Nógrád Megyei Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-02 / 129. szám

4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1992. június 2., kedd Gyermektáncosok a sportcsarnokban A közelmúltban, Salgótarjánban, a városi sportcsarnokban rendezték meg a Gagarin Általános Iskola, és Táncház gyermektánccsoportjainak évzáró gálaműsorát. A két oktatási intézményben már hagyomány a néptánc, népművészet kicsikkel való megismerte­tése, megszerettetése. Óvodás kortól szervezetten kapják a táncórákat, az alsó tagozat III. osztá­lyáig. Innen kezdve pedig külön csoportokba kerülhetnek, faluktatív módszerrel, mintegy a na­gyobbak utánpótlását biztosítva. A jelenleg itt működő ilyen gyerekcsoportok a Lurkó, Pitypang és a Viganó. Az utóbbi már a Nógrád Táncegyüttes közvetlen utánpótlását is elláthatja. A gálaesten a tánccsoportok mellett Horváth Andrea és Pintér Zsuzsa énekszámait Barrak Szauszán mesemon­dását, valamint Kecskés Nóra táncról elmondott gondolatait is hallhatták az érdeklődők. Az est zenei kíséretét a Düvő népzenei együttes látta el. A gyerekeket a sikeres produkcióra: H. Nagy Anikó, Susán Zoltánné, Hájas Tibor, és Szmolenszky Gábor, és a Gagarin Iskola lelkes peda­gógusai készítették fel. /deák/ Elhunytak - valahol Oroszországban Az Uj Ma­gyarország nyomán heti rendszeres­séggel közöl­jük az Orosz­országban elhalálozott Nógrád megyeiek listáját. Nemcsak azok nevét (szüle­tési évét, helyszínét, lakóhelyét, rendfokozatát, a fogvatartás jel­legét: hadifogoly, kényszer- munkás) adjuk közre, akik a je­lenlegi Nógrád megyében éltek, hanem azokét is, akik a korabeli vagy a történelmi megyehatá­ron születtek. Pap Andor 1907. Salgótar­ján, 1946. 11.09. hdf. Pap József 1914. Palotás, 1947. 02.06. hdf. Pierer István 1907. Kisma­ros, (Nógrád m.), 1945. 04.24. km. Pálvölgyi István 1907. (Nóg­rád M.), honvéd, 1945. 02.13. hdf. Pásztor György 1927. Nagymaros (Nógrád megye), 1946. 04.05. kényszermunkás. Pálkerti Gyula 1925. Salgó­tarján, honvéd, 1946. 02.14. hdf. Pálmai József 1912. Szob (Nógrád m.), őrvezető, 1945. 11.17. hdf. Gazdák János 1927. Galga- mácsa (Nógrád m:), 1945. 10.27. km. Gerhardt István 1901. Le- génd, 1945.07.19. km (Hirlemann?) Lajos 1903. Nagyoroszi, 1945. 08.09. kény­szermunkás. Könyves­Rigmusköltészet az ötvenes években Bényei József könyve a Rákosi-korszak dalairól Él a magyar (is) korszakról korszakra. Ha csak az e századi történetet nézzük, túljutott már a Horthy-, a Rákosi- és a Ká­dár-korszakon. Már aki túlju­tott, s most kíváncsian néz a jövő elébe. Azért minden kor­szakból megmaradt valami, hol ez jön elő belőlük, hol amaz, ta­lán ezért is olyan színes manap­ság a zajló honi közélet. Ilyenkor jól jön a tudomány. Ki gondolná, még a néprajz is. Ha valamiről már a néprajz mű­velői beszélnek, esély van arra, hogy múltként kezeljük. Bényei József: „Rigmuskölté­szet az ötvenes években” című könyve most látott napvilágot Debrecenben a „Folklór és et­nográfia” 60. köteteként (Okta­tási és kutatási kiadvány, Kos­suth Lajos Tudományegyetem), Ujváry Zoltán szerkesztésében. A kötet, alcíme szerint, kísérlet egy átmeneti műfaj meghatáro­zására. A tárgyról szóló tanulmány szerzője, Bényei József költő és újságíró, tehát nem néprajztu­dós, nem is irodalomtörténész. Megállapításai azonban olyan tárgy- és forrásismeretről ta­núskodnak, ami lehetővé teszi az olvasó számára az ötvenes évek viszonyai közötti tájéko­zódást. S miután a szerzőtől tá­vol áll a száraz tudományosság, s hál’istennek képtelen a szak­zsargon használatára, még él­vezi is az olvasó a gondolatme­net frissességét. Ami pedig ma­gát a tudományt illeti, annak művelői is fölhasználhatják a szerző kísérletét, nem is szólva a kötet gazdag dokumentum­anyagáról, hiszen a könyv na­gyobbik részét éppen a rigmu­sok, csasztuskák stb. teszik ki, a költő gyűjtése roppant változa­tos. A kötet forrásjegyzéket és bő jegyzetanyagot is tartalmaz, ami a további kutatást segítheti. Miként arról Bényei József bevezető tanulmányában is szól: „Az 1940-es évek végétől az 50-es évek közepéig a ma- ■gyar népművelés egyik központi területe volt a tömegesen gyár­tott rigmusok és csasztuskák fölhasználása. Foglalkozott vele komoly tanulmányokban a néprajztudomány is, sőt össze­foglaló igényű tanulmánykötet is megjelent a témáról. Vitáztak róla népművelők és írók, keres­ték helyét a folklórban, iroda­lomban. A kor jellemző kiadvá­nyai, a hihetetlenül nagy szám­ban megjelenő műsorfüzetek, egyes népművelési folyóiratok önálló rovatot biztosítottak e műfajnak a színdarabok, versek, táncok, dalok mellett.” Ami az előzményeket illeti, valóban gazdag hagyományról van szó. A tanulmány ezt rész­letesen is kifejti. Van az ötvenes éveknek egy kitüntetően jellemző műfaja, a csasztuska. Az idősebb korosz­tály tudja, miről van szó. Ez a költészetforma a tudomány megállapítása szerint, nem léte­zett a magyar népköltészetben. Az adott korszakban mégis bő termést hozott, hangsúlyosan politikai tartalmat hordozott, tehát érdemes föltenni a kér­dést: honnan származott? A szerző megállapítása szerint: „A csasztuska azonban eredetileg nem politikai kategória, hanem az orosz népköltészet műfaja­ként a 19. század közepe táján keletkezett és csak a II. világhá­ború után vált a SZU-ban töme- gagitációs eszközzé." így tör­tént egyébként a Rákosi-kor- szakban Magyarországon is. Miként az itt emlegetett né­hány példából is kiderül, Bé­nyei József valóban komoly kí­sérletet tett arra, hogy tárgyát sokoldalúan és eredménnyel dolgozza föl. Ezért elemzi a rigmusköltészet előzményeit és hagyományait, szól az új rig­musköltészet fogalmáról és csoportosításáról. Fölteszi a kérdést, népköltészetnek tekint- hető-e a rigmusköltészet. Egyál­talán, irodalomnak tekint­hető-e? Vizsgálja, volt-e ellen­zéki rigmusköltészet? Végül, de nem utolsó sorban, helyet jelöl ki a politikai rigmusköltészet számára. Szöveggyűjteménye pedig ma már helyenként egyenesen frenetikus hatással lehet a mai olvasóra. Itt is közöl rigmusköl­tészeti előzményeket, korábbi politikai rigmusokat, étlapok­ban megjelent darabokat. A leg­izgalmasabb azonban mégis a Rákosi-korszak termése, azaz, rigmusok nemzetközi kérdések­ről, itthon történt eseményekről, kampányokról, a vas és acél or­szágának épüléséről. Ugyanakkor a falu átalakítá­sáról, kollektivizálásáról pana­szos énekeket is közre ad.- mér Gazdakiállítást szerveznek Mezőtúr ad otthont augusztusban a „Me­zőgazdasági kistermelés 92" országos kiállí­tásnak és vásárnak. A rendezvény alkalmat nyújt a kistermelőknek, hogy piaci értékesí­tésre szánt termékeiket, állataikat bemutas­sák, s a szövetség által alapított díjakat meg­pályázzák. A kiállítás ideje alatt szakmai és érdekvédelmi fórumokat rendeznek. A vásá­ron bemutatkoznak a mezőgazdasági kisgép­gyártók, a növényvédőszer és szaporítóanyag előállítók, és jelen lesznek a mezőgazdasági kistermeléshez kapcsolódó marketing szer­vezetek, a pénz- és biztosító intézetek is. A ki­állításnak jelentőséget ad a mezőgazdaság privatizációja, a magánvállakozások körének bővülése, s az, hogy a nezőgazdasági nagy­üzemek átalakulása következtében fokozott szerephez jutnak a kistermelők. Jókaira emlékeztek A legnagyobb magyar írók egyike, Jókai Mór tiszteletére vasárnap em­léknapok kezdődtek a két Komáromban, azaz a Duna déli és északi felén lévő magyar, illetve szlo­vákiai városban. A ren­dezvénysorozat - amely a szlovákiai magyarok egyik legjelentősebb kul­turális eseménye immár évek óta - újszerűsége, hogy a magyar város most első ízben kapcso­lódik be szervezésébe, il­letve lebonyolításába. Ennek fontosságát hang­súlyozva a nyitó ünnep­séget a dél-komáromi vá­ros Csokonai nevét viselő művelődési központjában tartották mej. Majd az ünnepség Eszak-Komá- romban folytatódott. Mindkét helyen a már ko­rábban meghirdetett vers- és prózamondó ver­seny győztesei léptek szí- napra, s az észak-komá­romi Jókai Színház mű­vészei adták elő Háy Gyula: Mohács című tra­gédiáját. A rendezvénysorozat június 5-én zárul.- Azt hittem, valami zenei rendezvény volt Békéscsabán - állapította meg korántsem politikabarát barátnőm, aki félfüllel annyit hallott az egészről, hogy „bit”. A Balol­dali Ifjúsági Társulást rövi­dítő BIT persze nem zenei irányzat. Első kérdésünkben a szer­vezet bemutatására kértük Juhász Gábort, a BIT alelnö- két, egyben a NODISZ megyei elnökét.-A Baloldali Ifjúsági Társu­lás attól ifjúsági, mert fiatalok csinálják. Attól társulás, mert szabad akaratából mindenki ab­ban a programban, akcióban vesz részt, amiben akar, attól baloldali, mert azok az érték­rendek, amiket megfogalmazott alapszabályában, a stocholmi Szocialista Intemacionálé nyi­latkozatának alapértékei: sza­badság, társadalmi igazságos­ság, szolidaritás, huminazmus.- Célkitűzése az, hogy olyan Magyarországon, ahol úgy tű­nik, hogy a 90-es évek elején a 30-as éveket próbálják vissza­csempészni, valamilyen gond- dolati alternatívát adjon azok­nak a gyerekeknek, fiatal felnőt­teknek. akik úgy gondolják, hogy nem jól van ez így.- „Akciók, nem szavak". Ez a BIT jelszava. Kétségtelenül jól hangzik, mit jelent ez a gyakor­latban?- Attól létezik a BIT, hogy csinálják. Néhány akcióra tudok visszautalni, ami a konkrét cé­lokat is megmutatja. Az egyik A Baloldali Ifjúsági Társulás a honi állapotokról: Ez nem olyan ló, amire vágytunk az első nemzeti lakásfelforddu- lás, ezt Salgótarjánban is meg­rendeztük. Ugyanilyen volt az oktatásfelfordulás, ez a megye- székhelyen az MSZMP kong­resszus miatt nem került meg­rendezésre. A reagálások mutat­ják, hogy ez sem volt hiábavaló. Az oktatási törvény vitája most már egészen komoly szinten tart, és az látszik, hogy a peda­gógusok nem akarják elfogadni, amit az MDF szeretne végig- vemi. A foglalkoztatáspolitikai ak­ciót Szécsényben rendeztük, a munkanélküliséggel kapcsola­tos tényadatok alapján próbál­tuk felhívni a figyelmet arra, hogy a munkanélküliség nem egyéni szociális probléma, nem az, hogy a munkanélkülinek kö­telessége tudomásul venni, hogy ő a társadalomnak egy ha­szontalan tagja. Ez valóság, és nem egyéni módon, például se­gélyezéssel kezelendő, hanem átgondolt gazdaság-, pénzügy- politikával. Nem az a kérdés, hogy mennyi munkanélküli van, ha­nem az, hogy van-e a hatalom­nak olyan koncepciója, amit ki­vitelezhetne. Nem látok ma semmi olyat, ami Nógrád me­gyében a következő egy- másfél évben gazdasági élénküléshez vezethetne.- Időnként eszünkbe jut, hogy egyes szervezetek léteznek ugyan, de kevesen tudják, hogy mit csinálnak . . .- A civil társadalmi szféra nagyon kialakulatlan, bár el­hangoznak prominens vélemé­nyek arról, hogy a megyében van tizenegynéhány ifjúsági szervezet. A cégbíróságon ez minden bizonnyal igaz, az egy más kérdés, hogy mi az a kör, egyik oldalról, akinek tud nyúj­tani valamit, a másik oldalról pedig mik azok a célok, amiket maga elé tűz. Mert tűzhetjük azt is, hogy elhitessük az emberek­kel, hogy nekik ezt el kell tudni viselni; tulajdonképpen nem olyan rossz, csak kicsit szokat­lan nekünk. Meg az is lehet cél, hogy megismertessük az embe­rekkel, hogy ez nem olyan ló, amire vágytunk. Ilyen szem­pontból a BIT az utóbbi kategó­ria.- Mit tud elérni a BIT akkor, amikor a parlamentben lévő pártok sem tudnak mindig iga­zán hatékonyak lenni?-Azt tudjuk tenni, amit az eszközeink megengednek. Ab­ból az állami támogatásból, amivel a jelenlegi hatalom ezt a szervezetet segíti, valószínűleg semmit nem tudnánk, merthogy azt nem kapunk. Abban hiszek, hogy tudunk azokhoz az emberekhez szólni, akik józanul gondolkodnak. Ez pedig azt jelenti, hogy két zo­kogás helyett, adott esetben két mosolygás között, tudunk né­hány komoly mondatot mon­dani arról, nagyon röviden, ki­csit sarkítva, mi az, amit szeret­nénk. Azt már el tudta érni a BIT. hogy az ifjúsági érdekegyezte­tés körében történt valami. Egyelőre még csak az történt, hogy a témákat nem lehet kike­rülni, vannak problémakörök, amikről nem lehet nem be­szélni. Szerintem ez is főnyeremény egy olyan időszakban, amikor az elvárás az, hogy vágjunk jó pofát az ügyhöz.- Mi a BIT véleménye a kor­mány ifjúságpolitikájáról?- Jó lenne, ha lenne. Van a kormánynak egy közéi 40 pontos programja, a gyer­mekek és fiatalok jövőjéért, ami egy évvel ezelőtt készült. Ez úgy néz ki, hogy sorakoznak rajta az óhajok, amelyek bár­mely jószándékú ember fejében megfogalmazódnak. Az különbözteti meg a jám­bor óhajoktól, hogy egyrészt az aktuális, hatalmon lévő kor­mány alkotta, mint feladatter­vet. és abban hasonlít mégis az óhajokhoz, hogy a pontos dá­tumok és felelősök megneve­zése mellett mind a mai napig nem történt semmi.- Lehet azt mondani a BIT-re, hogy az MSZP kisöcs- cse?-A BIT-nek körülbelül any- nyi köze van az MSZP-hez, mint a szociáldemokraták épe­szűbb vonalainak. Ez azt jelenti, hogy közösek a stratégiai célok. Ott is van azonosság, ahol a tak­tikai célok közösek. Például Fiiló Pál parlamenti megválasztása, aki BIT-MSZP közös jelöltként jutott be Demszky Gábor helyén. A bé­késcsabai Hideg Gábor is közös jelölt. Az a különválás, hogy van egy párt, amelyik a parlament­ben talán az egyetlen baloldali, és van egy olyan szervezet, ami még objektív megítélések sze­rint is ellenzéki. Azt hiszem, a BIT-et úgy le­het jellemezni, hogy a pártpoli­tikai és a civil szféra határán mozog. Teszi ezt azért, mert úgy gondoljuk, hogy ilyen helyzetben, mint ami most van Magyarországon, nem lehet semmilyen érdeket képviselni akkor, hogyha közéleti célokat nem jelölünk meg, és azokban aktívan nem veszünk részt. Kü­lönben legfeljebb azt mondják, hogy igen, igazuk van, de kit érdekel? A BIT, amellett, hogy nem­tetszését fejezi ki, próbál meg­fogalmazni olyan tételeket, amik szerintünk jobbak. — Dudellai —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom