Nógrád Megyei Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-06-07 / 133. szám
1992. június 6-7., szombat-vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP 7 Balassagyarmat város kapta megőrzésre Eredeti Madách-dokumentumok Brazíliából Lázár Flóra, Madách Imre dédunokája Sao Paolóban fiával Martinique (Márton) Bezegh-Huszágh-Madáchcsal. (1985) 1985. június 17-én, egy számomra ismeretlen hölgy kért bebocsátást a Palóc Múzeumba. Budapestről érkezett. Kovácsy Ernönének hívták, s kérte, hogy a szünnap ellenére vezessem őt és vendégeit végig a múzeumon. A vendégek Brazíliából. Sao Paolóból érkeztek, s legnagyobb meglepetésemre az elsőként bemutatott hölgy Lázár Flóra. Madách Imre dédunokája volt, félje Bezegh-Hu- szágh István társaságában. Velük volt gyermekük Martinique (Márton) Bezegh-Huszágh- Madách várandós feleségével. A kiállítás megtekintése után a család kérte, hogy kíséijem őket Csesztvére. hisz gyermekük még soha nem járt ott. A család áhitatos figyelemmel nézte a kiállítást, végigsétáltak az egykori parkon, s elgyönyörködtek a kúriát körülölelő dombok látványában. Ezek után beszélgetni kezdtünk, s Lázár Hóra - akit mindenki Lolának szólít - elmesélte, hogyan kerültek a Madách leszármazottak egy másik földrészre, Brazíliába. Madách Imre halála után édesanyja és a költő gyermekei maradtak az alsósztregovai kastélyban. Majtényi Anna. majd Madách Aladár halála után az alsósztregovai birtok és a kastély Aladár vér szerinti gyermekére, Madách Flórára szállt. Hóra asszony második férje dr. Lázár Pál ügyvéd köny- nyelmű férfi volt s a család a tulajdont egy pozsonyi bankra volt kénytelen átruházni. Az 1930-as évek elején Budapestre költöztek. A második világháború forgószele a családot innen is továbbsodorta, előbb Németországba, majd Brazíliába. A család minden körűimé nyék között büszkén vallotta magát magyarnak, s a Madách hagyományokat híven ápolták. Példa erre a Sao Paolóban megjelenő „Délamerikai Magyar Hírlap” 1960. december 18-ai száma, melyben Lázámé 'Madách Hóra meséli el az alsósztregovai síremlék keletkezésének hiteles krónikáját. „A Csehszlovák Köztársaság , elnöke, Tomás Masaryk 1930- ban annak az óhajának adott kifejezést, hogy szeretné megkoszorúzni Madách Imre sírját. (Alsósztregova ugyanis ugyanis 1918 után Csehszlovákiához került). Engedélyt kért erre a családtól és a kripta kulcsát. Természetesen megadtuk az engéüélyt azzal a kikötéssel, hogy a kriptánál csak magyar beszédek hangozhatnak el. Miután ezt a feltételt Masaryk elfogulta. szeptember 10-én nagy kísérettel meg is érkezett Alsósztregovára. A falu bejáratánál férjem egy díszkaput állítatott. amelyre ez volt felírva: „Ember küzdj és bízva bízzál!” A kriptánál az üdvözlő beszéd után kislányom. Lola, aki akkor tízéves volt, a következőkkel nyújtott át egy virágcsokrot az eínöknek: „A sztregovai parkból hozom ezeket a virágokat és arra kérem az elnök urat, hogy úgy tekintsen minket, magyar kisebbséget, ahogyan a dédapám nézte az egész emberiséget!” Masaryk magyar nemzeti színű szalaggal átkötött hatalmas babérkoszorút helyezett el a kripta falán, ezzel a felírással: Madách Imrének, a magyarok legnagyobb költőjének, Tomás G. Masaryk. Ez az aktus bejárta nemcsak a csehszlovák, hanem "a magyar sajtót is, annál is inkább, mert Masaryk beszéde során annak az óhajának adott kifejezést, hogy síremléket készül állíttatni a nagy költőnek, és ugyanakkor Bratíslavában (Pozsonyban) megalapítja a Madách Akadémiát. Erre figyelt föl a budapesti Kisfaludy Társaság és indította el akcióját, amelynek eredményeként 1934—ben felállították Teles Ede nagyszerű alkotását és a régi kriptából, a költő hamvaival együtt, a többi Madách hamvakat is áttemették a park kriptájába.” Lola asszony ismerte édesanyja ragaszkodását a sztregovai kastélyhoz, ezért fájlalta, hogy ott jártukkor siralmas állapotot találtak Sztregován. így írt erről nekem: „Sajnálattal és megdöbbenéssel emlékezek vissza alsó- sztregovái látogatásunkra, ahol a régi kastélyt most „Madách Múzeumot" csukva és szinte összedőlt állapotban találtuk. A ház teteje középen beszakadt. Még/ —2 év és Madách Imre alsósztregovai háza végképp eltűnik. ha nem történik gondoskodás.” A család itt tartózkodásakor elmondta, hogy birtokukban van még egy pár pótolhatatlan ért&ű családi okirat: Madách Imre eredeti kézzel írott végrendelete, Madách Imre édesapjának császári és királyi kamarássá való kinevezéséről szóló okmánya. Lola asszony felvázolta nekem a családfát is és elmondta, mi indította, hogy fiával is felvetette a Madách nevet. Madách Imre és Fráter Erzsébet házasságából három gyermek született, Aladár, Jolán, és Borbála. Madách Aladár 1848-tól 1907-ig, felesége Fekete Mária 1852-től 1924-ig élt. Házasságukból Hóra nevű leányuk Alsósztregován született 1893. december 8-án és Sao. Paolóban halt meg 1980. március 26-án. Első férje Kuchinka István, volt. Ebből a házasságból két gyermeke született, Kuchinka Vilmos, aki Málnapatakon 1915. november 11-én született és nőtlenül, gyermektelenül halt meg Kiskunfélegyházán 1964—ben, valamint Kuchinka István, aki Málnapatakon 1913. január 20-án született. Feleségével M. Steininger- rel, gyermektelenül éltek Salzburgban. Hóra sszony második férje Lázár Pál Nagykörűn 1886. október 5-én született és Sao Paolóban H978. május 13-án lelt örök nyugodalmat. Ebből a házasságból egy leánygyermek született 1919. november 14-én Losoncon - Lázár Flóra. Férje, Bezegh-Huszágh István Sopronban született 1913. június 8-án. Házasságukból három leány- és egy fiúgyermek született, ők Madách Imre ükunokái. Borbolya Budapesten 1941. július 5-én látta meg a napvilágot. Félje: Fiuqeiredo. Gyermekeik Cristina 1969. április 8-án, Sandra 1971. március 13-án, Andrea 1973. december 8-án Sao Paolóban születtek. A második leány Orsolya még szintén magyar földön, Budapesten látta meg a napvilágot 1943. október 6-án. Férje: Kalotay. Ők is három leány- gyermek születésének örvendezhettek. Lucy 1971, november 5-én Frankfurtban, Patrícia 1974. április 19-én Lisszabonban, Claudia pedig 1976. október 16-án Hamburgban született. A harmadik leány Catharina Regensburgban 1946. december 8-án jött a világra. Férje: Nogu- eira. Nekik mindhárom gyermekük Sao Paolóban született: Alexandra 1971. október 9-én, Catharina 1973. május 1-én, Cristiano 1978. március 2-án. A negyedik gyermek, a fiú Madách Imre egyetlen fiú ükunokája. Ő kísérte el édesanyját a magyarországi látogatásra. A teljese neve: Martinique-Be- zegh-Huszágh-Madách, egy sao paolói élelmiszeripari gyár termelési igazgatója. A brazil hatóságok engedélyével, édesanyja kérésére azért vette fel a Madách nevet, mert egyes Ma- dách-kutatók kihaltnak nyilvánították a családot. Felesége Leyla Stchelkunojf Pecego Sao Paolóban 1959. december 30-án született. Itt jártukkor már állapotos volt az azóta megszületett szépunokával, Istvánnal, aki szintén tovább viseli a Madách nevet. Lola asszonnyal a kapcsolat nem szakadt meg. Sao Paolóból 1985. augusztus 31-én a következő levelet írta nekem: „Visszaemlékezve ez évi magyarországi tartózkodásunkra, mikor is június 17-én Balassagyarmaton és Csesztvén meglátogathattuk az ön kalauzolásával, dédapám, Madách Imre múzeumát Gyarmaton és „emlékházát” Csesztvén és benne a rengeteg érdekes anyagot, elhatároztam, hogy dédapám birtokomban lévő eredeti végrendeletét a balassagyarmati vagy talán a csesztvei múzeumnak adományozom. Ugyancsak elküldöm Madách Imre apjának - ükapámnak, id. Madách Imrének a tényleges császári és királyi kamarássá való kinevezéséről szóló okmányának a másolatát - melynek eredetije szintén birtokomban van.” Ezek a pótolhatatlan értékű iratok egy adományozási levél kíséretében meg is érkeztek. Bezegh-Huszágh Istvánnéval, Lázár Hórával azóta is levelezésben állok. 1990. augusztusában ismét Magyarországon jártak, sajnos akkor nem sikerült személyesen találkoznunk. Az okmányok, amelyeket magukkal hoztak Kovácsy Emőné fáradhatatlan és lelkiismeretes közvetítésével jutottak el hozzám. Eredeti okmányok és levél a Madách Múzeum számára 1. id. Madách Imre (a költő atyja) - „K.K. Kamarást' kinevezésének eredeti oklevele (1819. január 29. Wien) 2. Madách Imréné, Fráter Erzsébet levele férjéhez Imréhez - 1864. május 2-án Nagyváradról (eredeti levél) 3. Madách Flóra (a költő unokája és Lola, az adományozó édesanyja) 1911. szeptember 21-én, akkor még Magyarországhoz tartozó alsósztregovai római kath. egyház anyakönyvi kivonata 1893. dec. 8-i születésekor. Sao Pauló 1990.aug.20. Bezegh-Huszágh Istvánná Lázár Flóra Lola asszony elmondta, hogy a család nem , ítélte egyértelműen el Fráter Erzsébetet, hisz tudomásuk van róla, hogy Madách Imre későb már közeledett volna Erzsihez, de akkor már ő nem tudott megbocsájtani. A levél még akkor íródott, amikor Erzsi úgy hitte, hogy kapcsolatuk rendbe hozható. Nagyvárad, máj. 2. 864. Tisztelt Imre! Tudomásomra jutott, hogy édesapámmal levelezésbe bo- csájtkoztál a cseteleki vagyon kérdései felett; most jóindulatú kérésem az, hogy mielőbb bármi viszonyosságba bocsájt- koztál is, fontold meg jól, vagy kellő biztos tudomást szerezze magadnak édesapám és illetőleg a vagyon állásáról, légy meggyőződve afelől, hogy Béla testvérem, úgy én is szívesen közreműködnénk édesapám nyugalmát és vagyon jöv edel- mezését előmozdítani, ha azt éppen édesapám meg nem gátolná, azon hibás és magasra fokozott számításával, mit kivihetetlennek szokott nevezni az ember - egész bizalommal várom, hogy intő és egyszersmind jóindulatú kérésem figyelemre fogod méltatni bármely határozatok mellett is, mert én a múlt idők tapasztalásaiból merített okoknál fogva írom e pár soro- kat figyelmeztetésül, de mindazonáltal, ha az idő és a körülmények úgy hozzák és hoznák magukkal, hogy becses neved szükségképpen felhasználódna ezért közös hálával tartoznánk. Utólagos kérésem most az lenne, légy szíves, ha csak tehetségedbe van, a szeptember hóra eső 420 ajfból 100 forintot küldeni - mert elég legyen azt mondanom, hogy a mindennapi kosztomat a fogadóba fizetni nem vagyok képes, (mert sem nem főzetek) ha pedig örökös előleges adósságot kell csinálnom, soha nem jövök tisztába itt ez uzsorás városba - és részben elnézésedet kérem annál fogva, hogy hányszor meg valék rontva a pontatlan fizetések miatt. Május 15. helyett is június elsőben kaptam a pénzt - ezek után válaszod elvárom rögtön a száz f. érdekében, egész tisztelettel maradva. Tisztelőd Erzsi Flóra Mária Elisabeth 1893. december 8-án született és december 26-án keresztelték meg. A szülők Madách Aladár és Fekete Mária. A keresztszülők Carolus Balogh Károly királyi tábla elnöke és Fabríci Jo- lantha. A keresztelő neve Bor- bás Géza plébános. A másolatot a keresztlevélről Alsósztregován 1911. szeptember 21-én Kamarás Ágoston plébános állította ki. Madách Imre apjának tényleges császári és királyi kamarássá való kinevezéséről az okiratot 1819. január 2-án Bécs- ben állították ki, német nyelven. „Őfelsége királyi felség Magyarországnak - Csehország- nak apostoli felsége Ausztria főhercege minden hozzám tartozó tartománynak kegyelmes uralkodója Sztregovai Madách Imre királyi kegyelmünk alapján hűségük valóságos királyi fókamarásának tekintjük. Ezt a királyi kegyelmünket Sztregovai Madách Imre úrnak vele együtt járó minden kiváltságot érvényesnek jelentjük ki.” Mikor az adományozóban felmerült, hogy hazahozza ezeket a pótolhatatlan értékű iratokat, sokat gondolkodott rajta, hol lehetne ezeket kiállítani, megőrizni. Felvetődött, hogy esetleg az Akadémiának, vagy pedig az országos levéltárnak ajándékozza. A család szándéka a nógrádi út után változott meg. Úgy döntöttek, hogy mindezeket a Madách relikviákat Balassagyarmaton kell megőrizni és kiállítani. S most már tény: ezek a sok vészen, országhatárokon átmenekített okiratok Gyarmaton lesznek a nagyközönség számára láthatók. Baráth Ferenc *.*■ i’ni Jőlj r i m í?i»tiT í 1 poü. 3' i ti j eí í ő í,-—' A::. íu0<UfVÍuíja.uiij«<>iifo!|i(iábi^lií!ij:ViÍHivrijm. > .ir-riä1 í^ÍCTÍ®!! A. » tW. ... —y■yv'"-'/- -jp !7 r íri-.J-'C. ---ti "T- .'-v. i rlc tőrt'í*iytn<Tx*tvV Xómv\F'x£i\ <<f* ...... -f f y | ll C) 'Ft 'fffi'/j - _ - ■) ....^ ) .f. ;0s~ • - yyl-j, ' ( ... J. iCájr . Xí ©MiföwMimá}»!. *M.,r-f -w Idős Madách Imrének, az író édesapjának császári és királyi ka- marási kinevezéséről szóló okirat 1819-ben kelt. Madách Flóra (Madách Imre unokája) házasságkötés céljából kiállított anyakönyvi lapja 1911-ből
