Nógrád Megyei Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-05 / 132. szám
ÉVADZÁRÓRA KÉSZÜL A POP SIKK oldal NOGRAD MEGYEI HÍRLAP BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA 1992. JUNIUS 5. PENTEK III. ÉVFOLYAM 132. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT MAGYAR HITEL BAN K RT az érteit forrása Csökkent a reáljövedelem, a fogyasztás Az elmúlt évben 10,2 százalékkal csökkent 1990-hez képest a bruttó hazai tennék (GDP), amely 1991-ben összesen 2300 milliárd forint volt. A termelés- csökkenés elsősorban a nagyvállalati körben alakult ki, a kisvállalkozások teljesítménye viszont dinamikusan nőtt — mondta a Központi Statisztikai Hivatal elnöke. A KSH adatai szerint csökkent a lakosság reáljövedelme és fogyasztása is. Az egy főre jutó nettó reáljövedelem 9,8 százalékkal esett vissza az előző évhez képest. A lakosság fogyasztása 9,5 százalékos csökkenést mutat. Elkerülni a kamionblokádot A Országos Vám- és Pénzügyőrség mindenképpen szeretné elkerülni egy esetleges kamionblokád kialakulását Magyar- országon — mondta Arnold Mihály országos parancsnok. Ezért, az ország területén tartózkodó korábban belépett szerb kamionok az elkövetkezendő 36-48 órában még elhagyhatják hazánkat. A pénzügyőrség felvette a kapcsolatot a szomszédos országok vámparancsnokságaival, hogy szoros együttműködést alakítson ki. Mindenképpen arra törekednek: Magyarországra lehetőleg már ne kerüljenek külföldi embargós szállítmányok. Alföld-program A Gazdasági Kabinet megtárgyalta az Alföld rövid- és hosszú távú tájvédelmi és tájhasznosítási koncepcióját. Az Országgyűlés előzőleg határozatban kérte fel a kormányt, hogy a korábbi és a jelenlegi kutatási eredményeire alapozva az ökológiai elvek és az ökonómiai érdekek egyeztetésével dolgozza ki a koncepciót. Az Alföld-program összesen 4,3 millió hektár mezőgazdasági hasznosítású és 11 mezőtáj termelési körzetre terjed ki. Megkárosított fogyasztók A vásárlókat leginkább az élelmiszer-kereskedelemben és a vendéglátásban károsítják meg — mondta a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség vezetője. A szabálytalanságok 20 százalékát számolási és mérési hibák okozzák. Az 1990. évihez képest duplájára nőtt a lejárt szavatossági idejű, vagy minőségi vizsgálatok nélküli áruk forgalmazása. A határban dolgoznak a gépek, csak a csapadék hiányzik A nagy kérdés: lesz-e jövőre kenyerünk? Rossz kilátások a gabonafronton Az idei mezőgazdasági termési kilátásokat a szakemberek többsége igen borúlátóan ítéli meg. A vélemények igen különbözőek, végkifejletükben azonban megegyeznek: nagyon szomorú a helyzet. A mai valóság mennyiben tanúsítja az előbbi keserves kilátásokat sejtető vélemények megalapozottságát? Másszóval: lesz-e jövő évben kenyerünk? Erre kerestük körkérdésünkben a választ. Megyénk legnagyobb gabonatermelő gazdasága a palotáshalmi. Őszi búzából annyi területet vetettek be, amennyit terveztek. Hasonló a helyzet az őszi és a tavaszi árpánál is. Amennyiben az időjárás nem segít, akkor egy gyenge közepes termésre lehet számítani, mert a vetések jelenlegi állapota elszomorító. Az elérhető termésátlagokról egyáltalán nem nyilatkpznak a szövetkezet vezetői. Érthető is: gabonatábláikat eddig elkerülte a jótékony eső, miközben a környékben csapadékhoz jutottak a szomjas földek. Ha továbbra is marad a szárazság, akkor az aszály 50 százalékkal mérsékli az elérhető termésmennyiséget. Másik jelentős búzatermelő mezőgazdasági nagyüzemünkben az érsekvadkertiben, még rosszabbak a kilátások. A tavalyi ezer hektár területen díszlő őszi búza vetésterülete az ismert és tartós pénzügyi nehézségek miatt az idén 673-ra csökkent. Rozsot 260 hektárról takarítanak be, ami negyven hektárral haladja meg az 1991 évit. Tavaszi árpából csaknem 80 hektárral növelték a vetésterületet. A jó vetőmag ellenére siralmasak a gabonával bevetett földek, mivel pénz hiányában nem kaptak a terméshozamot javító műtrágyából, és a múlhatatlanul szükséges növényvédőszerekből. Az előbbiek hiánya mellett, a terméscsökkenéshez hozzájárni a kevés téli csapadék, valamint a jelenlegi aszály. Emiatt a gabonák 20-30 centivel alacsonyabbak, - alig látszanak ki a földből. Még egy kiadós - 20-30 milliméteres csapadék után is - 30-40 százalékos termeléscsökkenéssel számolnak a szakemberek. Nálunk is nagyon szomorúak a kilátások - kaptuk a felvilágosítást a jó gabonatermelők között szerepelt szurdokpüspöki termelőszövetkezetben. A rendszerváltás előtti 450-500 hektár őszi búza vetésterülete, a tavalyi piaci értékesítési krízis miatt, valamint a feloldhatatlan pénzügyi gondok következtében az idén 300 hektárra apadt. A tavasz árpából viszont 40 hektárral nagyobb területen került a földbe a mag. A termőföldek itt is nélkülözik a korábban alkalmazott alapos talajmunkát. Nem jutott pénz a szükséges műtrágyára és a növényvédő szerekre. (Folytatás a 3. oldalon) Légügyi lobbi A magyar Országgyűlés képviselői létrehozták a Légügyi Törvényhozást Támogatók Csoportját. A csoport az érdekelt polgári és katonai személyek bevonásával az egységes magyar repülési koncepció kialakítását kívánja támogatni. A referensi rendszerre alapozott parlamenti szintű tevékenységet Horváth Lajos katonai repülési referens és Papp Lehel György polgári repülési referens, országgyűlési képviselők fogják össze. Tevékenységükkel a korszerű, európai szintű magyar Légügyi Törvény létrejöttét kívánják segíteni. (MTI) A magyar—szerb határállomásokon Bizonytalan az átjárás Továbbra is bizonytalan a magyar — szerb határállomások átjárhatósága. Tegnap az embargó hatályba lépése után fél órával, 0 óra 30 perctől két órán keresztül szerb teherautók ismét eltorlaszolták a Röszkével szemközti horgosi átkelőt. Rendőri beavatkozásra éjjel 1/2 3-tól ismét megindult a forgalom. A turisták számára figyelmeztető jel, hogy Röszkénél a szerb hatóságok megtagadták két, Görögországba tartó német turistabusz beléptetését. A nyaralásra indulóknak végül Tompánál sikerült átlépniük a határt. A határőrség ezért azt tanácsolja, hogy a magyar turisták inkább Románián és Bulgárián át utazzanak Görögországba. (MTI) PAL-adáskisérlet magyar és szovjet típusok a PAL-rend- szerű színes adásokat csak fekete-fehérben tudják venni. Erre vonatkozó megbízható statisztikai adat azonban nem áll rendelkezésre, ezért a vállalat, mielőtt átállna a PÁL-rendszerre, 6 alkalommal kísérleti adást sugároz és az erre érkező jelzésekből következtetnek majd a hagyományos típusú televíziók számára. A következő kísérleti adások június 5-én, 6-án, 10-én, 12-én és 13- án lesznek. A vállalat kéri az érintetteket, hogy akik nem tudják a színes adást fogni, csak egyszer jelezzék ezt a kísérlet folyamán. Az adások előtt tudatni fogják a PAL-rendszeru adások kezdetét és végét. Az Alkotmánybíróság már tudja...(?) Válasz öt kérdésre Antall József miniszterelnök indítványát tárgyalta meg tegnap délelőtti zárt ülésen az Alkotmánybíróság. Az ülésen részt vett és kifejtette álláspontját Göncz Árpád köztársasági elnök és a miniszter- elnök, aki öt kérdést tett fel az alkotmánybíróknak a köztársasági elnök jogkörével kapcsolatban. A 45 perces délelőtti ülés után sem Antall József, sem Göncz Árpád nem nyilatkozott a zárt ajtók mögött történtekről. Balsai István igaszságügy-miniszter is mindössze azt erősítette meg, hogy a kulcskérdés: az alkotmánynak megfelelően járt-e el a köztársasági elnök, amikor nem írta alá a rádió elnökének felmentéséről szóló miniszterelnöki előterjesztést. Az Alkotmánybíróság úgy tervezi, hogy közel egyidőben zárja le a miniszterelnöki kérdések és Dörnbach Alajos SZDSZ-es képviselő indítványainak tárgyalását. Az Alkotmánybíróság várhatóan ma is ezzel a témával foglalkozik. Dél-afrikai vendég Salgótarjánban Gyár egyezkedjen gyárral Messziről jött üzletember ismerkedett csütörtökön Salgótarján két nevezetes üzemével, a Salgglas és a Salgógép mindennapi életével. Eric A. Odendaal, a Dél-Afrikai Köztársaság budapesti képviseletének kereskedelmi első titkára látogatott a megyeszékhelyre. Előtte már szerzett tapasztalatokat Miskolcon és Egerben. Salgótarjánban Berente Ti- borné a gazdasági kamara megyei vezetője kalauzolta a vendéget. Odendaal úrnak az volt a véleménye, hogy a távolság ellenére gyümölcsöző kapcsolatokat lehet kialakítani a két ország között. Gyárak tartsanak egymással kereskedelmi kapcsolatokat, kiiktatva a közvetítő cégeket, mert csak így éri meg az áruszállítás. Egyébként a gazdasági kamara a rövid idő ellenére rendezett egy beszélgetést a tarjáni József Attila Művelődési Központban, ahol a konkrét üzleti dolgok kerültek napirendre. Több mint ötven vállalat képviselői jelentek meg a tanácskozáson. A dél-afrikai üzletember főként az üveget gyártó, valamint a bányászattal kapcsolatos gyárak érédeklik, ami érthető, hisz hazájában rengeteg a ki- sebb-nagyobb bánya. A síküveggyárban, a magyar gyártás- technológiával ismerkedett. Az aszálykárok csökkentésére, illetve az aszály miatt az agrárvállalkozókat sújtó gondok enyhítésére a kormány ülésén több intézkedést is hozott — jelentették be tegnap. A kormánydöntés értelmében az agrárvállalkozók öntözővíz-felhasználás esetén mentesülnek a vízdíj megfizetése alól, illetve a vízszolgáltatási dijak 50 százalékát támogatásként igényelhetik. Ugyancsak a mezőgazdasági vállalkozók aszálykárból eredő nehézségeit enyhíti, hogy a gazdálkodók az adóhatóságnál kérhetik a földadó mérséklését, illetve elengedését. A kabinet első olvasatban megtárgyalta a nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési képviseletéről szóló törvénytervezetet. Az előterjesztés szerint a kisebbségek — a pozitív diszkrimináció elve szerint — lényegesen kevesebb szavazattal jutnának parlamenti képviselethez, mint a politikai pártok. Ugyanakkor a választásokon a kisebbségek a pártokhoz hasonlóan országos listát indíthatnának. A kormány a közeli napokban konzultációra hívja össze a kisebbségek képviselőit a törvény- javaslat megvitatására. A kabinetülés külpolitikai vonatkozású napirendjén a kormány beszámolót hallgatott meg az ENSZ Biztonsági Tanácsa által Kis-Jugoszlávia ellen elrendelt szankciók hazai életbe léptetéséről. A külgazdasági tárca megkezdte az embargóból eredően a magyar gazdaságot sújtó károk felmérését annak érdekében, hogy egy későbbi időpontban hazánk kártérítési igénnyel fordulhasson az ENSZ-hez. A kormány döntött arról is, hogy újabb külföldi hitelfelvétellel gyorsítja meg a közúthálózat fejlesztését. Hűségjutalom — szénjárandóság Miért harcol a bányászszakszervezet? A megállapodásról kiadott emlékeztetőt Schalkhammer Antal a bányászszakszervezet sztrájkbizottságának vezetőjeként írta alá, holott eredetileg az érdekképviselet elnöke. — Ezek szerint mégis lesz munkabeszüntetés? — kérdeztük a szakszervezeti vezetőt. — A sztrájk csak a legvégső esetben bevethető eszköz. Amikor munkabeszüntetésről beszélünk, nem szabad figyelmen kívül hagyni a bányászság egészének a képviseletét. Egy-egy kisebb kollektíva követelésének megítélésekor nekünk a döntésnek az egész bányásztársadalmat érintő hatását keü szem előtt tartanunk. — Most például a hűségjutalom kifizetése került előtérbe... Méghozzá a jelenleg érvényes adózási feltételek szerint. Bár egyes bányáknak nagyon súlyosak a likviditási gondjai, bízunk benne, hogy — éppen a kormányzattal folytatott legutóbbi tárgyalások eredményeként is — lesz fedezet a hűség u- talomra. (Folytatás a 2. oldalon) Kárpótlási j egyek: értékemelkedés Emelkedik a kárpótlási jegyek értéke júniustól — közölte az MTI- vel az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal. A kárpótlási jegyek ugyanis kamatoznak, a kamatok pedig emelik az értéküket. A kamat jelenleg 16,5 százalék. A kibocsátásra kerülő kárpótlási jegyek értéke a hónap első napjától számítva 114,3 százalékra nőtt. Eszerint a háromféle címletben a következőképpen alakulnak az értékek: az 1000 forintos címletű jegyek 1143 forintot, az 5000 forintosak 5715 forintot, a 10.000 forintosak 11.430 forintot érnek. Csökkenteni az aszálykárokat líícphKcAOpk __Arc7aoAC lictanO A lakosság köréből beérkezett válaszok kétharmada — együttesen mintegy 130 — értesítette a Magyar Műsorszóró Vállalatot, hogy az első szombat délutáni, PAL-rendszerű adást csak fekete-fehérben tudták fogni. Ez is megerősíti, hogy bár a televíziók többsége mindkét rendszer vételére alkalmas, egyes régi, Hűségjutalom, a januárban elfogadott tizenöt százalékos bérfejlesztés kifizetése, a nyugdíjas bányászok szénjárandóságának fenntartása — három olyan kérdéskör, amelyekről szó volt a kormányzat és az ágazati szakszervezet vezetőinek legutóbbi megbeszélésén.
