Nógrád Megyei Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-14 / 165. szám

Meghalt az Amnesty International vezetője Autószerencsétlenség követ­keztében Olaszországban meg­halt Annette Fischer, az Am­nesty International nemzetközi emberjogi szervezet vezetője. A hírt a Reuter jelentette a szerve­zet londoni központjára hivat­kozva. A 46 éves Annette Fi­scher szombaton férjével együtt Olaszországból utazott haza Dá­niába, amikor kocsija a szakadó esőben Firenze közelében egy másik személyautóval frontáli­san ütközött. A dán nemzetiségű Annette Fischert az Amnesty In­ternational végrehajtó bizottsága 1991-ben választotta elnökévé. A Szentatya betegsége II. János Pál pápa bejelentette, hogy kórmegállapitó vizsgálatok miatt Róma egyik kórházába vo­nul. A katolikus egyházfő szóvi­vője a bejelentés után közölte: a Szentatya emésztőszervi problé­mákkal küszködik, és esetleg se­bészi beavatkozásra szorul. A betegség pár napja jelentkezett a vékonybélben fellépő fájdalmak formájában. Ellentétek Ellentétek kezdenek kirajzo­lódni Václav Havel és Václav Klaus között a ma még nem is lé­tező cseh köztársasági elnöki funkció tartalmát illetően. Ha­vel, aki egyelőre Csehszlovákia államfője, a kormány és a parla­ment közötti kiegyenlítő szerep­kört kívánna tulajdonítani a cseh államfőnek. Klaus, a Cseh Köz­társaság miniszterelnöke viszont úgy véli: a cseh elnöknek a párt­harcokon kívül álló „erkölcsi ve­zetőnek” kellene lennie. A né­zeteltérés azért is feltűnő, mert Klaus Polgári Demokrata Pártja (ODS) Václav Havelt tekinti sa­ját potenciális jelöltjének a létre­hozandó cseh köztársasági elnö­ki posztra. Castro véleménye A világ legdemokratikusabb politikai rendszere a kubai — je­lentette ki Fidel Castro állam- és kormányfő vasárnap este, a ha­vannai parlament háromnapos ülésszakánakvégén. A törvény- hozás egyhangú szavazással fo­gadta el a szigetország 1976-os alkotmányát módosító törvény- javaslatot. Castro a tanácskozás szerteágazó vitájából azt a követ­keztetést vonta le: „Kuba bi­zonysága annak, hogy lehet a forradalmat demokratikus alap­elvekkel végigvinni, s érvénye­sülhet a demokrácia az egypárt- rendszerben is”. Az alkotmány- módosítás részeként egyébként elfogadták a rendkívüli, állapot intézményének alaptörvénybe foglalását, s döntöttek arról, hogy hadi-, illetve rendkívüli ál­lapot idején Nemzeti Védelmi Tanács irányítja az országot, e testület elnöke pedig az államfő. Az atomfegyver­raktárakról Az orosz hadseregnek nincs egyetlen atomfegyverraktára sem a tavaly függetlenné vált há­rom balti állam területén — kö­zölte tegnap a moszkvai védelmi minisztérium, ezzel cáfolva azo­kat az aggodalmakat, hogy a Lettországban pusztító tűzvész egy ottani orosz atomfegyver- raktárat is fenyegethet. A „nagy testvér” segített A Japán Szocialista Párt a ’60- as és ’70-es években többször kért és kapott jelentős anyagi tá­mogatást a Szovjetunió Kommu­nista Pártjától. Ez állítják a teg­napi tokiói lapok a japán Jiji Press sajtóügynökség által idé­zett titkos szovjet pártdokumen­tumokra hivatkozva. Az írás sze­rint a Japán KP is folyamodott hasonló segítségért „a nagy test­vérhez”. Letartóztatott aktivisták Az Afrikai Nemzeti Kongresz- szus (ANC) 60 aktivistáját tar­tóztatták le tegnapra virradó éj­szaka a Johannesburghoz közeli Vosloorus városában, egy razzia során. A letartóztatottakat — akik többségükben az ANC ifjú­sági szervezetéhez, a Fiatalok Li­gájához tartoznak — egy magán­házból hurcolták el. Jelcin szerint: Nincs többé beavatkozás Finnország belügyeibe Oroszország többé nem szán­dékozik beavatkozni Finnország belügyeibe — erről biztosította a szomszédos országot Borisz Jel­cin orosz államfő, aki az EBEÉ- csúcstalálkozó lezárultával egy­napos hivatalos államfői látoga­tásra a finn fővárosban maradt. Reményét fejezte ki, hogy a két ország véglegesen kibékül egymással. A megbékélés egyik első lépéseként koszorút helye­zett el a Finnország által 1939 és 1944 között a Szovjetunió ellen viselt két háború finn elesettjei­nek emlékművénél. Borisz Jelcin és finn kollégája, Mauno Koivisto kicserélte az új finn-orosz alapszerződés ratifi­kációs okmányait, Andrej Kozi- rev orosz külügyminiszter pedig több más, a kétoldalú kapcsola­tokat szabályozó dokumentu­mot írt alá finn kollégájával, köz­tük egyet a határok sérthetetlen­ségéről. Koivisto megköszönte Jelcinnek a kétoldalú kapcsola­tok megújításához való szemé­lyes hozzájárulását. A finn és az orosz külügymi­niszter egyebek közt megvitatta egy olyan bizottság felállításának lehetőségét is, amely a nemzeti kisebbségek jogainak tisztelet­ben tartásán őrködne a Baltikum országaiban. Szlovák szuverenitás 1 -'VUl Hogyan szavaz a magyar koalíció? Ha a Szlovákia szuverenitásá­ról szóló nyilatkozat nem teszi egyértelművé a kisebbségek jog­állását és nem biztosít számukra nemzetközi garanciákat, akkor a magyar koalíció a szlovák parla­ment péntekre tervezett ünnepi ülésén nem fogja megszavazni ezt a nyilatkozatot. Ezt az állás­pontot a tegnapi Új Szónak adott nyilatkozatában fejtette ki Rózsa Ernő, az Együttélés parlamenti képviselője, a szlovák parlament elnökségének egyetlen magyar tagja. Rózsa elmondta, hogy Meciá- rék kormányprogramja „eléggé általános, s ezért a későbbiekben nehezen lesz ellenőrizhető. Nem szentel kellő figyelmet a kisebb­ségeknek, nem tartalmazza a kormány velünk kapcsolatos el­képzeléseit”. A képviselő — te­kintettel a kormánypárt többségi erejére — „majdnem kizártnak” tartja a magyar politikai erők ja­vaslatainak elfogadását. A Szlovákia szuverenitásáról szóló nyilatkozatról a követke­zőket mondta: „elfogadásához egyszerű többség kell. Az ünne­pélyességre való tekintettel sze­mélyi szavazást javasolnak majd, tehát minden képviselő egyen­ként kinyilvánítja, hogy támo­gatja-e a nyilatkozatot. Ameny- nyiben konszenzus születik a grémiumban, nem hiszem, hogy vita bontakozna ki a kérdésről. Mi olyan módosítást javaslunk majd a szövegben, amely egyér­telművé tenné a kisebbségek jog­állását és nemzetközi garanciá­kat adna. Ha ezt nem fogadják el, nem szavazzuk meg a nyilat­kozatot”. A Financial Times cikke Félelem a megkülönböztetéstől Majdnem ezer évig Magyarország uralkodott a szlová­kokon, és Halász György, a Magyar Polgári Párt vezetője most attól fél, hogy ha Vladimir Meciar vezetésével Szlová­kia különválik Cseh­országtól, akkor ez­úttal a magyarok és a többi kisebbségiek, cigányok, ukránok, lengyelek és németek válnak másodosztá­lyú állampolgárrá — írta tegnap a Financi­al Times című brit lapban Anthony Ro­binson. — Meciar harag­szik ránk, mert benne voltunk abban a koa­lícióban, amely ta­valy kivetette őt a kormányból. Félünk, hogy a szlovák lesz az egyetlen hivatalos nyelv, és megkülön­böztetésben lesz ré­szünk. Egyesült el­lenzéket akarunk alakítani a jobboldali pártokkal és a ke­reszténydemokra­tákkal — mondta Halász György a Fi­nancial Timesnak. A kétségek eloszlatására Szigorúbban ellenőrizni az embargós intézkedéseket Theodor Stolojan román mi­niszterelnök elrendelte, hogy kormányának tagjai szigorúbban ellenőrizzék az ENSZ által Kis- Jugoszlávia ellen elrendelt gaz­dasági korlátozások érvényre juttatását. Ezt a Reuter jelentette a Rompres román hírügynökség közlése alapján. Theodor Stolo­jan a minap találkozott a védel­mi, a közlekedési, a belügyi, a külügyi, a kereskedelmi és tu­risztikai tárca, illetve a vámhiva­tal illetékeseivel, hogy áttekint­sék: Románia miként alkalmaz­za a bosznia-hercegovinai hábo­rú miatt Jugoszlávia ellen életbe léptetett kereskedelmi embar­gót. A tanácskozásra azt követő­en került sor, hogy számos sajtó­jelentés megvádolta Bukarestet: megsérti a kereskedelmi embar­gót, és továbbra is szállít olajat a szomszédos Jugoszláviának. A román hírügynökség közlé­se szerint a tanácskozáson meg­állapították: Bukarest már eddig is meghozta a szükséges intézke­déseket a szankciók érvényre juttatására, de szigorúbbb el­lenőrzést kell bevezetni annak érdekében, hogy eloszlassanak bármiféle kétséget. Ennek érde­kében például a román közleke­dési minisztérium a jövőben rendszeresen közzé fogja tenni jelentését a Duna román, illetve külföldi hajóforgalmáról, a ha­jók szállítmányáról, illetve célki­kötőjéről. A tanácskozáson egyébként a miniszterelnök megismételte ko­rábbi javaslatát: országa kész megfigyelőket fogadni azokból az országokból, amelyek kétel­kednek az ENSZ-embargóval kapcsolatos román magatartás­ban. Gáli újabb békefenntartó erőket kért Újabb 600 főnyi ENSZ-békefenntartó erő kiküldését kérte Butrosz Gáli, a világszervezet főtitkára a szarajevói repülőtérre a se­gélyszállítmányok érkezésének és szétosztásának biztosítására. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé terjesztett jelentésében a Reuter és a Tanjug szerint a főtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy a harcok foly­tatódása esetén zátonyra futhat az emberbarát segélyakció ügye. Sze­rinte a repülőtéri művelet törékeny alapokon nyugszik. Az összecsa­pások bármely pillanatban kiterjedhetnek a repülőtérre, és leállíthat­ják a segélyszállításokat. A világszervezet jelenleg 1104 katonát, rendőrt és polgári személyt állomásoztat a repülőtéren és a boszniai főváros stratégiai pontjain. A Borba szerint: Milosevic önként távozik Slobodan Milosevic szerb elnök jól értesült belgrádi kö­rök szerint önként távozik a politikai életből, és nem jelöl­teti magát az ősszel esedékes elnökválasztáson — jelentette tegnap a Borba. A távozást egészségi okokkal magyaráz­zák majd, és hivatkoznak a Szerbia elleni „igazságtalan politikai lépésekre” is. Harcok Boszniában A szerb erők — tűzszüneti ja­vaslataik ellenére — folytatták támadó hadműveleteiket, és több új frontvonalat nyitottak Boszniában. Eszak-Boszniában elfoglalták Odzakot, amely a Banja Luka felé vezető útvonal mentén fek­szik, Dubrovnikban pedig foly­tatták a külvárosok elleni akciói­kat. A dalmát frontszakaszon életét vesztette a montenegrói hadtest négy katonája, köztük két vajdaságr magyar. Szarajevóban tegnapra virra­dóra is heves harcok voltak. Ez­úttal is a repülőtér környéke volt a fő hadszíntér, s találatot kapott egy francia segélyszállító repülő­gép. A gép csak könnyebben rongálódott meg. Világos haj és politika E héten tartja New Yorkban országos elnökjelö­lő kongresszusát az amerikai Demokrata Párt. Az előrejelzések szerint a konvenció minden bizonnyal Bili Clintont választja a párt elnökjelöltjévé a no­vemberi választásra. Ebben még semmi meglepő nem lenne. Abban azonban már annál inkább, hogy Clinton felesége — aki teljes erőbedobással vesz részt félje kampá­nyában, jóllehet, annak kezdetén a férfit hírbe hoz­ták egy táncdalénekesnővel — világosszőkére fes­tette eddig gesztenyebama haját. A Newsweek pe­dig tudni véli, hogy erre azután határozta el magát, miután elolvasta Margaret Thatcher önéletrajzát, amelyben a „ Vaslady” azt ajánlja, hogy a nők bizo­nyos kor után festessék szőkére a hajukat. (MTI) Apró közjáték „Apró közjáték” történt va­sárnap az iraki mezőgazdasági minisztérium épülete előtt. Az iraki vegyi fegyverek ellenőrzé­sére Bagdadba érkezett ENSZ- csoport vezetője szerint egy sze­mély kísérletet tett arra, hogy megragadja a megfigyelői cso­port egyik tagját. Az iraki bizton­sági szervek a támadót feltartóz­tatták, és átadták a rendőrség­nek. A Tosca-előadás visszhangja Vannak elégedettek, s Lemondja-e misszióját Lord Carrington, avagy mégis marad? A RAI olasz televízió szerint szerte a világon egymilliárdan látták a Tosca élőben közvetített előadását az eredeti helyszíne­ken és időpontokban, de valójá­ban nem lehet tudni, honnan származik ez az adat. Igaz ugyan, hogy a világ 107 országa vásárol­ta meg a televíziós közvetítés jo­gát, de még az operarajongó Itá­liában is csak 1,7 millióan látták a szombat déli első felvonást, ami csupán tizede a lehetséges nézőtábornak. Az este sugárrött második felvonásra is mindössze 3,7 millióan voltak kíváncsiak. Németországban is csak 1,2 mil­lióan ültek a képernyők előtt szombat este. Arról, hogy vasár­nap hajnalban hányán keltek fel, hogy láthassák, amint Tosca a mélybe veti magát az Angyalvár mellvédjéről, egyelőre nincs adat. Bárhogy alakuljon is azonban a nézőszám, a szervezők mind szakmailag, mind pénzügyileg elégedettek lehetnek a szuper- produkció eredményével. A te­levíziós közvetítésijogok és a ka­zettaeladások bőven fedezni fogják a nyolcmillió dollár ki­adást. A produkció résztvevői­nek és kritikusainak első reagá­lásai túlnyomórészt kedvezőek. Giuseppe Patroni Griffi rendező kijelentette, hogy az ő szemszö­f ’éből minden nagyszerűen zaj- ott. A Repubblica című lap is azt írta, hogy minden jól sikerült, a végén mindenkinek sugárzott az arca. Daniel Oren karmester szintén elragadtatással nyilatko­zott a főszereplők teljesítményé­ről, akiknek szerinte rendkívül nehéz dolguk volt. Az eredeti helyszíneken fellépő szereplők csak monitoron láthatták Zubin Mehta karnagyot és zenekarát — a technika egyébként is óriási szerepet játszott, semmiféle do­log nem zavarta meg a közvetí­tést. Az egyetlen közjátékot Pla­cido Domingo megbotlása jelen­tette, de az énekesnek fájó térd­del is sikerült folytatnia az elő­adást. Az élő közvetítés után mindazonáltal újra felvették a je­lenetet, hogy a videokazettákon már ez a kis baleset se zavarja a műélvezetet. Akadnak azért fanyalgó han­gok is. Gianandrea Gavazzeni karmester például bírálta, hogy „eltékozolják Puccini nagy mű­vét”. Szerinte „fő a látványosság, kerüljön, amibe kerül”. Franco Zeffirelli filmrendező úgy vélte, hogy az eredeti helyszíneken és időpontokban történő előadás ötletét rosszul valósították meg, és nem szolgálja az opera ügyét. Michelangelo Zurletti operakri­tikus úgy véli, Giacomo Puccini soha nem engedte volna meg, hogy megbontsák művének egy­ségét. Zurletti követeli, hogy a törvény erejével tiltsák be a mű­vel való efféle visszaéléseket. Egyetlen kisebbségi sem kapott helyet Egyetlen magyar vagy más nemzeti kisebbségi sem került be a parlamenti szavazások során a román Au­diovizuális Nemzeti Tanácsba. A testületnek döntő szava lesz a magántelevíziók és -rádiók engedélyezé­sében és a frekvenciák elosztásában, valamint más, a tömegtájékoztatásban fontos kérdésekben, bár kom­petenciáját még nem határolták pontosan körül. A je­lenlegi hatalom siet még a szeptemberi választások előtt felállítani ezt a tanácsot, amelynek összetételét azután év#kig nem lehet megbolygatni. A szenátus és a képviselőház 3-3 személyt dele­gálhatott a testületbe. Az RMDSZ jelöltjei (De- mény Lajos szenátor, illetve Horváth Andor műve­lődési államtitkár) a frakció egyeztetési kísérletei ellenére kiestek a több menetben megrendezett szavazások során. A parlament által végül is a testü­letbe beválasztott személyek többségükben Ion Ili­escu pártjának, a Nemzeti Megmentési Demokrata Frontnak az emberei. Az államfő ráadásul maga is két személyt delegálhat a tanácsba. Lord Carrington kész lemon­dani az EK jugoszláviai béke­közvetítőjének megbízatásáról, mert annyira borúlátón ítéli meg a béke kilátását — jelentette teg­nap a The Daily Telegraph című brit lap, a volt külügyminiszter családjához közel álló forrásokra hivatkozva. Maga Carrington viszont cá­folja e híreszteléseket. Lord Car­rington az egyik legnagyobb lon­doni nemzetközi árverési cég, a Christie’s elnöke, s békeközvetí­tői misszióját társadalmi munká­ban látja el tavaly óta. Sir John Nőtt volt brit védelmi miniszter, Lord Carrington egy­kori kormánybeli kollégája úgy nyilatkozott a BBC-nek, hogy a lordot megszégyenítette, hogy neve összekapcsolódott az EK kudarccal terhelt jugoszláviai diplomáciájával. — Nagy-Bri- tanniának is megszégyenítő, hogy egyik legkiválóbb államfér­fiúja ismétlődő kudarcra felügyel — mondta Sir John Nőtt. Lord Carringtont különösen az aggasztja, hogy képtelenség életképes egyezségre bírni a ha­dakozó szerb, horvát és moha­medán frakciókat. Magánkörben megjegyezte: az ottani vezetők álomvilágban élnek, és mindent aláírnak, de semmit sem akarnak betartani — írta a The Daily Telegraph. Car­rington a BBC-nek adott tegnapi nyilatkozatában cáfolta a The Daily Telegraph értesülését, s visszautasította azt a vádat is, hogy sikertelen erőfeszítései szé­gyenbe hozták Nagy-Britanniát- Nem áll szándékomban visz- szaadni megbízatásomat csak azért, mert a dolgok eddig na­gyon rosszul mentek, hacsak megbízóm, az Európai Közösség nem kér erre. Már 11 hónapja csinálom ezt a munkát, s bár mindez nagyon kemény és le­hangoló, amíg bizonyossá nem válik az ügy reménytelensége, nem hiszem, hogy fel kellene ad­ni — közölte. Carrington szerint a volt J ugo- szláviában egymással tárgyaló különböző csoportok egyáltalán nem bíznak meg egymásban. — Meggyőződésem, hogy ilyen kö­rülmények között csak akkor le­het eredményt elérni, ha a felek ténylegesen békét akarnak kötői — ez azonban pillanatnyilag nem mondható el — mondta. Car­rington reményét fejezte ki, hogy a Boszniában egymás ellen har­coló nemzetiségek képviselői a héten ellátogatnak Londonba, s megbeszélést folytatnak Doug­las Hurd brit külügyminiszterrel. Az ENSZ-főtitkárhoz küldött levélben Horvátország katonai beavatkozást sürget Horvátország nemzetközi katonai beavatkozásra szólította fel az ENSZ-et a volt Jugoszlávia területén. Zdenko Skrabalo horvát külügyminiszter Butrosz Gáli ENSZ-főtitkárhoz intézett levelében kérte a Biztonsági Tanács sürgős összehívását és a nemzetközi kato­nai intervenció megszervezéset. Az európai kormányokhoz is elkül­dött levélben a horvát kormány azzal vádolja Belgrádot, hogy a nagy­arányú katonai akciókkal el akarja foglalni a tervezett nagy Szerbia területét, el akarja űzni a horvátokat és a mohamedánokat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom