Nógrád Megyei Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-11 / 137. szám
MENNYIT SPORTOLNAK A RENDŐRÖK? — 7. olda NOGRAD MEGYEI HÍRLAP BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA 1992. JUNIUS 11. CSÜTÖRTÖK III. ÉVFOLYAM 137. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT Gyermekszépségverseny! Június 13-áig még nevezhetnek! Szerkesztőségünk várja pályázataikat! Nő a befektetési kedv? Az a szándékunk, hogy Magyarországot a közép-európai térség regionális központjává tegyük, akár a pénzügyek, akár a kereskedelem, a szolgáltatások, az idegenforgalom, akár az oktatás és a tudományos tevékenyséß terén. Éppen ezért nagyjelentőségű az amerikai tőzsdei szakembereik most elkészült tanulmánya a Budapesti Árutőzsde fejlődéseinek lehetőségeiről — mondta Kupa Mihály a Budapesti Árutőzsde 2000 címmel megrendezett konferencián. A miniszter azt is kijelentette: számosjel mutat arra, hogy a gazdaság teljesítményének csökkenése megállt hazánkban. A jövőben várhatóan a csökkenő hitelkamatok révén a lakosság befektetési kedve is növekszik, nagyobb összeget fektet majd vállalkozásokba. Kriminalexpo ’92 A bűnözés társadalmi okait gyökereiben kell megszüntetni, ebben az esetben valószínű, hogy a bűnözés maga is csökken — mondta egyebek között Göncz Árpád köztársasági elnök a Kri- minalexpo ’92 című szakkiállítás megnyitásakor a Budapesti Nemzetközi Vásárközpont te szervezte. Gázspray-veszély A rendőrség tart az önvédelmi gázspray-k magyarországi forgalmazásától, bár e tevékenységet jelenleg semmilyen jogszabály nem tiltja. Suha György szóvivő közölte, hogy a rendőrség kezdeményezi a gázspray tartásának korlátozását, s szükségesnek látná a fegyvertartásról szoló kormányrendelethez kapcsolódó belügyminiszteri rendelet módosítását. Közlekedési konferencia A Közlekedési Miniszterek Európai Konferenciájának Miniszteri Tanácsa (ECMT) 75. ülésszakát ma és 12-én pénteken tartja Athénben. Az eseményen magyar részről Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter vesz részt — tájékoztatta a szaktárca szóvivője kedden az MTI-t. A minőségi turizmust szeretnék fejleszteni A Tisza-tó jövőjéről (Fotó: Perl Márton) Iszapba fullad a nemzeti kincs? Kesernyésen, mégis találóan fogalmazott tegnap a vita témájáról Kerekes László, a Közép- l iszavidéki Intéző Bizottság főtitkára, aki azt mondta: a Tisza-tó olyan, mint a magyar narancs, amely kicsi is, keserű is, de a miénk. Dr. Skultéty Sándor, Nógrád, Pest és Jász-Nagykun-Szolnok megyék, illetve dr. Gyulai Gábor, Heves és BAZ megyék köztársasági megbízottja hívta össze azt a tanácskozást Abádszalókon, ahol minden eddiginél szélesebb körben, s részletesebben vetettek számot a 127 négyzetkilométer területű állóvíz sorsával. Az összejövetelen részt vettek tart itt, míg ősszel „ki nem húza különböző minisztériumok képviselői csakúgy, mint a különböző hivatalok, hatóságok és önkormányzatok felelős vezetői. Ügy tűnik tehát, hogy az akarat közös: valamilyen módon javítani a tó helyzetét, amely a közelben lévő 15 község 45 ezer lakóját érinti közvetlenül, illetve tá- gabb értelemben nemzeti kincs. Több érdekes és találó mondat elhangzott ezen az összejövetelen, volt, aki úgy mondta: ez egy „kedves természeti csapás”, más szerint a horgászturizmus addig zák a kádból a dugót”. A víztisztasággal, az iszaposodással kapcsolatban is többfajta nézet körvonalazódott. Többek álláspontja az: máris eliszaposodás fenyegeti a tavat, mások szerint viszont még a Balatonhoz képest ötször olyan tiszta a víz. Ahogy Szaló Péter, a Környezetvédelmi és Településfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára hangsúlyozta: itt nem lesz svájci színvonalú vendégváró vízpart, tisztában kell lenni az adottságokkal. A tájhasznosítási koncepciót viszont át kell alakítani, jobban az idegenforgalom felé fordulva. Figyelni kell a természetvédelem érdekeire, s mindinkább a minőségi turizmus szolgálatába állítani a lehetőségeket. Mint elhangzott, ez nagyon összetett kérdés, mert egyeztetni szükséges az érdekeket. A kormánynak minden szempontot figyelembe kell vennie, mivel ez az Alföld nagyon érzékeny vízbázisa, mindenfajta elképzelést csak ennek tükrében lehet megvalósítani. Azt már a Közép-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője, dr. Nagy István hangsúlyozta, hogy még három létesítményt, úgymond „műtárgyat” kell megépíteniük ahhoz, hogy az iszaposodásnak elejét vegyék, s ez mintegy 60-80 millió forintba kerülne, s évente körülbelül 300 ezer köbmétert kellene kikotorni a mederből. (Folytatás a 2. oldalon) Világbanki kölcsönből Újszerű középiskolai képzés Több mint tíz közgazdasági középiskolában máraz idén őszszel megkezdődik a nyugati országokban régóta alkalmazott — a munkahelyek speciális igényeire építő — korszerű oktatási forma. 1993 őszétől további mintegy 50 középiskola alkalmazza majd ezt a szisztémát, de már különféle más szakterületeken, így például a számítástechnikai, az elektronikai, a vegyészeti, a gépészeti, az élelmiszer-ipari, a mezőgazdasági, a vendéglátási, idegenforgalmi ismeretek oktatása terén. A világbank 36 millió dolláros kölcsönére, illetve hazai forrásokra alapozva, többéves program keretében vezetik be hazánkban is ezt az újszerű — a gyakorlati használhatóságot előtérbe helyező — képzést. A programért felelős iroda biztosítja a fejlett ipari országokban alkalmazott tananyagokat, felszereléseket, az eredményesen pályázó iskoláknak lehetősége van a tanárok továbbképzésére, külföldi szakértők fogadására is. A tanulmányi idő első két évében főként csak általános jellegű tárgyakat oktatnak majd, s csak ezután kezdődik a kétéves szakmai képzés. A negyedik év után — kifejezetten a majdani munkahely konkrét igényei szerint — egy-két éves speciális szakmai felkészítést végeznek az iskolák. Az említett 36 millió dolláros világbanki hitelt négy év alatt használják fel a programhoz. Idén a költségvetés mintegy 100 millió forinttal egészíti ki a világbanki keretet. A korszerű képzés további 20 iskolában történő bevezetéséhez 5-6 millió ECU-s PHARE-támogatást pályázott meg a programiroda. Szavazás: június 21-én Az Országos Választási Bizottság elfogadta a Kisbéri Választási Bizottság javaslatát, így június 21-én, vasárnap tartják az újabb időközi országgyűlési képviselő-választást Komárom-Esztergom megye 3-asszámú választókerületében, a Bábolna-Kisbér-Oroszlány övezte térségben. A testület erről kedd esti ülésén döntött — tájékoztatta az MTI-t az OVB illetékese szerda reggel. Vízre bocsátották a Barosst Vízre bocsátották, Jakab és Baross névre keresztelték az első— az ősszel megnyíló Du- na-Majna-Rajna- csatorna speciális követelményeinek is megfelelő — magyar önjáró motorhajót. Mint Fáy András, a Mahart vezérigazgatója elmondta: a hajót az igényektől függően később várhatóan több is követi. a hajót — mely biztonsági felszereltségének köszönhetően veszélyes anyagok szállítására is alkalmas — elsősorban konténerszállításra tervezték, saját fel- használásra. Az ünnepségen részt vett Siklós Csaba miniszter, aki beszédében bírálta az elmúlt időszak közlekedéspolitikáját, mely a magyar hajózást a jelenlegi színvonalra süllyesztette. Az ünnepség utáni sajtótájékoztatóján Kálnoki Kis Sándor, a közlekedési tárca helyettes államtitkára ismertette a minisztérium hajózással kapcsolatos politikáját. Országgyűlés Törvénymódosítások Az Országgyűlés szerdai ülésnapján 198 igen, 1 tartózkodás és 1 ellenszavazat mellett elfogadta a devizagazdálkodásról szóló 1974. évi 1. számú törvényerejű rendeletmódosítását. A jogszabály-módosítás,amely 1991. július í-jén lép hatályba, feloldja az olyan szerződés- kötések tilalmát, amelyek devizaértek forintra, illetve forint devizatársadalmi szervezetek vagyonelszámoltatásáról szóló törvény módosítását is. Ezzel eleget tettek az Alkotmánybíróság 1992. április 21-i határozatának, amely megsemmisítette a törvény 8. paragrafusát, mert abban nem szerepelt határidő arra, hogy a szervezeteket meddig korlátozzák a tulajdonuk feletti szabad rendelkezésükben. A most elfogadott módosítás az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek elidegenítési, illetve megterhelhetőségi tilalmát legkésőbb 1992. december 31-ig mondja ki. Szerb határőrök Hetven magyart visszaküldték Minden indoklás nélkül megtagadták 70 magyar állampolgár beutazását kedd este a szerb hatóságok a horgosi határállomáson — mondta szerdán az MT1- nek Zubek János határőrségi szóvivő. A történtek után a röszkei határállomás parancsnoka felkereste horgosi kollégáját, aki elmondta: nincs diszkriminatív intézkedés a magyarokkal szemben, valószínűleg egyik kollégája „túlteljesítette” feladatát. Zubek János arra hívta fel a figyelmet, hogy a kiutazó magyaroknál legalább 50 márka legyen, mert enélkül valóban fennáll annak a veszélye, hogy nem léphetnek szerb területre. Továbbra is számítunk Japán támogatására Antall József miniszterelnök szerdán búcsúlátogatáson fogadta Széki Eidzsit, a Japán Császárság nagykövetét, aki rövidesen távozik budapesti állomáshelyéről — közölte az MTI-vel a Kormányszóvivői Iroda. A miniszterelnök méltatta a nagykövet eredményes budapesti tevékenységét, tavalyi japáni látogatásának előkészítésében játszott szerepét, a magyar-japán kapcsolatok fejlődését. Hangoztatta, hogy Magyarország továbbra is számít Japán támogatására a hitelpolitikában és befektetésekben. Térségünk helyzetéről szólva Antall József kifejtette, hogy a kelet-közép-európai térség válságos időszakot él át, és a nehézségek, a külső és belső feszültségek leküzdése nem lehetséges külső segítség nélkül. Az MNB tájékoztatója , Pénzfelvétel, lakossági devizaszámlákról Az utóbbi napokban több valutapénztárban is gondot okozott, hogy a lakossági deviza- számlákról csak útlevéllel lehetett pénzt felvenni. Ennek kapcsán az MNB a következő tájékoztatást adta szerdán az MTI- nek: Az érvényben lévő jogszabályok szerint deviza- és vagyoni értékek külföldre viteléhez devizahatósági engedély szükséges. A belföldi természetes személyek devizaszámláin lévő pénzeszköz a devizajogszabályok szerint külföldön szabadon felhasználható. (Mivel a jogszabályok — többek között — a külföldi befektetést devizahatósági engedélyhez kötik, ilyen célra csak engedéllyel használható fel a deviza.) A külföldre való kivitelhez szükséges engedélyt a számlavezető bankok érvényes útlevél alapján állítják ki 1992. április 1-jéig a deviza- számláról felvett összegekből a konvertibilis valutáért árusító üzletekben is lehetett vásárolni. Ha a számlatulajdonos csak áruvásárlásra vett fel számlájáról valutát, ehhez útlevelet nem kellett bemutatnia. A felvett összegekről a számlavezető bank az áru- vásárlási célt megjelölő igazolást állított ki. Tekintettel arra, hogy a konvertibilis valutáért való árusítás ez év áprilisától megszűnt, érvényét vesztette az útlevél nélküli valutafelvételre vonatkozó előírás is. Az MNB erről a devizaszámla-vezetésre felhatalmazott pénzintézeteket értesítette. (MTI) Alit: ígér az új törvény? A Tisztelt Ház kedden este 230 igen szavazattal, 3 ellenszavazat és 8 tartózkodás mellett elfogadta a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló törvényjavaslatot. A törvény lehetővé teszi, hogy a dolgozók együttes akció keretében tulajdonrészt vásároljanak az őket foglalkoztató társaságban. Az MRP beindítását a dolgozók legalább 25 százalékának kell támogatnia. Első lépésben egy háromfős szervezőbizottságot kell létrehozni. A bizottság független szakértők segítségével az MRP megvalósíthatóságára vonatkozó tanulmányt készíttet, amit a társaságnak kell majd ellenjegyeznie. Az ellen- jegyzett tanulmány birtokában lehet hitelkérelemmel valamelyik pénzintézethez fordulni, illetve részletfizetésre ajánlatot tenni az eladónak. Az MRP-szervezet megalakulásához a társaság közgyűlésének hozzájárulása is szükséges. Ä hozzájárulás egyúttal azt is jelenti, hogy a társaság kezességet vállal a szervezet tartozásaiért, és a tagok (részvényesek) lemondanak elővásárlási jogukról. A szervezet megalakításának végső feltétele, hogy a társaság munkavállalóinak legalább 40 százaléka az alakuló közgyűlésen mondja ki a megalakulást, állapítsa meg az alapszabályt, s válasszon ügyintéző szervet. Az MRP-szer- vezet tartozásaiért teljes vagyonával felel, a résztvevők viszont saját vagyonukkal nem tartoznak felelősséggel a szervezet tartozásaiért. Az eladásra kínált vagyonrészt a szervezet a résztvevők minimális saját pénzforrása, valamint kedvezményes hitel vagy részletfizetés igénybevételével vásárolhatja meg. A saját erő összegét a megvásárolt vagyonrész vételárára vetítve kell megállapítani, az egy főre átlagosan jutó vagyonrész vételárának függvényében. A hitellel finanszírozott, illetve részletfizetéssel történt vásárlás esetén tízéves futamidő és kétéves türelmi idő vehető igénybe. További könnyítést jelent a kedvezményes kamat. Ezenkívül az MRP megvalósítását adókedvezmények is segítik. A részvény megszerzése a magánszemélynél nem számít bevételnek mindaddig, amíg azt a résztvevő nem idegeníti el. A társaság pedig, amelynél MRP keretében állami vagyont privatizálnak, az MRP- szervezetnek átadott összegeket az adóalap 20 százalékáig levonhatja a társasági adóalapjából. Áz MRP-szervezet tulajdonában lévő vagyonrész legfeljebb a törlesztés ütemében kerülhet a résztvevők tulajdonába. A vagyonrészek a hiteltörlesztés, illetve a részletek teljes törlesztéséig nem idegeníthetők el. Ha a szervezet valamennyi vagyonrész tulajdonjogát átruházta, az ügyintéző szerv 30 napon belül köteles a közgyűlést összehívni, amely a szervezet megszüntetéséről és vaf yonának felosztásáról határoz. A törvény a ihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
