Nógrád Megyei Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-04 / 104. szám

Felújítva, megszépülve 1992. május 4., hétfő RETSAG ES KÖRNYÉKÉ HÍRLAP A híresztelések ellenére: Élünk és működünk Vass József, a nagyoroszi nyugdíjasklub elnöke tudósí­totta Apunkat, hogy a falusi klub tavaly gazdag programot nyújtott tagjainak. Levele tulaj­donképpen egy korábbi cikkre válasz, amit egy helybéli lakos írt, bírálva a nagyoroszi kulturá­lis állapotokat. A csaknem félszáz nyugdíjast tömörítő falusi klub tagjai ta­valy számos hazai és külföldi kiránduláson vettek részt. Jártak Jugoszláviában, Ausztriában, itthon Debrecenben, Nyíregy­házán, Nyírbátorban és Mária- pócson. Kirándultak Szentkút­hoz, Bükkszékre, s jártak a fő­városban színházban és cir­kuszban. A nyugdíjasok előadásain járt már a tagság kívánsága szerint a polgármester, az orvos,a szö­vetkezeti elnök, az állatorvos, a jegyző, a gyógyszerész, és a körzeti megbízott is. Szép szo­kásukká vált, hogy negyedé­vente összevontan ünnepük meg az aktuális névnapokat. S természetes, hogy nőnapon kö­szöntik a nőket, anyák napján az édesanyákat. Rendeznek mi­kulást és pótszilvesztert. A beszámolóhoz mellékelt idei programterv tartalmaz tíz előadást - ezek közül néhányat már megtartottak -, három ki­rándulást, s a szokásos családias ünnepeket. A klubelnök men- tegtőzik, hogy azért nem szere­pel több kirándulás a tervükben, mert anyagilag nem tudják fe­dezni az egyre növekvő költsé­geket. A honvédségi művelő­dési ház vezetőjével és alkal­mazottaival jók a kapcsolataik. Ebben az intézményben mindig a segítségükre voltak és vannak. A rendezvényeik alkalmával he­lyiséget,s minden egyéb szük­séges holmit megkaptak a nyugdíjasok - ingyen. Miért adtak életjelt? Mert a korábbi cikk írója azt írta, hogy a falusi nyugdíjasklub nem él. íme ez a helyzet. Folyik a vita a vízmütulajdon felett Több kifogás is felmerült A Rétsági Városi Önkor­mányzat képviselő testületé­nek tagjai legutóbbi ülésükön elsőként a múlt évi költségve­tés végrehajtásáról szóló be­számolót vitatták meg. A pénzügyi ellenőrző bizottság részéről elfogadásra javasol­ták az anyagot. Ez érthető, hi­szen a költségvetés fő célkitű­zései megvalósultak, eredmé­nyesebb évet zártak, mint gondolták. A testületi tagok azonban ki­fogásokat is felvetettek. Mi az oka a rétsági iskola igen költsé­ges olajfűtésének, vagy a rend­kívüli gyámügyi segélyben ré­szesülők meghatszorozódásá- nak? Miért nem kezdődött el az iskolai kézilabdapálya építése, noha pénz van rá? A kérdésekre a polgármester és szakmai segítői válaszoltak. Nem maradt megválaszolatla­nul egyetlen kérdés sem. Végül a képviselőtestület ellenszava­zat nélkül elfogadta a költségve­tési beszámolót. A közüzemek vagyonátadá­sával kapcsolatos tájékoztató és állásfoglalás azonban nagyobb vitát váltott ki, mint a megelőző témakör. A témakörön belül a legna­gyobb töprengést és meditdlást a vízműtulajdon kérdése vál­totta ki a képviselőtestületi ta­gokból. A polgármester felolvasta annak a megállapodás tervezet­nek a szövegét, amely a rétsági önkormányzat ps a megyei köz­gyűlés szerepéről, jogköréről szólt a vízművek ügyében. A kérdés az, hogy mi legyen a sorsa a jövőben a Nógrád me­gyei vízműrendszemek, kinek a tulajdonát képezzék a főművek, s a lecsatlakozó vezetékek, stb. A tervezett megállapodásban azt kell rögzíteni, hogy a rétsá­giak a főműveket a megyei közgyűlés tulajdonába adják, vagy saját maguk üzemeltetik. Többen azt javasolták, hogy nem kell addig állást foglalni, amig meg nem ismerik más ön- kormányzatok véleményét. El­hangzott, hogy egy tanácskozá­son a részvevők hajlottak arra a megoldásra, hogy a főművek maradjanak a megyei közgyűlés tulajdonában. Ugyanis csak ak­kor lehet jól működtetni a rend­szert, ha az egy kézben van. A megyei önkormányzat pedig gondoskodik róla, hogy egyet­len település se kerüljön hátrá­nyos helyzetbe. Többen is helyeseltek erre, de hozzátették, hogy igazán nem mindegy, ki üzemelteti a főműrendszert, s az sem kö­zömbös, hogy mennyiért kapják a vizet. Sajnos - mondták - Nógrádban a legdrágább a víz. Lehetne olcsóbban is vízhez jutni a megye nyugati részén, de akkor a dunai regionális rend­szerhez kellene kapcsolódni. Erre azonban lesz-e lehetőség, ha a főművek felett a megyei közgyűlés gyakorolja a működ­tetés jogát? Végül is döntés nem szüle­tett, egyelőre várnak a megál­lapodás aláírásával, mert még van idő. De meddig? Gázvezeték tanulmányterv Szükség van az állami segítségre A nőtincsi körjegy­zőséghez tartozó ön- kormányzatok - Szen- dehely-Kataün puszta, Ősagárd, Felsőpetény -polgármesterei elfo­gadták a gázellátás ki­építését szolgáló ta­nulmánytervet. Meg­valósítására csak akkor kerül sor, ha az érde­kelt települések lakói­nak 80 százaléka vál­lalja a gerincvezeték kiépítésével járó költ­séget. A jelenlegi ára­kon számolva előrelát­hatólag lakásonként 55 ezer forintot jelent. Az önkormányzatok saját anyagi lehetőségeiken kívül a lakosság javát szolgáló, s javító el­képzelés megvalósí­tása érdekében olyan pályázatokat készíte­nek, amelynek ered- ményekéíit állami tá­mogatásban részesül­nek. Erre azért is szük­ség van, mert a lakos­ság anyagilag is eléggé leterhelt. Ezt nem akarják to­vább fokozni az ön- kormányzatok. Lassan haladnak a tavaszi munkák A nyugat-nógrádi körzet gazdaságaiban üzemanyag hiány fékezi a tavaszi munkákat a földe­ken.Képünkön: Vetéshez készítik elő a talajt az alsópetényi határban. Gyurkó Péter felvétele Jó lenne érezni, ha a választópolgárok... A képünkön látható kápolnát 1923-ban építették, s nemrégiben újította fel a borsosberényi egyháztanács. A hívek gondoskodnak rendszeresen a friss virágról. Foto: Gyurkó Iskolaújság Máskor is adtunk már hírt ezen az oldalon iskolás fiatalok újságkészítési törekvéseiről. Most a nőtincsi iskola 6. osztá­lyosainak bátor kezdeményezé­sét köszöntjük. A Suli Híradó szerkesztői azt a célt tűzték ma­guk elé, hogy a körzeti általános iskola csaknem kétszáz diákjá­nak és harminc felnőtt dolgozó­jának közösségi életéről szólja­nak, mindig az aktualitásokat figyelve. Sok sikert fiatalok! Mindkét számban a rétságiak győztek A rétsági általános iskola adott otthont, a város és vonzáskörzetében lévő általános iskolák felső tagozatosainak, a városi vö­röskereszt által szervezett verseny lebonyo­lítására. A négy főből álló csapatok - Nagy­oroszi, Drégeíypalánk, Diósjenő, Nógrád, Nőtincs, Rétság - bizonyították be az igé­nyes zsűri előtt, hogy milyen tudást értek el az alapfokú elsősegélynyújtó tanfolyam anyagában és a csecsemő ápolással kapcso­latos ismeretekben. A vetélkedő mindkét számában a rétságiak szerezték meg az első helyet. A győztesek személyenként 200 fo­rint értékű könyvjutalomban részesültek, s jogot nyertek a megyei döntőn való részvé­telre. Ä résztvevők mindegyike ajándékot kapott. A városi vöröskereszttől egy köny­vet és egy narancsot, a Demokrata Koalíció­tól pedig egy Blenda-Med fogkrémet. Rétság és környéke Hagyományőrzéshez • Berkenye.Az önkormányzat pályázatot nyújtott be a megyei Mecénás Alapítványhoz és a Nemzetiségi Etnikai Hivatal­hoz. Előbbitől a német hagyo­mányok megőrzéséhez, utóbbi­tól két alkotó-ház létesítéséhez várnak támogatást. Az igényelt összeg együttesen 300 ezer fo­rint. Építkezők támogatása • Romhány.A helyi képviselő- testület áprilisi ülésén döntött az építési kamattámogatás elosztá­sáról. Eszerint 40 család részére állapítottak’ meg 500-1500 fo­rint havi támogatást, amit az ér­dekeltek januárig visszamenő­leg megkapnak. s Árubemutatók 9 Rétság. A Börzsöny Áruház­ban időszakos árubemutatók rendezésével is szeretnék a la­kosságot szolgálni. Jelenleg üveg és porcelán árukat mutat- 1 nak be, majd május 8-tól kony­hai háztartási elektromos és kézi gépeket tekinthetnek meg az áruház vásárlói. Helyi rendőrök • Romhány,Szente, Kisecset, Szátok és Tereske önkormány­zata úgy döntött, hogy a bűncse­lekmények megelőzései érdekéi ben helyi rendőrt alkalmaznak, akinek a költségeit ők viselik. Nem szégyen, hanem kényszer Rögtön a téma közepébe vágva megkérdem, dr. Szájbely Ernőtől, a rétsági terület fogor­vos csoportvezetőjétől, a város alpolgármesterétől, hogy a két tisztséggel járó elfoglaltságot miként tudja összeegyeztetni.- Egyetlen bajom, hogy a nap csak 24 órából áll. Ha 48 lenne, az is tele lenne tennivalóval. Az a típus vagyok, aki ha valamit elvállal, azt maximális felelős­séggel, a legjobb tudása szerint kívánja megoldani. Ezért vala­mit el kell hagyni. Mióta meg­választottak alpolgármesternek, azóta alig beszélhetek magáné­letről. Ha bármelyik képviselő feleségét megkérdezné, mit szól férje közéleti elfoglaltságával járó leterheléshez, valószínű egyikük sem nyilatkozna szíve­sen. Hivatásom gyakorlása so­rán 4 ezer biztosított fogainak rendbetételére, orvoslására vál­lalkozom. 1990. január 1-jével rám bízták az egyesített egész­ségügyi és szociális intézmény vezetését is. Tagja vagyok a megyei közgyűlésnek, a megyei egészségügyi és szociális bi­zottságnak. Ebből is láthatja, hogy nem unatkozom.-Meddig lehet ezt a tempót bírni?- Hosszabb távon nem. Csak addig, amíg az egészségem en­gedi. Hogy a közéleti tisztség, milyen megterheléssel és mennyi időráfordítással jár, azt csak akkor tudja meg az ember, amikor saját bőrén érzi. Az ön- kormányzati munka egészen más jellegű, mint a volt tanács­tagság. Legalább tízszer na­gyobb feladatot jelent. Ezt azért állítom, mert a legutolsó ciklus­ban tanácstagnak választottak meg. Hogy felelősséggel, lelki- ismeretesen döntsék, előtte ala­posan tanulmányoznom kell az előterjesztéseket, rengeteg in­formációt kell beszereznem. Másként ezt nem érdemes, de hogy a rászorultak közül van-e olyan, aki büszkeségből eddig nem fordult hozzánk. Ha netán van ilyen, akkor az az idősebb korosztályból kerül ki. Segélyt kérni nem szégyen, hanem kényszer.- Találkozott-e olyan esettel, ami nagyon megrázta, érzelem­világát felbolygatta?-Ilyen még nem volt. Meg­rázó egészségügyi állapottal vi­szont többször találkoztam.-Korábban természetes em­beri tisztesség volt, hogy a gye­rekek gondoskodtak idős, mun­kában megfáradt, netán beteg szüléikről. Mit tudna ezzel kap­csolatban mondani?- Vegyes a kép. Rossz érzés, amikor a segélyt kérő nyudíjas- nak két-három olyan gyereke van, akik jó körülmények kö­zött élnek, de elfeledkeznek szüléikről. Érdekes, ilyen ese­tekben sem nyílik panaszra a szülők ajka. Döntő többségük azonban nincs olyan pozíció­ban, hogy többféle módon ki­mutassa szülei iránti szeretetét, gondoskodását. Nyögi a ko­rábbi években összegyűlt adós­ság után fizetendő megnöveke­dett terheket.- Végül érdekelne, milyen formában érzi maga mögött a lakosság támogatását?-A választáskor a legna­gyobb szavazati aránnyal kerül­tem a képviselőtestületbe, gon­dolom nem olyan alapon, hogy ennek a területnek is legyen képviselete. Akkor azt hittem, hogy ilyen kedvező lesz majd a folytatás, a támogatás. Sajnos a lakosság nagyrésze saját gond­jaival van elfoglalva, közömbö­sek, pedig jó lenne tőlük, több visszajelzést kapni, érezni, hogy érdekli saját sorsuk alakulása, amelyhez ötletekkel, javasla­tokkal, elképzelésekkel kíván­nak hozzájárulni. Venesz Károly A költségvetés tételeit beszéli meg részletesen a pénzügyi osztály szakembereivel. Gyurkó felv. nem is szabad végezni.- Térjünk vissza az Ón hiva­tásához közelálló területre, a segélyezési bizottság tevékeny­ségére.- Mivel széles rétegek élnek nehéz körülmények között, kör­zetünkben is növekszik a mun­kanélküliség, megszaporodtak a kérelmek. Bizottságunk, a dön­tések megalapozottsága érde­kében a képviselőkön kívül se­gítségül hívta a tanárokat, az óvónőt és a vezető védőnőt. Közreműködésükkel sikerült kiszűrnünk azokat, akik talán nem voltak igazán rászorulva a pénzbeli támogatásra. Ebben a munkában maximális sikerél­ményt jelentett, amikor vita után a bizottság úgy döntött, hogy teljes nyilvánosságot biz­tosítunk tevékenységünknek.- Szégyen-e ma segélyt kérni?- Nem tudom megmondani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom