Nógrád Megyei Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-01 / 128. szám

1992. június 1., hétfő SZECSENY ES KÖRNYÉKÉ HÍRLAP Palóc lovas tábor Szécsény. A városi művelő­dési és ifjúsági centrum gyer­mekek részére palóc lovas tá­bort szervez. A résztvevőket kollégiumban helyezik el, szá­mukra napközis ellátásról gon­doskodnak. A június végén kezdődő, július 5-éig tartó tábo­rozásra a hónap közepéig fogad­ják a jelentkezéseket. A táboro­zok a nógrádgárdonyi Gál Lo­vardában megtanulhatnak lova­golni, fogatot hajtani, s emellett különböző programok is várják őket. Bővebb felvilágosítást a művelődési centrumban adnak. Különleges fodrászat Kezdetben vala a biobalzsam, azután a biogyümölcs és zöldség, majd pedig pedig lön biokertészet. Később teremté az Úr a biotojást, majd építé valamerre e hazában a biofalut. Egyszóval: sokminden lön bio, földön, vízen, levegőben. Amikor viszont Szécsényben szemet szúr egy felirat, mi­szerint „Biofodrászat”, nem tudok ellenállni a kísértésnek, előszedem a bionoteszemet, és belépek a műhelybe. A tulajdonos, Csampa Tamásné éppen hajat szárít, így csak akkor tudunk szót váltani, amikor befejezi munkáját.- Mitől bio a biofodrászat? - teszem fel az első kereszt­kérdést, arra számítva, hogy ezzel zavarba hozom.-Attól, hogy csak természetes alapanyagú hajkozmeti­kumokat használok! Akinek például megégett a haja a dau­ertól, ilyen módszerekkel nagyon jól lehet kezelni.- Mikor kezdett, mint biofodrász, és mik a tapasztalatai?- Másfél hónappal ezelőtt nyitottam ki. A forgalmat kielé­gítőnek mondhatom, bár nem könnyű vállalkozónak lenni. A jövőben szeretném az üzletet megvásárolni. Mit lehet erre mondani? Bioszerencsét hozzá! óz Aki takács akar lenni Tiszteletre méltó vállalkozás, ha valaki megpróbál tenni va­lamit egy település idegenfor­galmáért. Ispán Dániellel elő­ször a hollókői Szövőházban ta­lálkoztunk, azután pedig az Ófalu főutcáján, amint éppen egy holland csoportot kalauzolt. Amikor végre egy lélegzetvé­telnyi szünethez jutott, öröm­mel válaszolt kérdéseinkre.- Hogyan lesz valakiből ide­genforgalmi vállalkozó?- A Nógrádtouristnál kezd­tem főállásban, mint program- szervező. Most az itteni Szövő­házat vezetem. Ez egy mester­ségesen létrehozott intézmény, egykor ugyanolyan közönséges lakóház volt, mint a többi. Ele­inte „Vászonház” volt a neve. Az ide érkező turisták egyénileg vagy csoportosan tanulhatnak benne szőni. Sokan vannak ugyanis, akik a szabadidejük­ben szeretnének valamilyen hasznos tevékenységet foly­tatni. Akadt már olyan vendé­günk is, aki csak néhány napot akart szövéssel tölteni, de aztán hetekre itt ragadt!-A külföldiek vagy a belföl­diek érdeklődnek élénkebben?- Inkább a belföldiek! A régi tánctáborokéhoz hasonló némi­leg a mi tevékenységünk. A külföldiek többnyire csak ki­rándulóként. legfeljebb néhány órára érkeznek. A szálláslehető­ségek ugyanis nem a legjobbak a faluban. Meglepő viszont, hogy a magyarok sokszor mi­lyen tájékozatlanok! Sűrűn ösz- szekeverik Hollókőt Hollóhá­zával ... A külföldiek sokkal jobban el tudják helyezni a tér­képen a községet!-A vendégek hol kaphatnak szállást?- Itt helyben is van rá lehető­ség, korlátozott számban. Rövi­desen megnyílik a kemping és a panzió - ezek még sokat segít­hetnek rajtunk is!- Mit tanulhatnak meg az ér­deklődők?- Elsősorban palócföldi szőt­tesek készítését oktatjuk, de más népek művészetéből is adunk ízelítőt. Több szövőal­kalmatosságunk van, és előfor­dult már, hogy a látogató a szál­lására is magával vitte a szövő­széket, annyira megragadta ez az érdekes mesterség.- A forgalmuk milyen?- Nem a legjobb! Tavaly az amerikaiak elmaradtak a hábo­rúskodás miatt. Sajnos a politi­kai helyzet az ország körül ki­számíthatatlan, és nem tudhat­juk, hogy néhány napon belül is hogyan alakul? A hazai közép- osztály eléggé elszegényedett, nincs már pénz kirándulásokra, nyaralásra. Ezek együttesen be­folyásolják a látogatottságun­kat. Tisztában vagyunk azzal is, hogy a Balatonnal vagy Buda­pesttel soha nem versenyezhe­tünk, és sajnos belföldön nincs is különösebb propagandánk. Súlyos gond, hogy Hollókőnek nincs egységesen kidolgozott koncepciója, hiányoznak a hosszútávú elképzelések. Prob­léma, hogy teljes egészében tisztázatlan az állami javak ho- vátartozása. Ugyan ki is fek­tetné pénzét, energiáját teljes erőbedobással egy itteni vállal­kozásba, amikor még az sem tisztázott, hogy ki a tulajdonos? Ha érdemes lenne, a helybeli gazdák legalább egy lovasisko­lát már csináltak volna ... Mindezek ellenére őszintén remélem, hogy az idei évünk semmivel sem lesz rosszabb, mint a tavalyi! FaragóZ. A Várkert egykori berendezési tárgyai sorra pusztulnak a pénzhiány miatt. Fotó: Rigó Történelmi emlékhely - anyagi fedezet nélkül Pusztulófélben a Várkert A szécsényi Várkert szebb napokat látott régen! Az őskor­tól lakott település közelében el­terülő Borjúpást-rét a magyar történelemből is jól ismert és nevezetes: 1705 szeptemberé­ben a rendi gyűlés ezen a helyen választotta vezérlő fejede­lemmé II. Rákóczi Ferencet. A szépen felújított, barokk kastély az egykori vár köveiből épült, a tizenhetedik században. Az északi várfal alatt elterülő lapályon gróf Forgách József te­lepíttetett 15 hektárnyi botani­kuskertet, valamikor a múlt század legelején. Utolsó tulajdonosa, báró Liptliay Béla, biológiai, lepké- szeti kutatásokat is végzett, megbecsülve és gondozva a kastély alatt elterülő parkot. 1945-ig mintegy kétezer fász- szárú növényt ápoltak a terüle­ten, de a háborút követő évek­ben nagy részüket kivágták. Ami mégis megmaradt belőlük, az a várfal alatti, meredek lejtőn található. Innen bizonyára ne­hezebb lett volna kitermelni a faóriásokat, mint a lapos terü­letrészről ... A kastély előkertje méltó a műemlék épület színvonalához, de a Várkerten meglátszik az elmúlt évtizedek hanyagsága. Egyik szécsényi látogatásunk során egy kaszálgató emberre lettünk figyelmesek a park kö­zepén található mesterséges ta­vacska partján. Szóba elegyed­tünk, és kiderült, hogy Palóczi László az önkormányzattól ka­pott itt kaszálóterületet többed- magával. Ok elvállalták, hogy folyamatosan gondozzák a park füvét, cserébe pedig a szénát el­vihetik.- Állatokat tartok, azért van szükségem a takarmányra - tar­tott rövid cigarettaszünetet Pa­lóczi László - nekem is jó, mert csak a munkámba kerül, meg az önkormányzatnak is, mert leg­alább rendben van a park. A város önkormányzati hiva­talában Öze János alpolgármes­terrel beszélgettünk.- Mik a Várkerttel kapcsola­tos terveik?- Sajnos a pénzügyi nehéz­ségek befolyásolnak mindent. 1980 táján az Országos Műem­léki Felügyelőségnél dolgozó kerttervező mérnök, Kiss János elkészítette a terület rekonst­rukciós tervét. Az eredeti álla­potoknak megfelelően, egy szép angol parkot tervezett ide.-A területen folyamatosan pusztulnak el öreg fák. Ezek pótlásáról is gondoskodnak?-Amelyek az előbb említett terv koncepciójába nem illeszt­hetők be, azokat nem pótoljuk, a többit igen. Az érdekesség kedvéért megemlíteném, hogy valamikor a hetvenes években tartottak egy őszi faültetési ak­ciót. Tavasszal aztán a fűvel együtt lekaszálták az egészet. Sajnos jellemző ez a meggonda- latlanság az élet minden terüle­tére!- A Várkert meglehetősen el­hanyagolt állapotban van. Mit tudnak tenni a minőségromlás megakadályozására ?- Sajnos ez anyagi kérdés, és pénzből pillanatnyilag meglehe­tősen kevés van. Szép tervekkel azért rendelkezünk: a Rákóczi országgyűlés nemesi sátrainak elhelyezkedése alapján, ahhoz hasonlóan szeretnénk kialakí­tani a jövőben egy kempinget. Jelenleg annyit tehetünk, hogy rendszeresen kaszáltatjuk a területet. A fennálló állapot az elmúlt évtizedek hibája, mi pe­dig ennek látjuk a kárát! Faragó Zoltán Indok: a drágaság • Ludányhalászi. A vízdíjak emelkedése miatt a község ön- kormányzata úgy döntött, hogy a közkifolyókat megszünteti. Ezzel párhuzamosan felszólítot­ták a lakosságot, hogy saját ivóvízellátásáról a hálózathoz való csatlakoztatással vagy más módon gondoskodjon. Akik ed­dig ezt nem tették meg, június 30-áig van rá lehetőségük. Fut a város • Szécsény. A BIT-NODISZ városi szervezete az egészség- megőrzés céljából futóakciót szervez minden vasárnap, 15 órától. A résztvevők a művelő­dési és ifjúsági centrum előtt gyülekeznek. Új tánccsoport • Hollókő. Középiskolás és ál­talános iskolások a tagjai a köz­ségben nemrégiben . alakult tánccsoportnak. Hájas Tibor, a Nógrád táncegyüttes vezetője tanítja a fiatalokat, akik részben a helyi asszonykórus őszi, kül­földi vendégszereplése kapcsán határozták el, hogy gondoskod­nak az utánpótlásról. A foglal­kozásokat általában szombati napokon tartják. Gyógynövény gyűjtés • Benczúrfalva-Pöstény- puszta. A természetgyógyászat szécsényi hívei - összekötve a kellemest a hasznossal - június 7-én és 21-én délután gyógynö­vénygyűjtő túrára indulnak az említett településrészekre. Kirándulás • Szécsény. A helyi nyugdíja­sok klubja június 8-án tartja legközelebbi összejövetelét, ahol kirándulásra toboroznak. Bontják a „falu csúfját Endrefalva. Megkezdték a település központjában ta­lálható, igen leromlott álla­potú volt áfész-élelmiszer- bolt bontását. Az üzletet a tulajdonos már jóval ko­rábban áthelyezte a közeli vendéglátóegység helyére. A helybeliek már jó ideje a falu csúfjának nevezik az épületet, amely bizonyos mértékig a közlekedést is akadályozta. Elbontásával az utóbbi probléma is meg­oldódhat. A munkálatok szervezését, elvégzését a tu­lajdonos a községi önkor­mányzatra bízta, (amely vállalkozókat keresett és ta­lált a bontáshoz), s a hasz­nálható anyagokat is meg­kapja. Hátra van még a te­rület sorsának rendezése, erre azonban később kerít sort az áfész. (m.j.) Az élet bölcsességét, a ter­mészettel való harmóniát, em­beri tiszteletet, a munka szere- tetét közvetíti felénk Kunko­vács László pásztoremberek életét bemutató fotókiállítása. A művész észreveszi a pa­raszti élet legárnyaltabb, leg­finomabb rezzenéseit. Észre­veszi, mert benne él a meglá­tás és felismerés tehetsége, mert gyermekkorában maga is cselekvő részese volt ennek az életnek. Ő is elmondhatja Mó­ricz Zsigmonddal együtt: hat éves koromig több dolog tör­tént velem, mint azután. Művészetének kiapadhatat­lan, tápláló forrásai azok az élmények, amelyeket tanyasi gyermekként szerzett. Endrő- dön született 1942-ben. Volt Kunkovács László fotói Szécsényben Pásztoremberek tanító, fotóriporter, mezőgaz­dasági újságíró. Ma a főváros­ban lakik, de az alföldi parasz­tok között él.- A mába nyúló paraszti lé­tezésben az ember és a termé­szet egységét, egy organikus kultúra értékeit, egyetemes érvényű és hasznosítani való tanulságait keresem - mondta a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeumban megnyílt kiállítá­sának megnyitója után. - Sze­retem ezt a világot, szeretem az ott élő embereket, mert van tartásuk. Tudják a helyüket és teszik a dolgukat. Nem bi­zonytalankodnak el, nem lesznek öngyilkosok, életük­kel, munkájukkal, helytállá­sukkal példát mutatnak - fűzte hozzá a magyarázatot. Kunkovács László képei közvetítik, megörökítik egy letűnőben lévő paraszti világ életformáját. Minden alkotása egy-egy kisebb fajta szociológiai ta­nulmány. Emberi helytállás­ról, megnyugvásról, harmó­niáról vallanak. Ez adja a ké­pek egyetemes értékét. Nagyon sok európai or­szágban épp az ő alkotásain keresztül ismerhették meg a magyar népnek ezen rétegét. Elő agrártörténeti képeit Ausztriában láthatták. Jelen­leg Szófiában és Moszkvában van kiállítása. Szeptemberben pedig az ukrán nép előtt mu­tatkozik be. Kunkovács László tagja a Művészeti Alapnak, a Magyar Néprajzi Társaságnak, a Fo­tóművészeti Szövetségnek. 1989-ben megkapta a Magyar Művészetért Díjat. De ami számára mindennél sokkal fontosabb, az az alkotás felfe­dezésének belső öröme. A szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeumban látható kiállítása szép élményt igér a látogatók­nak. Szenográdi F. A múlt egy darabkája A kisgéciek úgy tudják, húsz éve már hogy megszűnt a mozi az elöregedett településrészen. A nyúltenyésztés, kistermelés azon­ban virágzik - a felvétel tanúsága szerint is ... Kép: Rigó T. Már az őszre gondolnak Nyár eleje van, de Szécsény­ben már az őszre gondolnak. Hagyomány a településen, hogy 1901-től kisebb megszakítá­sokkal évente megrendezik a szüreti felvonulást és bált. A szervezők és rendezők úgy gondolták, hogy az idén kibőví­tik a programot: a vigadalom napjához több kulturális ren­dezvényt is kapcsolnak. Már most megalakult az ezt előkészítő és rendező bizott­mány, amelynek elnöke Tóth Endre, tiszteletbeli elnöke Mé­száros János lett. Mindketten évtizedeken át fő szervezői vol­tak a helyi szüretnek. A „Szécsényi ősz” program­jában szerepelnek majd kiállítá­sok, szakmai előadások, keres­kedelmi napok, külpnböző ifjú­sági, egyházzenei találkozók, művészeti bemutatók. A fő at­trakció azonban most is a szü­reti felvonulás és bál lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom