Nógrád Megyei Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-02 / 155. szám

4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1992. július 2., csütörtök Ritkán adódik olyan rádió­műsor, amelyet a délelőtti su­gárzás után még aznap délután újra megismételnek. Az elmúlt vasárnap ez történt a Mozgó Vi­lág című folyóirat sikertelen pá­lyázata „körüljárásával.” A Gondolat - jel-ben közzétett vi­tát -jelesül Vitányi Iván és Ba­lassa Péter véleményét, amelyet Szénási Sándor mikrofonja előtt fejtettek ki - Szél Júlia Váloga­tott perceink című műsorában gyakorlatilag szó szerint meg­ismételte. noha ő még a ripor­tert is faggana. Mitől vált ez a téma olyan fontossá, izgalmassá? Hiszen a Mozgó Világ valószínű nem az egyetlen folyóirat, irodalmi lap, amelynek pályázatát a József Attila-alapítvány kuratóriuma elutasította és nem részesült ál­lami dotációban. Csakhogy ez a ..Mozgó” esetében már másod­szor történt meg, noha a bíráló bizottság. - mint Balassa Péter, a kuratórium részéről is elis­merte - a lapot jó színvonalú­nak minősítette. Mi hát az oka a mellőzésnek? Etikai kifogások merültek fel a Mozgó Világ ellen. Nevezete­sen azt vetik a főszerkesztő P. Szűcs Julianna szemére -aki 1983 decemberétől Kulin Ferenc erőszakos eltávolítása óta jegyzi a lapot -, hogy látványos önkri­tika formájában nem határoló­dott el a szerkesztőség '83-as programjától, sőt egy cikkében azt vallja hogy ők már akkor határozott irányvonalat képvi­seltek a liberális kontra nemzeti jelleg közti, - mára már valósá­gos eszmei állóháborúvá alakult — nézetkülönbségben. Vitányi Iván - a Mozgó Vi­lággal érezhetően rokonszen­vező - felfogása szerint helyte­len az ügyben érintetteket ítél­kezőkre és a megfellebezhetet- len ítéletnek alávetettekre osz­tani. annál is kevésbé, mert a múlt rendszer demokratikus el­lenzéke - minden érdeme mel­lett- sem mondhatja magáról, hogy az egyedül üdvözítő etikai álláspontot képviselte. Azt Balassa Péter is elis­merte, hogy a más baloldali la­pok -így a Népszabadság, a Kritika, a Társadalmi Szemle - sem nyilatkozattal törték meg a kontinuitásukat, hanem műkö­désükkel érdemelték ki a kura­tórium anyagi támogatását. Akkor miért éppen a „Mozgó”-nak kellene demonst­ratív bűnbánatot gyakorolnia - firtatta Szénási Sándor minden elfogultság nélkül, ráérezvén Balassa érvelésének gyenge pontjára. A válasz — az egyéb­iránt joggal szaktekintélyként tisztelt esztéta részéről - alig volt több annál, amit egy ma­kacs „csak” jelenthet... * * * „Boldog, aki nem ragaszko­dik ahhoz, hogy igaza legyen”! Ez az elgondolkodtató mondat azon - „Az idegen szép” című - kiállításon volt olvasható, ahová Kepes András — Az apropó című műsor gazdája- egy eredeti ötlettől vezérelve két skinhead - közismertebb néven bőrfejű - fiatalt magával cipelt. Látni kellett annak a ti­Császi Ferenc fejfái A Hajdúszoboszlón élő Császi Ferenc iparművész és a népművé­szet mestere 1954 óta farag sírjeleket - fejfákat és kopjafákat. A mester munkái a feliratok tartalma mellett formájukkal is mutat­ják a megboldogult vallását, nemét és korát. Új sorozatok a TV2-n Televíziózástörténeti vállalkozás Júliusban több új fdmsorozat bemutatását tervezi a TV2 . A Csengetett, mylord? című angol sorozat első részét csütörtökön este vetítik . A 20-as évek Ang­liájában játszódó 6 részes film egy különc főúri család és a ház szintén különc személyzetének kalandjait mutatja be. Szombat délben indul útjára egy elsősorban gyerekeknek ké­szült 15 részes német filmsoro­zat A Spree kalózai címmel. A nyári olimpiai játékokat köszöntő „A sportok története” című sorozat, a televíziózás tör­ténetében először, a sport histó­riáját dolgozza fel az őskortól napjainkig. A filmet hétfőtől két héten át esténkét láthatják a né­zők a televízió kettes csatorná­jának műsorán. A legújabb vámrendelkezésekröl Mennyi az a kereskedelmi mennyiség? zenéves fiúnak és leánynak az elképedt arcát, amikor Kepes előrukkolt e „meredek” ötlettel. Hogy ők egy olyan kiállításra menjenek, amelynek címe azo­kat élteti, akik ellen az egész mozgalom létrejött? Becsüle­tükre legyen mondva - ha vo­nakodva is, de - vállalták e számukra szentségtörést jelentő élményt, a szokatlan közeget. Abban nem volt semmi külö­nös, hogy nem értették az avantgárd stílusú kiállítás szá­mos alkotását, s a tárlat rende­zőjének szakavatott magyará­zata sem nagyon győzte meg őket. Az már inkább elgondol­kodtató, hogy milyen nézeteket vallanak ezek a fiatalok, miért váltak idegengyűlölővé? Fur­csa, hogy a nemzet érdekeire, fejlődésére hivatkozva szeret­nék a nem magyaroktól meg­tisztítani a terepet, de amikor Kepes András, azzal próbálko­zott, hogy mennyire ismerik a magyar kultúra értékeit, akkor még a kérdést is elhárították, bevallván, hogy meglehetősen tájékozatlanok ez ügyben. A legmegdöbbentőbbnek azonban az a kérlelhetetlen ma­kacsság látszott, ahogyan néze­teik örökös voltára, megváltoz- tathatatlanságára hivatkoztak. Majd, ha „nagyobbak” lesznek - mondta a szóvivő fiú, - aki a cigányokkal való verekedés nyomait viseli letört fogán - ta­lán néhány részletkérdésben fi­nomodik az állásponjtuk, de az alapkérdésben egy jottányit sem fognak engedni. Saját bevallásuk szerint né­hány ezren vannak csupán, de a társadalom másként gondol­kodó többsége mégsem lehet közömbös velük szemben. Egy dologra azonban nagyon kell vigyázni: — s Kepes András ez tette - a hozzájuk való viszony­ban nem szabad követni az álta­luk vallott diszkriminatív maga­tartást. - csongrády ­Apáczai-dráma A Gyulai Várszínház idei, 29. évadjának második produkció­jaként Páskándi Géza: Tornyot választok című kétrészes szín­művét mutatják be július 2-án, csütörtökön. A dráma hőse Apáczai Csere János, az első magyar enciklopédia alkotója. Apáczai tudós tevékenységével a társadalom szellemi elmara­dottságának felszámolását tűzte ki céljául tudós professzorként és az egyház presbitereként. Korának társadalma azonban nem értette meg törekvéseit; összetűzött II. Rákóczi György fejedelemmel is. A darabot Sík Ferenc ren­dezte, a főbb szerepekben Sza­kácsi Sándort, Balázsovits La­jost, Koncz Gábort, Peremar- toni Krisztinát és Moór Mari- annt láthatja a közönség. Mi az az árumennyiség, amely utas- vagy ajándékforga­lomban nem minősül kereske­delmi jellegűnek? És mi törté­nik, ha túllépik a keretet? Az utasforgalomban behozott áruk alapvetően a saját, illetve a családi szükségletek kielégíté­sére szolgálnak, így nem lehet­nek kereskedelmi mennyisé- gűek:- gépkocsi, vagy lakóautó, tehergépkocsi, vagy autóbusz családonként 1 db/év- szeszes ital, 1 liter égetett szeszes ital, és 3 liter bor, vala­mint 5 liter sör- dohánygyártmány 500 db szivarka vagy, 100 db szivar vagy, 500 gramm dohány-kávé, tea, kakaó és vala­mennyi fűszer és keveréke 1-1 kg- építőanyag, épületberende­zési és felszerelési tárgy, a fel­használási célnak megfelelő mennyiségben.- egyéb áruk 500 forint egyedi értékig fajtánként 10 db, 2000 forint egyedi értékig faj­tánként 5 db, 5000 forint egyedi értékig fajtánként 2 db. A fajtánként megjelölés alatt az egyes áruk szokásos mérté­kegységét. kiskereskedelmi ki­szerelés szerinti mennyiségét kell érteni (például db, liter, kg, pár tucat, készlet, doboz, zsák, ballon). A mennyiségi keret túllépése miatt nem vámkezelhető vámá­rukat a vámhivatal visszatartja. A visszatartott vámárukat az utasnak jogában áll külföldre visszaszállítani, feltéve, ha ah­hoz a Magyar Nemzeti Bank hozzájárul. Amennyiben a Ma­gyar Nemzeti Bank a visszatar­tott áruk külföldre történő ki­szállításához nem járni hozzá, azokat az utasnak fel kell aján­lania állami vállalat útján tör­ténő értékesítésre. Az ily módon felajánlott áruk értékesítéséből befolyt összeg 50 százaléka vám címén kerül elszámolásra, a fennmaradó összeg pedig — az áfa és egyéb köztartozás, valamint költség levonás után - a felajánlót illeti meg. Itt kell külön kiemelnünk, hogy az emberi fogyasztásra al­kalmatlan tiszta szesz utasforga­lomban nem hozható be, nem vihető ki és az ország területén nem szállítható át! Az ilyen szeszgyári tennék külföldre, vagy belföldre visz- szavihető, vámáruként az ál­lamnak ellenszolgáltatás nélkül felajánlható. Ügyvédek találkoztak Több száz nemzetközi hírű ügyvéd adott nemré­giben Budapesten rande­vút egymásnak: a magyar fővárosban tartotta ülését az Ügyvédi Kamarák Nemzetközi Szövetségé­nek harmadik, kelet-eu­rópai regionális konferen­ciája. A nemzetközi ke­reskedelem és pénzügyek jogi előírásait, szabályait vitatták meg, nem titkolva a szándékot: a korábbinál alaposabban szeretnék felkészíteni a magyar szakembereket a világ más tájain élő kollégákkal való együttműködésre. A fórum elnöke, Blaise Pász- tory ezzel kapcsolatban hozzátette:- Remélem, hogy két-három év múlva már nem lesz szükség ilyen rendezvényekre, mert ad­digra a magyar ügyvédek is otthon lesznek a nem­zetközi jogi gyakorlatban. De addig elkerülhetetle­nek a hasonló találkozók. Mintegy száz magyar ügyvéd hallgatta a gazda­sági versenyről, a beruhá­zások finanszírozásáról, a jogérvényesítésről szóló előadásokat. A kapcsolat a találkozó után sem szakad meg: szervezetünk kiter­jedt információs hálózat­tal rendelkezik, amelynek minden publikációjához ezentúl a magyar kamara tagjai is hozzájuthatnak. Csütörtököt mondunk Mottó: „Egyetlen állampolgár élete, szabadsága és va­gyona sincs biztonságban, amíg ülésezik a törvényhozó or­szággyűlés.” (A demokratikus kormányzásra vonatkozó Jacquin-féle posztulátum Murphy törvénykönyvéből) VAKÁCIÓ!!! Életünk, szabadságunk és vagyonunk továbbra is kétes ugyan, de egy álom fele már megvaló­sult: nyári szünetre vonult az országgyűlés. A pedagógusi jogokkal igen, pedagógusi fi­zetéssel nem megáldott, mindazonáltal hallatlanul fel­elős honatyák-honanyák megpihennek. Talán lesz is miből, miután a Legfőbb Ál­lami Számvevőszék megálla­pította, hogy a parlamenti frakciók és pártok a legfőbb állami túlköltekezők: kétes pénzügyi manipulációk egész sorát, szabálytalan elszámo­lások halmazát fedte fel a vizsgálat. Piros pont. Vannak azért pozitívumok is: tegnaptól van érvényes Munka Törvény- könyve (amit ugyan már egy fél éve kellett volna szentesí­teni), és végre bőven meg va­gyunk áldva dollárokkal is, lévén emelkedett a valutake­retünk. Nem is szólva arról, hogy van már biztosítási kár­tyánk. Ez se tök, se makk, se piros, se zöld! A magyar kár­tya eme 33. lapja kék, és van egy furcsasága: úgy helyez­ték el rajta a köztársaság cí­mert, hogy közvetlenül a név után legyen rajta a kereszt. (Erről véletlenül se az jusson eszünkbe, hogy népjóléti mi­niszterünk kórboncnok. Ma­ximum az, hogy „az élveszü­letés már önmagában hordja a pusztulás biztos ígéretét”.) Bizonyítványmagyarázás. Emelkedett hangulatban vet­tük tudomásul, hogy emelke­dett a költségvetés hiánya. A kormány előretolt, de a bé­késcsabai hadszíntér első vo­nalában ,Jdlőtt” minisztere, Kádár Béla bevallotta, hogy a költségvetés készítése előtt, j alatt és után egyaránt téved- 1 tek: túl rózsásnak látták a \ helyzetet. (Vagyis: mégsem a sajtó festette túl sötétre a dol­gokat?) Persze azt nem tudta megmondani, mit tegyünk, csak annyit árult el, hogy a Kupa-program nem tökéletes. Persze, én már láttam egy tö­kéletlen Kádár-programot, de az egy másiké volt. A Béla utónevű Kádár mindenesetre azt is mondta, hogy hamaro­san a fordulat időszaka kö­szönt hazánkra. (Vagyis fel­fordulunk - B. J.) Micsoda miniszteri éleslátás ... Házi feladat. Azért a nya­raló fő fejesek nem úszták meg a házi feladatot: ki kel­lene deríteniük például, hogy volt-e puccs Torgyán ellen, és mit is mondott legsokolda­lúbb (1990. október 27-én 11 óra tájban éppen belügymi­niszterünk), dr. Horváth Ba­lázs, a blokád említett idő­szakában a Kossuth Rádió­ban. Vagy Ariellel akart tisz­togatni? Balázs József Ki? Honnan? Hová? E gy nap felkel az ember, besétál a fürdőszobába, belenéz a tükörbe, és nem győz csodálkozni, nem ismeri fel magát: meg kéne szökni innen, gondolja, vagy ki kell egyezni a helyzettel, hogy akaratom ellenére gyúrnak gumiarcúvá a körülmények. Mit jelent gumiarcúnak lenni? Semmi jót nem jelent annak, aki valaha is adott magára, s úgy gondolta: személyiség, egy ember és egy összetéveszthetetlen ember. A gumiarc egyenruha. Öntelt és ügyetlen politikusok ismétlődő vádaskodását hallgatva féltem magam a gumiarc, gyurmaarc kockázatától: jaj, mivé fogok átvedleni a mindennapos megbélyegzésektől, a perektől, a fenyege­tésektől? Ha engedelmes, birkaarcú értelmiséggé gyúrnak, pofoz­nak át, automatikusan rám kényszerítik a birkahodály gondolkodás korlátáit, s annál még a nagyfokú agyi érelmeszesedés állapota is kellemesebb fenyegetés ... mennyiben visszavicsorgó, dühös kutyává gyurmáznak át, az is igen szerencsétlen szerep egy értelmiséginek, mert ií -, akkor a gondolkodás helyett a harc, az önvédelem, a tá- JL Vrnadás, a viadal-győzelem lesz a cél, és mit használok a vicsorgással egy országnak, amelyiknek végre nyugalomra, alkotó gondolkodásokra lenne szüksége? De mi legyen a gyurmaarc mögött: kétszínűség, színlelt társa­dalmi aktivitás? Formális egyetértés? Azokat a kommunistákat, baloldali értelmiségeket nem éri vád, akik a kommunista rendszer összeomlása láttán gondolkodás nélkül beálltak nemzeti-keresztény eszmék zászlói alá. Róluk hiába készített terjedelmes „listát” egy kormánypárti képviselő, ők erkölcsösek maradhattak. De ha a volt kommunisták, baloldaliak másik csoportja a szoci­áldemokráciában találja meg a jövő útját 1992-ben, az „átmenti” magát, az fenyegeti a társadalmi békét. G ondoljuk meg: ki, honnan, hová? Milyen eszmék, milyen célok mellől, milyen programok mellé? Egy társadalom ítéletében a mérlegelés nem kétséges, de egy hibát hibára halmozó, népszerűtlen és szakszerűtlen irányító politikai elit mégis látványosan másképp értékel, s veszélyt kiált: visszajön­nek a kommunisták! Vigyázzatok! A szociáldemokrácia bőrébe búj­nak! Mintha két év nem lenne elég idő, végre már belátni: csaknem mindenki szeretne együttműködni egészséges észjárású, más eszmét valókkal a nemzet, az ország javára. Hyolcvankilencben lehetett még fehér terrorral ijesztgetni. 1992-ben lehet már kommunista restauráció veszélyével riogatni. Holott tény: az agg kommunisták még a kormányzó pártoknál is hátrébb szorulnak a népszerűségi listán! Szóval: nem győzelmeket kell egymás mellé képzelni, hanem va­lóságos nemzeti egység kimunkálásán kell dolgozni. Hogy se gumiarc, se gyurmaarc sápadtsága ne riogassa az ál­lampolgárt, ha reggel belenéz a tükörbe. A gondolkodó értelmiségieket se birka, se harapós kutya szerep kényszere ne fenyegesse: gondolkodjanak szaba­don! Az ország javára. S hogy ki milyen eszmék mellett talál helyett magának, az lehessen magánügy, mint ahogy egy demokratikus államban ez a vi­lág legtermészetesebb dolga. Erdős István

Next

/
Oldalképek
Tartalom