Nógrád Megyei Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-13 / 164. szám
1992. július 13., hétfő BÁTONYTERENYE ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Már csak a tábla Ez a tábla hirdeti Mátra- almáson a nemzetközi művésztelepet, ami nincs. Tavaly nyáron tizennyolcadszor gyűltek össze itt a külföldi és hazai művészek, idén a telep bezárt. A salgótarjáni nemzetközi művésztelep története 1974-ben kezdődött, 1985-től Mátraalmáson folytatódott. 110 művész 550 alkotása emlékeztet létére a Nógrádi Történeti Múzeum képzőművészeti gyűjteményében. Minden döntés a létünket jelentheti Április elsejétől korlátolt felelősségű társasággá alakult a Fűtőber Épületgépészeti Vállalat bátonyterenyei gyára. Homoki László termelési és kereskedelmi igazgatóval arról is beszélgettünk, hogy miért van jelentősége ennek a dátumnak, és azt is megerősítette, hogy nem egyszerű az átalakulás. — A budapesti központú vállalatnak két meghatározó pillére volt a két vidéki egysége: a csongrádi és a bátonyterenyei - mondta Homoki László. A csongrádi gyárból részvénytársaság lett, jelentős francia tőkével, az egyik részvényes a Fűtőber. Amikor a vállalati tanács az önálló gazdasági egységgé való átalakulás mellett döntött, millió variáció volt. Azóta már szállóigévé vált az 1990-es „salgóbányai megbeszélés”, amelyen elindult a gondolat. Nem volt könnyű meghozni, majd keresztülvinni a döntést. — Salgóbányán is káeftében gondolkodtak? — Az úgy alakult volna, hogy vállalati tulajdonban maradunk, és azt nem akartuk. Úgy határoztunk, hogy kéijük az önállóságot, de ezt az akkori törvények nem engedték. Közben kicserélődött a vállalatvezetés, és az új vezérigazgató új lehetőségeket kínált. — Mennyi ideig tartott a káef- tévé válás?-1991. nyarán kezdődött meg az előkészítési munka, de a gyakorlati megvalósítás mindig csúszott. Április elsejétől tovább azonban nem csúszhatott. — Mert? — Egy kiválni készülő cég mindig jó startot próbál venni. A nagy központ viszont azt akarja, hogy minél kevesebb veszteség maradjon nála. Április 8-án a vállalat öncsődöt jelentett be. Az volt a célunk, hogy előtte szabad utat nyerjünk az önálló élethez. Biztosak vagyunk benne, hogy van jövőnk, ezt a három hónapos ká- eftés múltunk is alátámasztja. Állami tulajdonú a káefté, 100 ezer forintnyi üzletrész van a szakszervezet tulajdonában. Önállóan gazdálkodunk, de az Állami Vagyonügynökség a budapesti egységet bízta meg a vagyonkezeléssel. — Nem gondolkodnak önök is részvénytársaságban, mint a csongrádiak? — Nincs más választásunk. Találnunk kell egy privatizálni tudó társaságot, tehát az új forma lesz a következő lépés. Van három erős német partnerünk, számukra dolgoztunk ki lehetőségeket, tárgyalási alapként. De a tőkések nem kapkodnak.-Erezhető valamilyen változás, amióta nem gyárként, hanem káeftéként működnek? — Igyekszünk tudatosítani, hogy csak magunkra számíthatunk. Nehéz megőrizni a fizető- képességet, ezért minden döntés a létünket jelentheti. Új posta Verebélyben Június közepén költözött az új épületbe a mátraverebélyi posta. A posta igazgatósága megbízásából a bátonyterenyei városgazdálkodási vállalat építette az új intézményt, melynek területét az önkormányzat biztosította. Tavaly ősszel kezdődött az építkezés, mivel a régi épületet életveszélyessé nyilvánították. A telefonközpontot egyelőre még nem költöztették át.-f(ot)ó— Nem félnek a piaci versenytől Syéd partner Bátonyterenyén A Salgótarjáni Kohászati Üzemeknek működik egy gyáregysége Bátonyterenyén. A jelenlegi gazdasági helyzetben vajon hogyan képesek megélni? Erre válaszolt Fekete Sándor, termelési osztályvezető.- Mit gyártanak? — Két telephelyünk van. Az egyiken hosszvarratos precíziós csöveket készítünk, illetve galvanizálótevékenységet folytatunk. A másik telephelyen szállítópályákat és nehézállványokat gyártunk. Némileg a profilunk is módosult az utóbbi időben. Érdekünk, hogy különféle gyártmányainkat minél magasabb feldolgozottsági fokon értékesítsük. Ezért csőalkatrészek felhasználásával székeket, sörösrekeszeket és tapétázóasztalokat készítünk. A termelés felfutása gyors, de nagyon sok nehézséggel jár! — Kik az üzleti partnereik?- A székeket például az IKEA áruháznak gyártjuk. Tőlük kaptuk a szükséges megmunkáló gépeket, a technológiát, és ők adják a festékeket is. Mind a három ugyanis jellegzetes IKEA-szín. A legyártott székek nagy része külföldön talál vevőre, belföldön minimális a felhasználás. Hogyan érinti a gyáregységet a termékszerkezet-váltás?- Régebben drótfonatot és vadhálót is gyártottunk, de ezeket a termékeket ma már Salgótarjánban állítják elő. Ez persze természetes és logikus is, hiszen az ottani huzalmű gyártja a szükséges alapanyagot. — A dolgozók hogyan viselték az átállást a magasabb követelményszintű termékre? Tóth Péter a tapétázóasztal lábát hajlítja fotó: Gyurkó P.- Nem ment valami egyszerűen. A külföldi technológiák hazai viszonyokra való alkalmazása mindig nehézségekkel jár. Egyre könnyebben és jobban megy azonban a munka! Meglehetősen nehéz a nyugati piacon versenyben maradni, de azért reméljük, hogy sikeresen megbirkózunk e kihívással!- Milyen a munkaerő helyzet? Tartaniuk kell-e a dolgozóknak leépítésektől?-Pillanatnyilag 300-an dolgozunk itt. A közeljövőben azonban néhány munkatársunktól sajnos meg kell válnunk, de ezt igyekszünk átszervezésekkel, nyugdíjazásokkal fájdalommentesen megoldani.- Az átalakulás hogyan érinti az önök gyáregységét?- Eddig még nem sikerült, mivel nagyon sok összetevője van a dolognak, és ezek többsége nem tőlünk függ! F.Z. Hírmondó Megjelent a Nováki Hírmondó, Mátranovák lapjának harmadik száma. Olvasható benne a Palócker 101. számú boltjáról és annak vezetőjéről. Ifjabb Sipos Ervin mezőgazdász írása a júliusi növényvédelmi feladatokhoz ad segítséget. A „Jó, ha tudja” rovat önkormányzati ügyekben ad tájékoztatást, itt szerepel az is, hogy szeptember 15-éig fizethető be pótlékmentesen a helyi adó, és állam- igazgatási ügyekben 350 forint a beadvány illetéke. Arról is értesítik a mátranovákiakat, hogy augusztus elsejéig, szabadság miatt, zárva lesz a művelődési ház, és azt is megtudhatják a Hírmondó olvasói, hogy kik, és milyen összegben kaptak támogatást. Piacdiktálta kiszolgáltatottság Törvényesített ingyenmunka? „A Magyar Építészek Kamarája és Szövetsége megbízásából juttatom el önökhöz a mellékelt levelet, és pályázati kiírást, néhány megjegyzés kíséretében’’ . A levelet Vincze László építészmérnök írta, arra reagálva, hogy a Nógrád megyei Beruházó Vállalat (NOMBER) a bátonyterenyei polgármesteri hivatal megbízásából versenytárgyalást hirdetett. Vincze László a pályázattal kapcsolatos kifogásait írja le. A közreadott feltételek közül „A pályázat feltétele az engedélyezési tervdokumentáció tervbenyújtása és ez alapján elkészített tételes ajánlat. Áz ajánlat elkészítéséért díjat nem fizetünk” című részhez kíván néhány megjegyzést fűzni, tekintettel arra, hogy az egyre rosszabbodó gazdasági helyzetben működő építészek szakmai tevékenységük ellehetetlenülésével számolhatnak a jövőben, különösen akkor, ha a hasonló jellegű „pályázatok” elterjednek. Úgy tűnik, hogy Nógrád megyében az értelmiség jórészét, köztük az építésztervezőket amolyan bérrabszolgának tekintették, és tekintik ma is. (Kivételt képeznek a hatalmi hierarchiában tevékenykedők). A hierarchikus irányítás és az előző pontban leírt felfogás következtében egy építésztervező csak a hideg vízre valót kereshette meg Nógrádban. A tárgyilagosság kedvéért meg kell jegyezni, hogy az ország egyéb területein is alig volt jobb a helyzet. Talán annyival, hogy a rabszolga státuszt nem éreztették ilyen leplezetlenül. Miután a hatalomváltás csak az ország vezetési szintjén történt meg, így a hierarchia maradványokban a személyek és azok gondolkodásmódjában nem változott. Ezért lehetséges, hogy a NOMBER a volt megyei irányítás-építész „ellenőre” a piacgazdaságot úgy értelmezi, hogy a pályázók ingyen végezzenek el félmillió forint értékű munkát. Szűkén számolva ugyanis ennyibe kerülne a kért engedélyezési terv. Természetesen mondhatná valaki, hogy nem kötelező az ingyenes pályázaton részt venni. Az építőipar súlyos dekonjunktúrája miatt mégis akadhatnak, akik elvégzik a munkát, arra gondolva, hogy akkor esetleg a kiviteli tervkészítés megbízást elnyerhetik, és akkor legalább újra megkereshetik a hideg vízre valót, mint az előző rendszerben. Itt kapcsolódna a dologhoz az Építész Kamara, aminek a feladata a tagok érdekvédelme lenne. A baj csak az, hogy még nem született meg a régóta várt kamarai törvény, aminek alapján a Magyar Építészek Kamarájának már meglévő alapszabálya érvényesülhetne, amely nem pártolja a tagok ingyenes munkavégzésének ilyen formáját. így aztán a NOMBER megengedheti magának a dekonjunktúra gátlástalan kihasználását. A kamarai törvény hiányában a magukat ettől távol tartó tervező építészeknek pedig fontos lenne megérteni, hogy csak egységesen lehet a piac ilyen jellegű anomáliáival szemben érdekeiket megvédeni. Még akkor is, ha elfogadható az a vélemény, mely szerint a kamara nem egyformán előnyös mindenkinek, - legalábbis a jelenlegi zavaros helyzetben. Vezér Csaba építész A témában érdekelt Vi- szoczky Ernő, a NOMBER igazgatója, a következőket válaszolta: - A bátonyterenyei önkormányzattól kaptuk azt a megbízást, hogy a versenyt folytassuk le. A versenytörvény szerint a pályázati feltételeket, a kiíró, a beruházó határozza meg. Ez a gyakorlat, amit kifogásol az építészmérnök úr, azért szokatlan a megyében, mert eddig még nem volt ilyen. Egyébként minden pályázat, felhívás más- és más feltételeket tartalmaz. A Pénz Plusz Piacban megjelent versenyfelhívás, és a benne szereplő feltételek az ön- kormányzat által kialakítottak- kal megegyeznek. A megyei irányítás 1986-ban megszűnt. Azóta önállóan tevékenykedünk. Minden külső beavatkozás nélkül, a dolgozók döntése alapján részvénytársasággá való átalakulás előtt állunk. A megyei önkormányzatokkal kizárólag üzleti kapcsolatban állunk, mint bárki mással. Ebből is kitetszik: nem a dekonjunktúrát használjuk ki, hanem élünk a törvény adta lehetőségekkel. Felhívtuk Majoros Sándort, a bátonyterenyei polgármesteri hivatal műszaki és városfejlesztési osztályvezetőjét, hogy indokolja a kifogásolt feltétel jogosságát.-A városfejlesztési és gazdasági bizottság, a város vezetésével, a szakemberek véleményének birtokában állította ősz- sze a pályázati feltételeket, benne az építészmérnök úr által említett és kifogásolt résszel együtt. Elismerem, hogy a feltételek kemények, egy ilyen jelentős megbízás elnyerése érdekében - előreláthatólag ötvenmillió - kockázatot kell vállalniuk a megbízást elnyerni akaróknak. Ezek a feltételek megfelelnek az általános magyar és nemzetközi gyakorlatnak. Venesz Károly Bátonyterenye és környéke Leadott engedélyek • Lucfalva. A társadalombiztosítási járulék összegének emelkedése miatt áprilistól hét egyéni vállalkozó adta vissza az engedélyét, köztük teherfuvarozó, fűtésszerelő, ügynök és termékforgalmazó. Ugyanakkor egy zöldséges azóta kért vállalkozói engedélyt, egy teherfuvarozó pedig egyéni vállalkozóira cserélte az iparengedélyét. Szociális blokk • Nagybárkány. Az 1952-ben épült általános iskolának mindeddig nem volt vízöblítéses vécéje. Az őszi iskolakezdésre viszont már megszűnik az intézménynek ez a hiányossága, mert a nyári szünetben megépítik a szociális blokkot, mint ezt a költségvetésben is tervezték. A munkát helyi vállalkozó végzi, költsége háromszázöt- ven-négyszáz ezer forint körül várható. Holnapi számunkban „Szécsény és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó
