Nógrád Megyei Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-30-31 / 127. szám
Antoni: élet és halál ura Lengyelországban Antoni Macierewicz belügyminiszter lesz élet és halál ura, a parlament végképp lejáratva csatatérré válik, amelyben mindenki harcol mindenki ellen, s az egyetlen győztes Lech Walesa államfő marad — így értékelte Jan Maria Rokita, a Demokratikus Unió képviselője a televízióban a parlament által csütörtökön elfogadott határozatot. Ez kötelezte a belügyminisztert, hogy június 6-ig készítsen jelentést arról, a vezető beosztásban dolgozók közül kik működtek együtt a volt rendszer titkosrendőrségével. Ezután kell elkészítenie az ügynöklistát a szejm és a szenátus, a bírók, ügyészek és ügyvédek, valamint valamennyi tanácstag múltját megvizsgálva. Chile nem ragaszkodik Honeckerhez Chilei részről csütörtökön hangsúlyozták, hogy Erich Ho- necker volt keletnémet vezetőnek joga van ügyét orosz bíróság elé vinni, mielőtt döntés születne arról, vajon el kell-e hagynia Chile moszkvai nagykövetségét. A Patricio Aylwin chilei elnök utasítására kiadott kormányközlemény szerint Chile nem akarja megakadályozni azt, hogy Ho- necker ügyét Németországban tárgyalják, és nem is akar a végtelenségig menedéket nyújtani számára a követségen. Kormányf őjelölt Thaiföldön A thaiföldi parlament többségi pártjai ismét egy volt katonatisztet, Szombun Rahongot szemeltek ki miniszterelnök-jelöltjüknek, mire az ellenzék azonnal kilátásba helyezte az utcai tiltakozó akciók felújítását. A jelöltet a1 thai uralkodó-' kell, hogy jóv^- hágyjá — á: király szerepe azoi)- bíáú csak fórütáte: '.neze.vrj ' | ijsxaáíneloj^ tized: börtön a s, • Húsz év börtönbüntetésre ítéát egy ellenzéki vezetői a vietnaqű ■ Ho Si Mính-várös népbíróság^. ■ Nguyen Ngoc Dai ellen az voltia m vád. - hogy felforgató csoporj” : élén !a néphatalom megdöntésé- ; r© szervezkédesttl Súlyosító'.körülményként vette figyelembe a bíróság, hogy a vádlott már 11 évet eltöltött átnevelő táborban. iu< Halálos csapda Tamil szakadár harcosok 23 kormánykatonát öltek meg pénteken a Srí Lanka keleti részében fekvő Batticsaola város környékén. A Tamil Eelam Felszabadító Tigriseihez (LITE) tartozó több tucat, jól felfegyverzett gerilla egy útkereszteződésben állított csapdát. Jog és film a Dunaszauruszrói a Felmondható i szerződés Fel lehet mondani a bős-nagy- marosi vízi erőmű építéséről kötött, 1977-es csehszlovák-magyar államközi szerződést — állítja továbbra is Vladimir Balas professzor, a Csehszlovák Tudományos Akadémia állam- és jog- tudományi intézetének igazgatóhelyettese. Balas a Lidové No- viny című prágai lap pénteki számában nyilatkozott erről a kérdésről, miután nézeteit a prágai külügyminisztérium nemzetközi jogi főosztálya éles hangon visz- szautasította, valamint saját főnöke, az intézet igazgatója is a szerződés felmondhatatlansága mellett érvelt nyilvánosan. Balas professzor a vitában kitart véleménye mellett, s szerinte a szerződés felmondható akkor, ha a magyar fél a nemzetközi jogban ismert „rebus sic stantibus” klauzulára hivatkozik, amely a körülmények megváltozásának esetére teszi lehetővé a szerződés megszüntetését. A körülmények megváltozását bizonyítani kell — mondta Vladimir Balas, és ehhez hozzátette: „Világos, hogy a szerződés 1977-es aláírásakor nem foglalkoztak az ökológiai aspektussal. Miután ezzel elkezdtek foglalkozni, a körülmények megváltozásának lehetősége fennáll”. A Telegraf című lap annak kapcsán írt pénteken Bősről, hogy Ostravában befejeződött az Ekofilm című, környezetvédelmi filmeket bemutató fesztivál. Ezen bemutatták Csillag A dám rendező Dunaszauruszcí- mű alkotását. A Telegraf értékelése szerint az erőmű ellen felhozott érvek — a filmben látottak és hallottak alapján — „távolról sem annyira irracionálisak”, mint ahogy azt Csehszlovákiában állítják. A film gyengéjeként említette viszont a kritika, hogy az alkotás rendkívül hosszú, így a szöveg figyelmes végighallgatása nagyon megerőltető. Major támogatja EK-beíépési óhajunkat Brit lapvélemények a miniszterelnök látogatásáról A brit vélemény az, hogy a három közép-európai ország közül Magyarország lesz elsőnek alkalmas a közös piaci tagságra — írta a The Times pénteki számában Philip Webster Budapestről. Az újság megemlítette a brit és a magyar kormány közös nyilatkozatát, amely rögzíti a magyar belépés célját az évszázad végére, és szólt arról is, hogy John Major brit miniszterelnök dicsérte a magyar erőfeszítéseket a !piacgazdasági átmenet Során. A beszáiriöló szerint Major tőzsdei látogatásakor Csendes volt a forgalomyde amikor Major belépett, az", alkuszok árakat fi| kezdtek kiáltozni egymásnak. ßpfcrps ,4<*/ösi,tp^sdpelnök azt mondta, hogy a forgalom elhanyagolható a londoni piacéhoz képest, amire Major ezt felelte: — mi is elkezdtük valahol. . A Financial Times-ban Philip Stephens ugyancsak ezt emelte ki: Major támogatta a magyar óhajt, hogy Magyarországiegyen az első az EK-tagságra sorakozó volt kommunista országok közül. A lap beszámolt arról is, hogy a szlovák nacionalisták előzőleg a választási küzdelembe való beavatkozással vádolták Majort. Közép-európai túrája utolsó, budapesti állomásán Major a jelek szerint elismerte annak a magyar álh'tásnak az igazát, hogy Magyarország előbbre tart a piacgazdasági átalakulásban, mint Lengyelország vagy Csehszlovákia, és első lehet a közös piaci belépésre megérők sorában — írta a The Daily Telegraph-ban George Jones politikai szerkesztő. Major azt mondta, hogy Magyarország lépett elsőnek a reformok útjára, és további brit segítséget ígért az átalakuláshoz. A Major és Antall által aláírt nyilatkozatban is tükröződött az a nézet, hogy Magyarország •előbbre tart gazdasága nyugati nyitásában. A nyilatkozat megerősítette a brit szándékot, hogy segít felkészíteni Magyarországot „a későbbi közösségi tagságra, amelyet a század vége előtt szeretne elérni”. A Major által Prágában aláírt hasonló nyilat- , kozat kevésbé pontosan szólt .arról, mikorra lesz alkalmas Csehszlovákia a belépésre. A brit kormányfő az reméli, hogy a csehszlovák gazdaság az évszázad végére elég erős lesz a jelentkezéshez. Korábban Varsóban Major azt érzékeltette, hogy a lengyeleknek az ezredforduló után is még néhány évig várniuk kell jelentkezésük elfogadására — írta a The Daily Telegraph. A The Independent híre szerint a. közös brit-magyar nyilatkozatban megállapították, hogy az európai biztonság az EBEÉ, a NATO, az EK, a Nyugat-európai Unió és az Európa Tanács egymásba kapcsolódó intézményrendszerének felelőssége, és megállapodtak a brit-magyar katonai kapcsolatok fejlesztésében is. Die Presse: Magyarország és a szomszédos országok Ellentétek itt is, ott is A határokon túl elő magyarok, az illető országok és Magyarország kapcsolatai a témája a Die Presse pénteki számában megjelent cikknek. A cikkíró, Peter Martos a Csehszlovákiával és Romániával kapcsolatos külügyminisztériumi állásfoglalások hátterét magyarázza. A Csehszlovákiának szólók Gabcsikovóval függnek össze — állapítja meg a lap. Szerinte az erőmű körüli vitának egyik oka a két fél kibékíthetetlenül ellentétes véleménye, míg a másik a Szlovákiában élő félmillió magyar. Erkölcsi tekintetben ennél bonyolultabb a Romániával folyó vita — úja az osztrák lap, utalva Herman János külügyi szóvivő kijelentésére, miszerint Magyarországnak nincs területi követelése Romániával szemben. A Romániában élő mintegy kétmillió magyarnak sikerült elérnie — írja Martos —, hogy a készülő, és a Varsói Szerződést felváltó kétoldalú barátsági szerződésben tekintettel legyenek rájuk. A szerződéstervezet egy része miatt — amely éppen a nemzetiségek jogairól szól — a megállapodás véglegesítése hónapok óta húzódik, s ebből a románok azt a következtetést vonják le, hogy Magyarország nem ismeri el a fennálló, határokat. Magyar részről már szinte minden politikus cáfolta ezt a feltételezést, most Hermanon volt a sor — úja a Die Presse. Herman mindenesetre kiegészítette a nyilatkozatot egy oldalvágással Románia ellen, amelynek igencsak lenne étvágya az egykor szovjet fennhatóságé Mol- dovára. így zárul be a kör. Ha ugyanis Romania kap valamit, akkor Szlovákia is igényt tarthatna Kárpát- ukrajna egy részére. Amelynek egy másik része viszont Magyarországhoz tartozott... Óceáni növények a hőmérséklet változtatásáért Üvegházhatás Az apró óceáni növények óriási szerepet játszhatnak a Föld hőmérsékletének kialakításában: olyan vegyi folyamatokat indíthatnak el, amelyek következtében a napsugarai visszaverődnek a felhők felszínéről, ahelyett, hogy felmelegítenék a Föld légkörét — közölték pénteken amerikai kutatók a Reuter jelentése szerint. Ugyanakkor a New York-i Brookhaven Nemzeti Laboratórium kutatói szerint a szén elégetése és más üzemi folyamatok következtében létrejövő szulfátos kisugárzás jóval kisebb szerepet játszik a felhőzet kialakulásában — amely kihatással van a hőmérsékletre —, mint ahogy azt eddig sejteni lehetett. A felfedezések, amelyek a Science magazinban jelentek meg, igen fontosak, mert a kutatók elméletei szerint a szulfátos kisugárzás lelassítja az általános fel- melegedést azzal, hogy növeli a felhőzet sugárvisszaverő képességét, így a felhők egyre inkább eltérítik a Nap által kibocsátott, Föld felé irányuló káros radioaktív sugárzást Amennyiben az elmélet beigazolódik, e folyamat- tök elősegíthetik az úgynevezett üvegházhatás visszaszorítását — jelentette a Reuter hírügynökség. Az erdélyi falvak ellátásáért Tőkés László nagyváradi református püspök és Papócsi László vezérigazgató egy új vállalkozás alapításáról tájékoztatta péntek délután a sajtó képviselőit Bábolnán. Elmondták, a részvénytársaság, a Nagyváradi Ki- rályhágó-Melléki Református Egyházkerület, a debreceni Ag- roker Rt. valamint a lichtensteini Contrade vállalat 33 millió lej induló törzstőkével közös vállalatot hozott létre Reform elnevezéssel. Földcsúcs az ózonlyuk alatt Ki ne emlékeznék az „Odysseia 2001” című filmnek arra a jelenetére, midőn a majomember dorongot ragad, lesújt vele, s ráébred, micsoda erő birtokába került. Aztán űrutazás képei peregnek a szemünk előtt 2001-ből, mintegy érzékeltetve, micsoda fantasztikus utat járt be az emberiség a természet birtokbavételével, az erők felszabadításával, az atom meghódításával. Hirosima, Csernobil, az Öböl menti és a bhopali környezet- pusztulás képei arra figyelmeztetnek bennünket, hogy építeni és pusztítani egyaránt megtanultunk. Mára már ott tartunk, hogy képesek vagyunk önmagunkat is megsemmisíteni, legalábbis kérdésessé tenni önnön fennmaradásunkat. Ott tartunk, hogy már nemcsak atomháború olthatja ki az életet a kék bolygón, hanem a viszonylag békés ipari fejlesztés is veszélyeztetheti, ha nem veszi tekintetbe bolygónk sérülékenységét. Történetében az ember még sohasem vált oly felelőssé önmagáért és környezetéért, mint a kétezredik év küszöbén. Az ENSZ első környezetvédelmi világkonferenciáját is annak szellemében tartják, hogy egy bolygón élünk, s sokkal nagyobb figyelmet kell szentelnünk annak, amin közös létünk múlik. Tekintettel arra, hogy Földünk sorsa forog kockán, a környezetvédelem globális problematikája egy sor politikai-társadalmi-gazdasági kérdést vet fel, mindenekelőtt azt, hogy az emberiség közös létkérdésének megoldását ne hátráltathassák vagy akadályozhassák meg szűkre szabott csoportérdekek. Hiszen ma gyakorta ez történik. A fejlett Észak a fejletlen Délre hárítja a felelősséget a környezet pusztulásáért, a Dél viszont azzal védekezik, hogy azzal főz, amivel tud. Közben a fejlett Észak vonakodik érdemlegesen visszaszorítani az ózonréteget károsító gázok kibocsátását, megakadályozni saját erdőségeinek irtását, tisztán tartani az óceánokat és a tengereket, feltartóztatni egész állatfajok kipusztulásának folyamatát. Égyszóval magára nézve is kötelezőnek tartani azt, amit másoktól elvár. Pedig a tudósok többsége szerint ellenintézkedés híján a XXI. században — a sarki jégpáncél felhígulása miatt — emelkedni fog a tengerek vízszintje, s szigetek, partvidékek kerülhetnek veszélybe egész élővilágukkal. Taívolajerózió, elsivatagosodás, vízszűke fenyeget. S míg tart a polémia, hogy ki felelős a történtekért, az összefogás pedig várat magára, a népesség növekedésével fordított arányban alakul az oxigénképződés a világban. Nem szabad túlzott reményt fűzni a világkonferenciához — tartja a világ hét legfejletteb ipari állama. Szerintük inkább az együttműködés kezdeteként kell azt felfogni. Hasonlóképpen a helsinki konferenciához, amely folyamatot indított útjára, s az utótalálkozókon születtek a konkrét eredmények. Az ózonlyuk foltozása nélkül is vagy 125 milliárd dollárba kerülne az Agenda 21 elnevezésű, a XXI. századot idéző riói programban szereplő környezetvédelmi tervek megvalósítása. Még nem világos, ki és honnan fogja előteremteni a pénzt, s pontosan mire fordítják majd. De a dolog nem is pénz kérdése csupán. Rióban a legfőbb hangsúlyt a fejlődés és a gazdasági átalakulás kapja — állítja Maurice Strong, az ÉNSZ Környezeti és Fejlesztési Konferenciájának főtitkára. Felmerül egy olyan új nemzetközi rend szükségessége, amely a műszaki-tudományos fejlődést maradéktalanul az ember szolgálatába állítja, s amelyikben a gazdasági hatékonyság követelménye nem sértheti az ember jogát az élethez, az élet normális feltételeihez. A globális megközelítés követelménye tehát elemi erővel dörömböl, és a környezetvédelem mintegy ötvözi korunk nagy dilemmáit. A közös fellépés kiérleléséhez nyilván idő kell. Bolygónk egészségét mégis túl sok veszély fenyegeti ahhoz, hogy halogassák, netán elodázzák a megoldást. Mert ne feledjük, természeti környezet nélkül nincs emberi élet, de volt és lehet is ember nélküli természeti környezet. Semmi sem örök az ember, az emberiség életében. Hogy bolygónkon fennmaradjon az élet, még sohasem múlott annyira az emberen, mint ma, amikor akkora erők birtokába került, hogy lyukat ütni is képes az égen. Simó Endre Az évszázad lelete: A Battan Grande-i aranykincs Egy nemzetközi régészcsoport Peruban olyan aranykincsre bukkant, amit Amerikában még sohasem hoztak felszínre. Százötven aranytárgy egy herceg ezer éve lezárt érintetlen sírjából került elő. A kutatók nyolcéves előkészítő munka után, Sican romvárosban, nem messze Battan Grande falutól találták meg a két — ki nem rabolt — sírt. Az egyik sírkamrában hat darab aranykoronát, tőle nem messze pedig a korona díszéül szolgált 150 arany- tollat fedeztek fel. A 40-50 év körüli férfi csontvázát smaragdszemű arany halotti maszk fedte. Felleltek négy arany homlokpántot, négy aranyláncot, hat pár arany és ezüst fülbevalót. Százezerszámra kerültek elő két millimétertől két centiméter nagyságú türkiz, lápiszlazuli, kristály, valamint tengeri kagyló golyócskák, amelyek eredetileg négyrétegű díszruhát ékesítettek, mások gyöngysorokat alkottak. Ezek a tárgyak több okból is nagy jelentőségűek. Eddig ugyanis a perui leletek többségét eleve az inkáktól származtatták. Az új leletek — az első vizsgálatok szerint — kétszer olyan régiek, mint maga az inka kultúra. Ily módon hozzájárulhatnak az inkák előtti korszak alaposabb kutatásához és megismeréséhez. (ÉEB) „ Jelcin nem Jézus Krisztus” Mihail Gorbacsov minden korábbinál élesebben bírálta azorosz vezetést: a volt szovjet elnök szerint a Jelcin vezette kormány spontán módon, prioritások nélkül, alkalomszerűen politizál. Ez pedig azt a veszélyt hordozza magában, hogy az amúgy is robbanásveszélyes helyzetben hamarosan történik valami. Borisz Jelcin több ízben is hangoztatott állítása kapcsán, mely szerint Gorbacsov megígérte az orosz elnöknek, hogy nem tér vissza a politikába, az exállamfő kifejtette a Komszomolszkaja Pravda című lapban: — Jelcin nem Jézus Krisztus, aki előtt felelnem kell... Ausztria: új menekülttörvény Harmadik országból nem Ha már megakadályozni nem lehet, legalább humánusan alkalmazzák — az Amnesty International osztrák tagozata most már csak ennyit szeretne elérni. Többre remény sincs, hiszen június 1-jén életbe lép a menekültek kezelésére vonatkozó új ausztriai törvény, amely, mi tagadás, nem sok jóval kecsegteti az itt menedéket keresőket. A törvény, amelyet Franz Löschnak belügyminiszter több átdolgozás után fogadtatott el előbb a kormánnyal, majd a parlamenttel is, eleve azt a feltételt szabja, hogy menedékjogért — a genfi egyezményben rögzített feltételeken túlmenően — csakis olyanok folyamodhatnak, akik közvetlenül hazájukból érkeznek, nem pedig harmadik országból. Az utóbbiakat azonnal visszafordítják. Hová? Természetesen a szomszédba, vagyis akár Magyarországra, amelyet az Amnesty International korántsem tart például a török, vagy az Európán kívüli országokból menekülők számára biztonságos helynek. Kérdés például, s erre ez idő tájt nincs válasz, milyen elbírálás alá esnek az új törvény fényében a Boszniából menekülők. Hiszen ők nem közvetlenül saját országukból, hanem az immár független Szlovéniából jönnek, vajon ez harmadik ország? Vitathatónak tartják osztrák humanitárius szervezetek azt a megszorítást is, hogy csak az a menekült kérvényezheti az Ausztriában maradást, aki megbízhatóan igazolni tudja kilétet. A szomszédban háború dúl, vajon volt-e ideje, lehetősége mindenkinek összeszedni papírjait, mielőtt kényszerű útjára elindult volna?— kérdezik azok, akik bírálják az új törvényt. Az osztrák hatóságok kérlelhetetlenek. Ausztriát meg kell védeni a számára nem elviselhető mértékű tehertől, s a menekültek ellenőrizetlen áradata ilyen teher lenne — hangzik a hivatalos válasz a bírálatokra. Emellett, s valóban ez is benne van a törvényben, a menekültek kérelmeinek elbírálása június 1-jétől alaposan felgyorsul. Ennek érdekében a menekültügyi hivatal országszerte kirendeltségeket állított fel, képzett munkatársakkal. A kétkedők ebbe is belekötnek: akkor ez gyorsabb kiutasítást jelent majd tömeges méretekben. Úgy vélik ugyanis, hogy a szigorított feltételeknek a rászorulóknak csak elenyésző töredéke tud majd eleget tenni. A menekülttörvény miatt kirobbant vitát rövidesen háttérbe szorítja egy másik: most kerül ugyanis a törvényhozás elé a párja, a letelepedési törvénytervezet. Ennek értelmében Ausztria évről évre újraszabályozza, hány személynek adja meg ezt a jogot — olyan évi 25 ezer körüli szám az elképzelés. Az első kérelmet azonban még az országba érkezés előtt kell benyújtani. Aki már Ausztriában van, arra más szabályok vonatkoznak. Az például, hogy fél évnél hosszabb ideig csak különleges engedély birtokában maradhat Ausztriában a külföldi, amit viszont csak akkor kap meg, ha megélhetése, lakása biztosított. Elutasítás esetén mehet, amerre lát. Ézzel a törvénnyel szemben még nagyobb lesz az ellenállás: a törvény ugyanis egyszerűen lehetetlenné teszi a vendégmunkások itt-tartózkodását, és ezt a gazdaság nem nagyon kedveli. Nem beszélve a fekete munkaerőről, amely ugyan tiltott, de jellemző, hogy még a kormány- szerveknél is van belőlük bőven. Olcsó bérért elvégeznek minden munkát — ez nem újdonság, ha nem is illik rá hivatkozni. A letelepedési törvényt még érdemes bírálni, abban még nem született döntés. A belügyminiszter már az első kritikák hallatán megígérte, hogy átdolgozza elképzeléseit. Hamarosan kiderül, talált-e szélesebb körben elfogadható megoldást. Szászi Júlia
