Nógrád Megyei Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-04 / 131. szám
Katonai lépésekre is gondolnak Rendkívüli intézkedéseket tart szükségesnek a jugoszláviai válság miatt a Nyugat-európai Unió parlamenti közgyűlése. A közgyűlés párizsi ülésszakán elfogadott határozat egyelőre csak az embargó megtartásának felügyeletét sürgeti, de utal arra is: amennyiben ez nem vezet eredményre, „más intézkedések is szükségessé válhatnak”. Az ülésszakon felszólaló parlamenti képviselők, a kilenc EK-tagál- lam küldöttei nem csináltak titkot abból, hogy katonai lépésekre is gondolnak, de elismerték, hogy az unió jelenleg nem képes ilyen feladat ellátására. Mexikói reagálás A mexikói kormány kedden azonnali hatállyal visszahívta belgrádi nagykövetét, és minimálisra csökkentette a szerb fővárosban lévő diplomáciai képviseletének létszámát. A mexikói külügyminisztérium közleménye szerint a döntést a volt Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság különböző területein kialakult helyzet súlyosbodása, s az ennek nyomán elharapózott erőszak és bizonytalanság miatt, valamint a nemzetközi közösség megállapodásainak szellemében hozták meg. Mexikót most csupán egy ideiglenes ügyvivő és egy követségi titkár képviseli Belgrádban. Megtervezett tűz Hatalmas tűz pusztította el kedden az Amerikai Államok Szervezete (AÁSZ), valamint az AP és az IPS hírügynökség irodáit a salvadori főváros központjában. Az anyagi kár óriási: a teljesen leégett irodákban nagy értékű számítógépek, fotó- és vi- deoberendezések voltak, és megsemmisült az évek során az országról összegyűjtött archívum is. Az EFE hírügynökség szerint a tűz oka egyelőre ismeretlen, de szemtanúk jól megtervezett és előkészített akcióra gyanakodnak. A rendőrség és a biztonsági szervek vizsgálatot indítottak. Tito-laktanya: A szerbeknek nem sürgős Szerdára virradóra is folytatódtak a harcok Szarajevóban, ahol reggel nyolckor kellett volna megkezdődnie a Tito-lakta- nya kiürítésének. Erről Zivota Panic tábornok kötött megállapodást a boszniai köztársasági erőkkel, de félő, hogy a helyi szerb erők ismét gátolni fogják a katonák kivonulását, amint az a múlt héten, egy másik laktanya kiürítésénél történt. A szerb erők kedd este lehetetlenné tették azt is, hogy bejusson a városközpontba Cedric Thornberry, az ENSZ polgári megbízottainak vezetője. A kijelölt útvonal közelében megtámadták az ENSZ segélyszállító autóit, s a tűzharc miatt Thornberry csak a Lukavice laktanyáig jutott el. Thornberry minden valószínűség szerint nemcsak a szarajevói repülőtér blokádjának feloldásáról szeretne tárgyalni, amint az a kiadott közleményben áll. Nyilvánvaló, hogy feladatai köze tartozik a muzulmán és horvát vezetéssel való konzultáció a tűzszünet tiszteletben tartásáról. Thornberry útjával egy- időben hozták nyilvánosságra Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár jelentését arról, hogy Boszniában a horvát erők is felelősek a harcok folytatódásáért, s hogy Szerbia mar nem ellenőrzi a helyi szerb milíciákat. (MTI) A dánok elutasítják... A dán lakosság többsége elutasította az Európai Közösség megreformálásáról, az Európai Unió megteremtéséről szóló ma- astrichti szerződést. Az eredmény szoros versenyben született: a keddi népszavazáson a szavazók 50,7 százaléka voksolt a nemre, míg az igen 49,3 százalékot kapott. A részvételi arány igen magas, 82,9 százalékos volt. A népszavazás kimenetele nagyon kínos helyzetbe hozza az Európai Közösséget: a maast- richti szerződés hatályba lépéséhez ugyanis előbb mind a tizenkét EK-országban ratifikálni kellett volna ezt a megállapodást, amit ezek után Koppenhága nyilván nem tehet meg. Poul Schlüter dán miniszterelnök az első részeredmények nyilvánosságra hozatala után nyilatkozott a televízióban: a dánoknak joguk volt így szavazni — mondta —, ám Dánia így elveszti befolyását Európában. Csatlakozott hozzá Uffe Ellemann-Jenssen külügyminiszter is, aki szerint most „nagyon nehéz idők jönnek Dániára”. Környezetvédők a „csúcson” Riói konferencia Európai idő szerint tegnap délután megnyílt a világ legnagyobb környezetvédelmi konferenciája a brazíliai Rio de Janeiróban — jelentette a Reuter. Az ülést Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár kalapácsütése nyitotta meg. A 12 napos csúcstalálkozó témák széles sorát hivatott megtárgyalni, a szegénységtől a környezetszennyezésig, illetve a mezőgazdaság kérdéseitől az atmoszféra problémáiig. A holland királynő fiatalabb húga Áttért a katolikus hitre Beatrix holland királynő fiatalabb húga, Christina hercegnő áttért a katolikus hitre — közölte kedden a királyi palota sajtószolgálata Hágában. Az egyházi szertartást húsvéthétfőn végezte Willebrands bíboros. A hagyományosan a holland református egyházhoz tartozó királyi családban Christina a második hercegnő, aki áttért a katolikus hitre. 1964-ben kisebb botrányt kavart Iréné hercegnő bejelentése, hogy a parlament megkérdezése nélkül megy férjhez Charles Hughes bourbon-pár- mai herceghez. A házasságkötés 1964. április 29-én megtörtént. Az Oranje-i-ház szabályai szerint ki vannak zárva a trónöröklés rendjéből azok, valamint leszármazottaik, akik (nők vagy férfiak), bár lenne trónigényük, a parlament jóváhagyása nélkül kötnek házasságot. Christina hercegnő katolizálá- sa mit sem változtat a trónöröklés rendjén, lévén, hogy ő sem kérte ki a parlament véleményét, mielőtt 1975. június 28-án házasságot kötött volna a kubai Jorge Guillermóval, s ezzel kizárta önmagát a trónöröklésből. Guillermo katolikus, akárcsak a házaspár három gyermeke. (MTI) Életbe lépett szankciók (Folytatás az 1■ oldalról) Tilalom alá veszi Magyarország a Kis-Jugoszláviába irányuló, illetve onnan származó tranzitszállítmányokat is. A Szerbia és Montenegro felé már úton lévő áruk esetében azonban türelmi időt hagyott a magyar kormány. A korlátozások június 6-án, szombaton nulla órától lépnek életbe. (A tranzit embargó vonatkozik az Ukrajnából Magyarországon át Szerbiába irányuló földgázszállításokra is. Ebből a szempontból kedvező, hogy Ukrajna is csatlakozott az ENSZ-embargóhoz, és jelezte a gázszállítások felfüggesztését.) Tilalom alá esnek a pénzátutalások is. A szükséges lépésekről, technikai jellegű intézkedésekről napokon belül határoznak. Ugyanakkor a szerbiai, illetve montenegrói illetőségű természetes személyek Magyarországon elhelyezett bankszámláit emberiességi megfontolások alapján nem fagyasztják be; átutalásokat azonban számukra sem teljesítenek. Az ENSZ-embargó nem vonatkozik az egészségügyi és élelmiszer-szállítmányokra. Ezzel együtt a magyar kormány ezek kivitelét is figyelemmel kíséri, és ügyel arra, hogy stratégiai meny- nyiségű, illetve jellegű szállítmányok ne kerüljenek a Kis-Jugoszláviába. A kiszámíthatatlan szerb reakcióktól tartva megerősítik a határőrséget és a határ menti rendőrséget is, bár egyelőre nincs semmi jele annak, hogy Kis-Jugoszlávia valamiféle agresszív cselekedetre készülne. Egyelőre arról sem érkeztek jelentések, hogy a vajdasági magyarság ellen megnövekedett volna a feszültség a szankciók miatt. A Belügyminisztérium felkészült a Magyarországon átvezető utas tranzitforgalom esetleges torlódására is. A többi között megbeszélések folynak Romániával a határátkelés meggyorsításáról. Emellett előkészületeket tettek arra is, hogy a magyar utakon esetleg összeálló forgalmi dugókat feloldják. Szükség esetén ideiglenes parkolókat és az elakadt utasokat ellátó ellenőrző pontokat is felállítanak. A tárca felkészült az esetleges „tömeges népmozgásokra” is. Ha ilyesmi bekövetkezne, a honvédség segítségét is igénybe vennék a menekülők elhelyezésére. Martonyi János elmondta azt is, hogy Magyarország az Öbölháborúban tanúsított önmérsékletével ellentétben ez alkalommal fel kívánja vetni kártérítési igényét is. Arra ugyan nincs jogalap, hogy a magyar vállalkozók a magyar állammal szemben érvényesítsék kártérítési követeléseiket, de a kormány összeállítja a pontos kárlistát, és annak nemzetközi jogi érvényesítésére törekszik majd. Magyarország egyébként különleges megértést vár a nemzetközi közösségtől a speciális magyar igények iránt. (Ilyen különleges kötelezettsége Magyarországnak például a menekültek befogadása.) Ami a károkat illeti. Berényi Lajos, a Külgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára elmondta: a magyar — szerb áruforgalom értéke tavaly 250 millió dollár volt, 170 milliós magyar kivitel mellett. Az idén, az első négy hónapban a forgalom 92 millió dollár körül alakult, mintegy 70 milliós magyar export és csaknem 20 milliós import mellett. A blokád miatt kieső exportot igyekeznek más országokba átirányítani. Bányaszerencsétlenség Négy bányász vesztette életét és hét megsebesült abban a szerencsétlenségben, amely keddre virradó éjszaka történt a sosnowieci Po- rabka-Klimontow bányában. 550 méteres mélységben több mint 20 méter hosszan beomlott a tárna fala, maga alá temetve a vájárokat. J r TISZTELT FOGYASZTÓK! i agsk WÉ5) Tájékoztatjuk, hogy a fogyasztóink körében is kedvezőnek talált havonkénti számlázást 1992. júliustól áramszolgáltatási területünkön bevezetjük. Először havi számlát júliusban azok a fogyasztók fizetnek, akik júniusban fizetik a szokásos kéthavi számlát. Először havi számlát augusztusban azok a fogyasztók fizetnek, akik júliusban fizetik a szokásos kéthavi számlát. TOVÁBBI INFORMÁCIÓK! Azok a fogyasztók, akiknél eddig kéthavonta olvastuk le a fogyasztásmérőket és számláztuk a felhasznált villamos energiát (hőtároló kályhával rendelkező háztartások) a közbenső hónapokban egy-egy részszámlát fognak fizetni. A közbenső részszámlák összege minden esetben a megelőző kéthavi számla alapján kerül megállapításra. Azok a fogyasztók, akiknél évente egyszer olvastunk le és egy végszámla készült, az eddigi kéthavonkénti 5 részszámla helyett, havonként, összesen 11 részszámlát fognak fizetni. A részszámlák összege az eddig szokásos részszámlák 50 %-a. All. részszámla után a leolvasott mérőállások alapján végelszámolásra kerül sor. További együttműködésüket kéri tisztelettel: ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI ÁRAMSZOLGÁLTATÓ RT. (4106) r Elterelő csehszlovák manőver Jogi vélemény a vízlépcsőrendszerről kötött szerződés megszűnéséről Az a jogi tanácsadó csoport, amely a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer ügyeivel foglalkozik, elkészítette állásfoglalását az 1977. évi államközi szerződés megszűnéséről. Az elkészült anyagot Király Miklós kormányfőtanácsos bocsátotta a Magyar Távirati Iroda rendelkezésére. A jogi tanácsadó csoport megállapításai a következők: A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság Budapesti nagykövetsége 1992. máius 22-én kelt jegyzekében arról értesítette a magyar felet, hogy az utóbbinak „nincsenek jogi indokai” a szerződés megszüntetésére, ezért a nyilatkozatnak „nem lehetnek joghatásai” az 1977. évi szerződés érvényességére. Más szóval, a csehszlovák fel szerint a szerződés továbbra is érvényben van. Ez az állítás nyilvánvalóan azt a célt szolgálja, hogy a Duna elterelése folytatható legyen, hiszen az — mint csehszlovák részről többször megfogalmazták — éppen „a szerződés végrehajtása érdekében történik”. A jogi helyzet ezzel szemben a következő: 1. A „szerződések betartan- dók” általános jogelvéből nem következik, hogy azok a kétoldalú szerződések, amelyek esetében az egyik félnek komoly oka van ugyan a szerződés megszüntetésere, a másik fél azonban ezt kétségbe vonja, örök érvényűek maradnának. Ez ugyanis ellenkezne a történelmi tapasztalatokkal, az általános nemzetközi jog normáival és az elemi logika szabályaival. 2. Kétségtelen tény, hogy a szerződéseket nem lehet minden további nélkül egyoldalúan megszüntetni, ehhez az általános nemzetközi jog az alábbi fontosabb feltételek teljesítését úja alá: a) Amennyiben az egyik félnek komoly aggályai vannak a szerződéssel szemben, és meg kívánja azt szüntetni, a másik felet tájékoztatnia kell a felmerült problémákról és a megszüntetés szándékáról. b) Amennyiben a másik fél az aggályokat nem tartja megalapozottaknak, s a szerződést érvényben kívánja tartani, a feleknek az így keletkezett jogvivát az ENSZ alapokmányában előírt békés úton kell megoldaniuk, így mindenekelőtt közvetlen tárgyalások, szakértői vizsgálatok, közvetítés, választott vagy állandó bírósági eljárás stb. útján. c) A jogvita békés megoldására az ügy természetétől függően hosszabb vagy rövidebb, de mindenképpen kellő időt kell hagyni. d) A szerződés megszüntetésére irányuló szándékot írásos dokumentumban kell közölni a másik féllel, részletesen kifejtve a megszüntetés indokait. 3. A magyar fél mind a négy feltételt teljesítette. a) Aggályait először 1989- ben, az építkezési munkálatok felfüggesztésekor hozta a csehszlovák fél tudomására. Ekkor közös vizsgálatokat javasolt annak érdekeben, hogy feltárják a vízlépcsőrendszer megépítéséből fakadó ökológiai kockázató- keit b) A felek 1989 óta — mind kormányközi, mind szakértői szinten — számos alkalommal tárgyaltak egymással, a tárgyalások azonban eredménytelenek maradtak. A magyar fel az Országgyűlés felhatalmazása alapján először az 1991. április 21-en tartott kormányközi tárgyaláson tett javaslatot a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésére. Ezt a csehszlovák fél akkor és az azt követő két tárgyaláson elutasította, sőt, a súlyosan jogsértő C-változat megvalósításával fenyegetőzött. A magyar fél elfogadta azt a csehszlovák javaslatot, hogy a két állam az Európai Közösségek szakértőit kérje fel a szakértői vizsgálatokban való közreműködésre. Az EK Bizottsága kész volt harmadik félként reszt venni a vizsgálatokban, de feltételül szabta az ügy kimenetelét eleve eldöntő egyoldalú lépésektől való tartózkodást. Ezt a feltételt a csehszlovák fél szintén elutasította, sőt a Duna elterelésére irányuló tevékenységét fokozott erővel folytatta. c) 1989 és 1992 között három, 1991. április 21. és 1992. május 19. között pedig több mint egy esztendő telt el, tehát a magyar fél kellő időt hagyott a vita közös megegyezéssel történő rendezésére. d) A szóbeli jegyzék és a kormánynyilatkozat 1992. május 19-én történő átadásával a magyar fél eleget tett a formai feltételeknek is. 4. Mindezek alapján megalapozatlan az a csehszlovák állítás, miszerint a szerződés ma is érvényben lenne. Ez egyébként ellentmondana a logika szabályainak is: nem lehet érvényes egy olyan kétoldalú szerződés, amelytől az egyik fél visszalépett. A másik vitathatja a magyar fél elmúlt években tett egyik vagy másik lépésének jogszerűséget — ez minden jogvitában természetes jelenség —, azt azonban semmi esetre sem, hogy a vízlépcsőrendszer létesítéséről 1977-ben kötött szerződés 1992. május 25-én megszűnt. (MTI) Hol fedezte fel Kolumbusz Amerikát? Hol fedezte fel Kolumbusz Amerikát? címmel 7 részes filmsorozat sugárzását kezdi meg a TV2 június 8-tól. A sorozat gyökeresen eltér a jubileumi filmektől, mert csak röviden foglalkozik Kolumbusz útjának körülményeivel. Fő feladatának azt tekinti, hogy bemutassa az elsőként felfedezett Bahama-szige- tet, múltját és mai életét. A nézők egyebek mellett megismerkedhetnek a Prófécia Istenének Egyházával, a kiegyensúlyozottság titkát jelentő étrenddel és a 75 éves Cápa Ladyvel, aki az elmúlt 20 évben 2300 cápát ejtett el. A riportsorozat végén a készítők választ adnak a címben feltett kérdésre is. Eugene Lyon professzor, a film tudományos szakértője úgy véli: Kolumbusz San Salvador partjainál fedezte fel Amerikát.
