Nógrád Megyei Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-20 / 170. szám
1992. július 20., hétfő SZÉCSÉNY ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Kecsegtető kilátások Bolt és varroda nyitása a tervek között Nógrádsipek. Plusz harminc állás helyben. Ilyen kilátással kecsegtetnek a községben már folyamatban lévő, és a még idén elkezdődő munkahelyteremtő beruházások. A foglalkoztatási helyzet javítását mozdítja elő a maszek pékség bővítése, ami már megkezdődött. Egy budapesti cég varroda megépítésében lát itt fantáziát, vagyis üzletet, ezen kívül új bolt létesítése is indul az idén. Az önkormányzat támogatni kívánja ezek megvalósítását, ezért fordult a megyei munkaügyi központhoz, amely pályázatot nyújtott be az anyagiak megteremtésére. A fentiek alapján talán nem eltúlzott a következtetés: a munkahelyteremtéssel a község népességmegtartó szerepe is erősödhet. Jelenleg ugyanis üresen álló házak, és az évek óta vevőre váró telkek is arról tanúskodnak, hogy sokan mondtak búcsút a korábbi években ennek a falunak. (m.j.) Két keréken Itáliába Négy huszonéves szécsényi fiatal a napokban arra vállalkozott, hogy elkarikáznak az olaszországi testvérvárosba Codevigóba. S ha már ott vannak, végigpedáloznak az Appe- nin-félszigeten. Indulás előtt egyebek közt azt is elmondták, hogy a 3500 kilométeres túrát 35 nap alatt teszik meg. Ádám Róbert, Géczy Zoltán, Oláh László és Csókási Csaba augusztus közepén érkezik vissza Szécsénybe. Itthon már több alkalommal szerveztek rö- videbb-hosszabb kerékpártúrát, de külföldre most karikáztak ki először. Haiti szigetéről szülőfalujába érkezett Bertalan atya Missziós szolgálat a karibi szigeteken Végh Bertalan foto: Gyurkó Néhány héttel ezelőtt, Lu- dányhalásziban járva Kalácska Ferenc plébános szomorúan újságolta, hogy Dominikában elhunyt a község szülötte, Végh Bertalan missziós pap, szalézi szerzetes. Ennek megfelelő volt a meglepetés, amikor másnap telefonált, hogy Bertalan atya él, és látogatóba hazaérkezett! Az idős szerzetest betegágyánál kerestük fel, hiszen szervezetét megviselte a hirtelen klímaváltozás.- Azt szokták mondani, hogy akinek halálhírét költik, az sokáig él. Vajon mi történt az Ón esetében?- Egy szalézi rendtársamtól származik az álhír: öszetévesz- tett egy Varga Bertalan nevű szerzetessel, aki Indiában valóban elhalálozott...- Hogyan került Haitira?- Fiatalon beléptem a szalézi rendbe, és szerettem volna Afrikába utazni, missziós szolgálatra. A rend azonban Mexikóba küldött, de oda akkor magyar állampolgárokat nem engedtek be, politikai okokból. Ezért aztán Havannába kerültem, 1942-ben. Tizenhárom éven keresztül teljesítettem szolgálatot Kubában, ahonnan átirányítottak Dominikába.- Mi volt itt a feladata?- Szemináriumot kellett szerveznem az ottaniak részére. Ennek befejezése után a fővárosba utaztam, ahol egy ipari iskolát építettünk. Hegesztőket, autószerelőket, fémipari szakmunkásokat képeztünk ott. Különféle gépalkatrészeket gyártottunk, és javítással is foglalkoztunk. A kormány is nyújtott anyagi segítséget ehhez a munkához. Amikor a gyerekek elvégezték ezt az iskolát, szinte azonnal találtak állást maguknak. Volt olyan tehetséges diákunk, akit Németországba is elvittek tanulni! Miután négy évig itt dolgoztam, a kormány kérésére átvettem egy tengerparton fekvő árvaház vezetését. Felkeresett egyszer minket a közoktatási miniszter, és felajánlotta, hogy ajándékoznak egy vakációt a gyerekeinknek. Kérdezték, hogy hol szeretnénk: a tengerparton, vagy inkább a hegyekben? Persze inkább az utóbbit választottam. Csodálatos két hónapot töltöttünk ott, nagyon tetszett a gyerekeknek is. Akkor találtam ki, hogy jó lenne ott valami vityillót építeni a neveltjeinknek! Ez az ötlet még aludni sem hagyott! Sokszor még éjszaka is felkeltem miatta. Nagy örömömre aztán sikerült találnom egy folyóparti, körülbelül száz holdas területet. Valamivel később rengetegen érkeztek Dominikába, főleg spanyolok, de az '56-os események miatt menekülő magyarok is. Nekik akart a kormány házakat építtetni pálmatörzsekből. Ezekből sikerült szereznem tetemes mennyiséget, és ebből épültek fel a házak... Nagyon kemény a pálmafa törzse! Először ki kell fúrni, és csak utána lehet szegezni... Két év alatt készült el a munka, és 53 ezer dollárba került. A rendi elöljáróim először nem akarták engedélyezni, azzal az indoklással, hogy drága, de nagyon sok segítséget kaptam nemcsak a helybeliektől, hanem még Puerto Ricoból is. Mielőtt hazautaztam volna, felkeresett az egyik volt növendékem, aki az USA-ban él. Magával hozta a feleségét is. Sírt, amikor körülnézett régi otthonában, és azt mondta, hogy ez a legszebb emléke gyermekkorából. Egyébként gyakran meglátogatnak minket egykori tanítványaink.-Mivel foglalkozik jelenleg választott hazájában?- Nyolcvanéves vagyok, túl egy ,infarktuson, de azért tavaly még tanítottam, biológiát és történelmet. Utóbbit elméletileg csak helyi születésű taníthatna, de nekem mégis megengedték. Ennek az az oka, hogy összegyűjtöttem egy szép kis múzeumot a régi indiánemlékekből! Volt ugyanis a közelben egy ősi indiántemető, ahová különféle használati tárgyakat is temettek egykor a halottak mellé. Ha visszatérek Dominikába, kérni fogom,hogy valami könnyebb munkát kaphassak.- Milyen ott az élet?- Sokkal nyugodtabb, mint Magyarországon! Meglepően sok a magas kort megélő ember. Egyszer például messzire elkóboroltunk az őserdőben. Vizet nem találtunk sehol, csak banánt, de amikor hazafelé tartottunk, azt hallottuk, hogy valahol fát vágnak a közelben. Megkerestük a munkásokat a hang után. Két öregember volt, az egyik 85 éves, a másik még öregebb. Amikor abbahagyták a munkát, valaki rájuk ripakodott, hogy miért nem dolgoznak? Megkérdeztük, hogy ki az, és mondták, hogy az anyjuk. Ő maga nem tudta megmondani, hogy hány éves, de még emlékezett arra, amikor Dominika 1844-ben felszabadult a gyarmati sorból, és lehúzták a spanyol zászlót! Ahogy számolgattuk, elmúlt 110 éves ... Ami a kinti helyzetet illeti, mint már említettem, a kormányzat megadott eddig minden segítséget. Az utóbbi időben viszont zavaros kissé a politikai helyzet, és szinte minden pénzt a földrész felfedezésének évfordulójára fordítanak.- Hány nyelven beszél?-Tudok spanyolul, mivel ez Dominika hivatalos nyelve, és beszélek franciául, mert a sziget nyugati része, Haiti francia gyarmat volt. Értek olaszul, és valamicskét portugálul is. Magyarul is beszélek még ... — Járt itthon többször is?-Először 26 évvel elutazásom után, 1968-ban jártam itthon. Utoljára három évvel ezelőtt, az aranymisém alkalmából kerestem fel szülőföldemet. A mostani utazásomat két régi tanítványomnak köszönhetem. Jóvoltukból szeptember 18-ig itthon lehetek. Faragó Z. Tartozás leróva @ Nógrádsipek. A varsányi Új Kalász Termelőszövetkezet pénztartozásának rendezésében úgy állapodott meg a község polgármesteri hivatalával, hogy munkával fizet. A megjelölt feladatokat: hídfelújítást, patakmeder egy szakaszának tisztítását dolgozóik már el is végezték. Múzeumi koncert • Szécsény. A Kubinyi Ferenc Múzeumban június 21-én este hét órakor Hein Brüggen németországi gitárművész tart előadást. A múzeum, valamint a városi ifjúsági és művelődési centrum közös szervezésében sorra kerülő rendezvényen az előadóművész klasszikus és jazz szerzeményeket ad elő. Felújítások • Rimóc. A községi műszaki csoport folyamatosan végzi az önkormányzati tulajdonban lévő intézmények felújítását. Jelenleg az orvosi rendelő korszerűsítése zajlik. Itt az előírásoknak megfelelő burkolattal látják el, és szélfogót is építenek a rendelő elé. Utóbbitól remélik, hogy fűtési költségeket is megtakaríthatnak. Holnapi számunkban „Tarján és környéke5 összeállítással találkozhat a kedves olvasó Kemence Veronából Pékség, bolt és az alku A helybeliek úgy tervezik: augusztustól már itt sütik az ízletes kenyeret és a különböző péksüteményeket kép:Gyurkó P. Jó kezekbe került a stafétabot Balázs István és lánya, Pásztor Ferencné az egyik gyógynövény minőségét, illetve száradását ellenőrzi kép:Gyurkó P. Ha nem akarsz túlköltekezni, köss egy olyan alkut, ami hoz is a konyhára. - Ezt a receptet már kipróbálta a nógrádmegyeri ön- kormányzat, az eredmény: egy új, várhatóan augusztusban megnyitandó pékség és egy műemlék jellegű épület folyamatban lévő felújítása. Persze mindehhez kellett egy évek óta kihasználatlanul álló, vendéglátóegység, a más településről hozott péksüteményekkel, kenyérrel szembeni minőségi kifogás és szemfülesség is, amely észrevetette a helybeli, kihasználatlan munkaerőt és még valami mást... A szécsényi áfész az önkormányzat javára lemondott az épület kezelői jogáról, cserébe átvállalták tőle boltjának külső helyreállítását. A munkálatokat kizárólag az állástalanok végzik mindkét helyen. A pékségben - ahol már munkára készen áll a több mint kétmilliós értékű, Veronából hozott kemence - az utolsó simítások vannak hátra. (mihalik) Elismerés A rimóci önkormányzat igyekszik jutalmazni a község szolgálatában végzett eredményes tevékenységet, ezért megalapította a Rimóc Községért kitüntető díjat. Az élet minden területét átfogó elismerés a sporttól a kultúráig, az eredményes válalkozástól az egészségügyig minden kiemelkedő teljesítményt jutalmazni szándékozik, amely Rimóc község hírnevét öregbíti. Évente legfeljebb öt darab adható ki belőle, és egyenként húszezer forint jár egy ilyen díjjal. Amennyiben bizonyos összegek megmaradnak, azt az év végén visszaforgatják a költségvetésbe. A pénzjutalom mellett a kitüntetettek emlékplakettet is átvehetnek majd. Nemcsak kitartó munkával, hanem egyszeri kiugró teljesítménnyel is megszerezhető az elismerés, és indokolt esetben megkaphatják más települések lakói is. Azt azonban mindig igyekeznek majd szem előtt tartani, hogy egy kitüntetés annál értékesebb, minél kevesebben jutottak hozzá! Sárgás virágú, száradó növények terítik be a rimóci Balázs család Varsányi úti portájának udvarát. Mi ez? - fogalmazzuk meg a kérdést Balázs Istvánnak, a családfőnek.-Ó, ez csak tejoltó ganajfű!- feleli ő egy kézlegyintés kíséretében ... A sajnálkozó hang és a mozdulat érzékelteti, amit később szavakkal is tudtunkra ad: amit itt látunk, éppen csak ízelítő a múltból, amikor gyógynövények garmadája hevert a padlásán és az udvarán.- Nincs már erő - mondja kesernyés hangon Balázs István, s hozzáteszi: - Két éve, hogy a Piroska lányom átvette a stafétabotot, most már ő itt a legnagyobb felvásárló. Az idős férfinak bőven van mesélnivalója arról a három évtizedről, amely kényszerpályának tekinthető.- Combnyaktörést szenvedtem, és a lábamat sajnos nem sikerült rendbe hozni - meséli.- Szerencsémre a munkahelyem, a MÉSZÖV, annyira szívén viselte a sorsomat, hogy segített elhelyezkedni a szécsényi áfésznál, így ott nekiláthattam a felvásárlói munkának. Kezdetben, amíg ápolásra szorult, a felesége állta a sarat a munkában. Aztán eljött 1964 ..- Ettől az évtől kezdve már jobban tudtam mozogni, s így dolgozni is. Az áfész közvetítésével a Herbáriához szállították tőlem a szárítmányokat. Az évek alatt sikerült mintegy kétszázféle gyógynövényt megismernem, köztük olyanokat, melyek kezdetben még a szakembereknél is újdonságszámba mentek. Büszkén említi a kálmosgyö- keret, melynek nógrádi „hazája” Hugyag és Őrhalom. Gombát is átvett egy időben, de erdő-mező gyógyításra alkalmas füveit, terméseit kedvelte igazán.-Ne higgye senki, hogy az ilyen munka csak az átvételből, kifizetésből tevődik össze. Ha nyersen hozták az árut, én raktam szét száradni, lehetőleg a napra. Vannak olyan gyógynövények, amelyek megsínylik, ha nem a szabad ég alatt szikkadnak meg. Szóval van munka vele bőven. Azt is tudni kell, hogy míg az én időmben házhoz jöttek a szedők, a lányom maga járja a falvakat, ahol gyakran találkozik a konkurenciával. Balázs István és felesége - bár ismerik a növények többségének jótékony hatását - keveset próbáltak ki. Másoknak viszont szívesen ajánlják az idén rekordterméssel kecsegtető ezerjófüvet, a feketeribiszke levelének főzetét és a galagonya virágból készített, nyugtató hatású teát. -Mihalik-
