Nógrád Megyei Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-25 / 149. szám

BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA 1992. JÚNIUS 25. CSÜTÖRTÖK III. ÉVFOLYAM 149. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT Felveszünk a árusítására vállalkozó fiatalokat. Jelentkezni lehet a sajtóházban. Salgótarján, Erzsébet tér 6. (II. em. 6. szoba) <«g> Módosulóban a kormányprogram Jelentősen módosul a kormány ez évi gazdasági programja. Ennek alapján a kormány szükségesnek tartja az évi költségvetés módosítását, s erről már benyújtotta tervezetét a Parlamentnek. A módosí­tás leglényegesebb része, hogy a hiány a tervezett 70 milliárd forinttal szemben végül is valamivel meg fogja haladni a 178 milliárd forintot, tehát az eredetinek többszöröse lesz. Ennek finanszírozásá­ra a kormány a Parlament felhatalmazását kéri, hogy a pénzpiacról újabb forrásokat gyűjtsön. Az eredetileg tervezett 70 milliárd forinttal szemben 140 milliárd forint értékű állampapírt kívánnak for­galomba hozni. Esélyteremtés, faluműhelyekkel Faluműhely-hálózat kialakításához fogott hozzá a bátonyterenyei Esélyteremtés Alapít­vány elsősorban a csalá­di támasz nélkül felnőtt fiatalok, a munkanélkü­liek és a magukra ma­radt nyugdíjasok életki­látásainak javítására. Az alapítványt a Jóléti Szolgálatok Országos Hálózata részeként 14 alapító, köztük önkor­mányzatok, iskolák, pénzintézetek és gazda­sági vállalkozások hozták létre a Phare Alaptól pá­lyázattal elnyert támoga­tással, valamint az alapí­tók apportjával. A falu­műhelyekben a munkae­rőpiac perifériájára szo­rultak nemcsak piacké­pesnek ígérkező termé­keket állítanak majd elő, hanem esetenként lehe­tőségük nyílik a munká­hoz kapcsolódó szakma megtanulására is. Új 100 forintos bankjegy A Magyar Nemzeti Bank júli­us elsején kezdi meg a Magyar Köztársaság címerével ellátott 100 forintos címletű bankjegyek forgalomba hozatalát. A bankje­gyek 1992. január 15-i keltezé­sűek. A korábbi címerrel kibo­csátott papírpénzek továbbra is forgalomban maradnak. A ren­delkezés a Magyar Közlöny 1992/64. számában jelent meg Szépségszalon, bowling-pálya, francia pékség Amerikai nagybácsi Nincsenek irigylésre méltó helyzetben a Salgótarjáni Öblösüveggyárban dolgozó üvegfúvók. A nyári kánikulában a kemencék mellett a hőmérséklet meghaladja a hetven fokot, így az emberi szer­vezetet is próbára tevő melegben készítik a termékeket.- Fotó: Rigó Tibor ­Tolmácson? Milliomosok akarják megvetni a lábukat Tolmácson. Az Er­dőkémia helyi vegyigyára, és a Gránit Gépgyár közvetlen szom­szédságában olyan pihenő és szabadidő központ létesítését ter­vezik, ami eddig igencsak ritka kis hazánkban. A dolog különle­gességét csak fokozza, hogy mindezt a nálunk még csak a szár­nyait bontogató kastély-turizmussal egybekötve oldanák meg. Környezetvédelmi ki tüntetés Első fokozatú kitüntetésben részesítette a Haldex Lengyel- Magyar Bányászati Részvény- társaságot a lengyel környezetvé­delmi, erdőgazdasági és ásványi készletek minisztere. Lengyelor­szágban évenként értékelik a környezetvédelmi munkát, s ez­úttal a 39 pályázó közül a Haldex kapta meg a jelentős pénzjuta­lommal is járó első dijat. A környezetvédelmi kitünte­téssel a Haldex több évtizedes munkáját ismerte el a lengyel mi­nisztérium. Harminchárom év­vel ezelőtt kezdték meg a Tata­bányai Szénbányák szakemberei által kidolgozott Haldex-eljárás- sal a meddőhányók hasznosítá­sát Katowice határában. Azóta 110 millió tonna meddőt dolgoz­tak fel, s ezáltal 10 millió tonna kitűnő minőségű szénhez jutot­tak. Nem fizettek A rendőrség eljárást indított H. Ferenc 39 éves és Á. Ferenc 40 éves, jánosházai vállalkozók ellen, mert múlt év augusztusától folyamatosan több mint 6 millió forint értékű árut vásároltak a Lignimpex Külkereskedelmi Vállalattól, valamint Győrben a Tér és Forma Rt.-től, de az áru ellenértékét nem fizették ki. Véres leszámolásba torkollott a szomszédok viszálya Ózdon, kedden késő délután. Egy halott és egy életveszélye­sen sérült asszony maradt a ve­szekedés helyszínén. A 66 éves ózdi nyugdíjas K. A. évek óta haragban volt két szom­szédasszonyával, a 31 éves L. Zs.-né háztartásbeli, és Cs. J.-né Egy tolmácsi falugyűlés után úgy beszélnek a Szécsi házas­párról a helyiek, mint az ameri­kai nagybácsiról szoktak. Tőlük remélik jelenük és jövőjük fel­virágzását. Mások kételkedve csóválják a fejüket, s vannak olyanok is, akik spekulációnak tartják az egészet. Nos, mi az, ami felbolygatta ennek az állóvíz hangulatú vi­déknek a légkörét? Ki ezek a Szécsiék, s egyáltalán mit akar­nak Tolmácson? Első alkalommal nem sike­rült találkoznunk, csupán a kas­tély melletti iskola pedagógusa­ival beszéltünk.- Igaz, hogy az iskolát is le­bontják a fejük fölül? - kérdez­tem őket.- Való igaz - válaszol közü­lük Németh Csaba tanító. - Ad­dig azonban innen nem tudunk kiköltözni, amíg meg nem épí­61 éves foglalkozás nélküli ózdi lakosokkal. A szomszédok rossz viszonyát tetézte a lakásukhoz tartozó kö­zös udvar. A haragosok keddi perleke­dése súlyos tragédiával végző­dött. K. A. a veszekedés hevében baltát ragadott, és azzal rontott a tik az új iskolát. Azt ígérték, hogy szeptemberre meg lesz. A következő alkalommal si­került beszélgetnünk. Szécsi Tamás, halkszavú, intellektuális ember. A nyíltsága, közléskész­sége meglepő. Egyáltalán nem kelti a spekuláns ember képze­tét. Kissé más, erőteljesebb or- gánumú, határozottabbnak tűnő Szécsiné Medgyes Agnes, a fel­eség. Ők ketten az Apsertourist idegenforgalmi, kereskedelmi és szolgáltató kft. vezetői.- Hogyan kerültek erre a vi­dékre, s tulajdonképpen mit akarnak itt csinálni?- Másfél éve gondoltunk rá először, hogy valahol az or­szágban helyreállítunk egy ro­mos kastélyt, s kialakítunk egy idegenforgalmi centrumot - vá­laszolja Szécsi Tamás. (Folytatás a S. oldalon) két asszonyra. L. Zs.-né súlyos sérülései miatt a helyszínen éle­tét vesztette, míg Cs. J.-nét élet- veszélyes állapotban szállították kórházba. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság őrizetbe vétel mellett nyomozást rendelt el több emberen elköve­tett emberölés kísérlete miatt K. A. ellen. Gazdasági hangsúlyváltást szorgalmaz Csépe Béla a KDNP frakcióvezetője A Kereszténydemokrata Nép­párt parlamenti frakciója szerda reggeli ülésén Csépe Bélát vá­lasztotta meg vezetőjének. Csépe Bélára 12-en adták voksukat, a másik jelölt, Rótt Nándor, hét tá­mogató szavazatot kapott. Mint ismeretes, a vezetőválasztásra azért került sor, mert a képvise­lőcsoport eddigi első emberét, Füzessy Tibort kinevezték a pol­Í 'ári titkosszolgálatokat felügye- ő tárca nélküu miniszterré. A képviselőcsoport új vezető­je az MTI munkatársának a vá­lasztást követően elmondta, hogy a frakció jövőbeni munká­jában különleges szerepet szán a gazdasági kérdéseknek. Meg­erősítette: apárt — április végen tartott első kongresszusának szellemében — a gazdasági vál­lalkozások, a reálszféra érdeké­ben gazdasági hangsúlyváltást szorgalmaz. A törvényhozói munkában is ennek dominanciá­jára törekszenek. A frakció visz- szafogott hangnemében Csépe Béla nem tervez változtatást, ve­zetése alatt a kereszténydemok­rata képviselők nem kívánnak a továbbiakban sem részt venni olyan politikai csatározásokban, amelyekben nem szükséges. A KDNP a politikai stabilitás híve — erősítette meg Csépe Béla, en­nek érdekében készek kompro­misszumokra is, ám elveiket nem szeretnék feladni. A frakciónak az új vezető a jövőben határozot­tabb arculatot kíván adni, a koa­líción belül pedig alaposabb egyeztetésre törekszenek eztán a kereszténydemokraták. Csépe Béla szólt arról is, hogy a frakció munkáját a törvényjavaslatok alaposabb szakértői előkészíté­sével próbálják majd hatéko­nyabba tenni. Baltás gyilkos Véres leszámolás Ózdon Nem a szakszervezetek feladata Kedvezményes üdülés, új rendszerben Az Országgyűlés kedden, az esti órákban törvényt alkotott a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány javára felajánlott vagyonról. Az új törvénnyel létrejöhet a kedvezményes üdültetés új rendszere. A korábbi évtizedek­ben ezt a feladatot a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa látta el, amely ehhez jelentős ál­lami vagyon felett rendelkezett. Az üdülőva­gyon hatékony működtetése a régi módon már nem volt biztosítható, ezért az Érdeke­gyeztető Tanácsban kialakult széles körű konszenzus alapján elhatározták, hogy a ko­rábbi Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóság kezelésében lévő üdülővagyont az újonnan létrehozandó Magyar Nemzeti Üdülési Ala­pítvány „örökli meg”. Ennek érdekében a most megalkotott törvény az érintett vagyon­részt kivonja a szakszervezeti vagyon védel­méről, illetve a társadalmi szervezetek keze­lői jogának megszüntetéséről szóló törvé­nyek hatálya alól. A törvény rendelkezik ar­ról is, hogy az alapítvány javára felajánlott in­gatlanok átadásáról a kormány határoz. Az új jogszabály a kihirdetést követő 90. napon lép hatályba. Konfliktusok gyűrűjében Mégiscsak vidám lesz a vásár?- A tarjáni Vidám vásárt mindenképpen megrendezzük - jelentette ki Kakuk József. Vagyis a léte nem kérdéses. Pontosan: nem ez volt kérdéses!- A rendezvény létének felté­tele a pénzügyi háttér megte­remtése - mondta Horváth Pé­ter, az egyik szervező -, hiszen csak az anyagi forrásokat is­merve tudjuk a tervezett prog­ramjainkat realizálni. Ezért okozhatott problémát, hogy az Egészséges Salgótarjá­nért alapítvány Vidám vásár szervező bizottságának az ösz- szejövetelein - egyetlen kivétel­lel -nem vett részt a hivatal képviseletében senki. A tegnap megtartott ülésen azonban - ahol a legfőbb téma a végleges kulturális program megbeszélése lett volna -, a polgármesteri hivatal képvisele­tében megjelent Farkas Sza­bolcs. Tájékoztatta az egybe­gyűlteket, hogy az önkormány­zat felajánlott százötvenezer fo­rintot az alapítvány javára.- A város azonban ennél töb­bet ad, hiszen például az egyes területek bérleti díját elérhető összegben állapították meg. Azt is érdemes végiggondolni, mi­lyen egyéb kedvezményekkel járul még a rendezvényhez. Éles vita bontakozott ki akö­rül, hogy az alapítvány elfo­gadja-e az önkormányzat ado­mányát. A rossz nyelvek szerint személyes ellentétek húzódnak a kialakult probléma mögött. Tóth Csaba, a város művelő­dési központjának igazgatója - aki egyébként nem elsősorban hivatalos minőségében, hanem mint kulturális vonalon jártas szakember vett részt a megbe­szélésen - véleménye szerint a sajtó is ártott az ügynek. A konfliktusok talán mégis jó fordulatot vesznek, hiszen Ka­kuk József az alapítvány nevé­ben kijelentette: elfogadják a város támogatását, ha azt nem kötik semmi egyéb feltételhez. Hogyan váltható földre a kárpótlási jegy? Az Országgyűlés tegnap este törvényt alkotott a kárpótlási je­gyek termőföldtulajdon meg­szerzésére történő felhasználásá­ról. Mint ismeretes, a Parlament már három kárpótlási törvényt is alkotott, amelyek azt is lehetővé teszik, hogy a kárpótlásra jogo­sultak igényük kielégítésére ter­mőföld tulajdonát is megszerez­zék. A most megalkotott törvény azokat a szabályokat tartalmaz­za, amelyek révén felgyorsulhat a kárpótlási jegyek termőföldre váltása. A törvény értelmében a kár­pótlásra jogosultaknak adott ha­táridőn belül be kell jelenteniük földszerzési igényüket a föld fek­vése szerint illetékes helyi önkor­mányzatnál. (A határidőhöz kö­tött bejelentési kötelezettség azt szolgálja, hogy mielőbb tisztá­zódjanak a mezőgazdaság tulaj­doni viszonyai, ami fontos záloga a termelés zavartalanságának.) A kárpótlás iránti kérelmet az il­letékes megyei kárrendezési hi­vatal soron kívül, de legkésőbb 60 napon belül elbírálja. A törvény rendelkezik arról is, hogy a zökkenőmentes rendezés érdekében a helyi önkormányza­tok legkésőbb augusztus 31-ig kötelesek földrendező bizottsá­gokat felállítani, az igénybeje­lentők bevonásával. E testületek felmérik, egyeztetik és összesítik az igényeket, és javaslatot tesznek a hivatalnak a földárverések üte­mezésére, illetve a földek kijelö­lésére. A „békés” lebonyolítást elő­segítő fontos rendelkezés, hogy az árverés vezetője az árverés megkezdése előtt egyezség létre­hozását köteles megkísérelni a résztvevők között. (Az egyezke­désnél aranykoronánként 1000 forintot kell alapul venni.) Ha az egyezség létrejött, úgy kell eljár­ni, mintha a földrészlet árverésen kelt volna el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom