Nógrád Megyei Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-29 / 126. szám

1992. május 29., péntek SALGÓTARJÁN ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Takarékos falu A címben foglaltakat akár ki is lehetne írni Karancslapujtő bejáratához, mert mint a helyi postahivatal vezetőjétől, Zsida- iné Kovács Annától megtudtam, eddigi pályája során 140 (!) pos­tán dolgozott, de ilyen takaré­kos, spórolós településsel még nem találkozott. Ezt mutatja az is, hogy az idei év első negyedévében, csak az új betétesek állománya 3,6 mil­lió forintot tett ki. Szívesen kí­sértik az itt élők a szerencsét, mert a totó- és lottószelvények mellett, pillanatok alatt kapkod­ják el a sorsjegyeket. Megtudtuk, minden család­hoz jár valamilyen lap. Az ár­emeléseknél picit visszaesik a forgalom, de aztán mindenki újra járatja kedvenc hírlapját. Tanártátika Lapujtőn Nagy a készülődés a közelgő gyermeknapra a karancslapujtői általános iskolában: május 29-én, pénteken egész napos programot szervezett a tanári kar. A nevelőtestü­let tagjai előadják „A pa­lacsintás király” című mesejátékot - és felnőtt Tátika is lesz, melyben ugyancsak a tanárok lép­nek fel. Ezeken kívül ügyességi-, sport- és szel­lemi vetélkedőkön mér­hetik össze tudásukat a nebulók. Iskolagond Karancsberényben kevés a gyermek, a jelenlegi második és harmadik osztályosok létszáma is éppen a törvény adta lehető­ség határán van. Megszűnik-e a helybéli iskola? Rács Gás- párné, a karancsberényi tagis­kola igazgatónője elmondta, az intézményüknek három tan­terme és egy tornaszobája van, jó lenne, ha legalább az alsós osztályok itt maradhatnának, de a szülők inkább Lapujtőre írat­ják be a gyerekeket, mondván ott indul Zsolnay-tagozat. Azért, hogy ne kelljen a ka­rancsberényi kicsiknek a lapuj- tői iskolába járniuk, szeretnék, ha két év múlva a herényi első­sök is részben a Zsolnay-prog- ram szerint tanulnának. A Pece-parti Párizsból Etesig Egy asszony, aki hazatalált Az etesi polgárok befogadták a messziről jött új doktornőt. Fotó: Gyurián- El kellett jönnöm Romániából. Várad már nem olyan, mint amilyennek Ady leírta. A magyarság is szinte megszűnt, az értelmi­ség menekül onnét. A Pece-parti Párizs nincs többé. Átkövezték a régi utcákat, a hajdani városrészt lebontották, az Orsolya zárdát, ahol még én is tanultam, le­rombolták, magyar szót alig hallani. Min­denki mindent az „asz­tal alatt” intéz. Nem bírtam tovább azt a fajta létezést. A gyere­kemnek pedig ember­ibb életet akarok adni! Szabó Katalin Ing­rid körzeti orvos, in­tenzív terápiás anesz­teziológus. Idestova két esztendeje érkezett Nagyváradról, Romá­niából, most Etesen körzeti orvos. A falu­beliek négy szeretettel beszélnek róla. Sokan mesélték, ha bárkinek gondja, baja van, nyu­godtan felkeresheti őt, közvetve, vagy közvet­lenül orvosolni fogja a problémáját.- A kolléganőim­nek, Lénárt Dezsöné ápolónőnek, Sírkő Já­nosáé orvosi írnoknak, és a védőnőnek, Lu­kács Emilnének na­gyon sokat köszönhe­tek, ők már régebbtől itt dolgoznak, minden falubélinek ismerik szinte a kortörténetét. Tapasztalatom szerint, jól együttműködünk.- Azt hiszem, elfo­gadtak a falubéliek. Jó érzés, amikor megyek az utcán és behívnak, de nem mert beteg van a háznál, hanem mert meg akarnak kínálni egy kis palacsintával. Gyakran járok Vára­don, legutóbb mikor jöttem vissza Etesre, éreztem, hazajövök. Jó dolog megtalálni az otthont! fá Lehetne rosszabb is Urbanizálódunk?! Salgótarjánt lehet szeretni, s lehet nem szeretni. A vélemé­nyek megoszlanak. Ami engem illet, nem mondom, szép dolog, hogy a megye székhelye mutatós, modern várossá nőtte ki ma­gát. De mielőtt elkezdeném magasztalni a várost, ejtsük a témát. Ez most itt az urbanizálódás- sal együtt járó árnyak felemle­getésének a helye. Valamennyit itt nem lehet taglalni, eléged­jünk meg egy-kettővel. A közelmúltban több telefon is érkezett a szerkesztőségbe. Sokan reklamálták, hogy az „ÉVI” mögött rendszeresen szeméthegyek gyűlnek a kukák körül. Ráadásul nem épp gusz­tusos bűzt eregetve. Nem szíve­sen laknék a környéken a nagy nyári melegekben. Főként, ha patkányokat is látnak arrafelé, szerencsére még nem tömegek­ben. De nemcsak itt taszítja a já­rókelőt a piszok. Menjenek el néhanapján a tarjáni piac kör­nyékére. A nagy szeméttároló­ból minden kiforgatva, a gube­rálók mindent ki, vissza sem­mit... Ugyanígy van ez a város több lakótelepén is. Tenni ez el­len nem könnyű, hisz azok, akik a kukák mélyén kotorásznak, jobbára az est homályában, vagy a hajnali órákban tevé­kenykedhetnek. Kicsit nézzünk szét még a városközpontban. Klassz dolog a Centrum előtti park és a szökőkút. Csak az a baj, hogy mostanában, mintha túlcsordulna a medencében a víz. Persze ennek is van haszna. Legalább lemossa azt a sok, gusztustalan mocsokfoltot, amit a szárazság miatt az eső nem tudott eltüntetni. A közelmúltban e lap hasáb­jain szóba került a falfirkálás. Egyszerűen nevetséges, hogy úton-útfélen összerondított, összefirkált, összefújt falakkal találkozik az ember. Miért itt próbálják kiélni sokan az alkot- nivágyásukat? Miért nem ke­resnek más lehetőséget, más al­kalmat azok, akik ezt csinálják? Vagy a cél az, hogy henceghes­senek vele, ezt én festettem, mi­lyen menő vagyok? Úgy vélem, akik ezt csinál­ják, azok nem érzik magukénak a várost, idegenek ebben a kö­zegben. Gondolom a lakás, ahol élnek, ugyanilyen firkálmá- nyokkal van tele, így üzenget­nek szüleiknek is. Erre tudom visszavezetni azt is, hogy az ÉVI II. üzletház falai ilyen üze­netekkel vannak tele. Szerin­tem, ha másként nem megy, biz­tosítson az önkormányzat egy falfelületet, amelynek kimon­dottan ez lenne a célja. Firkál­hasson, fujkálhasson, üzenget­hessen mindenki, akinek ahhoz van kedve. Persze, attól tartok, az lenne a legtisztább fala Sal­gótarjánnak. Sokan szeretik ebben a vá­rosban az USA-t, sokaknak van ott rokonsága, néhányan már folytattak ott tanulmányokat is, megértem hát, hogy intenzíven foglalkoznak ezzel az ország­gal. De nem hinném, hogy pl. Balassagyarmaton, Gyöngyö­sön, vagy akár Budapesten nem élnének amerikával szimpati­záló emberek. Akkor viszont miért nincsenek telemázolva USA jellegű feliratokkal, fir- kálmányokkal a nevezett váro­sok, vagy akár a pesti metró? Mert ha Tarjánban ez utóbbi is közlekedne, "hótbiztos", hogy túlszárnyalná a "nyújorkit". Már ami a rajzokat illeti. Csodálom, hogy a buszokat még nem fedezték fel a festőb­rigádok. Ha az elkövetkezőkben mégis találkoznánk újonnan mázolt buszbelsőkkel, az isten sem mossa le rólam, hogy én adtam a tippet. De legalább megnyugtat a tudat, hogy ol­vasni is tudnak a firkálok, nem­csak írni. Már csak egy témáról szólok: a járdán kerékpározókról. Ez egy új divat. Cikáznak a járóke­lők közt a hegyi bringával a srá­cok. Élvezik, hogy sokan rázzák utánuk az öklüket. Csak azt nem értem, miért nem a kör­nyék csodás hegyeiben, domb­jai közt, lankáin használják e- gépeket. Hisz odavalóak. Gon­dolom, ahhoz kevés bennük a szufla, s könnyebb a városban döngetni. Az úttesten félnek az autósoktól? Hát nem mennek oda. De lassan a járókelők is félnek a járdán közlekedni. Le­szorulnak majd az útra? Vallus Tibor Salgótarján és környéke Nyelvtanulás • Salgótarján. A Kodály Zol­tán Általános Iskolában nagy gondot fordítanak a nyelvtaní­tásra. Ezért az iskola vezetése úgy döntött, hogy az 1992/93-as tanévben is indít -harmadik osztálytól - angol tagozatos csoportot. Ezen az évfolyamon, lehetőség van - emelt szinten - német nyelv tanulására is. Bő­vebb információt a 11-688, iletve a 14-435-ös telefonon kaphatnak az érdeklődők. T emplomcsinosítás • Kazár. Az önkormányzat, az egyházzal közösen tervezi, hogy a római katolikus temp­lom környékét kicsinosítják. A tervek közt szerepel a kerítés rendbetétele, a kövek fugázása is. A beruházás megvalósításá­nak anyagi támogatásához, az egri érsekséget is megkeresték. Utat korszerűsítenek? • Vizslás. A közelmúltban fe­lülvizsgálták a község rende­zési tervét. Megerősítették a már korábbi elképzelést, misze­rint meg kell valósítani a telepü­lés két része közti földút aszfal­tozását. Közmunkavégzés • Bárna. A községen átfolyó patak medrének tisztítását, a mederfal kövezetének fugázását végzi a település hat közmun­kása. Egészségügyi centrum • Mátraszele. A község idei költségvetésében szerepel egy egészségügyi centrum megva­lósítása, amelyre ebben az év­ben egymillió forintot tudnak fordítani. A tervek elkészítése folyamatban van, a tető alá ho­zást jövő évben tervezik. Bevezetik a gázt Salgótarján egyik romantikus városré­szében, a Éerenc telepen rövidesen megva­lósulhat kétszáz család régi álma, bevezetik a gázt a lakásokba. A beruházás az érintett terület ingatlan tulajdonosainak anyagi hozzájárulásával és önkormányzati támoga­tással valósul meg. A munkálatokat a Delta Mérnöki Iroda Kft. végzi. Megújul az értelmiségi fórum A salgótarjáni értelmi­ségi fórum legutóbi ülé­sére mindössze nyolc ember volt kíváncsi!- A szervezés kérdé­seit több szempontból is célszerű végignézni - ve­tette fel az egyik részt vevő, dr. Horváth István múzeumigazgató. - Az sem kizárt, hogy korosz­tályokban is kellene gon­dolkodnunk, hiszen a fia­tal értelmiségieknek má­sak a problémáik.- Fontos kicserélmi a gondolatainkat - mondta a fórumról szólva dr. Tóth Mária orvos. - Én azonban egy racionális szervezettségtől mentes, minden kötöttség nélküli klubot hiányolok Salgó­tarjánból. Tóth Csaba, a házi­gazda intézmény, a műve­lődési központ igazgatója elmondta: hasonló elv alapján határozták el, hogy idén nyáron a „Kert”-ben kötetlenebb találkozásokra alkalmat adó teret hoznak létre. Nem ismerjük fel saját értékeinket El tudom képzelni, hogy so­kan járnak úgy, mint a tudósító is, hogy Somoskőn hitelt adnak egy kőbányászati bemutatót propagáló, csalogató táblának, s negyed órai gyaloglás után rá­lelnek egy valamikor szebb na­pokat látott bazaltbányára, ahol csak a kövek emlékeztetnek arra, hogy itt valaha mivel fog­lalkoztak. A bánya ..berendezési tár­gyai”, a Ritzer- vagy kőfaragó­kunyhó düledezik, a régi szer­számtartó padok összetörve, a bányászokat imitáló bábuk ma­radványai szerte-széjjel... Ráadásul mindent benőttek a gyomok. Ami látható, inkább úgy reklámozható: látványos­ságok egy „eldobott”, néhány éve még európai szinten is rit­kaságnak számító, hajdan szín­vonalas bazaltbányában. Sokan Fotó: - Gyurián Talán még megmenthető. nem tudják, hogy az elmúlt száz év során, több százezer tonna kőzetet emeltek, csupasz kézzel a csillékbe az itt dolgozók. A helyszínen nyomát sem ta­láltam, hogy kinek a kezelésébe tartozik a terület. Egyáltalán ki találta ki, hogy legyen ilyen lát­ványosság? S, ha kitalálta, miért hagyta cserben a kezdeménye­zést? A Nógrád megyei múze­umok igazgatóságán kiderült, nem hozzájuk tartozik a kérdés, Viszont Márton Ferenc, a Bükki Nemzeti Park megyei felügyelője tudott válaszolni.- Idestova tíz éve építettük ki a bemutató területét. Szerettük volna, ha nyoma marad ennek a bányavidéknek. Ahogy csök­kent az életszínvonal, úgy jutott egyre kevesebb anyagi fedezet ennek fenntartására. Idáig jutot­tunk. - vallus ­Kondipadok, grillsütők Nem siránkoztak, váltottak. - Gyurián ­Az SVT za- bari mechani­kai gyára 1988-ban ala­kult, s jelenleg 75 fő körüli létszámnak ad munkalehető­séget. Igaz, a piaci viszo­nyok alapján, átmenetileg nem gyártják az olajszabály­zókat, amiért annak idején idetelepítették az üzemet. A megrendelések akkoriban ugyanis a volt szocialista pi­acról futottak be, s évente 200 ezer dara­bos nagyság­rendet biztosí­tottak. Amint a ke­leti piac fizetésképtelesége mi­att beszűkült, profilt kellett vál- tanianiok. Úgy tűnik jól válasz­tottak, amikor áthidaló megol­dásként kondi padokat, s kerti grill sütőket kezdtek el gyártani. Mint Simon József üzemgazda­sági osztályvezető elmondta, azért nem tettek le eredeti pro­filjuk felújításáról, mivel egy­részt raktárkészletük teszi lehe­tővé az azonnali szállítást, más­részt továbbra is készítenek egyes alkatrészeket, hogy a gyártást, fizetőképes partner felbukkanása esetén azonnal in­dítani lehessen. Már vannak ér­deklődők. Csak megegyezés kérdése, mikor szállítsanak. Kedvező kilátásaikat erősíti, hogy bele mertek fogni egy sze­relőcsarnok megépítésébe is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom