Nógrád Megyei Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-06-07 / 133. szám
6 HÍRLAP HÉTVÉGI MAGAZIN 1992. június 6-7., szombat-vasárnap NO OÁ Dl HÍRLAP f/J B / ^0 ° „Autósítás helyett fásítást!’ A betegség oka: környezetszennyezés Környezetünk pusztításának folyamata — és ezzel együtt a lakosság egészségi állapotának romlása - köztudottan felgyorsult az utóbbi években. Úgy tűnik. néhány évtized alatt tönkretesszük életfeltételeinket, évmilliók alatt kialakult természeti kincseinket, a levegőt, a vizeket, a talajt, az állat- és növényvilágot. Hosszú ideig senki sem gondolt arra. hogy a világ „autósí- tása” milyen gondokat okoz majd. Most ráébredtünk, hogy rohamos tempóban fogynak az energiakészletek, sőt lassan még az időjárás is megváltozik a kipufogó gázok hatására. A legújabb adatok szerint 400 millió autó van forgalomban, évente negyven millióval gyarapodik a frissen gyártott kocsik száma. A közlekedés fejlődése a Fold kincseinek rablógazdálkodásához vezetett: a járművekhez acélon kívül szenet is felhasználnak, a kocsikban alkalmazott minden kiló műanyag előállításához három kiló nyersolajra van szükség. De az igazi pusztítás csak ezután következik: minden autó élettartama során saját súlyánál tízszer több üzemanyagot éget el, alakít át levegőszennyező kipufogógázzá. A levegőbe kerülő ólom 90 százalékát, a szénhidrogének 60 százalékát, a szén monoxid és a nitrogén -oxidok 40 százalékát e „bűzgyárak” juttatják a levegőbe. A városi főútvonalak egészségkárosító hatását ma már mindenki elismeri. Egyik-másik forgalmas csomópontban a szennyezőanyagok mérhető értékei messze meghaladják a megengedett normákat. Megalapozott feltétlezések szerint a közutak mellett élők körében világszerte milliós nagyságrendben tapasztaltak olyan megbetegedéseket, amelyeknek oka egyértelműen visszavezethető a környezetszennyezésre. Ha idehaza még nincsenek is pontos kimutatások, annyi már szint bizonyos, hogy az utóbbi tíz évben tízszeresére nőtt asztmás megbetegedések jórészt erre a számlára írhatók, s ugyanez a helyzet a megkétszereződő hörghurutokkal, a megháromszorozódó rákos megbetegedésekkel is. Egyre több orvos azt vallja, hogy az egymás hatását megsokszorozó környezeti ártalmak miatt csökken olyan gyors mértékben a várható átlagéletkor, ezért kerültünk az európai rangsor legutolsó helyére ezen a téren. Sokan felteszik a kérdést: nem volna jobb végre az autósí- tas helyett fásítani? Csatlós László Tovább támad a HPV-vírus Egyre több fiatal nő betegszik meg méhnyakrákban. A legfontosabb kockázati tényezők: gyakran váltogatott szexuális partnerek, a dohányzás és bizonyos vírusfertőzések. Akex Ferenczy. a montreali McGill Egyetem magyar származású nőyógyász professzora most állapította meg: „A méhnyakrak korábban az idősebb nők tipikus betegsége volt. Ez azonban megváltozott. Míg 1960-ban csak kilenc százaléka volt a méhnyakrákban szenvedő nőknek 35 évesnél fiatalabb, ma valamennyi paciens 25 száza Iára fiatalabb 35 évesnél.” A betegség közös okozója sok esetben valószínűleg a pa pilloma vírus (HPV), amelyek úgynevezett szemölcs vírusok. Huszonöt különböző típusa van, amelyek a genitális tájékon okozhatnak szemölcsképződést. A legtöbbjük jóindulatú. A rosszindulatúakhoz sorolják a HPV 16-ot és 18-at, melyek öröklési anyaga a méhnyálka- hártyában szenvedő nők 85 százalékánál fellelhető a ráksejtekben. A vírusfertőzés nemi kapcsolatok útján terjed. A lakosság fertőzöttségi aránya magas: Németországban, Nagy-Britan- niában és az USA-ban a megfertőzött nők számát 30 százalékra becsülik. A legtöbb vírushordozó nem tud a fertőzéséről, mivel semmilyen tünete nincs. Csak néhány megfertőzött nő esetében keletkeznek a nemi tájékon szemölcsök és közülük is csak keveseknél alakul ki jóindulatú szövetszaporulatukból a rákelőző állapot. A HPV fertőzés nyomán fellépő elváltozások rosszindulatú elfajulása szempontjából különösen veszélyeztetettek a 18 év alati fiatal nők. A Föld képei és hangjai A tudomány képviselői szerint az idegen civilizációkkal való kapcsolatteremtésnek van egy látványosnak ígérkező, bár nemigen célravezető módja, hogy mi magunk küldjünk üzeneteket a kozmoszba indított űrszondákon. A Pioneer-10 és a Pioner-11 űrszondákat 1972-ben, illetve 1973-ban a Cape Canaveral űrközpontból indították, hogy a két évig tartó út után képeket közvetítsenek a Jupiterről és a Hold rendszeréről. Évekkel később érték el a nak az idegenek a földi civilizáció képviselőiről. A férfi és a nő alakját úgy tervezték meg, hogy vonásaikban egyesítsék a földi emberfajták jellegzetességeit. Bal oldalt feltűnik egy érdekes, különös, csillagszerű alakzat. Ennek az ábrának a feladata, hogy a más bolygóbeliek a Galaktikában megtalálják azt a helyet, ahonnét az űrszonda származik, és megállapíthassák, indítási időpontját. Következésképpen a Nap helyzete 14 pul- zárra vonatkoztatva határozták Szatumuszt, s néhány évvel ezelőtt a szondák végérvényesen elhagyták Naprendszerünket, és megkezdték több ezer, százezer évig tartó utazásukat a Galaxisban. Két automatikus űrszonda két teljesen egyforma 12x13 centiméter, arannyal befutott alumínium táblácskát visz magával. Ez a bevésett táblácska arra szolgál, hogyha az űreszköz valamikor, évmilliók múlva idegen, magas technikai szintű civilizációval találkozik, minimális információt szolgáltasson az emberiségről. De mit is mutat a rajz? A táblácska alapján láthatjuk a Naprendszer ábráját, ahonnan a lemez és az űreszköz származik. A nagy kör a baloda- lon a Napot jelzi. Tőle jobbra sorakoznak a bolygók, melyek növekvő távolságuk sorrendjében vannak feltüntetve. Az űrszonda röppályáját abban a helyzetben vázolták fel, amikor elhagyja a harmadik bolygót, azaz a Földet, és a Jupiter felé indul. Ezt jelzi az íves vonal, mely a végén nyílba végződik. Ugyanitt látható az űreszköz kicsinyített képe. A bal felső sarokban látható két kis kör a hidrogén atomját alkotó protont és elektront szin- bolizálja, a kettő közötti vízszintes vonal pedig a nevezetes 21 centiméteres hidrogénvonalat —, amely egyben hossz- és időmérték. Ha netán egykoron a táblácska az értelmes lények „kezébe" kerül, a 21 centimétert jelentő vízszintes vonalat - ez esetben mint univerzális mértékegységet felmérve az emberi alakokra, valós képet alkothatmeg. Minden sugár megadja egy-egy pulzár irányát a Naptól, s a sugarak hossza arányos a pulzárok Naptól való távolságával. A pulzárok gyors forgási periódusait kettes számrendszerben kódolva adták meg, hogy lehetővé tegyék azonosításukat. Mivel a pulzárok periódusai csak több millió év alatt változnak meg jelentősen, így ezek az égitestek úgynevezett kozmikus óráknak is tekinthetők, hisz meglehetősen állandó gyorsasággal ,járnak”. Az idegen, értelmes civilizáció képviselőinek nem kis feladatot kell megoldani, hogy a Galaktika melyik részén és mikor készültek a rajzok? A helyzetet bonyolítja még, hogy ennyi idő alatt e különleges égitestek, a pulzárok Naphoz viszonyított helyzete is változik. Valószínű, hogy az idegen civilizáció képviselői igen értelmesek, és ismerik a Galaktika összes pulzárját, s tudják, milyen szabályszerűség szerint változtatják periódusaikat. Valószínű, hogy ilyen tudás birtokában - az akkori pulzár- periódusok és a lapon jelölt periódusok időkülönbségéből minden nagy fejlettségű civilizáció ki tudja számítani, hogy mikor és hol indították el az űreszközt. 1977-ben néhány hét különbséggel indították el a Voyager-1 és 2 űrszondákat, melyek nemcsak az előbb ismertetett táblácskákat viszik magukkal, hanem képeket és hangokat is szállítanak a földönkívüliek számára. Az űreszközön elhelyeztek egy 30,5 centiméter átmérőjű képlemezt. Ennek alumínium borítóját az előbb ismertetett ábrákkal látták el. A lemezen még azt is feltüntették, hogy a képlemezen lévő információkat hogyan lehet megkapni. A képlemezhez földi hangokat és képeket rögzítettek. J. Carternek és az akkori ENSZ főtitkárnak, K. Waltheimnek egy-egy rövid üdvözlő beszédét tartalmazza. A lemez anyagát a nálunk is népszerű amerikai csillagász, Carl Sagan vezetésével állították össze. Nézzük a kínálatot: a természetes eredetű hangok között találunk vulkán- kitörést, szél és vihar zúgását, madarak énekét, elefánt, hiéna, kutya, ló hangjait. A mesterséges zajok között hallható egy rakéta indítása, autó, traktor, hajó, vonat hangja. A hangok között az emberét egy gyermek sírása, a csókolózás közben keletkező hang, valamint az EEG és az EKG meghangosított zöreje szinbolizálja. Képeket láthatunk a Napról, a bolygónkról. Láthatjuk otthonunkat, a Földet távolról és közelről. Szerepelnek a lemezen anatómiai képek, emberi portrék, állatok, növények, hegyek, völgyek folyók, sivatagok, talemezre. A hangok, ábrák, fotók, zenei darabok és üdvözletek mellett a Voyager-képleme- zen mintegy 60 földi nyelven is elhangzik egy-egy mondat. A nagy világnyelvek között szerepelnek kisebb ország nyelvei, így magyar mondatok is. De az ukrán, kecsua, örmény, perzsa, latin szövegek teszik még teljesebbé és színesebbé a képet. Kissé meglepőnek tűnik, de ezek a fémlemezek a leghosz- szabb életű tárgyak, amit emberi kéz valaha is készített. Gyakorlatilag változatlanul léteznek majd az űrben százmillió és több százmillió év múlva is. Amikor a tektonikus erők teljesen átrendezték már a kontinenseket, amikor a Föld jelenlegi tájformái megszűntek, amikor civilizációja alapvetően már átalakult, akkor ezek a táblák mindig hirdetni fogják, hogy a XX. század második felében éltek emberek, akik azt kutatták, hogy hol van a helyük az értelmes lények között, és akik meg akarták ismertetni magukat más világokkal. De komolyra fordítva a szót, idegen civilizációk számára jóval nagyobb az esély arra, hogy valamikor leszállnak itt a Fölvak, tengerek és emberi alkotások. Ezek között láthatunk házakat, boltokat, a kínai Nagy Falat, Oxfordot, Bostont, a Sidney Operát, repülőteret, utakat, hidakat, múzeumot, vasutat, mikroszkópot, gyárakat, rádió- teleszkópot, könyvoldalt, űrhajósokat, rakétaindítást, hegedűkvartettet, antarktiszi expedíciót bemutató felvételeket. A képek száma összesen 115. A Voyager-képlemezen mintegy másfél órányi zenei anyagot is rögzítettek. Bach és Mozart műveinek egy-egy részlete mellett Louis Armstrong egyik műve is megtalálható. Ugyanitt hallható Beethoven 13. vonós-kvartettjéből egy részlet, ami a Budapest Vonóskvartett egyik felételéből került a képdön, mintsem, hogy megtalálják a Pioneer és a Voyager űrszondát, és az általuk vitt üzeneteket. Ennek ellenére mégis elgondolkodtató az a lehetőség, hogy sok-sok millió év múlva azt a lemezt mégis tanulmányozni fogják más civilizációk értelmes lényei, s ami már végképp félelmetes: hogy akkor talán a földi civilizáció már nem is fog létezni. Sklovszkij szovjet csillagász minderről találóan így vélekedik: „Mit lehet tenni! A kozmikus archeológia is tudomány”. (Bejelentéseiket továbbra is megtehetik a következő címen: 3301 Eger, Uránis UFO-adat- központ, Pf: 323.) V. Tana Judit Pünkösd ünnepén Az ember ősi tavaszünnepeinek a: archaikus időkbe vissznyúló rítusai, termékeny- ség-varázsolásai. a kikelet, a jó termés, az élet fölötti öröm-megnyílvánulásai élnek tovább a pünkösdben. Az európai népek meg- keresztelkedése után az egyház igyekezett ezeket új tartalommal megtölteni, a Szentlélek ajándékát hirdetve híveinek. Mint a legtöbb keresztény ünnep, vallás- történetileg ez is zsidó előképre nyúlik visz- sza. noha attól eltérő jelentést adtak neki. A zsidó hagyományban Hetek ünnepének azért nevezik, mert húsvét. azaz Peszáh második napjától hét hetet kell számolni, és az ötvenedik napra esik Sávuót. Az ókori Izraelben 49 napon át az árpalisztből egy ómer mértékre valót áldozatul mulattak be a jeru• zsálemi szentélyben, az ötvenedik napon * eredetileg az aratás befejezéséért is hálát adtak. Ez okból Zsengék ünnepének is nevezik, amely alkalomra az egész országból Jeruzsálembe zarándokoltak. Ez a nap a Szi- náj-hegyi kinyilatkoztatás, a Tóra-adás ünnepe: az Örökkévaló ekkor jelentette ki és adta át a 10 igét. A Második Templom időszámítás után 70-ben a rómaiak által történt lerombolása után az ünnep mezőgazdasági jellege háttérbe szorult, elsősorban a kinyilatkoztatás ünnepévé vált. Napjainkban a zsinagógákat virágokkal, a Tórát koszorúkkal díszítik föl, ünnepélyesen fölolvassák a tízparancsolatot. A keresztény hagyományban pünkösdkor a Szentlélek eljövetelét ünnepük, a második századtól kezve. Később ez újabb tartalmakkal bővült. E naphoz kapcsolták az új- szövetségi törvényhozásra való emlékezést, majd pedig az egyház megalapítását. E hagyomány szerint, az apostolok Jézus föltámadását pünkösdkor kezdték hirdetni. A Szentlélek kultusza a magyar Arpádkorban már föltűnik. A magyar irodalomban se szeri, se száma e nap gyönyörűségét, az élet megújulását dicsérő műveknek Balassi Bálint óta. „Áldott szép pünkösdnek gyönyörű ideje, mindent egészséggel látogató ege, hosszú úton járóknak könnyebbítő szele ...” zengte a költő. Még gazdagabb e nap népi hagyomány világa, amely ugyancsak archaikus elemek sokaságát őrzi. Talán legismertebb a pünkösdi király és pünkösdi királyné választása, a pünkösdölés, amelynek legrégibb ismert népi szövege Dugonics Andrástól ismert. A tavasz jelképének, a zöld ágnak kultusza szintén sok vidéken dívik, palóc tájakon pünkösdi harmatban mosakodtak a lányok, hogy ne fogja őket a nyár heves napja.-mér Embermentes övezet kutyák részére Jól élünk, ha úgy élünk, mint Marci Hevesen, azaz, mint a kutyák Párizsban. Főleg ha megvalósul Bertrand Bret francia szocialista képviselő óhaja. Ő ugyanis azt javasolja, hogy alakítsanak ki a francia fővárosban „embermentes övezeteket” a kutyák számára. Ezeken a területeken természetesen nem hiányozhatnak sem a „pisilőfák”, sem pedig a játszóterek. &z állatbarát újszerű ötletével azért állt elő, mert ettől a héttől kezdve - a párizsi polgármester utasítására az ebtulajdonosok bírságot kötelesek fizetni, ha kedvenceik az utcán könnyűének magukon. A képviselő szerint ennek elejét lehetne venni, ha a fővárosi utcákon 300 méterenként homokládákat rendszeresítenének. Azt is szükségesnek tartaná, hogy legyenek külön, csak az ebeknek fentartott övezetek, ahol kedvükre élvezhetik egymás ugató társaságát és boldogan, zavartalanul bonyolíthatják le randijukat. A felállított akadályok segítségével egyúttal megmozgathatnák a nagy jólétben almacskásodott - azaz elku- tyásodott - tagjaikat is.
