Nógrád Megyei Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-13-14 / 139. szám
1992. június 13-14., szombat-vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP CSALÁD, OTTHON, SZABAD Csókszeminárium Az elméletet gyakorlatban is kipróbálják Bár a fiatalok manapság már elég korán megtanulnak csókolózni, egy amerikai kozmetikai cég „esküvői csókm'ú- helyt" indított házasulandó párok részére. A csókszemináriumon először a csók lélektanával ismerkednek meg a résztvevők, majd a csókok különböző fajtáinak ismertetése következik. Az elméleti tudnivalókat a gyakorlatban is kipróbálják. Az első lecke a tánc közbeni csókolózás. A tanárnő. Sharon Angela a következő utasításokat adja a legényeknek: Ennek a csóknak igazán szenvedélyesnek kell lennie. Erezzék, hogyan reszket bele a partnerük! A tanfolyam igazi célja az esküvői csók előkészítése. A legfőbb szabály, amit a szemináriumra beiratkozott „nebulóknak" meg kell tanulniuk, hogy az oltár előtti csók se hosszú, se szenvedélyes nem lehet, „különben zavarba hozzuk a papot és a rokonságot is.” A csókszemináriumot annak ellenére komolyan veszik az érdekeltek, hogy a tanfolyam nyilvánvalóan reklámcélokat szolgál: ugyanis a fent említett kozmetikai cég csókálló rúzsainak óhajt nagyobb népszerűséget szerezni. Akvaristáknak Az összkomfortos hal-lakásról Kevés munkával is vonzó látványosságok forrásává tehetjük az akváriumot - állítja a világhírű természetbúvár, Gerald Durrel. Fontos azonban, hogy a kicsiny, zárt üvegvilágban összhangot teremtsünk az állat— és növényvilág között. Ennek titka - mondja az angol profesz- szor hogy olyan körülményeket alakítsunk ki, amelyek között minden élőlény folytathatja megszokott, mindennapi tevékenységét. A növények termelik a szerves anyagokat és az oxigént, a halak járják a végtelen vízi utakat, az akvárium alján pedig a tavikagyló eleven tisztítóműként szűri a vizet... Az akvárium berendezésekor ne takarékoskodjunk a folyópartokon honos növényekkel, de lehetőleg szaküzletben szerezzük be őket, különben élősdiek- kel, kórokozókkal fertőzhetjük meg otthonunk kis vízivilágát. Körültekintően kell eljárni a kavicsréteg kialakításakor is: ha az „alapanyagot” nyílt vízből szedjük, legalább húsz percig sterilizáljuk forrásban levő vízben, hogy elpusztuljanak a rájuk tapadt kártevők. Az akváriumnak világos hely kell, de nem olyan, amelyre tűz a nap. Ha csak fényben szegény lakrészben tudjuk elhelyezni, feltétlenül gondoskodjunk megfelelő mesterséges fényről. Az összkomfortos hal-lak berendezését a kavicsréteg eltérítésével kezdjük: előre vékonyabb, hátra vastagabb réteg kerüljön. A következő lépés: a növények beültetése a kavicstalajba, méghozzá úgy. hogy az akvárium előterében az alacsonyabb, hátterében a nagyobb növésűek kapjanak helyet. Ezután jön a feltöltés: ügyeljünk arra, hogy vékony sugárban, lassan eresszük föl a kellő szintig az akváriumot, nehogy szétzilálódjék az altalaj. A következő fázis: 3-4 hét pihentető szünet! Ez idő alatt kiderül, hogy megtalálta-e életterét a beültetett növényzet, vagy egyik-másik részét pótolni kell. Csak ilyen előkészítés után kerülhet sor a legfontosabbra, a halak beszerzésére. Vásárláskor mondjuk meg a kereskedőnek, hogy mekkora az akváriumunk, mert az esetleges túlnépesítés a vizek élőlényeire is ártalmas. Telefóniában: aki goromba, az gyáva A párbeszédnek, az egymásközti érintkezések és gondolatközlésnek mind nagyobb részét sajátosan személytelen formában, „távbeszélgetésként” bonyolítjuk le. Természetes tehát, hogy a telefon térhódításaival párhuzamosan kialakultak a telefonálás illemszabályai is. Vegyük például a bejelentkezést. Ha hivatalban, intézménynél, bármilyen közületnél csörög a készülék, az illendőség azt diktálja, hogy elsőként a hívott fél, a keresett állomás „gazdája” mutatkozzék be, valahogy így: XY önkormányzat (vállalat, hivatal stb.), jó napot kívánok... Ha a vonal az adott intézmény központjába futott be, a hívónak nem kell bemutatkoznia, csupán a köszönést viszonoznia, s bemondani a keresett személy nevét, mellékének számát, esetleg a részleget, ahol dolgozik. Kapcsolás után már más a kívánalom: ekkor a hívónak illik elsőként kilépni a névtelenségből, s a keresett személyt. Magántelefon tárcsázásakor egyértelmű és alapvető udvariassági szabály, hogy a telefonálónak kell elsőként köszönnie, bemutatkoznia, s csak ez után következhet minden más közlendő. Bosszantó a téves kapcsolás. A hívottnak tudnia kell, hogy nem ő az első számú kárvallott, hanem a másik fél; annak pedig akkor is illik elnézést kérnie a zavarásért, ha legszívesebben földhöz vágná a kagylót... A telefonetikett elleni egyik legsúlyosabb vétség az udvaritatlan hangnem. A táv-odamondoga- tás és -beolvasás már a kultúrálatlan érintkezés iskolapéldái közé tartozik. Van olyan illemkódex, amely ennek kapcsán csak annyit mond: telefonon gorombáskodni csak gyáva emberek szoktak. Keresztrejtvény Beküldési határidő: június 19. Múltheti fejtörőnk megfejtése: „... két órával ezelőtt megtanítottatok pókerezni.” Könyvjutalmat nyertek: Ben- kocs Andrea Salgótarján, Ybl M. u. 104., Jobbágy Lászlóné Rétság, Rózsavölgy 6/4., Bércesi Vilmos Kazár, Sztálin u. 12. A könyveket postán juttatjuk el nyerteseinknek! Kerti kártevők réme: a széncinege Ä „kicsit-ér” nagyon sokat ér A hobbi-kertészek körében viszonylag kevesen tudják, hogy a kártevők elleni megmegújuló küzdelemhez az egyik legolcsóbb és leghasznosabb szövetségest a madárvilágból nyerhetik. Méghozzá a téli etetőről jól ismert, sárga mellényes széncinege „személyében”. Ez a madárka szívesen megtelepszik a kiskertekben, ha költésre alkalmas, 32 miliméteres bejárónyílású mesterséges fészeko-. dút talál. (Ennek híján tanyát üt vascsőben, fali lyukban vagy éppen a postaládában is.) Érdemes figyelni megjelenésükre, amit a hímek hangos, gyakori „kicsit-ér” kiáltásai jeleznek. S ha a tojó fészekrakásra szánja el magát, a 8—12 foltos kis tojásból kb. két hét múlva kelnek ki a csupasz fiókák, amelyek azután roppant gyorsan fejlődnek és 15-20 nap múlva el is hagyják az odút. Ebben része van annak, hogy a gondos szülők kora hajnaltól szürkületig etetik őket. S ezzel válnak a kerti kártevők rémévé. Naponta ugyanis átlag 360 alkalommal etetnek - s egy-egy alkalommal 2-3 hernyó is lóg ki a csőrükből. A körülbelül 20 grammos széncinege naponta a saját testsúlyának megfelelő rovarmennyiséget képes elfogyasztani. De mivel a költési időben tucatnyi örökké éhes fiókát is kell táplálniuk, kiszámítható, hogy kilókban mérhető az a kártevő mennyiség, amelytől megszabadítják a fákat, veteményeket. Ha azonban a cinegéknek barkácsolt odút esetleg mezei verebek foglalják el, ne lakol- tassuk ki őket. Kapacitásban ugyan nem versenyezhetnek sárga mellényes madár-társukkal, de fiókanevelés idején ők is rengeteg hernyót pusztítanak. Receptajánlatok Primőrökből príma ízek Paradicsomból Hozzávalók: 4 nagyobb szem paradicsom, 6 deka főtt rizs, 2 szál újhagyma, 5 deka füstölt sonka és snidling. A paradicsomot vágjuk keresztbe ketté, belsejét kaparjuk ki és fordítsuk lefelé, hogy a maradék nedvesség kifolyhasson belőle. (A „belsőséget” ne dobjuk ki, bármihez felhasználhatjuk!) A sonkát apró kockákra vágjuk, az újhagymát felkari- kázzuk - a sok vitamint tartalmazó zöldjével együtt -, majd összekeverjük a hideg főtt rizs- zsel. A masszát betöltjük a félparadicsomokba, tetejüket megszórjuk frissen vágott snidling- gel. Fejessaláta-leveleken, uborkakarikákkal körítve kínálhatjuk. Karfiolból Hozzávalók: 1 kis fej újkarfiol, egy csomag hónapos retek, 1 csokor snidling, 1 evőkanál napraforgó-olaj, 3 evőkanál citromlé, továbbá só, bors és cukor. A karfiolt megtisztítjuk, megmossuk és finom lyukú re- szelőn lereszeljük. Megtisztítjuk a retket is, s - egy fokkal nagyobb lyukú reszelőn - hozzáreszeljük, vagy nagyon vékony csíkokra metéljük. Az olajat kikeverjük az ízesítőkkel és a reszelt zöldségekre öntjük. Összekeverjük és egy órán át érleljük. Piros Christa Civilizációs betegségünk az érelmeszesedés Csak közösen tehetünk ellene! Az érelmeszesedés már évezredekkel ezelőtt is beteggé tette az embereket, s a civilizáció előrehaladtával mind nagyobb jelentőségű lett. Az iparilag fejlett országokban a halálozások több mint felét a szív- és érrendszeri betegségek teszik ki. Az érelmeszesedés nagy gyakorisággal érinti a medence és alsó végtagok verőereit is. Összes alsó végtagi verőérbetegségek 90 százalékának oka az a folyamat, amely a szív, az agy, a zsigerek verőereit is megbetegíti. A betegség okai és kialakulása minden részletében ma sem tisztázott. A sok okú betegség létrejöttében a nem, az életkor, az alkat, az anyagcsere, valamint az úgynevezett rizikótényezők, vagyis a magas vérnyomás, a vérzsír mennyiségi és minőségi viszonyai, a cukor- betegség, dohányzás, mozgász- szegénység. alkoholizálás, köszvény, stressz fontosak. Akinél az örökletes hajlam áll fenn, a folyamat kisebb, vagy nagyobb mértékben kialakul, de az életmódtól függően siettethető, vagy késleltethető, illetve mérsékelhető. Az elzáródásos folyamat kezdetén az érbélhártyán meg- vastagodás jön létre, melybe zsírszerű anyagok, illetve mész rakódik. A károsodott, illetve kifekélyesedett belhártya már többé nem véd a vérrög lerakódásától, s az ér belvilágát tovább szűkítő, majd elzáró vérrög rakódik le. Az elzáródás közben kialakuló oldallágos keringés, az elhelyezkedéstől, hossztól függően képes kompenzálni, s a vérkeringési elégtelenség csak megterhelés esetén lép fel. Súlyosabb esetekben a nyugalmi keringés sem biztosított és állandó fájdalom, majd elhalás jön létre. A beteg panaszai és klinikai lefolyás alapján a betegség 4 stádiuma különíthető el. 1. Az érbeszűkülés kompenzált, a betegnek alig van panasza. Legfeljebb csak rendkívüli megerőltetésnél. 2. Terhelésre a vérkeringés már elégtelen. Több-kevesebb távolság megtétele után a végtagban fájdalom lép fel, amely a beteget megállásra kényszeríti. Ez a terhelésre fellépő fájdalom analóg a szívizomban terhelésre fellépő anginás fájdalommal. 3. Olyan vértelenségi állapot, amelyben a keringés nyugalomban sem elegendő, és a fájdalom állandó. Egyezik az infarktust megelőző fájdalommal. 4. A vérellátás teljes csődje, elhalás jön létre. Megfelel a szívinfarktusnak. A verőér szűkület vagy elzáródás leggyakrabban a combartériákban alakul ki, s ezt követik gyakoriságban a medencei, illetve a lábszár erek. Az idült alsó végtagi verőérbetegségek kezelése lehet konzervatív, katéteres tágítás, mű- tétf kezelés. Ezek nem a szabad választás útján alkalmazandók, hanem számos tényező figyelembe vételével általában csak egy valamelyik jön szóba. Egyébként is a kezelés mindenképpen kombinált, a műtét előtt és után konzervatív kezelést is mindenképpen alkalmazunk. A tágítást is szokás gyógyszeres kezeléssel, vagy műtéttel kombinálni. A konzervatív kezelés azoknál a betegeknél szokásos, akik járástávolsága alapján (100- 200 m felett) a műtétet, vagy tágítást még nem javalljuk. A tapasztalat azt mutatja - amit tudományos mérések is alátámasztanak -, hogy a legjobb értágító a járás közben felszaporodó un. ischaemias anyag, amely a gyengébben vérellátott szövetekben, elsősorban izomszövetben az élettani inger hatására képződik. Azoknak a betegeknek, akik naponta meghatározott, fokozott fizikai aktivitást kívánó járásgyakorlatot és speciális tornát végeznek, járástávolságuk jelentősen megnő. Feltétlen szükséges a verőérbetegeknél a rizikótényezők kiküszöbölése, így a dohányzás elhagyása, a vérnyomás, a vércukor, vérhúgysav, zsírszint emelkedésének mérséklése. Dr.tiyurkó György Dr. Révész Johanna
