Nógrád Megyei Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-09 / 135. szám
1992. június 9., kedd SZECSENY ES KÖRNYÉKÉ HÍRLAP Szlovák vendégek is lesznek Június 14-én: találkozó Ráróson A litkei önkormányzat már jó ideje készül az Ipoly-völgy egyik legrangosabb nyári eseményére. Az utóbbi esztendők hagyományaihoz hűen, - a néptánc, a népdal kedvelőinek és művelőinek — idén is megrendezik a ráróspusztai kulturális találkozót. A hagyományos, június 14-ei, vasárnapi esemény programja gyermek- tánccsoportok bemutatójával veszi kezdetét. Délután pedig a „nagyok” lépnek színpadra, hogy tudásuk legjavát nyújtsák. A megyei köz- művelődési központ, a mihályger- gei általános művelődési központ, a litkei önkormányzat és a szécsényi városi művelődési és ifjúsági centrum rendezvényén tizenkét felnőttegyüttes lép színpadra. Az előkészítésnél azon fáradoztak, hogy minél több együttest nyerjenek meg a szereplésnek. Határainkon kívülről is érkeznek a találkozóra. Ezúttal is a szomszédos Szlovákiából jönnek, azonban most magyar ajkúak mutatkoznak be. Név szerint: a Garam menti néptánccsoport, illetve a nyé- nyei citerazenekar műsorát is megtekinthetik az érdeklődők. Rossz idő esetén a mihálygergei művelődési központban lesz megtartva a rendezvény. (m.j.) Milliókból megoldanák Ez is Ipolytamóc határában van — címmel dr. Nyíri László levelét olvashatták egyik korábbi lapszámunkban. A levélíró az őslelet szép, természeti környezetét csúfító szeméttelep elhelyezését kifogásolta. Sorait Tisza Attila, a község polgár- mestere szükségesnek tartotta kiegészíteni mindenekelőtt azzal, hogy a szóban forgó helyre - Litke közigazgatási területére - két település hulladékát hordják. Mindkét gazda azon fáradozik, hogy mielőbb más, jobb megoldást találjon. Ehhez azonban mintegy. négy-ötmillió forint kellene. Jelenleg nem áll rendelkezésükre ez az összeg, éppen ezért szívesen fogadnak — a falu és a túristák érdekében - minden hasznosítható javaslatot az áttelepítésre. In memóriám .. . A megyében az elsők között készült a nagy lóci I-II. világháborús emlékmű. A helyi önkormányzat anyagi hozzájárulásával, a lakosság adományaiból megvalósított emlékhelyen az áldozatok neve is olvasható. kép: Rigó Tibor Élő skanzen Hollókőn „Popcorn” a szakajtóban A hollókői asszonykórus idén ünnepli megalakulásának huszadik évfordulóját. Az elmúlt két évtized alatt sokfelé megfordultak, de ez az írás nem az érdemeiket, eredményeiket kívánja ismertetni, méltatni. Ezúttal arról a sajátos, szórakoztató tevékenységükről lesz szó, melynek nagyérdemű közönsége a faluba látogató szervezett csoportokból - és a furfangosan közéjük keveredő egyéni túristákból - tevődik össze. A tizennégy középkorú hölgy nemrégiben német vendégek kedvéért öltötte magára a hagyományos viseletét, s természetesen műsort is adott. Az érkezőket - amint illik - palóc vendégszeretettel kínált finom rétessel és teli pálinkáspoharakkal fogadták. (A nemes folyadéktól ugyan néhányan igen csak kapkodtak a levegő után, de ez különösebben senkit nem zavart.) A kóstolót követően az idegenvezető vette át a főszerepet: körbe vezette a csoportot az Ófaluban, felhívta a figyelmet az értékekre, látványosságokra. Az asszonyok pedig ezalatt a falumúzeum udvarán készülődtek egy újabb produkció bemutatására. Egykettőre fonót alakítottak, majd az odaszállingózó né- zelődőknek ízelítőt adtak a kézi fonás mesterségéből. Közben persze a hangulatkeltő éneklésről sem feledkeztek meg. A többnyire idős kirándulók Baranyából, Bácskából, illetve a Felvidékről (nem éppen önszántukból) kerültek német földre, néhányan közülük a magyar nyelvet is beszélték. A bemutató viszont — nem túlzás! - osztatlan sikert aratott a körükben. Nagy tapssal jutalmazták a vendégmulattató következő részét is. Ez abból állt, hogy a szövőház udvarán az ügyes keHollókőn tovább éltetik a népi hagyományokat. Fotó: Rigó T. zek hamar tüzet szítottak, körültáncolták, dalolták azt, majd elérkezett az előadás fénypontja: a szabad tűzön kukoricát pattogtattak. A csoporton halk, elismerő morajlás futott végig, miközben megállapították, hogy a szitában fehérlő valami nem más, mint a kedvelt csemege, a „popcorn.” Szakajtóban körbekínálták a friss ropogtatni valót a fényképezőgéppel, videóval forgolódó idegeneknek. így ért véget az élő skanzen szórakoztatója, mely - egy másik megrendelőnek hamarosan újra kezdődött. Megtudtuk, hogy az asszonyok mindezt csekély fizetségért vállalják, de amint mondani szokták, nincs olyan pénz, ami ne jönne jól. Feltűnt viszont, hogy férfiembert egyáltalán nem lehet látni a hollókőiek vendégcsalogató programjaiban. Sőt, egyesek szerint a szigorú férjek nemcsak hogy távol tartják magukat ettől, hanem egyikük-másikuk nem is szívesen engedi el az asszonyát táncolni, énekelni. Olyan is akad a berzenkedők között, aki azt mondja: ha az asszony mindenáron mozogni akar, menjen el fát vágni(?). Persze a feleségek rendszerint elengedik a fülük mellett az ilyen megjegyzéseket, s teszik a dolgukat, úgy, ahogyan máskor. Sok sikert hozzá a következő húsz évre is! Faragó Zoltán Lesz tornaterem? • Nagylóc. Tornatermet szeretne építtetni a helyi önkormányzat az iskola mellé. Pályázaton négymillió forintot nyertek erre a célra, de a tervük csak akkor valósulhat meg, ha az egyházközséggel is sikerül egyezséget kötniük. A kiszemelt, mintegy ezer négyzetméter kiterjedésű terület ugyanis a katolikus egyház tulajdonában van. Más megoldással # Rimóc. A helyi önkormányzati képviselő-testület nemrégiben megtartott ülésén úgy döntöttek a résztvevők, hogy ezentúl havonta egy alkalommal csak a szociális ügyek vizsgálatával foglalkoznak. Ugyanis munkájuknak mindmáig ez a legidőigényesebb, a legnagyobb kürültekintést igénylő része. Folytatása következik • Karancsság-Ságúj- falu-Szalmatercs. A három falu képviselő-testülete nemrégiben közös összejövetelen tett kísérletet arra, hogy eldöntse, melyik cég üzemeltesse a településeken megépült vezetékes ivóvízhálózatot. A beérkezett ajánlatokat megtárgyalták, de megállapodás nem született. így a jövőben ismét sort kerítenek hasonló megbeszélésre, ahol minden bizonnyal eldől, melyik ajánlkozó kapja a megbízást. Karatereménységek találkozója Nyeremény Magyargéc. A község általános iskolája a jövőben még kedvezőbb feltételek között működhet. A tervek szerint ugyanis tantermekkel, szertárral, műhellyel fogják bővíteni. Ezt a célt szolgálja az önkormányzat nemrégiben pályázaton elnyert 1,9 millió forintja. Zátonyra futott a tejüzem hajója A szécsényi tejüzem sorsáról, átalakulásáról korábbi lapszámunkban olvashattak. E témához csatlakozik az alábbi hozzászólás, melyet azok a dolgozók küldtek szerkesztőségünkbe, akiket elbocsátottak. Az üzem életében nagy perspektíva reményét ébresztette az 1991-es esztendőben az írek érdeklődése. Megcsillant a lehetőség a foglalkoztatási nehézségekkel küszködő térség mezőgazdaságának fellendülésére. Óriási várakozással figyelték az eseményeket a dolgozók és a vezetők, de a vegyes vállalat végül is Szécsényben nem jött létre. Csalódást okozva az érintetteknek, a Középmagyarországi Tejipari Vállalat (KTV) vezetése 1992. január 22-én bejelentette a szécsényi tejüzem leállítását a veszteséges tevékenység miatt. A KTV vezetése - hiszen ez a legkényelmesebb - a reális önkritika gyakorlása helyett, a szécsényi tejüzem veszteségességét elsősorban a helyi vezetés rovására írja. Az érintettek ezt természetesen ilyen rangsorolással, határozottan visz- szautasítják, noha a negatív mérleg kialakulásának indoklásában a második helyen az objektív tényezőket is megemlítették. Evek óta ismert volt, hogy a legfőbb veszteség- forrás az alapanyaggazdálkodás, melynek javítását maximális technológiai fegyelem mellett is megszabja a mechanikai színvonal. A központ követelménye e tekintetben azonban nem elegendő, ha a korszerű berendezéshez szükséges anyagi eszközöket nem biztosítja. A KTV által kötött exportszállítás veszteségei szintén a szécsényi üzem eredményeit rontották, mivel a terméket még a belföldi áraknál is alacsonyabb áron értékesítették. Röviddel a folyamatos termelés leállítását követően a KTV vezetése a saját kft-jével, újra indította a termelést, majd leredukálta a termékszerkezetet, melyhez a váci tejüzem biztosít alapanyagot. A szécsényiek 20 százalék körüli kapacitáskihasználása mellett feltehetően így már jövedelmezővé vált a termelés. Legalább is a kft-nek. Az önös érdekek érvényesülése végülis igazolja, hogy számukra sokkal fontosabb saját kft-jük elhelyezése, mint a szécsényi tejüzem jövője, illetve 78 ember sorsának alakulása a munkanélküliségben élenjáró térségben. Szomorú, hogy ez a kollektíva még az esélyt sem kapta meg elképzelésének bizonyítására az eredeti koncepció szerint a Nógrádtej Kft.-vel együttműködve, új termékszerkezet kialakításával, a nyilvános pályáztatásban rejlő újfajta lehetőségek kihasználásával. Tudomásunk szerint valaki 20 millióért kívánja megvásárolni az üzemet, tizenöt főt foglalkoztatva, instabil piaci háttérre alapozva tervét. Meggyőződésünk, hogy ilyen tőke nélkül is privatizálható az üzem. Az 1990. évi 8. törvény a hazai befektetői szándékot kívánja megvédeni, amikor pályázat kizárására ösztönöz. A törvény előírja továbbá, hogy pályáztatás esetén a pályázatot kiíró vállalat dolgozóit kell előnyben részesíteni. Ezzel sajnos az üzem dolgozói nem tudtak élni, mivel az igazgató nem írt ki pályázatot. Talán mert félt, hogy megvásárolják az üzemet és így nem részesülhetett volna bizonyos előnyökből. Június 14-én a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában karateversenyt rendeznek. A házigazda szécsényi klub ide várja a kőbányai, érdi, lőrinci, pásztói és salgótarjáni sportolókat, hogy ismét tatamira lépjenek. A szécsényi Bagyal Pétert, a verseny fő szervezőjét ez alkalomból invitáltuk egy kis beszélgetésre. Róla egyebek közt megtudtuk, hogy 21 éves kora ellenére már komoly karatésnak számít.- Mikor ismerkedett meg a sportággal?- Tízéves koromban kezdtem az edzéseket, s nagyon sokat köszönhetek Vankó Sándornak, akkori szécsényi mesteremnek.-Röviddel az „ismerkedés" után az ifjúsági bajnokságon második helyezést ért el. Minek köszönheti ezt?-Talán annak, hogy nagyon szeretek karatézni. Ez tölti ki minden időmet. Már többféle harcmodort kipróbáltam, s nyertünk már megyei csapatbajnokságot és egy győri, úgynevezett zártversenyen is jó eredményt sikerült elérni. Három éve a karate egy másik ágát ismertem meg, s úgy érzem, ebben megtaláltam, ami fontos nekem. Bagyal Péter nagyon büszke a tanítványaira.-Ki segít a felkészülésben?- Pestre járok hetente. Halász Károlyhoz, aki világhíres sportoló: kick-box világbajnok és Világkupa-győztes, a kőbányai klub edzője. Ő az egyik példaképem, tőle nemcsak technikát, hanem elméletet, emberséget is tanulhatok. Ezt hozom haza a tanítványaimnak, akikre nagyon büszke vagyok. Zenés tornát vezetek az óvodásoknak - az országban harmadikként. A kicsik nagyon ragaszkodóak. Az iskoláskorúak házibajnokságokon indulnak, s országos versenyen ketten bekerültek a legjobb nyolc közé.- Mit nyújt ez a sport a gyerekeknek?- Szeretném elmondani, hogy edzéseink nem verseny- centrikusak. Barátok vagyunk, s - úgy vélem - ez nekik is sokat jelent. A karaténak a kölcsönös tiszteletadás az egyik fontos alapelve. Ezt ők is érzik, s igyekeznek ennek megfelelni. Persze az sem lesz baj, ha eredményesen szerepelnek a szécsényi karatésok a közelgő versenyeken! Várkúti A szélrózsa minden irányába Litke. A körzeti általános iskola diákjai a tanév utolsó heteiben - önkormányzati támogatással - osztálykirándulásokon vettek részt, szép tájakat, nevezetességeket ismerhettek meg. A mihálygergei tagiskola Aggtelekre, Párádra utazott, az egyházasgergeiek Szentendréi, Esztergomot tekintették meg. A korábbi úticélok között szerepelt Eger, Debrecen, az elmúlt hét végén pedig az alsó tagozatosak Budapestre kirándultak. Zenesuli Szécsény. A városi zeneiskola alig hogy bezárta, már tárja is ki a kapuit. Ugyanis a nemrégiben megtartott tanévbúcsúztató után, ezekben a napokban fogadja a jelentkezéseket az újabb évadra. A felvétel - a művelődési és ifjúsági centrumban -júliusban lesz.
