Nógrád Megyei Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-17 / 168. szám

1992. július 17., péntek SALGÓTARJÁN ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 „A" változat „B" változat Ököljog a discóban Nem történt semmi különös A Somoskőújfalui művelő­dési ház igazgatója fiatal, dina­mikus ember, de mostanában kissé keserű a szájíze. Nyugodt a hangja, mosolyog, ám a sze­mében ott vibrál az idegesség, s talán egy pici félelem is. Nem magát félti, nem az a típus* Az intézmény és az idejáró fiatalok nyugalmáért aggódik. Nem szí­vesen beszél a dologról.-Nincs ebben semmi külö­nös. Akárhol előfordul ilyesmi - mondja, és igaza van. Mi kü­lönös van abban, ha egy discó­ban öklök suhannak és vér csu­rog? Mindennapos dolog. Azon a péntek éjszakán és szombat hajnalon a discóban senki nem tudta, hogy kezdődött, kik vol­tak a rendbontók, és mire volt jó az egész? Amikor négy-öt idegen, ki­gyúrt és az italtól még jobban megduzzadt karú fiatal a balhét keresve bement azon az éjsza­kán a Somoskőújfalui szórako­zóhelyre, néhány helybéli még nem tudta, hogy megemlegeti azt a napot. Az idegen fiatalok ha ez volt a céljuk, akkor elérték amit akartak. Jó balhé volt. Számukra. Sikerült elhinteniük a félelmet és a bosszúvágyat a helybéliek között. Legközelebb majd máshol próbálkoznak, de lehet, hogy még ide is vissza­néznek. Sok jó nem származna belőle, ezt ők is tudják, de talán épp ezért vágynak vissza.(?) Örülhetnek. Sikerült elron­tani a hét végi szórakozásra vá­gyó emberek örömét. A discót most néhány hétig szüneteltetni kell. Hadd csillapodjanak a ke­délyek. Biztos, hogy ez a meg­oldás? Ja persze nem történt semmi különös. Majd legköze­lebb, máshol ... Földesi Teljesült az óhaj Vizsláson az önkormányzat közmunkásokkal újíttatta fel a na­pokban a település temetőjében a keresztet. -Gyurkó­Fotó- és könyvkiállítás Salgótarjánban Utazás a nagyvilágba Hétfőtől várja lá­togatóit a Balassi Bálint Nógrád me­gyei Könyvtárban a Nógrád megyei fo­tóklub kiállítása, amelyen üdüléssel, kirándulással, uta­zással kapcsolatos művek láthatóak. A minitárlaton 16 fo­tográfus jelentke­zik. Most is megra­gadnak bennünket Herbst Rudolf, Bencze Péter, F. Csaba Mária, Varga István képei, Környei Gyula alko­tásai. A rendezők az elhunyt Répás Ist­ván emlékének is adóztak azzal, hogy ízelítőt adtak művé­szi hagyatékából. A kiállítók mind­egyike dicséretet érdemel, hisz Brunczel Tibor ro­mantikába hajló ké­pei, Kulcsár József szigorú rendet te­remtő kompozíciói, Angyal Barnabás vízparti hangulatot árasztó művei, a ki­állításon egységes, új minőséget jelentő tárlattá váltak. Az Utazás a nagyvilágba kiállí­tás másik részét az utazással kapcsola­tos könyvek, útika­lauzok, térképek képezik.-veres­Öll melyiket választaná? Salgótarján önkormányzata nyílt pályázatot hirdetett a város új jelképei (címer, zászló) meg­alkotásáról. A pályázati határ­idő lezárásáig, 1992 március 31-éig, Kollár Sándor, a Nóg­rádi Történeti Múzeum grafi­kusa és dr. Szvircsek Ferenc, a Nógrádi Helytörténeti Múzeum igazgatóhelyettese pályázott, összesen 11 munkával. A beérkezett pályázatokat a Képző- és Iparművészeti Lekto­rátus heraldikai bizottsága vé­leményezte, s a javasolt módo­sítást követően alakult ki a mel­lékelten látható „A” és „B” vál­tozat. A város új jelképeit, a beér­kezett vélemények figyelembe­vételével, a város képviselő-tes- tülete 1992 augusztus 31-ei ülé­sén fogadja el. Az új jelképekre vonatkozó véleményeket, javaslatokat a salgótarjáni polgármesteri hiva­tal oktatási-kulturális-sport osz­tályára várják, 1992. augusztus 10-éig. Rendet tartanak a faluban Bárnában az önkormányzat közhasznú munkavégzés keretén be­lül tisztíttatja a községet átszelő Bárna-patakot. Nincs adósságuk, nekik tartoznak Mi a titka a ceredi tsz-nek? Június elsején volt egy éves a Ceredvölgye Mgtsz elnöké­nek, Kis Simon Győzőnek a pünkösdi királysága. Múlt év május 31-én járt le a téesz előző vezetőségének mandá­tuma, s kétfordulós választási csata után választották meg elnöknek az 1976-ban Gödöl­lőn végzett agrárszakembert, aki kezdetben központi agro- nómus, majd növényvédő szakirányítóként dolgozott, s több éven keresztül elnökhe­lyettese is volt a téesz-nek.-Ha visszatekint az elmúlt egy évre, jól tette a tagság, hogy Önre voksolt?- Az eredmények egyenlőre azt mutatják, hogy igen. A ter­vezett másfél milliós nyereség értékét inkább az növeli, hogy 1990-ben 11 millió forintos veszteségünk volt, tavaly pedig nagy adósságoktól kellett meg­szabadulnunk. Épp elnöki idő­szakom elején kezdtek el ke­tyegni a hitelvisszafizetési köte­lezettségeink, amelyeket határ­időn belül teljesítettünk. Nagy eredménynek tartom, hogy az elmúlt időszakban nem volt pénzügyi gondunk, sem csődöt, sem felszámolást nem kellett kezdeményezni ellenünk.- Mi vitte rá, hogy egy nehéz helyzetben lévő téesz vezetését elvállalja?- Sokan csodálkoztak, hogy elvállaltam, de itt születtem, ebben a községben . . . A tagság bízik benne -án — Van titka az eredményessé­güknek? Mit csinálnak más­képp, mint a többi, nehéz hely­zetbe került tsz?- Az eredményességünkön én magam is sokat meditálok. Talán azzal tudom magyarázni, hogy az első lépcső az volt: nem a központ nyakába akartunk varrni minden terhet, hanem az egyes területeken önelszámoló egység formájában próbáltunk dolgozni. Közre játszhatott az is, hogy a bérrendezés, a jutal­mazási, premizálási lehetőség kimondottan az egység eredmé­nyességéhez volt szabva. A szövetkezet több lábon áll. Ha nem ment a bárány, akkor ment a tehén, a salak vagy a fatelep. Valamilyen bevételi lehetőség mindig volt. Tudni kell azt is, hogy nem szégyelltünk 10-20 ezer forintért talpalni.- Megyénkben idén a korábbi évekhez képest, fele annyi terü­letet vetettek be búzával. Önök mennyit aratnak?- A korábbi évekhez képest, mi még a megyei átlagot sem el. Köszönhetjük ezt az Bár a vetőmagot s a talajt előké­szítettük, hol az esőzés, hol a fagy miatt nem tudtunk vetni. Próbáltuk ezt a kiesést a szoká­sosnál nagyobb mennyiségű ta­vaszi árpa és napraforgó veté­sével kiegyenlíteni.- Milyen jövőre számít?- Bízunk és dolgozunk. Je­lenlegi gazdasági helyzetünk jóval több lehetőséget kínál ne­künk, mint sajnos a megye többi tsz-ének. Egy nagyobb összegünk le van kötve, kama­tozik. Ugyanakkor 12 milliós kintlévőségünket nyögjük, ami­nek jó, ha a fele visszajön. Az ötvözetgyár több millióval tar­tozik nekünk. Ki tudja, látunk-e belőle valamit? Aztán ott van a 3700 hektáros erdőnk. Úgy tu­dom, a legnagyobb téesz-keze- lésű erdőterület az országban. Négymilliót kellett volna kap­nunk az újratelepítéshez, de az összegből csak 60 százalék ér­kezett meg. Idén viszont el kell végezni az újratelepítést. Miből gazdálkodjuk ki? Vallus Tibor Saolin Salgótarjánba is beköltözött Saolin. A legenda szerint ebből a kínai felleg­várból indult a kung-fu. És ez adta a nevét annak a „különleges alakulatnak”, amely amellett, hogy vagyonőrséggel foglalkozik, az országban egye­dülálló módon, közbiztonsági szolgálatot is ellát. A szervezet Gyulán alakult, de az ország számos településén működik kihelyezett szervezetük. A közelmúltban pedig Salgótarjánba is elérkeztek, Józsa István lett a tarjáni megbízott (nála jelent­kezhetnek az érdeklődők).- Úgy, mint annak idején Saolin szerzetesei, nálunk is a gyengék megsegítése az elsődleges cél - mondta Kneifet Antal, az országos méretűvé növekedő egyesület vezetője. - Szervezetünk a közbiztonság megőrzésében a polgárőrséghez ha­sonlít, de van egy lényeges különbség: nekünk jogunk van beavatkozni, ha a helyzet úgy kívánja. Különlegessége csoportjainknak az is, hogy meg­próbáljuk a munkanélkülieket is bevonni tevé­kenységünkbe, hisz speciális kiképzésüket köve­tően munkalehetőséget adunk nekik cégünkön ke­resztül. Úgy gondoljuk, szükség van ránk. Aki feláldozta autóját Vannak még csodák- Meghűlt bennem a vér. Csak azt láttam, hogy egyre nagyobb sebességgel robog a jármű, vezető nélkül, egyene­sen felénk. Ha az a fiatalem­ber a Skodájával nem állítja meg az autót, biztos, hogy többen is meghalnak. - me­sélte Bakos Sándorné, a sal­gótarjáni Gorkij lakótelepi lángossütő tulajdonosa, aki megdöbbenve látta, amint az ABC előtti útkereszteződés egyik, éppen egy dombról le­felé ereszkedő utcájából ve­zető nélküli szellemkocsi in­dult pavilonja felé.-Hárman álltak itt a pult előtt, ettek, nem is vették észre az elszabadult Barkaszt. Csak azt láttam, hogy egy Skoda odébb gurulva meg­lökte a kisteherautót, amely így megváltoztatva eredeti irányát, a két butik közé fu­tott. Látja a horzsolásokat - mutatott az asszony a butik melletti korlátra - ez állította meg végül is a járművet. Állí­tólag elfelejtette behúzni a kéziféket a tulajdonos.- El kell gondolkodni azon: más ember is feláldozta volna az autóját, hogy embe­rek életét mentse meg? - vette át a szót Gerzsenyi Miklósáé, aki a kereszteződésben lévő újságos pavilonból szemlélte az eseményeket. - Először csak recsegést hallottam, ki­derült, akkor törte át a Bar- kasz a fenti fakorlátot. Még áldott szerencse, hogy Apko Ferenc ott állt kocsijával. Hárman is az ő lélekjelenlété­nek köszönhetik életüket. Örülnénk, ha felterjesztenék őt életmentésért kitüntetésre. Meg annak is, ha korlátot he­lyeznének ki az út mentén. Vajon mire gondolt Apko Ferenc, mikor látta, hogy egyre gyorsulva közeledik felé egy teherkocsi?- Két választásom volt. Vagy a kocsim, vagy az em­berek maradnak ott.- Nem félt, hogy Önnek is baja esik?- Abban a pillanatban nem gondolkodtam ezen. Az a sze­rencse, hogy megúsztuk. fá Lesz búcsú Kazáron? Rendkívüli önkormány­zati képviselő-testületi ülés tartanak július 23-án Kazáron. Az ülés legfon­tosabb napirendi pontja­ként tárgyalja a testület az augusztus 20-ai búcsú szervezését, előkészítését. Mint megtudtuk, első­sorban pénzkérdés az esemény megrendezése. A múlt évben már történt próbálkozás, s külföldi résztvevői is voltak a ren­dezvénynek. A búcsú elő­zetes szervezésével a kul­turális bizottság foglalko­zik, amelynek tagjai min­dent megtesznek, hogy megismertessék a külvi­lággal a kazári népszoká­sok, néphagyományok gazdag történetét. Salgótarján és környéke Egri barangolások • Sóshartyán. A települési ci­gányok egyesületének szerve­zésében, és annak támogatásá­val augusztus 1-jén közel nyolcvan sóshartyáni indul kö­zös autóbuszos kirándulásra Egerbe. Az egyesület célja töb­bek közt azt, hogy a település családjai közelebb kerüljenek egymáshoz, élénkebb közösségi élet bontakozzon ki. Új bizottságok • Salgótarján. A képvi­selő-testület legutóbbi ülésén három ad-hoc bizottságot alapí­tott. Kettő a Pro-Urbe és a Pro-Arte kitüntetésekre vonat­kozó javaslatokat készíti elő, egy pedig az utcanévváltozások egy része ellen beadott állam- polgári észrevételeket vizsgálja meg, és tesz javaslatot a testület felé. Hamarosan kész a híd • Bárna. A végéhez közeledik a Kossuth út 85. számú ház előtti közúti híd felújítása. A vasszerkezeti és betonozási munkálatokat a Mátra Szakok­tató Kft. végezte, míg az aszfal­tozás az Egri Közútépítő Rt. dolgozóira hárul majd. A beru­házás mintegy 700 ezer forint­jába kerül az önkormányzatnak, amely 3,5 millió forintért útasz- faltozást is megrendelt. Holnapi számunkban „Rétság és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó

Next

/
Oldalképek
Tartalom