Nógrád Megyei Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-19 / 144. szám

1992. június 19., péntek BÁTONYTERENYE ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Madarak és fák napja A madarak és fák napját rendezték meg, sportnappal egybe­kötve az elmúlt héten a homokterenyei általános iskolások. Egy Nádújfalu határában lévő erdei kirándulóhely volt a program helyszíne, ahol kötélhúzásban, futballban, lövészetben és sorver­senyekben mérték össze tudásukat a tanulók. Fotó: Gyurkó P. A katolikus egyház válaszlépése Népoktatás és templomépítés Bátonyterenyén is áru a kultúra? Még nincs mecénási kör Fazont adnak a művelődésnek Dr. Szomszéd András állította össze Mátramindszent történe­tét, amely könyv formájában is megjelenik majd. A gyűjtemény egyik fejezete a katolikus né­poktatás történetével ismertet meg 1868-ig. A középkor legnagyobb lét­számú osztálya, a jobbágyság, szervezett oktatásban nem ré­szesült. A reformáció kezdete változ­tatott ezen az állapoton, bár nem alakított ki széles körű né­poktatást, de ténykedése válasz­lépésre késztette a római katoli­kus egyházat. A katolikus isko­lák szervezete a 17. század ele­jére kezdett kialakulni. A valószínűleg középkori eredetű kis templom - minek védőszentje Mindenszentek - a török uralom alatt elpusztult. 1696-ban már csak a romjai vol­tak meg. Az űjratelepülő lako­sok 1733-ra egy maguk által épített szentélyt emeltek. A szentély egyetlen kincse egy misekönyv. Egy új templom felépítését a hívek kívánatosnak tartották, de a számba jöhető kegyúrnő, Podmaninczkyné, - lévén pro­testáns - a katolikus jobbá­gyoknak nem segített. Az épít­kezés nagy nehézségek árán a 18. század közepére, 1750-re befejeződött. Ekkorra készült el az oromzatos homlokzat, ami mögé kis fatomyocskát raktak. A harangok elhelyezésére egy külön haranglábat építettek. A templom átépítése 1789-re ért véget. Ezt jelzi az ajtó keretébe vésett évszám. A templom állaga a 19. szá­zad elejére erősen megromlott. 1818-ban a hívek levelet írtak az érsekségnek. A templom helyreállítása egészen 1827-ig húzódott. Húsz évvel később kívül-belül leme­szelték, új födelet kapott a ba­rokk stílusú, műemlék temp­lom. A legkisebb harang 18. századi díszítése akantuszleve- les. Öntője a szlovákiai Hei- denberger Mihály. Hogy ma mennyire áru vagy sem a kultúra, azt a bátonytere- nyei Ady Endre Művelődési Központban is tapasztalják. A bánya eddig meghatározó volt az itteniek mindennapjaiban, de a nemlétével is számolni kell. A bányaüzem „visszavonulásá­val” anyagi vákum keletkezett, s csak idővel alakulhat ki az a mecénási kör, amelyik a to­vábbfejlődéshez a szellemi táp­lálék célbajutásához előteremti a pénzt. Tények és lehetőségek A jelenlegi helyzetről, elkép­zelésekről, s nem utolsósorban a lehetőségekről beszélgetett tudósítónk Kicsiny Miklós igaz­gatóval és legközelebbi munka­társaival. Az elmúlt év derekától a mű­velődési központ alapítványi formában működik. Az alapító okiratot a Bányaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége, a Nógrádi Szénbányák, Bátonyte- renye önkormányzata, Bátony- terenye Barátainak Köre és a Bányász Kultúráért Alapítvány képviselői írták alá. Távlatok nélkül nagyon nehéz A munkanélküliség, a meg­élhetés gondjai az intézmé­nyekre nehezedő nyomás, a vá­ros formálódó, átalakuló társa­dalmi vagy ha jobban tetszik közélete arra ösztönzi a műve­lődési ház vzetőit, s mindazo­kat, akik a jelenlegi helyzet lát­tán azonosulnak a törekvések­kel, hogy humán szolgáltatá­sokkal is segítsék a rászoruló­kat. A házban számolnak a he­lyüket nem találókkal, ezek kö­zül is leginkább a fiatalokkal, de a korosabb felnőttekkel is. Mindenkinek tudomásul kell vennie az egyenlőtlenségek kia­lakulását, az egyének és csopor­tok közötti vagyoni differenciá­lódást. Szaporodik a tanácstala­nok száma, emiatt szerveznek átképző és egyéb szakmai tanfo­lyamokat, eligazítanak a jog út­vesztőiben. Komplexnek neve­zett programjaikban újra kinyit­ják azt a kört, ami bizony már-már sokuk előtt bezárulni látszik. Az átfogó programok közül néhány: hogyan gazdál­kodjunk az idővel, pénzzel, ba­rátsággal; érdemes-e tanulni, művelődni; hogyan szervezzük, rendezzük be életünket... és így tovább. Még sokáig szükség lesz a fi­gyelem felkeltésére a munka- és álláslehetőségek ügyében. Első­séget élvez tehát az információ, a szolgáltatás. Napjainkban a hírrobbanás korában a gyors in­formáció a megélhetéshez, az előmenetelhez, szinte a puszta léthez elengedhetetlen. A normális életvitelhez szük­séges a mentálhigiénia, ebben is segítenek a népművelők. Élet­mód, életvitel, egészségnevelés - címszavakban amit szintén felvállaltak az itteniek. Azt sze­retnék elérni, hogy a város pol­gárai ismerjék meg önmagukat és annak tudatában startoljanak elképzeléseik megvalósításáért, mert - mint bárki - ők is csak akkor számíthatnak sikerre, ha reálisan mérik fel erejüket, lehe­tőségeiket, s nem utolsósorban ennek határait. Saját erejükben bízhatnak Már jócskán bennjárunk az évben, a tervezett programok a szűkösség ellenére, azért rendre lezajlanak. Sajnos nem mindig a lelkes szervezők szándéka szerint. Bizony beszélgetés közben is gondterhelt ráncok je­lentek meg az arcokon. De olyan rendezvény például, mint az intézeti gyerekek kiállítása, hamar eloszlatja a felhőket, hi­szen ennyi érték láttán kevesen maradnak közömbösek. Meg­ható a gyerekek kitárulkozása, néhányuknál az avatott szem azonnal észreveszi az ígéretet. Ügyes kezűek, van fantáziájuk, másokhoz is szólnak. A kérdések kérdése sajnos ebben az esetben is az: lesz-e elegendő anyagi a további se­gítséghez. S ami talán a legfon­tosabb, szunnyad-e ezekben a palántákban annyi erkölcsi erő, hogy az intézetből kikerülve megvalósítsák önmagukat, rá­ébredve akkorra, hogy csak a saját tehetségükben, akaratere­jükben bízhatnak. Egy dolog azonban nem két­séges: a művelődési ház a jövő­ben is vállalkozik hasonló kiál­lítások szervezésére, fiatal te­hetségek felkutatására. A rég lezajlott rendezvény egyúttal példaértékű lehetett mindazok­nak, akik nem az intézet falai között, hanem az oltalmat adó, családi tűzhely mellett nőnek. Külön fejezet Ha valami, akkor a könyvtár tevékenysége külön fejezetet érdemel. Amire méltán büszkék gondjaik ellenére, hogy a szép- és a szakirodalmon kívül az ér­deklődők megtalálhatják a szaknévsorokat, még az önkor­mányzati fogadóórák beosztását is. Mivel a helyi vállalkozók kevéssé gyakorolják a mecénási erényeket, a művelődési házban dolgozók keresik a további anyagi lehetőségeket. Pályáza­tok útján „szereznek” támoga­tást, de egy kis, manapság na­gyon is elfogadott „lobbyzás­tól” sem riadnak vissza, próbál­nak élni a megyei és az orszá­gos lehetőségekkel. Az Ady Endre Művelődési Központ dolgozói szeretnének emberhez méltó fazont adni ügyüknek, hogy gondolkodó, egymás iránt fogékony, cse­lekvő népek lakják Bátonytere- nyét. Azt azonban nap mint nap érzékelik, hogy nem csak rajtuk múlik, kétirányú utcában bal­lagnak. - Rendek ­Műszaki átadás # Nagybárkány. Június 23-án, kedden délelőtt 10 órától kerül sor az orvosi rendelő bővítésé­vel kapcsolatos műszaki átadás­átvételre. Ha nem lesznek üze­meltetést gátló körülmények, július elsejétől már használatba vehetik a betegek a felújított rendelőt. Új térítési díjak # Mátraverebély. Az alap- anyagárak emelkedése miatt a verebélyi intézményekben is növekednek a térítési díjak, er­ről döntött legutóbbi ülésén a képviselő-testület. Az új össze­gek csak szeptembertől lesznek aktuálisak. Játszótér # Nemti. Szombat-vasárnapi társadalmi munkákon dolgoztak a falu lakói a crossbarközpont melletti új játszótér kiépítésén. Maga a játszótér a hét végén el­készült, az oszlopokat is beállí­tották, még keríteni kell. A leg­utóbbi vasárnapon 23 „felvégi” felnőtt vette ki a részét a mun­kából. Holnapi számunkban „Gyarmat és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó Az Esélyteremtés Alapítvány ötlete: Faluműhely-hálózat a térségben Esélyt kapott az alapítvány is Megszűnik a gödör * Legbiztonságosabb, ha az autósok megállnak előtte, és fel­emelve átviszik a járművet a vasúti átjáró túlsó oldalára, kivédve így a jókora gödör támadását a 23-as úton. Nádújfalu és Nemti között. Most még. Jó hírrel szolgálunk ugyanis az erre közleke­dőknek. A hatvani pályafenntartási főnökségről kapott informá­cióink szerint erre az évre tervezték az átjáró felújítását, és ez két hónapon belül meg is történik. Van fedezet a munkára, csak a vá­gányburkoló elemek hiányoznak még. (gyurkó - dudellai) Falusi turizmus „Tisztelt pályázó! Öröm­mel értesítjük, hogy a Helyi Jóléti Szolgálat Alapítványok létesítésére meghirdetett pá­lyázatunkon az Európai Kö­zösségek magyarországi dele­gációjával egyeztetve kurató­riumunk 10 millió forint visz- sza nem térítendő támogatás­ban részesítette programju­kat. Budapest, 1992. január.” Még mesének is szép! De akiknek az írást szánták, rég ki­nőttek a mesék világából. Igaz, van némi közük máig is a gye­rekekhez - helyesbítek: a fiatal­sághoz. A pályázat, amit még az elmúlt évben adtak postára - Mihályné Balázs Melinda köz­gazdász, Bocsó Imre iskolai­gazgató, Füzesi István megbí­zott nevelőotthoni igazgató, Svecz Ist\>án, a GYIVI helyettes igazgatója, és Húszért József a Közösségfejlesztők Egyesületé­től - nagyon is komoly dolgokat célzott meg. ízlelgetem a szavakat. Sze­rencsés embernek mondjam-e őket, vagy hasznosnak-e inkább az őket körülvevők számára: nehéz a választás módfelett - ta­lán mégis inkább az utóbbi mel­lett döntök. Tízmillió forintot sokféle­képpen át lehet ma számolni. Fagylaltra, lakóházra, gépko­csira - miegyébre - de hogy munkahelyteremtést fontolgas­son valaki a fejében, már olyan rálátással kell rendelkeznie, amilyen csak a legkiválóbbak­nak adatik meg a földi életben. Gyanítom, most találtam meg a helyes kifejezést az Esélyte­remtés Alapítvány létrehozóira.- Semmi mást nem cselek­szünk ezután sem, mint amit eddig is tettünk - mondja Bocsó Imre, az új alapítvány kuratóri­umának elnöke Bátonytere­nyén. - A különbség csupán annyi, hogy most nagyobb esélyt kaptunk mi magunk is. Arra, hogy másoknak is esélyt teremtsenek. Merthogy ők itt öten nemcsak tudták, hogy Nógrád megye egyik leg- szorongatottabb helyzetű térsé­gében élnek, de tenni is akartak azért, hogy ez ne így legyen. Ha összehoznának - gondolták ők közösen - valami műhelyfélét, ahol csapatostul dolgozhatná­nak a nevelőotthonból kikerülő fiatalok - főként, meg ha még szakmát is tanulhatnának mel­lette - csökkenthetnének a munkanélküliségen. Használ­nának általa az érintetteknek, használnának a társadalomnak, s mert termelő tevékenységet folytatnak, könnyen önfenntar­tóvá válhat a teljes körű vállal­kozás.-A pályázatban leírt ígére­tünk szerint egy úgynevezett fa- luműhely-hálózatot hozunk létre a térségben - folytatja a 209. Sz. Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet igazgatója. - Ennek egyik bá­zisa lesz a kisterenyei Adám Zsigmond Nevelőotthon, a má­sikat pedig Mátranovákra ter­vezzük, a fiatalok garzonházai­nak lakóira alapozva. Három szakmában gondolkodunk: fa- és fémfeldolgozásban, valamint a textiliparban. A pályázat persze azért pá­lyázat, hogy a kuncsaft maga is megmutassa, mi induló össze­get tesz a kért mellé az asztalra. Tudták ezt a bátonyterenyeiek is, azért aztán fölkeresték a kör­nyékbelieket, ki, mivel tud be­segíteni a nemes gondolat va­lóra váltásába. Tizennégy részt­vevőre leltek összesen, meg hatmillió forintra. Önkormány­zatok - köztük a megyei is - vállalkozások, az ISZI, a neve­lőotthon, meg még egynéhány intézmény ajánlott fel - volt, amelyik készpénzt, mások épü­letet, építőanyagot, vagy éppen élőmunkát: ki minek állt éppen birtokában, mikor megkapta a hírt a szimpatikus kezdeménye­zésről. Ezt egészítette ki aztán újabb tízmilliócskával a köz­ponti pályázat „aprópénze”.- Fontos momentum, hogy működésünknek csak kezdeti szakaszában kényszerülünk tá­mogatásra: amint beindul a rendszer, önfenntartóvá kell válnunk. Segítséget kínálnak falumű- hely-programjukban a pálya­nyertesek, de eleve úgy terve­zik, hogy csak addig maradjon kötelékükben egy-egy fiatal, amíg az elkerülhetetlen a szá­mára. Szükséges, hogy aki any- nyira utolérte magát, hogy ki­válhat. meg is tegye, s átadja a helyét az új rászorulónak. Az alapítvány persze másra is vállalkozik majd: induljon csak el, felvállalják ők a humán szolgáltatást is: jogi tanács­adást, étkeztetést, amit ma még csak tervezgetnek, de holnap hasznos tevékenység válik be­lőle. A tervek már kidolgozottan várják az indulást. Bocsó Imre be is mutat egy-egy terméket, amit a gépeken készítenek majd ajelöltek. Iskolája segít majd az oktatásban; számítógépparkjá­val és a megrendelések nyilván­tartásában, az üzleti és termelői tevékenység összehangolásá­ban. HGM. Bátonyterenye körzetében Mátranováktól négy kilométer távolságra található Mátracser- pusztán tölthetik a nyár egy ré­szét azok, akik számára nem a luxuskörülmény az elsődleges szempont. A sámsonházi „Fe- jérkő-vár” turistaszállás a „kék túra” vonalán fekszik, a mátra- cserpusztai kulcsosház nincs bekapcsolva jelzett turista útvo­nalhálózatba, de két kilométeres erdei úton elérhető a „Kohász kék” jelzett útvonal, amely Bor­sod megyéből indul, s amelyen Bárna és Salgótarján érintésével elérhető a salgói és a somoskői vár is. Mindkét turistaházban har­minc fő részére tudnak szállást biztosítani, a cserpusztai kul­csosház területén sátorozási le­hetőség is van. Ez utóbbit az ismertetőben úgy mutatják be, hogy összességében luxusfel­szerelésekkel nem, de a valódi pihenéshez szükséges vala­mennyi feltétellel rendelkezik. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom