Nógrád Megyei Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-09-10 / 109. szám
1992. május 9-10., szombat-vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP 7 Az építészeti örökség történelmünk része Fries Gyulával, a Nógrád Megyei Közgyűlés Hivatala területfejlesztési osztályának műemléki szakreferensével arról beszélgetünk, voltaképpen mi is az az épített kincs, amivel rendelkezik a megye, milyen építészeti korszakok képviseltetik magukat meghatározóan az örökségben, illetve mi történik napjainkban ennek megóvása érdekében?- Ha végigtekintünk a nagy európai építészeti stíluskorszakokon, vajon, Európában érez- heti-e magát a Nógrádban élő ember, a palóc vidék lakója? Másként fogalmazva, jelen van- nak-e - és miképpen - azok a stílusok, amik a többi között e jelenlétre, a történelmi otthonosságra utalnak? Keveredő stílusok-Történelmi, kulturális otthonosságunk maradék műemlékeink tanúsága alapján is nyilvánvaló. Egyházi és világi műemlékeink többsége nem egyetlen stílust őriz. Az évszázadok során történt átépítések miatt többnyire három-négy stílus is jelen van egy-egy épületben. Tiszta román és gótikus állapotban érintetlenül mindössze 11 műemlékünk maradt meg, köztük a nógrádsápi, az egyhá- zasgergei, a tereskei római katolikus templom. Összesen 25 olyan ősi építményünk van, amelyeket a későbbiekben reneszánsz és barokk elemekkel bővítettek. Ilyen például a tari templom, román, gótikus, barokk és klasszicista részletekkel. A legjellegzetesebb stíluscsoport a barokk, ide csaknem 150 épület tartozik. Ennek történelmi magyarázata van. A török időkben Nógrád megye épületállománya erősen megsérült, egyrészt a háborús pusztítás, másrészt a falvak kihalása miatt. Sok helyen előfordult, hogy száz éven át nem volt egy lélek sem a faluban, aki gondozta volna az épületeket. Ebből következett, hogy a XVII. században, Buda visszavétele és a zen- tai győzelem után a tulajdonosok és a falvak lakói visszatérve lakóhelyükre már barokk kastélyt, illetve templomot építettek, utóbbiak jobb esetben fölMűemlékvédelem Nógrádban Fries Gyula az átmenet örömeiről és gondjairól használták a gótikus templom falát az építkezés során. A visz- szatelepülés korának nagyon jellegzetes eleme Nógrádban, hogy a tulajdonosok az észak-magyarországi saroktornyos várkastélystílust honosították meg több helyen, tekintettel a háború utáni korszak bizonytalan közállapotaira, a védelmi szempontok érvényesítésére. Ilyen például a mohorai, a kisterenyei, vagy a berceli Bene-kastély. Egyébként e korban föllendült az építészet, a romokból megpróbáltak mindent újjá varázsolni. Még egy nagy építészeti korszaka van Nógrádnak, ez pedig a reformkor, a klasszicista stílus jegyében. Szép klasszicista stílusú nemesi kastélyokkal, kúriákkal rendelkezünk. Helyileg is jól megválasztott például a ma- gyamándori kelecsénypusztai Buttler-kastély, vagy Romhány belterületén a jobb sorsra érdemes Laszkári-kúria. Külön csoportként tartjuk számon a népi építészeti emlékeket, mintegy 90 a védett építmények száma, közülük 54 Hollókőn van. A múlt század második felétől a XX. század első feléig a romantika, az eklektika, a szecesszió, a korai modem stílusok aránylag kevés nyomot hagytak építészeti örökségünkben. Ennek két oka lehet. Az egyik az, hogy kisvárosainkon kívül, faluhelyeken ilyen stílusú építkezés nemigen folyt. A másik ok pedig az, hogy a legutóbbi tíz évet leszámítva a műemlékvédelem nem is fordított gondot ezen épületek föltárására ■ és megóvására. Most kicsit változott a helyzet. Van már olyan törekvés, hogy a legutóbbi száz esztendő építményeit is védjük, szinte napjainkig. A legutóbbi két évben például megtörtént a balassagyarmati Palóc Múzeum műemlékjegyzékbe vétele. Ez jellegzetesen századfordulós épület. Pár napja fölvették a jegyzékbe a salgótarjáni ferences templomot és rendházat is (acélgyári templom), ami az 1930-as évek korai modem stílusát képviseli.-Eredeti rendeltetésüket tekintve megkülönböztetjük az egyházi és világi műemlékek csoportját. Nógrádban hogyan oszlik meg ezek aránya? Világi és egyházi-Ezen belül csaknem 100 templom van (római katolikus, református, szerb stb.), s mintegy 60 síremléket, útmenti feszületet, vagy szakrális jellegű Nógrádot hosszú időn át műemlékekben szegény megyeként tartották számon. Ha azt nézzük, hogy a megye 126 településén - kettő kivételével - mindenütt van műemlék, kiderül, ez a vélekedés hiedelmen alapul. Az igaz, hogy az ország csaknem tízezer műemléke közül mindössze 330-at tart nyilván Nógrádban az országos műemlékjegyzék, helyileg pedig tételszám szerint 359-et védenek, mégis, a régió nagyságához képest korántsem a műemlékekben legszegényebb megye ez. Sőt, itt bújik meg a Cserhátban Hollókő-Ófalu, ami a világörökség része. Egyébként pedig a viszonylagos szegénységnek több évszázados telepúiésföldrajzi és történelmi oka van. Az épített örökség része a történelemnek, amelynek ismerete nélkül nem képzelhető el tartalmasabb jövő. Éppen ezért építészeti örökségünk védelme egyáltalán nem öncél, ismerete és megóvása a jövőépítés szerves része. szobrot is védünk. Van néhány harangtorony, közülük kettő a legértékesebb, a ceredi és a nádújfalui faharangtorony az 1700-as évek közepéről. Védett Mátraverebély-Szentkút remetebarlangja is. A világiak közül igen nagy csoportot képeznek a kastélyok, kúriák, számuk 60 körül van. S már említettük a 90 népi műemléket (lakóházak, gazdasági építmények). Nógrád várai és várfalai közül tíz védett, de legalább 60 várról tudunk a megyében. Ezekhez tartoznak az őskori földsáncos várak, s több olyan földsánccal kialakított vár is, amelynek épített magva van, de nincs föltárva. A három kategória Tervezzük, hogy közülük is védelem alá helyezünk néhányat, például ilyan a Szilaspo- gony közelében lévő Kiskő. Védett börtöne is van a megyének Balassagyarmaton. ez klasszicista épület, valamint öt barokk, illetve klasszicista kő- hidat tartunk számon. Egyébként, amikor a szakember védett műemlékről beszél, gyűjtő- fogalmat használ. A műemlék- jegyzéken belül három kategóriát is fölállítottak: műemlék (M), műemlék jellegű (MJ) és városképi védettségű (VK) építmény. Ez zavarokat is okoz, mert például az APEH a műemlékeknél elengedi az áfát, de ezt csak az M-es kategóriára vonta- koztatva teszi, a védendő műemlékek száma ezeknél jóval nagyobb. A közeljövőben az építési, és ennek kapcsán a műemléki törvény átdolgozásával e kategóriák megszűnnek, vagy módosulnak. Az utóbbi években még egy negyedik kategóriát is használunk, mégpedig a helyileg védett műemlékekét. Ide olyan épületek tartoznak, amelyek egy-egy településkép szempontjából meghatározóak. vagy kvalitásosak. Ezekre a védettségi határozatot a helyi tanácsok adták, illetve az önkormányzatok adják ki. Ilyenek például a balassagyarmati városközpontban a Rákóczi fejedelem útja mindkét oldalának épületei. Salgótarjánban pedig Homokterenye nevezetes műemlék temploma az úgynevezett szocreál-épüle- tekből védtek le párat, a tűzoltóság épületét és a megyei tanácsot, a 20-as, 30-as évek épületei közül az acélgyári iskolát, az egészségházat, a városi rendőrséget, a járásbíróságot, a református templomot, a baglyasi volt bányász kulturotthont, és a lucfalvai kisfaludi feszületet.- Napjainkban a műemlékvédelemben is a szervezeti váltás idejét éljük. Korábban a műemlékekkel kapcsolatos építési engedélyeket az Országos Műemléki Felügyelőség szakhatósági állásfoglalása alapján a helyi tanácsok adták ki, mint elsőfokú építési hatóság. Az 1992. február 15-től érvényben lévő rendelet értelmében a műemléki hatóság neve Országos Műemlékvédelmi Hivatalra változott, s a műemlékekkel kapcsolatban ez a hivatal jogosult építési engedélyt kiadni. Tehát gyakorlatilag ez a hivatal» az elsőfokú építési hatóság. Ez erőteljes központosítást jelent. Jó-e-^z, vagy rossz? Átszervezés után- Egyrészt bizonyosan nehézséget jelent az, hogy most az ország legkisebb falujának is a budapesti központtal kell fölvennie a kapcsolatot a műemlékek ügyében. Másrészt, a megnövekedett jogkörrel járó munka szinte a nyakába szakadt az eddig még nem bővített hivatal személyi állományának. Igaz, hogy már az első hónapokban is voltak belső átszervezések, de véleményem szerint, ezt a hatalmas munkát csak úgy tudják elvégezni, ha külön műemlékvédelmi kirendeltségeket hoznak létre majd a megyékben. Tudomásom szerint, ezt tervezik. Ami viszont az átszervezés előnye lehet, az mindenekelőtt az, hogy így minden műemlékkel kapcsolatos munkát műemlékileg képzett szakemberek engedélye és felügyelete mellett végezhetnek el. Erre azért is szükség van, mert sajnos egy-egy műemléki referens szinte képtelen a megyében minden műemléki kivitelezést ellenőrizni. Ebből az adódik, hogy a műemlékekhez nem egészen értő tulajdonosok, helyi hatósági emberek és kivitelezők olyan munkákat engedélyeztek és végeztek el, amelyek műemléki és esztétikai szempontból nem fogadhatóak el. Például több barokk és klasszicista templomnál a bádogozás és a A megújult hollókői vár csatornák alumínium lemezből készültek, vagy a barokk épületeknél a sima festett vakolat helyett kőporos fröcskölt, dörzsölt vakolatot alkalmaztak. A tereskei templomnál eredeti, gótikus környezetet tettek tönkre oda nem illő, széles, simított betonjárda létesítésével. A nádújfalui faszerkezetes harangtorony talpgerendáit eső elleni védelem címén betonozással vették körül, arra nem gondolva, hogy az eredeti faszerkezet igazán akkor maradhat meg hosszú ideig, ha szellőzik. A rossz példákat még sorolhatnám.- A műemlékvédelem egyik alapelve az, hogy a védett épülethez az eredeti funkcióhoz leginkább közel állót, vagy azzal azonosat sikerül-e találni. Sikerül ez Nógrád megyében? A jövő lehetőségei- Az egyházi épületeknél, építményeknél ez általában nem gond, hiszen az eredeti funkció folyamatossága adott. A legnagyobb gond a kastélyokkal, kúriákkal, népi lakóházakkal van. Ezek az elmúlt évtizedekben a legkülönbözőbb „funkciókat” kapták (téesz-központ, ipari üzem, raktár stb.). Célunk az, hogy ezeknél az épületeknél az eredeti lakás funkciót közelítsük meg. Ezen új funkciók szempontjából szóba jöhet például az idegenforgalom (panzió, szálloda, üdülőház stb.), bizonyos kulturális tevékenységi körök (alkotóház), szociális intézmények (idősek napközi otthona). Kulturális funkció lehet a múzemi, levéltári és más célra való hasznosítás is. A népi építészet emlékeit jelentő lakóházakkal is nagy a gond. Legjobb példaként Hollókőt említhetem, ahol e házakban közintézményeket helyeztek el, turista- szálló, üdülőház létesült bennük. Ahol viszont nincs olyan védett falumag, mint Hollókőn, az épületek védelme, fenntartása, hasznosítása sokkal nagyobb gond. Fölmerülhet az, hogy helyenként tájházat létesítsenek bennük, erre már van több példa. Megfelelő kihasználásuk szempontjából igen jelentős lenne a falusi turizmus fejlesztésével összefüggő hasznosításuk. Belső korszerűsítésükkel így az idegenforgalomban hasznosulnának ezek a házak.- Napjainkban milyen műemlékvédelmi tevékenység folyik Nógrádban? Védelem - ma-A legjelentősebbek között említem a balassagyarmati Palóc Múzeum nemrég befejezett helyreállítását, felújítását. Folyik a ságújfalui Kubinyi-kas- tély (ma polgármesteri hivatal) helyreállítása. A legnagyobb ilyen munka a megyében a szécsényi ferences kolostor föltárása és a helyreállítása. Másik csoportként a kisebb-nagyobb javításokat említem, s ezt külön azért is teszem, mert szakszerűség szempontjából ezek a legveszélyesebbek. Még egy érdekes tevékenység említendő napjainkban, mégpedig az első, második világháborús, illetve az 1956-os emléktáblák vagy emlékművek létesítése. Itt az a gond. hogy sokszor engedély nélkül teszik ezt a kezdeményezők. Ennek az a következménye, hogy a műemlékhez nem illő stílusban vagy stílus nélkül hoznak létre ilyeneket a templom falán, vagy a templom mellett. Erre egyik példa a romhá- nyi emlékmű.- Honnan juthatnak mostanában műemléki támogatáshoz az igénylők?- Két hivatalos helyről lehet támogatásra számítani, természetesen annak hangsúlyozásával, hogy a támogatás csak helyi erők kiegészítésére szolgál. Ilyen támogatást tud adni az Országos Műemlékvédelmi Hivatal, ahonnan tavaly csaknem hatmillió forintot adtak Nógrád megye húsz építményéhez. A másik támogatási lehetőség a „Nógrád műemlékvédelméért” alapítvány, amelynek hasonló a célja, csak szerényebb keretek között tud segíteni. Az alapítványt a Nógrád Megyei Közgyűlés Hivatala hozta létre 1991-ben. Utóbbi esetben a támogatás elnyerése pályázathoz kötött. A pályázati feltételeket a közeljövőben hozzák nyilvánosságra. —mér
