Nógrád Megyei Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-13-14 / 139. szám

KAROS HULLADÉKBÓL EXPORTKÉPES NYERSANYAG NOGRAD MEGYEI HÍRLAP BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA III. ÉVFOLYAM 139. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT 1992. JÚNIUS 13-14. SZOMBAT-VASÁRNAP Csak a Nógrád Megyei Hírlapban! Újságunk új, egyedülálló ajánlata: a SZUPEREXPRRSSZ HIRDETÉS!!! Ha ma feladja hirdetését, holnap megjelenik. Egyéneknek és közületeknek csak a Nógrád Megyei Hírlapban: SZUPEREXPRESSZ! Hirdetését feladhatja a salgótarjáni sajtóházban, a Nógrád Megyei Hírlap hirdetésfelvételi irodájában, Erzsébet tér 6. Telefaxon: 12-542 és 11-504 A miniszterelnök feltételei Az Országgyűlés kulturális bi­zottsága a Magyar Televízió 1 milliárd forintos költségvetési tá­mogatásának zárolásával kap­csolatban csütörtökön levélben kért tájékoztatást Antall József­től, milyen feltételek teljesülését tartja szükségesnek az intézkedés feloldásához. A kormányszóvi­vői tájékoztatón felolvasták An­tall József februári — a kulturális bizottsághoz írt -levelét. Esze­rint, amint a TV elnöke elkészíti a jelentést és az intézkedési ter­vet a gazdálkodási gondok meg­szüntetéséről, a miniszterelnök javaslatot tesz 500 millió forintos zárolt állami támogatás folyósí­tására. A teljes összeg csak az in­tézkedési terv végrehajtása után folyósítható. Nem csodaszer A Munkavállalói Résztulajdo­nosi Program nem csodaszer, de arra mindenképpen alkalmas, hogy a dolgozói tulajdonszerzés­ben egy új módszer honosodjék meg, és hozzájárul ahhoz, hogy a privatizációban résztvevők köre szélesedjen. Eddig összesen mint­egy 8 milliárd forint értékben sze­reztek a dolgozók tulajdont — mondta a Privatizációs Kabinet- iroda vezetője. Magyarországon a világon harmadikként jött létre a törvényi szabályozás. Rajtunk kí­vül az USA-ban és Nagy-Britan- niában szabályozza törvény a munkavállalói tulajdonszerzést. Segítség a rendszerváltáshoz A gazdasági rendszerváltás külgazdasági feltételei A világ-' gazdasági kutatóintézet segíteni kívánja az ország gazdasági szer­kezetátalakítását, a nemzetközi gazdasági vérkeringésbe való be­kapcsolódását — mondotta az MTI-nek Inotay András, az MTA Világgazdasági Kutatóin­tézetének igazgatója. A politikai rendszerváltás és a piacgazdaságra való áttérés je­lentősen felértékelte, a korábbi­akhoz képest súlypontjaiban is megváltoztatta ,a világgazdasági kutatásokat. Az intézet — hang­súlyozta Inotay András — straté­giai támogatást kíván nyújtani e történelmi fordulat sikeres meg­valósításához. A VGKI-ben a nemzetközi pénzügyi rendszer elemzése keretében új kutatási terület az adósságkezelési politi­kák nemzetközi összehasonlítá­sa és a ’90-es évekre előrevetített világméretű tőkehiányból faka­dó új követelmények vizsgálata. Megyénk középfokú intézményeiben javában zajlik a végzős diákok szóbeli érettségi vizsgája. Fel­vételünkön a salgótarjáni Táncsics Mihály Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola szám­viteli tagozatos tanulói készülődnek a tételhúzásra. Fotó: Rigó Tibor Tájékoztató a kormányülésről ! Átgondoltabb privatizáció Új hitelgarancia-intézmény­rendszer A jövőben a privatizáci­ós lépések előtt elemzést kell ké­szíteni arról is, hogy a tulajdon- váltás mennyiben teremt mono­polhelyzetet, illetve miként segíti elő a verseny szélesedését. Erről született döntés a kormány csü­törtöki ülésén, melyről pénteken tájékoztatták az újságírókat. Vissi Ferenc, a Gazdasági Ver­senyhivatal elnöke elmondotta: a privatizált vállalatok jelentős körében szélesedett a verseny a tulajdonváltás hatására. Számos területen viszont a korábbinál rosszabb lett a helyzet, mivel egy-egy iparág kevés vagy egy tu­lajdonos kezébe került. Ez jel­lemzi a cementipart, a cukor­ipart, az útépítő vállalatokat. Más vállalatok körében viszont a külföldi eleve arra törekedett, hogy a korábban kialakult domi­náns pozícióit fenntartsa, s ezért vette meg a magyar cégeket. Erre a legjobb példa a növényolaj ipar privatizációja. Vissi Ferenc szerint a multina­cionális cégek magyarországi terjeszkedését mindenképpen meg kellett volna, hogy előzze egységes kormányzati intézkedé­si terv kidolgozása, működésük általános szabályozása. Ez azonban még jelenleg is hiány­zik. Szinte valamennyi kelet-eu­rópai országban ezek a cégek egyedi kedvezményeket kapnak, amely rendkívül veszélyes, nagy mértékben korlátozza a ver­senyt. (Folytatás a 2. oldalon) Államtitkárok látogatása Hasznos egyházi tapasztalatok Hasznos és érdekes találkozó­ink voltak Bécsben — nyilatkoz­ta Pálos Miklós egyházi kérdé­sekkel foglalkozó államtitkár az MTI tudósítójának a háromna­pos ausztriai látogatás végén. Az egyházi kérdésekkel fog­lalkozó két magyar államtitkár — Pálos Miklós es Lukáts Miklós csütörtökön folytatta tájékozó­dó jellegű megbeszéléseit az osztrák közoktatási és művelő­dési minisztériumban. Megláto­gatta az. Iskolatestvérek egyik Bécs melletti iskoláját, felkereste az izraelita közösség és a Helvét Evangélikus Szövetség vezetőit. Ausztriában 13 bejegyzett egyház van — mondotta Pálos Miklós legérdekesebb tapaszta­lataikat összefoglalva. Kétezer hívővel kell rendel­keznie, no és alapszabállyal annak az egyháznak, amely a bejegyzés­re igényt tart. Általában a feltéte­lek hasonlóak, mint Magyaror­szágon. Ausztriában nem szabá­lyozza külön törvény a lelkiisme­reti és vallásszabadságot. Több törvény vonatkozik azonban az állam és egyház viszonyára. Az egyházak anyagi szükség­leteik egynyolcadát kapják álla­mi költségvetésből. Távol tartják magukat a politikától, egyházi személyek sem a pártokban, sem a parlamentben nem vállalnak semmiféle szerepet — mondotta Pálos Miklós. Az államtitkár Ausztrián kívül négy másik országban — Len­gyelországban, Csehszlovákiá­ban, Németországban és Svájc­ban gyűjt tapasztalatokat. Oxfordi diplomák Nem a magyar képzés gyarmatosítása volt a célja, hanem egy már jól bevált oktatási rendszer magyarországi adaptálása az egyete­mi szintű Oxford Politechnic intézménynek, amikor 1989-ben létre­hozta a magyarországi Omegaglen brit — magyar vezetőképző és ta­nácsadó kft. -t — hangzott el a pénteki első brit — magyar menedzser­találkozón. A meghonosított brit tananyag az elmúlt két évben ered­ményesnek bizonyult és 214 magyar hallgató már az oxfordinak meg­felelő diplomát is kapott. Jelenleg is 640 diákja van a kft.-nek, akik aktív vezetők, de egyetemisták is lehetnek. A tananyagot távoktatás­sal sajátítják el. Az első évben a hallgatók magyarul, a második évben angolul tanulhatnak. A szigorúan ellenőrzött és értékelt vizsgák után CMS vagy DMS-diplomát szerezhetnek. Torgyán József: yr _ • i • /. „ Katonai akciót bonyolítottak le a párt ellen Tornyán József FKGP-pártel- nök penteken délben a Belgrád rakparti jrártházban tájékoztatta az újságírókat az előző nap elle­ne lezajlott „puccs” lefolyásáról. Kijelentette: „lényegében kato­nai akciót bonyolítottak le a Kis­gazdapárt 'függetlenségének megszüntetése és elnöke eltávo­lítása érdekében”. Mint mondta: pártja cáfolhatatlan bizonyíté­kokkal rendelkezik annak alátá­masztására, hogy a katonai elhá­rítás, a katonai rendészet és a Nemzetbiztonsági Hivatal tagjai vettek részt az akcióban. Az ak­ció idejére lezárták a Belgrád rakpartot, kommandósok sora­koztak fel a pártszékház előtt, golyóálló mellényeket, gumibo­tokat osztogattak a kommandó­soknak, a náz telefonjait köz­pontilag elnémították, es fegyve­resek fenyegették meg a munka­társakat — számolt be elfúló hangon a történtekről a pártel­nök. Mint fogalmazott: „bebizo- nyíthatónak látszik, hogy Né­meth Béla főtitkár, Gerbovits Je­nő, Cseh Sándor és Lehoczky Gyula alelnökök rendelték a székház elé a kommandósokat”. Önmagát Rónaházi István­ként, a Katonai Elhárítás őrna­gyaként megnevező tiszt volt az, aki fegyverrel sakkban tartotta Torgyán József irodájának elő­szobájában az elnök munkatár­sait. Szintén ő volt az, aki a kato­nai elhárítás gépkocsijából ki­szálló rendőrökkel és katonákkal társalgóit, akiktől Torgyán Jó­zsef az erkélyen állva hiába kért segítséget. Mivel a K-vonalról az akció szervezői bizonyára meg­feledkeztek, Torgyán József kapcsolatba léphetett a külvilág­gal. Saját elmondása szerint elő­ször a köztársasági elnök hivata­lát kísérelte meg elérni, de ott senki nem jelentkezett. Majd a televízió egyik munkatársa mu­tatkozott igen készségesnek, aminek következtében már a 18 órás hírekben tájékoztatták a közvéleményt a történtekről. Torgyán József ennek tudja be, hogy többen a székház elé érkez­tek segítséget nyújtani az ostrom- lottaknak. Torgyán József megítélése szerint az ostromlók magatartása és a párt számára rendelkezésre álló bizonyítékok arra engednek következtetni, hogy az „állam- hatalom a puccsisták mögött áll”. Az FKGP péntekre összehí­vott országos vezetősége a délutá­ni órákban tárgyalta meg a tör­ténteket, és határozatot is kíván­nak hozni az ügyben. Addig is ki­tiltották a pártszékházból azt a négy embert, akit a puccs szerve­zőjének tartottak, valamint Ug- rin Emese frakcióvezetőt, és a párt néhány további munkatár­sát. Június tizenötödikével 32 ember kerül utcára Taron A neheze csak ezután következik! , Jöjjenek, mert eladják fejünk fölül az országot... ”, hang­zott a segélykiáltás a Nógrád Megyei Gabonaforgalmi és Malo­mipari Vállalat tari takarmánykeverő üzeméből. A vállalat igazgatója ugyanis levélben jelezte: bezárják az üzemet. A dol­gozók nem hagyták annyiban, meghívták az igazgatót: jöjjön, s indokolja döntését szemtől szemben, élő beszédben. Reggel, háromnegyed nyolc. Az üzemben áll a termelés. A dolgozók minden alkalommal, mikor autó húz el a közelben, kíváncsian tekintenek ki hol ezen, hol azon az ajtón. Várják a főnökséget. Egy asszony ha­lad keresztül az udvaron.- Hol találom az üzemveze­tőt?- Ott jön éppen - mutat egy felénk közeledő fiatalemberre:- A vállalatvezető engedélye nélkül nem nyilatkozhatom - hárít el Molnár Sándor.-Azért a dolgozókkal lehet beszélgetni? - kérdem.- Csak tessék - tárja szét kar­ját megadóan. Az előbb még csendes udva­ron, mintha élénkülni látszanék az élet. Talán az előszőj- megT kérdezett asszony vitte szét a hírt, van itt valaki jegyzettömb­bel, magnóval... Lehet, még nincs veszve semmi... gondol­ják, s többen is mondják, néha egyszerre, ami a szívüket nyomja:- Fél megyét ez az üzem látta el táppal, de vitték innen He­vesbe meg Pest megyébe is - mondja Nágel Tibor TMK-s.-El vagyunk keseredve, hu­szonkét éve vagyok itt, teljesen kilátástalannak látom a helyze­temet - kesereg Rózsa Lajosné szakszervezet bizalmi.- Lassan tizenöt éve keresem (Folytatás a 3. oldalon) Interjú az egri érsekkel Nagyalföld magazin Nagyalföldcímme\ új heti ma­gazin jelent meg pénteken a Du­nától keletre eső országrész tíz megyéjének településein. A szolnoki Jászkun Kiadó Kft. gondozásában napvilágot látott, 32 oldalas regionális hetilap a megyék közötti információ áramlását szeretné segíteni, nemzeti értékeinket, szép hagyo­mányainkat ápolni. A magazin fóruma kíván lenni a vidék szel­lemi központjainak, de a szer­kesztők a fővárosi szerzőkre is számítanak, azokra, akik érzel­mileg kötődnek a Tiszához, a Nyírséghez, a Hortobágyhoz a Kis- és Nagykunsághoz és más tájegységekhez. A minden pénteken megjele­nő hetilap első száma írást ad közre az Alföld-program leg­újabb történéseiről, közli Dr. Se­regély István egri érsekkel, Anette Kossuth-tal és a 65 esz­tendős Sütő Andrással készített inteijút. Olvashatnak az épülő Szent István-hídról, az alföldi repülés úttörőjéről, a hevesi sakkmúze­umról, de Nagyváradról és Aradról is. A Národná Obroda kommen­tárírója szerint Magyarország olyan magatartást tanúsít a bősi kérdésben, mintha száz évvel ez­előtti időket írnánk és az erőmű a történelmi Magyarország terüle­tén állna. A Koridor című lap úgy látja, hogy Magyarország a saját inkorrektségével adta meg a mandátumot Csehszlovákiának az erőmű befejezésére. „Milyen időszámítást is írunk?” — kérdezi a Národná Obroda szerzője, akinek „az erő­mű leállítására utasító zord ma­gyar hang hallatán” olyan érzése támad, mintha egyesek szerint még mindig a történelmi Ma­gyarország törvényeihez kellene igazodni a mai Szlovákiában. „Ha a magyar méltóságot sérti az, hogy mi mégsem igazodunk a magyar törekvésekhez és Bős — Nagymaros kérdésében nem a magyar kormány döntései sze­rint járunk el, akkor nagy a való­színűsége annak, hogy Budapest nemcsak érzelmekben és nosz­talgiákkal kötődik a Felvidékhez és az évszázaddal korábbi idők­höz.” „Hogyan lép majd a nagy­magyar fölérendeltség tudatá­ban akkor, ha mégsem lesz hatá­sa annak az állítólag előkészület­ben levő törvénynek, mely azt lesz hivatott szolgálni, hogy örökre feledtesse: Magyaror­szágnak valaha köze volt a dunai vízlépcsőhöz.” „A logikus és tisz­tességes magatartás az lenne, hogy ha Magyarország jogszerű­nek találta nem felépíteni Nagy­marost” akkor tekintse azt is jog­szerűnek, hogy Csehszlovákia felépíti a bősi erőművet — ráadá­sul a saját területén.” A Koridor című — nem hiva­talosan már az új kormánylap­nak tekintett — pozsonyi újság szerint „nincs helye a további té­továzásnak, és tekintet nélkül a déli szomszédoktól várható ag­resszív reakciókra, a bősi erőmű­vet azonnal be kell fejezni, mert Magyarország éppen a saját in­korrekt lépésével állította ki a befejezésről szóló megbízóleve­let. — A lap úgy látja, hogy a bősi erőműnek köszönhetően Po­zsony rövidesen Európa Rotter­damjává, „az elszegényedett Szlovákia” pedig a kelet-nyugati közlekedési hálózat nagy haté­konyságú térségévé válhat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom