Nógrád Megyei Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-20 / 170. szám

v Kétszáz millió dollár, Lengyelországnak A Világbank kétszáz millió dollár kölcsönt folyósít Lengyel- országnak, bányaipara helyreál­lítására. Erről Varsóban állapo­dott meg Hanna Suchocka, Len­gyelország új miniszterelnöke és lan Hume, a Világbank képvise­lője. A lengyel kormány elsősor­ban a Katowice környéki bányák felújítására fordítja majd az ösz- szeget. A pénzből jut környezet- védelemre is a térségben, amely Európa legszennyezettebb leve­gőjű vidékei közé tartozik. Kölcsönök — Moszkvának A Világbank augusztus elején 600 millió dollár kölcsönt nyújt Oroszországnak — közölte a nemzetközi pénzügyi szervezet illetékese. A hitelnyújtáshoz szükséges világbanki végreható bizottsági jóváhagyás augusztus 10-ig megszületik. A forrás sze­rint a Világbank az 1993 június 30-án befejeződő új pénzügyi évben a volt szovjet tagköztársa­ságoknak összesen 2,5 milliárd dollárt kölcsönt fog adni. A hite­lezettek között Kazahsztán, Kir- gizisztán, a három balti állam és Oroszország található. A Moszkvának nyújtandó kölcsö­nöket a Világbank elsősorban az energetikai ágazat korszerűsíté­séhez, a szociális védőháló kiala­kításához, illetve a privatizáció gyorsításához adja majd. Segítség a szerkezet- átalakításhoz A Világbank szeptembertől 180 millió dollár kölcsön folyó­sítását kezdi meg Fehéroroszor­szágnak. A kölcsön egy részét a súlyos alapanyag- és alkatrészhi­ánnyal küszködő vállalatok kap­ják; 100 miliő dollár pedig a gaz­dasági szerkezetátalakítás finan­szírozására fordítható. Megálla­podás született a Világbankkal arról is, hogy a pénzügyi szerve­zet technikai segítséget nyújt a privatizációhoz, továbbá sza­kemberek átképzéséhez, tervek megvalósíthatóságának értéke­léséhez. Korszerű közúthálózat Nyugati cégek bevonásával helyreállítják a Moszkva körüli úgynevezett Arany Gyűrű, a tu­risztikai látnivalókban* gazdag vidék közúthálózatát. A170 mil­liárd rubelt (1,3 milliárd dollárt) felemésztő munka elvégzésére mintegy 50 orosz és több külföldi cég részvételével konzorcium alakult. A fővállalkozók a Ro- szavtodor orosz állami építőipari vállalat, a Pavimental olasz cég és a Cole Sherman kanadai cso­port. Nincs ok aggodalomra Megnyugodhatnak azok, akik aggódtak II. János Pál pápa egészségi állapota miatt —jelen­tette ki az olasz egészségügyi mi­niszter, miután pénteken 40 per­ces megbeszélést folytatott a Szentatya orvosaival. Ezt erősí­tette meg a pápa szóvivője is, aki közölte: minden a legnagyobb rendben. Az AP beszámolója szerint a szerdán műtéten átesett pápa pénteken már felkelt ágyá­ból, és néhány lépést is tett; ezt követően pedig kórházi szobájá­nak egyik székében pihent. Mihály király elnökjelölt A száműzetésben élő Mihály román királyt jelölte az ország el­nöki tisztségére szombaton az el­lenzéki Nemzeti Liberális Párt. Az uralkodóra azután esett a vá­lasztás, hogy Radu Campeanu, a párt elnöke nem fogadta el a je­lölést. Ha Mihály király esetleg államfő lesz, személyében Kelet- Európa első volt uralkodója tér vissza a politikai vezetésbe. Újabb fordulat a Göbbels-napló ügyében Ki írta a feljegyzéseket? Göbbelsnek, a náci propagan- daminisztemek mindig hő vágya volt, hogy zavart idézzen elő Nagy-Britannia, s főként az an­gol sajtóban. Ha életében nem, halála után 47 esztendővel ez si­került: a Fleet-street-en, a híres londoni sajtó-utcában új fordu­latot vett a Göbbels-napló közüli háborúskodás. Az előzmények: márciusban a moszkvai Központi Kormányar­chívumban 92 ládikában megta­lálták Göbbels 1924-1945 kö­zött vezetett napi feljegyzéseit. A fényképlemezeken lévő szöveget a müncheni Kortörténeti Intézet szakértői is azonosították, s elő­készületeket tettek annak feldol­gozására. Egy szép napon azon­ban Rupert Murdoch sajtómág­nás egyik lapjának, a Sunday Ti- mes-nak megbízásából David Ir­ving, a Hitler védelmezésével kapcsolatosan hírhedtté vált an­gol történész váratlanul megje­lent az orosz fővárosban, s kivá­lasztott több részletet az újság­ban történő megjelentetésre. Ál­lítólag májusban egy Moszkvá­ban dolgozó brit tudósító aján­lotta volna őt az archívum veze­tőinek... A Sunday Times legutóbbi számában meg is kezdte a köz­lést. A hírek szerint 11 millió fo­rintnak megfelelő összeget fize­tett Irving-nek, akinek viselt dol­gai azonban olyan heves tiltako­zást váltottak ki az olvasókból, hogy az utolsó órában, alibiként vagy valójában, bevonták a mun­kába Norman Stone oxfordi tör­ténészprofesszort is. S ekkor új fejlemény követke­zett. A müncheni tudósok nemes bosszút álltak: ingyen átenged­ték az általuk feldolgozott anya­got — mint még hitelesebb közle­ményt — a versenytárs Daily Mail-nek: Sir David English, a lap főszerkesztője mindezért — kizárólag gesztusként — két és fél millió forint értékű márkát át­utalt a kutató intézetnek. Ám hátra volt még a csattanó: a Sunday Times-ben tervezett közlés előtt két nappal a Daily Mail szerkesztősége felkereste Richard Ottét. A Bonn közelé­ben, Königswinterben élő 83 esztendős öregúr nem más, mint Göbbels egykori gyorsírója. Sze­rinte főnöke egyetlen oldalt sem írt maga, s az állítólagos eredeti kézírás, amelyet a világon csak Davis Irwing, Norman Stone és a müncheni Elke Fröhlich profesz- szor tudnak azonosítani, az ő fel­jegyzéseit tartalmazza. Hozzá­fűzte, hogy 1945 tavaszán, Göb­bels öngyilkossága után (az utol­só bejegyzés néhány órával ezt megelőzően történt) a jegyzete­ket a Berlin melletti Michendorf- nál, egy erdőben rejtették el s nyilván onnan kerültek, ma még tisztázatlan körülmények kö­zött, a moszkvai archívumba. Itt tartunk most. A Göbbels- napló színjátéka tehát még csak megkezdődött, s számíthatunk a darab újabb felvonásaira. (FEB) Emberi jogtalanság 142 államban Lehet-e nyugtalanítóbb, lelki­ismeretet inkább ébresztő, érzé­seket jobban felkavaró olvas­mány, mintáz A mnesty Inlema- tion évi jelentése? Az emberi jo­gokért síkraszálló nemzetközi szervezet három évtizede min­den esztendőben elkészíti mérle­gét. Az 540 oldalas, idei okmány tényeket sorol fel arról, hogy 60 országban 294 ezer politikai fo­goly raboskodik; a biztonsági erők sokhelyütt gyilkolnak, em­bereket kínoznak és rabolnak, de az egyenruhás tettesek büntetle­nek maradnak; egy év alatt 2086 hivatalos kivégzés történt — a legtöbb Iránban és Kínában — s egyedül az Egyesült Államok­ban 2500-an várják siralomház­ban sorsuk alakulását. Hol sértik meg az emberijogo­kat ma a jelentés szerint? A Föld országaink jó háromnegyedét, 142 államot marasztal el, bár nem azonos mértékben, a szer­vezet. S mert e dokumentum esetében az a kedvező, ha valaki nem szerepel a felsorolásban, őrömmel nyugtázhatjuk: hazánk kimaradt a többszázoldalas do­kumentumból. (Utoljára az 1990-es kötetben volt olvasható Magyarország neve, a szolgálat­megtagadók sérelmeivel kapcso­latosan.) A kihagyás azt jelenti, hogy a szervezet megbízható for­rásból, ellenőrizhető módon nem értesült jogsértésről, viszont a londoni központ szerteágazó figyelmét mutatja, hogy kérdése­ket tett fel a magyar hatóságok­nak a kerepestarcsai menkülttá- borban történtekkel összefüg­gésben. Tanulság? A jelentés felveti, hogy nem egy országban, ahol meszzemenően biztosítják az ál­lampolgárok jogait, új problé­mák jelentkeznek, mint a mene­kültek vagy a bevándorlók sú­lyos helyzete. Vagyis az emberi jogok biztosítása terén soha sincs végük a tennivalóknak. A mai változó vüágban senki sem hárít­hatja el magától az újabb próba­tételeket (FEB) Nagy-Britannia Szigorúan veszik a háborús bűnöket Háborús és emberiség-ellenes bűnperek megkezdésére adott jelt Nagy-Britanniában pénteken a skót felieb viteli bíróság egy pol­gári perben hozott ítéletével. Anton Gecas, Edinburgh-ben élő 76 éves litván származású bá­nyamérnök néhány hónapja be­perelte a skót televíziót, mert az egy dokumentumfilmben azt ál­lította róla, hogy a második vi­lágháború idején német szolgá­latban részt vett szovjet zsidók legyilkolásában. 600 ezer fontot követelt kártérítésként. A felleb- viteli bíróság a tévé által előter­jesztett bizonyítékokból azon­ban arra a következtetésre jutott, hogy Gecas becsületét nem sér­tették meg, mivelhogy valóban gyilkolt. Most a brit bűnügyi szervekre vár, hogy vádat emeljenek Gecas ellen. Ezt lehetővé teszi egy ta­valy hozott új törvény, amely megszigorította a háborús és em­beriség-ellenes bűncselekmé­nyek üldözését Nagy-Britanniá­ban. A törvény gyakorlatilag megvonja a „ne ítélj kétszer,, menteimet a bűnösöktől, lehető­vé téve azok kései felelősségre vonását is, akik annak idején tör­vényes uton-módon kerültek Nagy-Britanniába, és igazolási eljárás után telepedtek le. A brit és a skót belügyi szervek már ta­valy speciális nyomozócsoporto­kat szervezetek, amelyek évi 10 millió fontos költségvetéssel és a háborús bűnösöket kutató Si­mon Wiesenthal Központ együttműködésével állítólag szá­mos dossziét állítottak össze, és küszöbön áll több vádemelés. A The Independent című brit lap úgy értesült, hogy a hatósá­gokat is megdöbbentette, ami­kor kiderült például, hogy egy litván tömeggyilkos rendőri egy­ség 30 tagja él még mindig hábo­rítatlanul az országban. Közöt­tük lehetett Gecas is. Az eredeti­leg 160 tagú litván egységet a né­metek a háború végén Észak- Olaszországban vetették be, s az egység tagjai ott 1944 végén át­álltak a szövetségesekhez. Fel­ületes ellenőrzés után beosztot­ták őket a 2. lengyel kommandós zászlóaljhoz. A nyugati szövet­séges haderők kötelékében ösz- szesen 250 ezer lengyel fejezte be a világháborút, és közülük 1948. elejéig 96 ezren telepedtek le Nagy-Britanniában. Mivel akko­riban a brit belügyi szervek in­kább csak baloldali felforgatókat kerestek, a litvánok is elvegyül­hettek a lengyelekkel az ország­ban, — írta a The Indepen­dent Dél-Hollandia Tartomány Kapcsolatok Borsoddal Dél-Hollandia Tartomány igen szoros gazdasági, kulturális és idegenforgalmi kapcsolatokat kíván kiépíteni Borsod-Abaúj- Zemplén megyével. A 3 millió 200 ezer lakosú régió Hollandia legnagyobb, leggazdagabb tarto­mánya, s Európa egyik legfejlet­tebb térsége. Borsod-Abaúj- Zemplén megye önkormányza­tát a Dél-Holland Tartomány ve­zetői keresték meg januárban, s az akkor kezdeményezett kap­csolat első eredménye, hogy a héten a tartomány négytagú de­legációja ismerkedett Borsod­dal. A hét megye tapasztalatairól, a tárgyalásokról, kezdeménye­zésekről sajtótájékoztatón szá­molt be George Brouwer, a Dél- Holland Tartományi Végrehajtó Bizottság tagja (a delegáció ve­zetője), John P. Hopman, tarto­mányi főtitkár, Hans Hoppe, a tartományi nemzetközi kapcso­latok vezetője és Szabó Sándor, egy dél-hollandiai iskola magyar származású igazgatója, illetve Szabó György a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei közgyűlés el­nöke és több munkatársa. A ven­dégek hangsúlyozták: készek se- gítésget nyújtani a borsodi térség gazdasági szerkezetének átalakí­tásához, az üzleti kapcsolatok ki- szélesítéséhez. Az első lépéseket ez ügyben a két ország térségi gazdasági kamarái teszik meg. A házigazdák arról szóltak, hogy igen sokat tanulhat a megye ag­rárgazdasága az elismerten sike­res hollandiai kisgazdaságoktól, azok szervezési, mezőgazdasági termelési és értékesítési módsze­reiből. A sajtótájékoztatón el­hangzott, hogy a holland embe­rek érdeklődése pedig erősödik Észak-Magyarország turisztikai lehetőségei iránt; idáig is kedvel­ték Magyarországot, azonban autópálya hiányában csak a Du­nántúlt keresték fel nagyobb tö­megekben. Van egy holland szó­lás, miszerint „a kereket csak egyszer kell kitalálni” — mondta George Brouwer, tehát mi azzal tehetünk igen sokat, ha felhívjuk a figyelmet azokra a hibákra, amiket mi elkövettünk, hogy itt már ne kövessék el ugyanazokat. A kapcsolatok építésének részé­ben még az idén szakértői dele­gációk cserelátogatására kerül sor, majd a privát szféra és a na­gyobb települések együttműkö­désének előkészítésére. A borsodi és dél-hollandiai ve­zetők megállapodtak abban, hogy az Európai Közösség PHARE- és Ouvertüre program­jainak segítségét kérik, amelyek­ben külön pénzügyi alapok van­nak elkülönítve az ilyenhez ha­sonló együttműködések, kapcso­latkialakítások finanszírozására. Magyar-szlovén egyezmény A magyar-szlovén határ men­tén folytatott repülések biztonsá­gáról, a bajba jutott gépek sze­mélyzetének megsegítéséről is szól az a kétoldalú egyezmény, amelyet Für Lajos honvédelmi miniszter és szlovén kollégája Ja­nes Jansa szombaton írt alá Ljubljanában — mondta az MTI munkatársának vasárnap Erdé­lyi Lajos, a HM szóvivője. Für Lajos kétnapos hivatalos látoga­tása során tárgyalásokat folyta­tott a szlovén védelmi miniszter­rel és katonai szervezeteket láto­gatott meg Janes Jansa külön ki­emelte: a látogatást azért is nagy jelentőségűnek tartja, mert Für Lajos személyében éppen egy szomszédos ország honvédelmi minisztere járt elsőként a függet­len Szlovéniában, akivel az or­szág történetének első ilyen jel­legű megállapodását írták alá. Erre van a béke? Biztonságosabb-e Európa a minapi helsinki csúcs és az azt köve­tő, békeszándékú lépések megtétele után ? Van esély rá, hogy azoknak legyen igazuk, akik úgy látják, hogy Vancouvertől Vlagyivosztokig elterülő „politikai Európa” 51 államának vezetői legalább szeretné­nek a legalapvetőbb biztonsági kérdésekben az eddiginél hatéko­nyabban összefogni. S ez akkor sem kevés, ha ezután sem értenek mindenben egyet, amikor arra keresik a választ: melyek is igazán Eu­rópa biztonságának a kulcskérdései? A konfliktusok megoldása, az újabbak megelőzése, a belügyek feltétlen tisztelete, a kisebbségek vé­delme, újabb leszerelési intézkedések, bíróság létrehozása viták ren­dezésére? Hasznos döntések születtek az utóbbi napokban? Talán. Nem lehet tudni, hogy kézzelfogható eredménnyel jár-e az első európai bé­kéltető erők megjelenése az egykori szovjet birodalomban; békét szolgál-e vagy újabb feszültségek fonása lesz-e a Nyugat-európai Unió és a NATO első tengeri és légi megfigyelőinek feltűnése a Bal­kán háborús térségében. Ahogyan kétesélyes a nemzeti kisebbségek főbiztosának működése is. De legalább reménykedni lehet. Békésebb lesz Európa? Az utóbbi napok csúcsértekezletein a résztvevő államok az eddiginél harcosabb magatartást jeleztek azok­nak, akik tudatosan békebontóknak számítanak. De kérdés: jól érti­k-e ezt a kollektív harcosságot azok, akiknek szól? Sajnos már vannak jelei annak, hogy nem értik. Pontosabban: minden valószínűség sze­rint nem akarják. Akkor pedig? (FEB) Itt « privatizáció ! Árverési hirdetmény Az Állami Vagyonügynökség megbízásából a MÁV Utasellátó és Idegenforgalmi Igazgatóság négy üzletét augusztus 27-én árverésen értékesíti. Az üzlet száma és Jogértékesítés: telephelye: Kikiáltási ár (Ezer Ft): Privatizációs költség (Ezer Ft): Az árverés ideje: 298.sz.büfé, Salgótarján, külső MÁV bérlet 570 90 8 óra 368. sz. bisztró Salgótarján, VOLÁN, bérlet 1500 150 9 óra 183. sz. büfé Szécsény, MÁV bérlet 85 185 lOóra 561.sz.kisker. Bátonyterenye, MÁV tul.+bérl. 35 35 llóra Az árverés helye: Budapest, V, Veres Pálné u.9., földszinti tanácsterem. Az árverésen részt vevők anonimok maradnak. Az árverésen a licitálási lépcső mértéke: 1 000 000 Ft kikiáltási árig 10 000 Ft, 1 000 000 Ft kikiáltási ár felett 50 000 Ft. A privatizációs költségre, a szerződéses vezető beruházásai folytán keletkezett értéknövekedésre, vala Tűnt az üzletet terhelő, korábban felvett beruházási hitelre hitel és részletfizetési k dvezmény nem adható. Az AVÜ a vételár kiegyenlítésénél, a privatizációs költség kivételével, a kárpódási jegyet, a kamattal növelt mértéken elfogadja. Az árverésre jelentkezés feltétele: a kikiáltási ár 5 %-ának megfelelő bánatpénz ( látra szóló betétkönyv ) letétbe helyezése, augusztus 19-ig, 8 és 14 óra között Schön Katalinnál, a szervezési és vállalkozási osztályon. ( Budapest V, Veres Pálné u. 24.). Az értékesítésre kerülő üzletekről további információt ad Schön Katalin, telefonon: 118-1966/275. Adásvételi szerződéskötési kötelezettség: az árverést követő 15 napon belül.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom