szovjet csa­patok után hátramaradt 176 ob­jektumból a kunmadarasi repü­lőtér a legszennyezettebbek kózé tartozik: a legnagyobb repülőtér talajának jelentős része akár egy szál gyufától is lángra lobbanhat. A légikikötő tervezett polgári célú hasznosítása csak a terület teljes megtisztítása után válik le­hetségessé. A legsürgősebbnek ítélt fel­adatokat meg az idén elvégzik. Az első ütembe sorolták a ta­lajvíz felszínén úszó, jelenleg még terjedő erőteljes szennyező­dés lokalizálását, a kerozin és más szennyezőanyagok fokoza­tos „kitermelését . Az idei prog­ramban szerepel a repülőtér te­rületén lévő hét hulladéklerakó­hely részletes átvizsgálása, fel­tárják és ártalmatlanítják a szeny- nyező anyagokat. Diósjenő inkább Vácon gyógyulna Amit mindenki akar, senki nem akarja A diósjenői „elszakadás” története valamikor tavaly vette kezdetét. Azaz jó egy esztendeje keletkezett ügyirat ebben a kérdésben. Mégpedig Diósjenő polgármestere fordult az Orszá­gos Társadalombiztosítási Főigazgatósághoz annak érdekében, hogy a község lakosainak egészségügyi ellátását a jövőben ne a balassagyarmati, hanem a váci kórház oldja meg ... Miközben folyt a szorgos le­vélváltás az illetékesek között, azonban az ügyiratok számának növekedésével együtt nem nőtt egyenes arányban a gyors meg­oldás lehetősége, s így a kez­deményezők kezdték türelmü­ket veszíteni. E sorok írója ek­kor került személyes és telefon- kapcsolatba az ügyben érdekel­tekkel. Lénán János, Diósjenő pol­gármestere nagy meggyőződés­sel fogalmazta meg érveit, ami­kor felkerestem:- Mindent kiszámoltunk fe­héren feketén, hogy mennyivel olcsóbbak lennénk, ha nem Ba­lassagyarmatra, hanem Vácra járnánk a kórházba, illetve a rendelőintézetbe - magyarázta.- Vác lényegesen közelebb van, mint Gyarmat. Ugyanakkor la­kosaink jelentős része Vácott dolgozik, ott vásárol be, stb. De van már gyakorlati példa is előt­tünk, hiszen Nógrád és Berke­nye község már régebben Vá- choz tartozik az egészségügyi ellátásban.- A gazdasági számítások az elképzelés mellett szólnak, de mi a véleménye erről a gyar­mati kórháznak, a váciaknak, s a legilletékesebbeknek, a diós- jenöi embereknek? A polgármester cigarettára gyújt, s messzire fújja a füstöt. Mintha az ingerültségét akarná leplezni.- A számítások jók, a társa­dalombiztosítás nincs ellene, a váciak szívesen fogadnak, a gyarmatiaknak sem lenne elle­nére ä dolog, mégis sok a bi­zonytalanság. Úgy érezzük, hogy nem kapunk ebben kellő támogatást. A beszélgetésünk ezzel ért véget. Miközben a község or­vosi rendelőjét kerestem két-há- rom járókelőt is megszólítot­tam:- Tényleg a váci kórházhoz szeretnének tartozni? Egy idős néni: - A jóisten majd elrendezi a dolgot, nekem már ugyancsak mindegy hová visznek, ha muszáj. Kisgyerekét kocsiztató anyuka: - Hallottam erről a do­logról. Vác valóban közelebb van, mint Balassagyarmat. A két kórház között azonban nem ismerem a különbséget. Középkorú parasztember: - Majd eldöntik ezt az okosok. Ki tudja mi lesz még itt. Jó, ha be­jön ez az orvosválasztás. (Folytatás a 3. oldalon) Szó sincs áremelésről Van elegendő sertéshús Jelenleg nincs szó semmiféle sertéshúsár-emelésről, éppen el­lenkezőleg, inkább árcsökkenés tapasztalható a piacon — mond­ta hétfőn az MTI munkatársának Tüske Róbert, a Húscéh képvise­lője, cáfolva az áremelésről elter­jedt híreszteléseket. A szakértő kifejtette: pillanat­nyilag indokolt lenne ugyan a sertéshús árának emelése — fő­ként a vállalatok költségeinek növekedése miatt —, ám a bel- és külföldi kereslet jelentős vissza­esése miatt ezt a cégek nem tehe­tik meg. Van olyan nagyobb húsipari üzem, amelynek belföldi eladá­sai mintegy 30 százalékkal csök­kentek az utóbbi időben. A piaci verseny kiélezett vol­tára jellemző, hogy ma már a fel­dolgozott sertéshús felét a kis- és magánüzemek adják, míg ezek az ország összes vágókapacitásá­nak csupán a 25-30 százalékát jelentik. A szakember aláhúzta: a je­lenleg mintegy hatmillióra be­csülendő hazai sertésállomány bőségesen elegendő a belföldi húskereslet zavartalan biztosítá­sához. Megölte élettársát Dunaújvárosban a rendőrség őrizetbe vette Horváth Piros­ka 44 éves foglalko­zásnélküli helyi la­kost, mert közös la­kásukban szombaton este szóváltás után egy sörösüveggel többször is fejbe vág­ta élettársát, Sz. Gá­bor 41 éves foglalko­zásnélkülit, aki a helyszínen belehalt sérüléseibe. Több mint egymillió külföldi A hét végén, július 17. és 19. között sok munkája volt a Határ­őrségnek. Amint Krisán Attila, a Határőrség helyettes szóvivője elmondta az MTI munkatársá­nak, összesen egymillió-százhat- vanhétezer külföldi be- és kilépő útiokmányát kezelték. A szoká­sos nagy júliusi turistaforgalom ezúttal a hazafelé tartó török ál­lampolgárokkal bővült. A német állampolgárok közül Rajkán 110 ezren léptek be a határon, a tö­rök vendégmunkásokból pedig 51.938-an utaztak át az orszá­gon. Hétfő reggel a nyugati ha­tárátkelőhelyeken már nem volt várakozás, a déli határon Rész­kénéi, a magyar-román határon Nagylaknál és Gyulán három­hat óra várakozás után hagyhat­ják el az országot a kilépők. A kamionforgalomban viszont még sok nehézséget okoz, hogy Nagylaknál szerda óta 16 óra a várakozás. Csengersimánál pe­dig román oldalon ugyancsak napok óta 12 órás várakozás után juthatnak be a kamionok a magyar oldalra. A hétvégi tu­multust a személy- és kamionfor­galomban is türelemmel viselték el a járművezetők, turisták, atro­citás sehol sem volt. Ezekben a napokban a zöld határon összesen 101 személy próbálkozott átkeléssel, ám a Határőrség megakadályozta kí­sérletüket. Az elfogottak közül 86-an Í67 román, négy bolgár, két pakisztáni, öt török, egy orosz, három iráni és négy jugo­szláv) akartak kilépni, főleg az osztrák határon át. Befelé ma­gyar területre 15-en — köztük egy albán, három jugoszláv és 11 román — jöttek a zöld határon át. Ezenkívül közokirat-hamisítás miatt — hamis útlevél, fénykép­esére, idegen útlevél használata, stb. — 10 személyt adtak át a rendőrségnek, továbbá az oszt­rák határon történt embercsem­pészési kísérlet miatt egy magyar állampolgárt és egy segédkező török állampolgárt vett át a rend­őrség a határőröktől. Nyílt lapokkal a hőszolgáltatásról Ki lesz Tarján fűtője? Nem a kánikula ludas abban, hogy felforrósodott a levegő a megyeszékhely hőszolgáltatása körül. A kérdés leszűkíthető, hi­szen többé-kevésbé ismert a Nógrádhő csődhelyzete, illetve a tény: augusztus 1-jétől nya­kunkon az energia-áremelés. Mit tesz, (tehet) az önkormány­zat a város érdekeinek legin­kább megfelelő, tehát legol­csóbb és legjobb szolgáltatás megvalósításáért. Közvetve ez volt a célja annak a városházán tegnap lezajlott megbeszélés­nek, tájékoztatásnak is, amelyre a Mátrai Erőmű Rt., a Nóg­rádhő, a salgótarjáni fűtőerőmű, valamint az önkormányzat kép­viselői kaptak meghívást. A jelenlévők mindenekelőtt Valaska Józsefnek, a Mátrai Erőmű Rt. vezérigazgatójának tájékoztatóját hallgatták meg a cég „állítólagos kompromisz- szumképtelenségéről,” bizo­nyos értelemben vett kiszolgál­tatottságáról, és az őket ért „vil­lámcsapásról.” Amint a vezérigazgató el­mondta, az előbbi minősítés an­nak a következménye, hogy az eddigi tárgyalásokon nem fo­gadtak el olyan javaslatot, mi­nek egyenes következménye lett volna emberek elbocsátása.-Nem helytálló az a megál­lapítás, hogy a város általunk kiszolgáltatott helyzetbe kerül. Ne feledjék: mi eladók va­gyunk, akinek a kormány dik­tálja az árakat, a helybeli árha­tóság pedig a város önkormány­zata - mondta Valaska József.- Nem titok, hogy az energi­ánk 65 százalékát a Nógrádhő veszi meg. Ha ezt a lehetőséget elveszítjük, meg kell szüntetnük a tarjáni telephelyet. Ezt is ve­gyék figyelembe a döntéshoza­talnál - figyelmeztetett Antal Jánosné, a Mátrai Erőmű Rt. gazdasági igazgatója. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom