Nógrád Megyei Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-15 / 114. szám
4 HÍRLAP MŰVÉSZET ÉS TUDOMÁNY 1992. május 15., péntek A múzeumi világnap előtt Kossuth és Nógrád kapcsolata Tudományos előadások május 18-án a dokumentumokról Idén szeptemberben ünnepli Magyarország Kossuth Lajos születésének 190. évfordulóját. Ez alkalomból érdemes újra végigtekinteni, hogy Kossuthnak milyen dokumentálható kapcsolata volt a korabeli politikai élet Nógrád megyei képviselőivel. Tudósítók- A kapcsolat első szálát, ami 1842 végétől datálható, még dr. Praznovszky Mihály kutatásaiból ismerjük - mondja dr. Horváth István történész-muzeológus, a salgótarjáni Nógrádi Történeti Múzeum igazgatója. - Az ő kutatásai alapján tudjuk, hogy több nógrádi tudósító mellett különösen figyelemre méltó Szontágh Pál. Ő folyamatosan küldött tudósításokat a nógrádi közgyűlésekről, és 1844-ig tizennyolc esetben írt tudósítást a Kossuth-féle Pesti Hírlapba. A másik érdekesség, hogy a Pesti Hírlapot 1843 júniusától Madách Imre tudósította. Recenziók- Milyen további kapcsolatok érdemelnek említést?- A továbbiakban Kossuth Lajos recenzióit kell említeni, amelyeket saját lapjába, a Pesti Hírlapba írt. Ezek megfogalmazása ismételten megerősíti azt a tényt, hogy 1842-re már tartós kapcsolat volt az ország liberális társadalmi átalakításáért küzdő vezetők és Nógrád megye vezető politikusai között. Kossuth például élénken figyelte az országban - így Nóg- rádban is - megjelent politikai kiadványokat, és ezekről rende- szeresen recenziókat írt lapjába, így 1842 novemberében jelentette meg recenzióját három nógrádi könyvről.-Kik írták ezeket a könyveket, és miről szóltak?- Két könyvet Sréter János írt, az egyik a „Visszaemlékezések”, a másik a „Hivatalos jelentés Nógrád megye beligazga- tásai állapotjáról” címet viselte. A harmadik Kubinyi Ágoston „Magyarországi mérges növények” című könyve, amelyet a szerző alsóbb néposztályú, kivált népiskolák számára írt. Kossuth recenziójának kéziratáról a másolat a Nógrádi Történeti Múzeumban van. Sámsonháza- Mi fűzi a sámsonháziakat külön is Kossuth Lajoshoz?- Ez jelenti Kossuth és a megye további kapcsolatát. A község evangélikus egyházi gyűlése 1871. február 17-én úgy határozott, hogy az akkor már tudni emigrációban élő Kossuth Lajost választja meg világi egyház főfelügyelőjének. Erről levélben értesítették Kossuthot, aki válaszolt Wladár János evangélikus lelkésznek. Levelében leírja, hogy őszinte háláját fejezi ki, a felkérést megtiszteltetésnek tekinti, és elfogadja, csak azt sajnálja, „hogy a szám- kivetettség, melyre hazánk politikai viszonyai által kárhoztatva vagyok, meg nem engedi, hogy az egyház javának előmozdításához oly hatályosan hozzájárulhassak”. A levél eredetijét a sámsonházi evangélikus lelké- szi hivatalban őrzik. Megemlítendő, hogy e kuriózumszámba menő levél 1871. április 6-án kelt Turinban. Mindezeket a történeti tényeket ezúttal annak okán is hoztuk szóba, hogy a dokumentumokról és Kossuth Lajos további nógrádi kapcsolatairól tudományos igényű beszámolók hangoznak el a Nógrádi Történeti Múzeumban május 18-án hétfőn, a múzeumi világnap alkalmából. A lelki béke sebei Axl Rose, a Guns and Roses énekese a padlón ül. Beszélgető társa, Kim Neely - a Rolling Stone című amerikai magazintól - nem árulja el, pontosan hol, melyik szállodában vannak. Rose épp azon mérgelődik, milyen bosszantó, hogy képtelen egy pillanatra is egyedül, békességben maradni, mikor két kamaszlány kopogtat az ajtón, hogy ha mást nem is, hát köszönhessen neki. Az egyik azt mondja, őt csak a másik cipelte magával erővel, neki nem is tetszik a Guns and Roses. Azt várná az ember, hogy az énekes bepöccen és kidobja a lányokat, de nem: betessékeli őket, s kedvesen beszélgetni kezd velük. Néhány perc múlva a két tini hálálkodva és elbűvölve távozik. Talán visszaúton sem akadnak fenn a biztonságiak hálóján. Neely rengeteget kérdez és Axl Rose hosszasan válaszol: a lapban tizenhárom hasábon át. Van benne egy-két elmés, okos gondolat, néhány érdekesség és megannyi szamárság. Őrül a közönség vagy sem, a Guns and Roses koncertek éjjel, sokszor igen-igen későn kezdődnek, mert Rose biológiai órája így diktálja jónak. Május 22-én Budapesten, a Népstadionban sem fog este hatkor rögtön a Guns and Roses a színpadra menni. Azt mondják, Axl fajgyűlölő, nőgyülölő, betegesen irtózik az emberektől... No nem! - mondja, a fajgyűlölet és a ho- mofóbia az marhaság, nem igaz - ki a fene talál ilyeneket ki? -, a nőkkel már más a dolog. Valóban csoda tudja, hogy is áll velük. Szóval gyanakvó, hideg és rideg velük. Merthát az édesanyja, ugye, mikor ő még (kis)gyerek volt, sokszor megverette a mostohaapjával, és úgy félreállva nézte, hogyan verik. Nem nagyon törődött a nevelésével sem. Eltaszította magától. A nagymamánál sem találta meg a nyugalmát. Tudja, hogy pokollá teszi egy nő életét, de a nők is poklot jelentenek számára. Erről volt feleségével, Erin-nel lehetne beszélni. Vagy Stephanie Seymour-rel, a barátnőjével. Az édesapja? Alig ismerte, de azt tudja, hogy rosszul bánt az anyjával. Úgy értesült róla, hogy már nem él. Mindegy. A mostohaapja lett valódi apja egész életére. De most már megszabadult tőle. Nem az ő nevét viseli, nem is az édesapjáét. Rose az anyja vezetékneve. Az ő keresztneve valójában William. Az édesapja után. Rá van tetoválva a karjára.-Izzy miért ment el a zenekarból? Izzy? Hogy jön most ide Izzy? Axl összezavarodik. Izzy azért ment el, mert lusta. Nem akart olyan színvonalon dolgozni, ahogy ő és Slash azt megköveteli. Neki jó volt a garázs színvonal. A Guns and Roses azon már túl van. Több kell, jobb kell. De Neely legyen szives Izzyről Izzyvel beszélgetni. A saját dalait sem dolgozta ki tisztességesen. Nem rá haragszik, a barátja volt (?), a világra mérges. El kell mondania, hogy a mostohaapja komisz egy ember. El tudta érni, hogy állandó viszály legyen a testvérek között. Különösen, hogy ő és a lánytestvére ne férjenek össze. Most együtt dolgoznak, és a lánytestvére boldog. Ő is. Csak szilárdabb benső, lelki béke kellene. Vass Imre Premier Európában Műtét az anyaméhben Olyan műtétre került sor első ízben a párizsi Saint-Vincent de Paul kórházban, amelyet az anyaméhben egy gyermekben hajtottak végre. A magzat rekeszizmán egy nyílás volt.A sebészek, Frederic Bargy és dr. Emmanuel Sapin már tíz hónapja végezték az operációt, de csak most közölték a jó hírt: a gyermek teljesen egészséges. A kis Alexandrát akkor műtötték, amikor 38 éves édesanyja ötödik hónapja volt terhes. A gyermek rekeszizmán lévő nyílás hátráltatta a tüdő fejlődését. A kislány tíz héttel később császármetszéssel jött a világra. Súlya a születéskor 1,4 kg volt, testhossza 44 cm. Portréfilm Hibóról „Beszélgetés a művészetről” címmel évek óta készítenek portréfilmeket a salgótarjáni Nógrádi Történeti Múzeumban a Nógrád megyében élő képzőművészekről. Ezek bekerülnek a múzeumi dokumentumtárba, de a közönségnek is bemutatják őket, többnyire a művész jelenlétében. így mind a közönség, mind a művész közelebb kerülhet egymáshoz. A filmeken szereplők rendszerint szólnak életük fontosabb eseményeiről, művészi törekvéseikről, terveikről. Az interjúkat a művekről készített felvételek egészítik ki. Már van ilyen portréfilm idős Szabó Istvánról, Lóránt Jánosról, Iványi Ödönről, Farkas Andrásról, Réti Zoltánról, Czinke Ferencről, Földi Péterről és Hegedűs Morganról. Közülük Lóránt János már régóta nem a megyében él, Iványi Ödön, Farkas András, Hegedűs Morgan pedig sajnos elköltözött az élők sorából. Az elhunytakról készült filmek azonban őrzik alakjukat, munkásságukat, vallomásaikat életről, halálról, művészetről. E filmek tehát a jövő kutatói számára is pótolhatatlan értéket jelentenek. Ebben az évben folytatják e filmek készítését a múzeumban. A „Beszélgetés a művészetről” sorozatban most készül a portréfilm Hibó Tamásról. A Salgótarjánban élt művész tavaly hunyt el. Kovács Bodor Sándor videotechnikus és Halászná Szi- lasi Ágota művészettörténész múlt év májusában folytatott műtermi beszélgetést a művészszel, aki 1991 második felében halt meg. Tervezik, hogy még idén a Balassagyarmaton élő Csem- niczky Zoltánnal és Salgótarjánban Mustó Jánossal is elkészítik a filmet.- mer Társasjáték a színjátékért KI VISZI el a balhét? A fódíj egy színes televízió! A KiViSzI színjátszó csoport -a Nógrád Megyei Hírlap és a Nógrádi Történeti Múzeum segítségével - a hagyományokat felidézve ötfordulós játékot indít, melynek témája a salgótarjáni amatőr színjátszás. Öt héten keresztül a hajdanvolt és a ma működő színjátszó csoportok előadásait, szereplőit, rendezőit idézzük fel. Játékosainknak nincs más dolga, mint a helyes válaszokat beírni, majd a teljes játékmezőt kivágva elküldeni, beadni szerkesztőségünkbe (Salgótarján, Erzsébet tér 6. A borítékra írják rá „Ki Viszi el a balhét?”) a következő héten szerda délelőtt 10 óráig. Minden helyes válasz egy pontot ér. Azok juthatnak be a játék döntőjébe, - amely a József Attila Művelődési Központban lesz május 30-án - akik az öt forduló során a legtöbb pontot érik el. A döntőben a színes televízió mellett több értékes ajándékot nyerhetnek szerencsés játékosaink. Azok is belevághatnak még játékunkba, akik az előző fordulókat kihagyták, mert lehet esélyük a végső győzelemre. Lassan eljön az ideje annak, hogy valaki, vagy valakik elvigyék a balhét RENDEZŐK: A .................. sz ínjátszó csoport legnagyobb közönségsikert aratott előadása az elmúlt években a ........... t estőr című darab volt. A képen Gyürei Mariann (Mylady), Csánk Péter (Richelieau bíboros) látható, (rendezők: Jakubovics J., Susán F.) SZÍNJÁTSZÓ CSOPORTOK: Vertich József Susán Ferenc id. Bulyovszky Dezső Csics György Molnár Ernő Városmozgató játék - 4. Forduló A képan a József Attila színjátszó szakosztályt látják, 1949 június 15-én. Ok a ...................... ü veggyár színjátszói voltak, a kép közepén .............Dezsőt a szakosztály rendezőjét látják. K épes technikatörténet Az aratógép A múlt század közepén nemcsak az ipar óriási fejlődésének lehettünk tanúi, a mezőgazdaság is hatalmas lépésekkel igyekezett a termelékenységet fokozni. Egy fiatal amerikai farmer, Cyrus McCormik (1809-1884) már 22 éves korában egy aratógépet (lásd a korabeli rajzot) szerkesztett, amit 145 évvel ezelőtt 1847-ben, többszöri átalakítás után mutatott be. Ez a két keréken mozgó aratógép egy 6 láb hosszú (kb. 2 méter) tengelyből állott, melyre vágókéseket helyezett el. Ezekkel párhuzamosan néhány inch- re (1 inch=2,54 cm) vaslemez volt felerősítve. Ezt a szerkezetet két ló húzta, melyek munkája révén a vágókések forgásba jöttek és a közéjük, valamint a vaslap közé került gabona szárát levágták. Addig kézzel arattak s ez a gép forradalmasította mezőgazdaságot és megvette a mai billiós mezőgazdasági gépgyártás alapjait. McCormik 1848-ban Chicagóban gyárat alapított, ahol évente 4000 aratógépet állított elő. Gépét az 1851-es londoni világkiállításon is bemutatták. A korabeli The Times így írt róla: „Ez a gép a kiállítás legértékesebb darabja és a tengerentúlról jövő legnagyobb hozzájárulás a mezőgazdaság fejlődéséhez.” K.A. Száz éve halt meg Baross Gábor, a vasminiszter Nevezték nagyfuvarosnak, örökös miniszternek, de leginkább vasminiszternek. Baross Gábor, bár alig valamivel több, mint négy évtizedet élt, maradandót alkotott. Volt kereskedelmi, belügyi, vallási és közoktatásügyi miniszter, de igazi rangot közlekedéspolitikusként szerzett. Idejében felismerte, hogy az ország fejlődésének alapköve a közlekedés, az ott használt eszközök minősége. Az olcsó szállítás teszi nyereségessé a megtermelt ipari javak eladását, mondta többször, és intézkedéseit is ennek a felfogásnak rendelte alá. Egységesítette, államosította a korábban magánkézben lévő, egymással vetélkedő, csak a szűk helyi érdekeket szem előtt tartó vasúti társaságokat. O teremtette meg az államvasúti rendszert. Európai hírnevet a zónatarifa bevezetésével szerzett. A múlt század nyolcvanas éveiben Magyarországon volt a legdrágább a vasúti menetjegy. Az emberek a magas tarifa miatt inkább a lassú, ám olcsóbb fuvaros szekereket vették igénybe. Baross a távolsági forgalmat tizennégy zónára osztotta, az így olcsóbbá vált menetjegyeket szívesebben kifizette az utazóközönség. Az intézkedés hatására nem egészen egy esztendő alatt hétmillióval nőtt a vasúton utazók száma. Az olcsó jegyek hatására megélénkült a munkaerő- piac, fellendült az üzleti élet, és nem utolsósorban a túristaforga- lom is. Ma bezzeg sokszor üresen közlekednek a vonatok, megfizethetetlenül drágák a jegyek, az anyagi gondok miatt tízezernyi vasutast csak rész- munkaidőben. részbérért szeretnék foglalkoztatni... 194M április 25-en mutatta be a ...............nők elrablása című művet a.............. gyári színjátszó s zakosztály. A szereplők közül néhány: Marko- vits Magda, Berta Ferenc és társaik.