Nógrád Megyei Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-25 / 149. szám

1992. június 25., csütörtök SZÉCSÉNY ÉS KÖRNYÉKE HÍKLAP 5 Szüreti számadás Szécsény. A II. Rákóczi Fe­renc mezőgazdasági termelő­szövetkezet szamócásában pár napja befejeződött a szüret. A tizenöt hektárnyi területből tíz volt termő az idén, a fennma­radó rész új telepítésű ültet­vény. Bár a korábbi - főleg az aszályos - időszakban a becslé­sek szerint a vártnál kisebb ter­méshozamra számítottak, a szü­ret utolsó napjaiban már a ter­vezettnek megfelelő mennyi­ségről számolt be a szedést fi­gyelemmel kísérő illetékes. A négy vagon termés egy ré­szét a tagok és az alkalmi mun­kások szedték le, illetve a „szedd-vidd’akcióban értékesí­tették. Az ízletes, koranyári gyümölcsből azonban jutott a drégelypalánki, a nagyrédei, va­lamint a homokterenyei feldol­gozóba is. (m.j.) A szedés utolsó napjaiban az esősre fordult időjárás hátráltatta a munkát, de ez a vevőket különösebben nem zavarta Parlagon maradt szántóföldek Most üres a határ A földeken alig néhány heben dolgoznak munka­gépek. Látunk egyet Nagy- lóc határában, aztán Nóg- rádmegyer mellett is álldo­gál egy traktor az út szélén - más semmi. Pedig még azt sem lehet mondani, hogy nincsenek megmű­velve a táblák, legalábbis azok, amelyeket az útról látni lehet. Többnyire nincs pénz műtrágyára, növényvédőszerre, ezért üres a határ. Tulajdon­képpen jó, hogy környeze­tünket nem szennyezik kemikáliák, de ez is sem­miség ahhoz a tényhez ké­pest, amiről vadász isme­rősömtől értesülök: idén több lesz a fácán a parla­gon maradt termőföldek és a vegyszerezés elmaradása miatt. Kérdés, hogy a va- dászidényt mennyi éli túl? Az alelnököt, Szőke Károlyt is várják Új vasas alapszervezet indul a régi romjain Szécsény. A nyilvántartott munkanélküliek számát te­kintve a város és vonzáskörzete ma is listavezető. Részben e ne­gatív rekord ellensúlyozására, a kedvező elmozdulásra töreked­nek mindazok, akik a szervezett érdekvédelmi munkát szeretnék megvalósítani a településen. Köztudott, hogy a volt BRG Rekordtech Rt. felszámolásá- nak-átalakulásának idején, an­nak következményeként sokan kerültek utcára. Ezzel együtt „gazdátlanul” maradt párszáz, tagságához ra­gaszkodó vasas, akiknek igénye találkozott a központ szándéká­val. így ismét lesz érdekvé­delmi szervezet a településen. Az elképzelések realizálá­sára, valamint az elvárások egyeztetésére június 29-én 16 órakor a városi művelődési és ifjúsági centrumban kerül sor. Itt alakítják meg a területi szak- szervezeti alapszervezetet. A munkavállalók szemszögéből mérföldkőnek tekinthető ese­ményre várják a mintegy 130 munkanélküli és a 170 nyugdí­jas tagot. Az ülés meghívottja Szőke Károly, a vasas szövetség alelnöke, és Kadlól Sándor, a vasas szövetség megyei titkára. A résztvevők a szervezéssel kapcsolatos teendők tisztázásán kívül az érdekvédelem időszerű problémáiról, az őszi választá­sokról is szót váltanak. Az előzetes értesülések sze­rint folynak az előkészületek a BRG „utódüzemében,” vala­mint más szécsényi cégnél is új alapszervezetek létrehozására. M.J. A műanyagüzem negyven helybelinek ad munkát Fotó: R. T. A forma változik, a profil marad Az ország mezőgazdasága meglehetősen nehéz helyzetben van, ez többé kevésbé közis­mert. A szécsényi II. Rákóczi Ferenc termelőszövetkezet azonban eddig elkerülte a cső­döt, és ez jó gazdálkodása mel­lett bizonyára sikeresen mű­ködő melléküzemágainak is kö­szönhető. Bizony, ma már ritka a stabil pont az agrárüzemek gazdálko­dásában. A nógrádszakáli mű­anyagüzem azonban a szeren­csés vállalkozások közé tarto­zik. Erről győződhettünk meg az ' üzem vezetőjével, Hofher Lászlóval folytatott beszélgeté­sünk során is.- Hány embernek ad munkát a műanyagüzem?- Összesen 40-en vagyunk. Három műszakban dolgozunk, és egyszerre öt-hat munkás te­vékenykedik itt.- Mit gyártanak?- Villanyszerelési alkatré­szeket, különféle dobozokat, tömbszelencéket készítünk. Népszerű termékünk'a víztiszta és a színes műanyagpohár. Eze­ken kívül előállítunk különféle csomagoló eszközöket is, de a fő profilunk a fél kilogrammos zsírosedény. A kőolajipar ebben exportálja külföldre termékeit. Óriási az igény iránta.- Van munkájuk?- A féléves tervet teljesíteni fogjuk, és a második félévre is le van már kötve kétmillió fo­rint értékű árú. Reméljük, hogy szépen, folyamatosan érkeznek továbbra is a megrendelések.- Milyen jövedelemmel di­csekedhetnek az alkalmazottak?- Sajnos nem tudunk különö­sebben jól fizetni, az átlagos bér 9—11 ezer forint között van. Viszont azt is számításba kell venni, hogy itt helybeliek dol­goznak, akik így útiköltséget és időt takaríthatnak meg.- Tervezik-e új termékek be­vezetését?-A kapacitásunkat lekötik a jelenlegi megrendelések. In­kább még szűkült is a terméke­ink köre. Műanyag poharakat is gyártottunk régebben, de ezzel leálltunk.-Pillanatnyilag a szécsényi téesz tulajdonában van az üzem. A szövetkezeti átalakulás ho­gyan érinti önöket?- A negyedik negyedévtől szeretnénk kft.-vé átalakulni. A megrendelések és a jövőnk biz­tosítottnak tűnik. Faragó Z. Épülő utak # Nagylóc. Az Ifjúság út építé­sét kezdték meg a napokban a községben. A kivitelezők - a vizslási Via et Vita Útépítő Rt. balassagyarmati részlege - eb­ben az évben azonban csak a munkálatok egy részét tudják elvégezni, mivel az önkor­mányzatnak jelenleg erre a be­ruházásra, valamint egy kisebb volumenű, hasonlóra összesen egymillió forintja van. Névváltozás • Rimóc. A közelmúltban megtartott ülésén két utca nevé­nek megváltoztatásáról hozott döntést a helyi önkormányzat képviselő-testülete. Ennek ér­telmében a Mező Imre út Hu­nyadi János, a Lenin út pedig István király nevét vette fel. A változás mintegy kétszázötven helybelit érint. A megye szinte valamennyi településén, így Litkén is súlyos gond a munkanélküliség. A segélyezés köréből kikerülők támoga­tására a helyi önkormányzat közmunkákat szervezett. Ezzel tíz állástalannak tudnak ideiglenes állást biztosítani. Fotó: Rigó Legsürgősebb a telefon A lakosokra bízták a rangsorolást Rimóc. A helyi önkormányzat a te­lepülés távlati fej­lesztésével kapcso­latos elképzelése­ket, a megvalósítás lehetőségeit a legil­letékesebbekkel, a lakosokkal már ko­rábban ismertette. Mielőtt azonban bármelyik tervet is előnyben részesí­tette volna, a hely­beliek igényéről tá­jékozódott. A szon­dázáshoz szükséges felmérő lapokat ki-ki személyesen kézhez kapta, s azon egyebek közt jelezhette, milyen fejlesztési munkát tart a legsürgősebb­nek. Az összegzés szerint a telefonhá­lózat kiépítése ke­rült a rangsor élére. A második helyet foglalta el a gáz­program. Sokan hi­ányolták a gyógy­szertárat, a fogor­vosi rendelőt: ezek a 3-4. negyedik „he­lyezést” érték el. Százéves az idén „1891. május havában mivel a templom romos állapotban volt, öt hét alatt lerombolták. A bontás során az úgynevezett Egyházhegy magasságából egy ölnyit lefaragtak, hogy na­gyobb térhez jussanak, ahol a következő évben az új temp­lomot felépítik. A földmunkák során több sírra bukkantak, ez a terület ugyanis az évszázadok során mindig temető volt. A feltárt sírokban ékszereket, süveget, gyűrűket, keresztet, érmeket, ezüst tűket, üveggyöngyöket, szablyát, sarkantyút is találtak. Az új templom oltárait, a szószékét tiroli meste­rek faragták, egy ezüst ereklyetartóban pedig Krisztus ke­resztjéből két szálkát őriznek itt, amit csak nagypénteken tesznek ki a szentsírhoz - olvasható a karancssági Vidéki Tibor a község nevezetességeit számba vevő munkájában. Akár száz esztendeje, most is olyan nagy a sürgés forgás az 1891-92-ben épült templom körül. Pár hete folyik a külső és belső felújítás, a mesterek munkáját a lakosok segítik. A múlt év végén erre a célra létrehozott alapítvány tőkéje szé­pen gyarapodott, így az adományokból megmentik a romos állapotú, műemlék jellegű épületet. Megkönnyítik a törlesztést Kamatadósoknak Ságújfalu. Az önkormányzat képviselő-testülete az elmúlt hónapban az első lakáshoz jutó fiatalok kamatmentes támoga­tásának formájáról döntött. A testület a napokban hozott újabb rendeletével ismét a helybeli építkezők helyzetét kívánja ja­vítani, számukra kínál kedvező lehetőséget. Eszerint azok a fiatal háza­sok, akik már felépítették laká­sukat, de a pénzintézetektől fel­vett kölcsönöket megemelt ka­mattal, kamatadóval kell vissza­fizetniük, önkormányzati támo­gatásban részesülhetnek. Természetesen ennek feltéte­leit is meghatározták, így pél­dául az igénylők egy főre jutó havi nettó jövedelme nem ha­ladhatja meg a nyolcezer forin­tot. De ezzel kapcsolatosan az egyéb tudnivalókról is szüksé­ges tájékozódniuk az érdeklő­dőknek, akik a bővebb felvilá­gosítást a polgármesteri hiva­talban kérhetnek. A dél-szaudi virágoktól Betlehemig Még négy lépcsőfok. Há­rom, kettő __és végül az uto lsó. A fényben úszó galéri­ába lépünk, amely megnyílik, mint egy perspektivikus tér. A szó elakad, hiszen felesleges: itt az ecsetvonások beszélnek. Különös adomány: a bíbor színektől feszülő életképek, a finoman mellérendelt alakok a nem műértőnek (s talán más­nak is) megengedik a rácso- dálkozást. A „madonna” öltö­zékének bő redői között is sze­lídség bujkál. Betlehem nap­pala aranysárga. Aprólékosan kidolgozott részletek, a titokzatos keleti tá­jak, népszokások megkapó vi­lága. A távolodó férfi mintha a szülőföldjétől való búcsúzást szimbolizálná, a melegbama házak, az áttetsző felhők ölelé­sében. Magával ragadó az a más­ság, amit az alkotó, dr. Hassan Mutlaq Hussein „hozott” a szécsényi művelődési és ifjú­sági centrum csarnokába. A negyvennyolc éves férfi - kiál­lításának címét idézve - „Kelet felől jött”, arab származású. Az öbölháború vihara elől Magyarországon keresett me­nedéket. A kairói képzőművé­szeti főiskola után, a riyadi ta­nárképzőbe került, ahol festé­szetet tanított, később tanszék- vezető tanár lett. Riyadban - az arab folklórból merítve - négy nagysikerű kiállítást ren­dezett, ezután Ammanban, majd Abhaiban is bemutatko­zott. 1975-ben az ELTÉ-n meg­szerezte művészettörténészi doktorátusát. Hazájában és külföldön - köztük a rétsági művelődési központban — számos önálló tárlaton talál­kozhattak műveivel. 1981-ben jelent meg a dél-saudi vadvi­rágokról vízfestékkel készített gyűjteménye. Budapest szorító lüktetése nemrégiben újabb helyváltoz­tatásra ösztönözte. A meg­nyugtató csendet, Diósjenőt választotta. Itt él jelenleg csa­ládjával a művész, akinek al­kotásait (melyek megvásárol­hatók) július 15-éig tekinthetik meg a szécsényiek művelődési centrumban. Mihalik Az alkotó a műveit bemutató galériában Kép: Rigó T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom