Nógrád Megyei Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-13 / 164. szám

1992. július 13., hétfő BÁTONYTERENYE ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Már csak a tábla Ez a tábla hirdeti Mátra- almáson a nemzetközi mű­vésztelepet, ami nincs. Tavaly nyáron tizennyolcadszor gyűltek össze itt a külföldi és hazai művészek, idén a telep bezárt. A salgótarjáni nem­zetközi művésztelep története 1974-ben kezdődött, 1985-től Mátraalmáson folytatódott. 110 művész 550 alkotása em­lékeztet létére a Nógrádi Tör­téneti Múzeum képzőművé­szeti gyűjteményében. Minden döntés a létünket jelentheti Április elsejétől korlátolt fele­lősségű társasággá alakult a Fűtőber Épületgépészeti Válla­lat bátonyterenyei gyára. Ho­moki László termelési és keres­kedelmi igazgatóval arról is be­szélgettünk, hogy miért van je­lentősége ennek a dátumnak, és azt is megerősítette, hogy nem egyszerű az átalakulás. — A budapesti központú vál­lalatnak két meghatározó pillére volt a két vidéki egysége: a csongrádi és a bátonyterenyei - mondta Homoki László. A csongrádi gyárból részvénytár­saság lett, jelentős francia tőké­vel, az egyik részvényes a Fű­tőber. Amikor a vállalati tanács az önálló gazdasági egységgé való átalakulás mellett döntött, mil­lió variáció volt. Azóta már szállóigévé vált az 1990-es „salgóbányai megbeszélés”, amelyen elindult a gondolat. Nem volt könnyű meghozni, majd keresztülvinni a döntést. — Salgóbányán is káeftében gondolkodtak? — Az úgy alakult volna, hogy vállalati tulajdonban maradunk, és azt nem akartuk. Úgy hatá­roztunk, hogy kéijük az önálló­ságot, de ezt az akkori törvé­nyek nem engedték. Közben ki­cserélődött a vállalatvezetés, és az új vezérigazgató új lehetősé­geket kínált. — Mennyi ideig tartott a káef- tévé válás?-1991. nyarán kezdődött meg az előkészítési munka, de a gyakorlati megvalósítás mindig csúszott. Április elsejétől to­vább azonban nem csúszhatott. — Mert? — Egy kiválni készülő cég mindig jó startot próbál venni. A nagy központ viszont azt akarja, hogy minél kevesebb veszteség maradjon nála. Ápri­lis 8-án a vállalat öncsődöt je­lentett be. Az volt a célunk, hogy előtte szabad utat nyer­jünk az önálló élethez. Biztosak vagyunk benne, hogy van jö­vőnk, ezt a három hónapos ká- eftés múltunk is alátámasztja. Állami tulajdonú a káefté, 100 ezer forintnyi üzletrész van a szakszervezet tulajdonában. Önállóan gazdálkodunk, de az Állami Vagyonügynökség a budapesti egységet bízta meg a vagyonkezeléssel. — Nem gondolkodnak önök is részvénytársaságban, mint a csongrádiak? — Nincs más választásunk. Találnunk kell egy privatizálni tudó társaságot, tehát az új forma lesz a következő lépés. Van három erős német partne­rünk, számukra dolgoztunk ki lehetőségeket, tárgyalási alap­ként. De a tőkések nem kap­kodnak.-Erezhető valamilyen válto­zás, amióta nem gyárként, ha­nem káeftéként működnek? — Igyekszünk tudatosítani, hogy csak magunkra számítha­tunk. Nehéz megőrizni a fizető- képességet, ezért minden döntés a létünket jelentheti. Új posta Verebélyben Június közepén költözött az új épületbe a mátraverebélyi posta. A posta igazgatósága megbízásából a bátonyterenyei városgazdálkodási vállalat épí­tette az új intézményt, melynek területét az önkormányzat biz­tosította. Tavaly ősszel kezdő­dött az építkezés, mivel a régi épületet életveszélyessé nyilvá­nították. A telefonközpontot egyelőre még nem költöztették át.-f(ot)ó— Nem félnek a piaci versenytől Syéd partner Bátonyterenyén A Salgótarjáni Kohászati Üzemeknek működik egy gyá­regysége Bátonyterenyén. A je­lenlegi gazdasági helyzetben vajon hogyan képesek megélni? Erre válaszolt Fekete Sándor, termelési osztályvezető.- Mit gyártanak? — Két telephelyünk van. Az egyiken hosszvarratos precíziós csöveket készítünk, illetve gal­vanizálótevékenységet folyta­tunk. A másik telephelyen szál­lítópályákat és nehézállványo­kat gyártunk. Némileg a profi­lunk is módosult az utóbbi idő­ben. Érdekünk, hogy különféle gyártmányainkat minél maga­sabb feldolgozottsági fokon ér­tékesítsük. Ezért csőalkatrészek felhasználásával székeket, sö­rösrekeszeket és tapétázóaszta­lokat készítünk. A termelés fel­futása gyors, de nagyon sok ne­hézséggel jár! — Kik az üzleti partnereik?- A székeket például az IKEA áruháznak gyártjuk. Tő­lük kaptuk a szükséges meg­munkáló gépeket, a technoló­giát, és ők adják a festékeket is. Mind a három ugyanis jellegze­tes IKEA-szín. A legyártott székek nagy része külföldön ta­lál vevőre, belföldön minimális a felhasználás. Hogyan érinti a gyáregységet a termékszerkezet-váltás?- Régebben drótfonatot és vadhálót is gyártottunk, de eze­ket a termékeket ma már Salgó­tarjánban állítják elő. Ez persze természetes és logikus is, hiszen az ottani huzalmű gyártja a szükséges alapanyagot. — A dolgozók hogyan viselték az átállást a magasabb köve­telményszintű termékre? Tóth Péter a tapétázóasztal lábát hajlítja fotó: Gyurkó P.- Nem ment valami egysze­rűen. A külföldi technológiák hazai viszonyokra való alkal­mazása mindig nehézségekkel jár. Egyre könnyebben és job­ban megy azonban a munka! Meglehetősen nehéz a nyugati piacon versenyben maradni, de azért reméljük, hogy sikeresen megbirkózunk e kihívással!- Milyen a munkaerő hely­zet? Tartaniuk kell-e a dolgo­zóknak leépítésektől?-Pillanatnyilag 300-an dol­gozunk itt. A közeljövőben azonban néhány munkatársunk­tól sajnos meg kell válnunk, de ezt igyekszünk átszervezések­kel, nyugdíjazásokkal fájda­lommentesen megoldani.- Az átalakulás hogyan érinti az önök gyáregységét?- Eddig még nem sikerült, mivel nagyon sok összetevője van a dolognak, és ezek több­sége nem tőlünk függ! F.Z. Hírmondó Megjelent a Nováki Hírmondó, Mátranovák lapjának harmadik száma. Olvasható benne a Palócker 101. számú boltjáról és annak veze­tőjéről. Ifjabb Sipos Er­vin mezőgazdász írása a júliusi növényvédelmi feladatokhoz ad segítsé­get. A „Jó, ha tudja” ro­vat önkormányzati ügyekben ad tájékozta­tást, itt szerepel az is, hogy szeptember 15-éig fizethető be pótlékmente­sen a helyi adó, és állam- igazgatási ügyekben 350 forint a beadvány ille­téke. Arról is értesítik a mátranovákiakat, hogy augusztus elsejéig, sza­badság miatt, zárva lesz a művelődési ház, és azt is megtudhatják a Hír­mondó olvasói, hogy kik, és milyen összegben kap­tak támogatást. Piacdiktálta kiszolgáltatottság Törvényesített ingyenmunka? „A Magyar Építészek Kama­rája és Szövetsége megbízásá­ból juttatom el önökhöz a mel­lékelt levelet, és pályázati kií­rást, néhány megjegyzés kísére­tében’’ . A levelet Vincze László épí­tészmérnök írta, arra reagálva, hogy a Nógrád megyei Beru­házó Vállalat (NOMBER) a bá­tonyterenyei polgármesteri hi­vatal megbízásából versenytár­gyalást hirdetett. Vincze László a pályázattal kapcsolatos kifo­gásait írja le. A közreadott felté­telek közül „A pályázat feltétele az engedélyezési tervdokumen­táció tervbenyújtása és ez alap­ján elkészített tételes ajánlat. Áz ajánlat elkészítéséért díjat nem fizetünk” című részhez kíván néhány megjegyzést fűzni, te­kintettel arra, hogy az egyre rosszabbodó gazdasági helyzet­ben működő építészek szakmai tevékenységük ellehetetlenülé­sével számolhatnak a jövőben, különösen akkor, ha a hasonló jellegű „pályázatok” elterjed­nek. Úgy tűnik, hogy Nógrád me­gyében az értelmiség jórészét, köztük az építésztervezőket amolyan bérrabszolgának tekin­tették, és tekintik ma is. (Kivé­telt képeznek a hatalmi hierar­chiában tevékenykedők). A hie­rarchikus irányítás és az előző pontban leírt felfogás következ­tében egy építésztervező csak a hideg vízre valót kereshette meg Nógrádban. A tárgyilagos­ság kedvéért meg kell jegyezni, hogy az ország egyéb területein is alig volt jobb a helyzet. Talán annyival, hogy a rabszolga stá­tuszt nem éreztették ilyen leple­zetlenül. Miután a hatalomváltás csak az ország vezetési szintjén tör­tént meg, így a hierarchia ma­radványokban a személyek és azok gondolkodásmódjában nem változott. Ezért lehetséges, hogy a NOMBER a volt megyei irányítás-építész „ellenőre” a piacgazdaságot úgy értelmezi, hogy a pályázók ingyen végez­zenek el félmillió forint értékű munkát. Szűkén számolva ugyanis ennyibe kerülne a kért engedélyezési terv. Természetesen mondhatná valaki, hogy nem kötelező az ingyenes pályázaton részt venni. Az építőipar súlyos de­konjunktúrája miatt mégis akadhatnak, akik elvégzik a munkát, arra gondolva, hogy akkor esetleg a kiviteli tervké­szítés megbízást elnyerhetik, és akkor legalább újra megkeres­hetik a hideg vízre valót, mint az előző rendszerben. Itt kap­csolódna a dologhoz az Építész Kamara, aminek a feladata a ta­gok érdekvédelme lenne. A baj csak az, hogy még nem született meg a régóta várt kamarai tör­vény, aminek alapján a Magyar Építészek Kamarájának már meglévő alapszabálya érvénye­sülhetne, amely nem pártolja a tagok ingyenes munkavégzésé­nek ilyen formáját. így aztán a NOMBER megengedheti ma­gának a dekonjunktúra gátlásta­lan kihasználását. A kamarai törvény hiányában a magukat ettől távol tartó tervező építé­szeknek pedig fontos lenne megérteni, hogy csak egysége­sen lehet a piac ilyen jellegű anomáliáival szemben érdekei­ket megvédeni. Még akkor is, ha elfogadható az a vélemény, mely szerint a kamara nem egy­formán előnyös mindenkinek, - legalábbis a jelenlegi zavaros helyzetben. Vezér Csaba építész A témában érdekelt Vi- szoczky Ernő, a NOMBER igazgatója, a következőket vá­laszolta: - A bátonyterenyei önkormányzattól kaptuk azt a megbízást, hogy a versenyt folytassuk le. A versenytörvény szerint a pályázati feltételeket, a kiíró, a beruházó határozza meg. Ez a gyakorlat, amit kifo­gásol az építészmérnök úr, azért szokatlan a megyében, mert ed­dig még nem volt ilyen. Egyéb­ként minden pályázat, felhívás más- és más feltételeket tartal­maz. A Pénz Plusz Piacban megjelent versenyfelhívás, és a benne szereplő feltételek az ön- kormányzat által kialakítottak- kal megegyeznek. A megyei irányítás 1986-ban megszűnt. Azóta önállóan tevékenyke­dünk. Minden külső beavatko­zás nélkül, a dolgozók döntése alapján részvénytársasággá való átalakulás előtt állunk. A me­gyei önkormányzatokkal kizá­rólag üzleti kapcsolatban ál­lunk, mint bárki mással. Ebből is kitetszik: nem a dekonjunktú­rát használjuk ki, hanem élünk a törvény adta lehetőségekkel. Felhívtuk Majoros Sándort, a bátonyterenyei polgármesteri hivatal műszaki és városfejlesz­tési osztályvezetőjét, hogy in­dokolja a kifogásolt feltétel jo­gosságát.-A városfejlesztési és gaz­dasági bizottság, a város veze­tésével, a szakemberek vélemé­nyének birtokában állította ősz- sze a pályázati feltételeket, benne az építészmérnök úr által említett és kifogásolt résszel együtt. Elismerem, hogy a feltételek kemények, egy ilyen jelentős megbízás elnyerése érdekében - előreláthatólag ötvenmillió - kockázatot kell vállalniuk a megbízást elnyerni akaróknak. Ezek a feltételek megfelelnek az általános magyar és nemzet­közi gyakorlatnak. Venesz Károly Bátonyterenye és környéke Leadott engedélyek • Lucfalva. A társadalombiz­tosítási járulék összegének emelkedése miatt áprilistól hét egyéni vállalkozó adta vissza az engedélyét, köztük teherfuva­rozó, fűtésszerelő, ügynök és termékforgalmazó. Ugyanakkor egy zöldséges azóta kért vállal­kozói engedélyt, egy teherfuva­rozó pedig egyéni vállalkozóira cserélte az iparengedélyét. Szociális blokk • Nagybárkány. Az 1952-ben épült általános iskolának mind­eddig nem volt vízöblítéses vé­céje. Az őszi iskolakezdésre vi­szont már megszűnik az intéz­ménynek ez a hiányossága, mert a nyári szünetben megépí­tik a szociális blokkot, mint ezt a költségvetésben is tervezték. A munkát helyi vállalkozó végzi, költsége háromszázöt- ven-négyszáz ezer forint körül várható. Holnapi számunkban „Szécsény és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó

Next

/
Oldalképek
Tartalom