Nógrád Megyei Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-28 / 125. szám
4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1992. május 28., csütörtök A vasárnap reggeli Hangszemle szerkesztője Török Annamária, mint egy számára biztos pontot ajánlotta meghallgatásra a Gondolat - jel című műsort. Nincs egyedül ezzel a szokásával, hiszen például én is - ha csak tehetem - rendszeresen rádióközeiben vagyok e kulturális magazin idején. A legutóbbi adás is bővelkedett érdekességekben, és amellett, hogy elgondolkodtatott, némelykor ellentmondani is kényszerített. így például a Szentendrén készült riport, amely a Kovács Margit gyűjtemény esetleges kiebrudálását járta körül. Az a véleményem, hogy bármennyire is jogosnak tűnik a helyi művészek galéria igénye, ennek ürügyén igazán nem szabadna a magyar kerámiaművészet egyik legjelentősebb alakjának életművét gics- csesnek minősíteni. Az aztán már a helyiek dolga, hogy megfosztják e magukat egy, a városuk nevével már összeforrott idegenforgalmi látványosságtól. Ugyancsak nagy érdeklődéssel kísértem - már csak a küszöbön lévő ünnepi könyvhét miatt is - az általam (is) tisztelt Spiró György eszmefuttatását - az irodalom s egyáltalán a kultúra helyzetéről -, melyet az Ab ovo könyvkiadó indulása és a Kanásztánc című regénye kapcsán mondott el. Joggal vetette fel: a szépirodalom esetében nem annyira fontos, -miként egyesek állítják - hogy a piacon milyen keletje van. Alaposan leszedte a keresztvizet a vizuális kultúráról, mondván, hogy a végső soron a gondolkodás ellen hat. Odáig is elment, hogy Magyarországon - csakúgy, mint a nagyvilágban - a tévé, a videó miatt nem tudnak olvasni, fogalmazni a gyerekek. Jó volt hallani egy íróember optimista jövendölését a szép- irodalom várható felvirágzásáról. Azt azonban, hogy e folyamat végső okaként a médiák iránti bizalmatlanságot jelölte meg, nem tudom maradéktalanul elfogadni. Én nem úgy tapasztalom, hogy az emberek nálunk nem hisznek az elektronikus és a nyomtatott sajtónak és az irodalomtól várják az igaz információkat. Sőt az ádáz média háború is abból fakad: nem mindegy senkinek, hogy mi és hogyan hangzik el a híradásokban, amelyeket milliók néznek, hallgatnak s mi jelenik meg az újságban, amely még mindig számottévő közönségre van hatással. Tágabb értelemben persze igaza van Spirónak, hisz a szép- irodalomnak kitüntetett szerepe lehet az emberformálásban. Ezt azonban nem elég tudni... * * * Hihetetlen, hogy milyen gyorsan szalad az idő. Hisz szinte tegnap volt, amikor sóvárogva figyeltem más megye- székhelyekről - Székesfehérvárról, Pécsről stb. -, sőt „neve- sincs” kis településekről is, - érkező híreket a helyi, városi televíziók működéséről. Napjainkra meg már azt is megértük, hogy immár Salgótarjánnak is „nonstop” televíziója van. Igaz, hogy a folyamatos műsor alatt zenei hátterű képújságot kell érteni, de az sem közömbös, hogy a találó elnevezésű KINCS (Közszolgálati Információs Csatorna) mit tartalmaz. Teljes nevéhez méltón igazi szolgáltatást nyújt a városlakóknak. A szokásos közéleti, - világi és egyházi - kulturális, sport programajánlatokon, hirdetéseken túl olyan praktikus ismereteket is ad, mint a busz- és vonatmenetrendek, közérdekű telefonszámok. Sőt tájékoztat a legifjabb és az elhúnyt tarjániakról is. A vállalkozók nyilván szívesen olvassák az üzleti híreket. A „KINCS-re találás” csak egy - bár nem elhanyagolható - eleme annak a strukturális változásnak, amely a városi televízióink) egész műsorszerkezetét jótékonyan érintette. Annak tudatában - ha nem is pontos ismeretében —, hogy az idei költségvetésben milyen nehezen teremtődött meg a tévé működésének egyik alapfeltétele, szinte csodaszámba megy, hogy ezentúl már nemcsak csütörtökönként (ahogyan évek óta), nemcsak hétfőnként (ahogyan egy ideje), hanem szerdán és szombaton este (sőt a szabadnapon délelőtt is) szintén programot sugároz az STV. S nem is akármilyet: a Casino TV-t, a népszerű Havas Henrik műsorát, vagy Szív TV hangulatos egészségnevelő adását. Nem csökkentve e gazdag választék, a megújulás értékét, kijelentem: számomra a tarjáni televízió továbbra is elsősorban csütörtökön létezik. Mégiscsak a helyi híradó, a Látókör és a többi, saját készítésű műsor szól rólunk, elsősorban nekünk. Kivált, ha mindezt élő adás formájában és olyan színesen teszi, mint május 21-én ... Csongrády Béla Szeretetszolgálat (FEB) A Művelődési és Közoktatási Minisztériumban Egyed Albertné, Németh Judit foglalkozik az úgynevezett ki- segyházakkal.- Nem szabad alábecsülni a kevésbé ismert egyházak szeretetszolgálatait - mondja. Sőt, mert kevesebben tartoznak hozzájuk, jobban tudnak figyelni híveikre. A baptistáknak már a század elején volt szeretetotthonuk Hajdúböszörményben és Kiskőrösön. Az adventistáké Tasson működik, míg a Magyarországi Evangélikus Testvérközösség Nyíregyházán gondoskodik a rászorultakról.- Várható-e, hogy újabb szeretetotthonok léte sülnke?- Nagyon reméljük. Mind nagyobb az igény az egyháziak iránt is. A magukra maradt idősek nyugodtabban viselik az elesettséget, a betegséget, ha hívőtársaikkal együtt gyakorolhatják vallásukat. Az egyházi szociális otthonok az államivel és az önkormányzatival azonos támogatásban részesülnek. De a hívek is segítenek, és a legtöbb egyház külföldről is kap támogatást. Az egyházi szeretetotthonok anyagi ügyeit a Népjóléti Minisztériumban Ruskóczi Tünde intézi. Hány rászorulót ápolnak a felekezeti intézményekben? - kérdeztük tőle.- Pontos számot nem tudok mondani. Csak a cégbírósági bejegyzéssel működő intézmények közül azokról van adatunk, amelyek állami támogatást kértek. Ez az összeg egyébként évente és személyenként 174 ezer forint. A római katolikus egyház 1200, a református 1000, míg az evangélista 800- nál több elesettet gondoz. A zsidó hitközségek szövetsége 100 hittestvérének nyújt teljes ellátást, míg további 150-ről napközis rendszerben gondoskodnak. A Magyarországi Metodista Egyháznak is van szeretetszolgálata. Sylvester Stallone az akciófilmek sztárja vágta át a szalagot az első amerikai tulajdonú dolláros kaszinó megnyitóján. Azon, hogy a köztársasági elnök vagy a miniszterelnök másként értelmezi az alkotmányt, nincs mit csodálkozni, hiszen egyikük sem jogi szakértelme révén jutott abba a magas méltóságba, amelyet visel. De, hogy a parlamentben - ahol egymást érik a jogvégzett, magukat szaktekintélyeknek tartó jogászok - homlokegyefiest másképp értelmezzék az alkotmány betűit, azon már igencsak elgondolkodhat a laikusnak tartott állampolgár. Miközben a kormánykoalíció illetve az ellenzék képviselői szüntelenül a másik oldalon helyet foglalókról bizonygatják, hogy nem értenek a törvénykeÁcs Irén tárlata „Világörökségünk Hollókő” Fenti címmel Ács Irén fotóművész kiállítása nyílik meg május 29-én a Tihanyi Múzeumban, a Veszprém Megyi Múzeumok Igazgatósága és a Magyar Fotóművészek Szövetsége rendezésében, a Kodak-Magyarország támogatásával. A kiállítást dr. Fejérdy Tamás építész, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal elnöke nyitja meg. Ács Irén, aki több, nemzetközi hírre is szert tett albumot készített NógrádróJ - maga is szé- csényi születésű - e kiállítás anyagát, - amiben 1991-ben a megyei ön- kormányzat által rendezett párizsi magyar intézetben tárlat látogatói is gyönyörködhettek, - fölajánlotta a Nógrádi megyében működő Mecénás alapítványnak. Áz alapítvány arra törekszik, hogy Hollókő polgármesterével együttműködve állandó helyet találjanak a világhírű faluban e rangos kiállításnak. Ha megvalósul, ez az állandó kiállítás is hozzájárulhat Hollókő idegen- forgalmi vonzerejének még további növekedéséhez. —mér elvidék tájait elfogulatlan kíváncsisággal I “l járva lépten nyomon a M magyarság - és a magyarsággal egy kenyeret evő, együtt élő népek - beszédes emlékeire bukkanunk. A történeti határokat messze kilométerek választják el a Trianonban kijelölt válaszvonaltól. Nincs teleülés, amelyben egy kastély, egy templom, néha csak egy oltárkép vagy hímzett urasztalterítő ne idézné a történelmet; bizonyságaként a közelmúlt vagy régmúlt fényeinek, felhőinek. Várak romkoszorúja üli meg a síkságból emelkedő hegyek csúcsát, a sebes folyókat kísérő sziklaormokat. Mondák, legendák eseménytörténete árad falaikról.. Ellentétes erők, történeti és helyzeti adottságok formálták az itteni magyarságot teljesértékű magyarrá. Királyát e vidék a Habsburg uralkodók személyében tisztelte, de megtanulta, hogy nincs hatalom, amely megtörheti magyarságát. A szabadságharcok seregei közt voltak e vidék fiai és várai - a szabadság erősségei. Művészete egykor is a remekművek sorát teremtette. Az emlékek nagy része elpusztult, de az nem az ott lakó nép rovására írható; inkább Felvidéki magyar a mostoha sors és a dúló háborúk okolhatók. Ennek ellenére napjainkban is érdeklődést, törődést érdemlő szépséges történeti, művészeti emlékanyag található ezen a tájon. A kassai dóm mit jelent nekünk? ... A németeknek lehet óriási kölni dómjuk, a bécsieknek Szent István templomuk, az olaszoknak csipkézett, nagy milánói katedrálisuk. Nekünk a kassai dóm az a hely, ahol jól és otthonosan érezzük magunkat. A mi méreteinkre épült. Nagy és mégsem óriási. És ebben a Szent Erzsébet székesegyházban pihen örökké élőn a Nagy Fejedelemben megtestesült szabadságeszme. A magyar szellem nem nélkülözheti tudatában a kassai dómot, de ugyanúgy magában foglalja a csütörtökhelyi kápolnát, a nagyszombati egyetemet, s egyáltalában a felvidéki városokat. A világtörténelem városok történelme - mondja Spengler -, a Magyar- ország története jelentős részben a felvidéki városok története. Balassa Bálint a Felvidéken alkotta az új, a legigazibb ma- gya líra örökszép ritmusait. Pázmány Péter ragyogó tolla a művészi prózát teremtette meg ott, és tette korának eszméit idő- tállóvá. I tt ringott Jókai Mór, a legnagyobb mesemondó bölcsője. A komáromi Vármegyeház utcából indult és érkezett az örökkévalóság csúcsaira. A szigeten írta első regényét, a Hétköznapokat. Itt látogatta meg őt a pápai osztálytárs, Petrovics Sándor. És Klapka városa is Komárom. A nemzeti ellenállás e sikeres harcosáé. A nógrádi dombok aljában vívódott Madách Imre; Alsószt- regován, a kastélyparkban Madách síremléke, a Tragédiát szimbolizáló, szárnyaló Ádám bronzszobra. Ugyanezen a tájon élt és írt Mikszáth Kálmán, a derű, a jókedv, a szellemesség írója. Madách és Mikszáth: mindkettőt ugyanaz a föld, ugyanaz a nép küldte. Térjünk be a losonci református temetőbe, ott alusszák örök álmukat a reformátor Kármán Bűnbak kerestetik zéshez, talán fel sem mérik, ezzel az önmaguk iránti bizalmat is fogyasztják. Hiszen egyik jogi érv semmivel sem meggyőzőbb a választópolgárok számára, mint a másik. Ok csak az áldatlan huzavonát, az örökös csű- rést-csavarást, az „ ingyencirkuszt" látják - most éppen a Gombár-, ill. az Antall- kontra Göncz-ügyben -, ahelyett, hogy az emberek tömegeinek sorsát közvetlenül befolyásoló kérdésekkel foglalkozna az arra választott, hivatott országgyűlés. S ha mindezt szóváteszi, megírja a sajtó, akkor máris megvan a bűnös, aki kellemetlenkedik, a rossz hangulatot szítja. Divat manapság Deák Ferencet, a haza bölcsét idézni, aki szerint a sajtónak nem szabad hazudnia. Igenám, de mikor mond igazat és mikor hazudik? Bárhogyan is foglal állást egy újságíró - a saját józan esze és értelmezése szerint - a másik fél számára bizony nem lesz az igazmondás letéteményese. Nem véletlen, hogy az ókori rómaiak egyik istenüket - egy bizonyos Tanúst - kétarcúnak ábrázolták.- csongrády Csütörtököt mondunk Mottó: „Sosem lehet tudni, hogy kinek van igaza, de azt mindig lehet tudni, hogy ki a főnök.” (Murphy törvénykönyvéből) l.Göncz-Antall ................0-0 x M agyarország, 10 millió néző , v.(némi vita után): Sólyom L. (Alkotmánybíróság) Ez nem a végeredmény, ugyanis még csak a 9486. percben járunk (lapzárta előtt 11 perccel). Egyelőre nem alakultak ki a szabályok, mi alapján hirdessenek győztest e sajátos „totómeccsben”. A Magyar Köztársaság parlamentje abban különbözik mondjuk a Népstadiontól, hogy itt a gólnélküliség még nem jelent dögunalmas játszadozást. Ha gól nincs is, itt a küzdő felek már szétlőtték egymás kapufáit, és soha nem látott hevességgel vetették magukat a küzdelembe. A honatyák mindenről, de legtöbbször magukról megfeledkezve csak a küzdelemre összpontosítanak. A két részből álló, tízmilliós B-közép könnyezve nézi a torokszorí- tóan izgalmas mérkőzést. (Naná, hisz’ az ő torkukat szorongatják.) A semleges nézők azon csodálkoznak, mi a francnak előzte meg az összecsapás a szabálykönyv ide vonatkozó pontjának kidolgozását, nyomdába adását, hatályba lépését. így a megszokott, fekete ruhás, bár síp helyett „csak” Alkotmánnyal rendelkező bírák kezében lesz a döntés - a régi szabályok alapján dönteni. Ismerve parlamenti demokráciánk szereplőinek magaviseletét, ennek a 384 főnyi kemény magnak valamelyik fele biztos anyázza majd a játékvezetőket az ítélet után. Ezalatt a Kónya-Füzessy- Prepeliczay és az Orbán- Tölgyessy-Gál összeállítású csapat megpróbál valami ideiglenes eredményt kiharcolni. Azóta is rúgják a tizenegyeseket. Egymásba... 2. dr. Németh-Korill .........0-1 2 B alassagyarmat, 20 néző, v.: dr. Beke M. Az első, dr. Németh-siker- rel végződött összecsapást követően sokan várták érdeklődéssel a visszavágó végkimenetelét. A fedett lelátón csak az ülőhelyek teltek meg. A találkozót lezáró, jogerős bírói hármas sípszó után a sovány, egygólos siker ellenére Korill Ferenc örülhetett, ugyanis előző összecsapásukon dr. Németh győzelmét - mint kiderült - felülbírálható gól okozta. 3. Ellenzék-Koalíció ....76-24 1 ( Százalékos eredmény.) A Békéscsaba ezzel megelőzte Kisbért (Nagybajom testvér- városát), hiszen utóbbiból a lakosság elmenekült apátiába - így ott továbbra sem választottak képviselőt. A koalíció azonban nem bánatos, majd vigasztalódik egy másik sportban. Ugyanis kezükben van a Kormány. Már szágul- dunk is a cél felé - bár a pálya kanyargós, teli van olajfoltokkal, és folyton lengetik a veszélyt jelző sárga zászlókat. Addig nem is lesz nagyon nagy baj, míg a jelzést észreveszik a Kormánynál. Balázs József tradíciók József, a Fanni hagyományai szerzője és gróf Ráday Pál, a költő, Rákóczi hűséges embere. A magyar irodalom újjáébre- dését jelentette Kazinczy Ferenc tanfelügyelő, Batsányi János kishivatalnok és Baróti Szabó Dávid paptanár irodalmi vállalkozása, a Magyar Múzeum. Az első magyar folyóirat Rákóczi városában, Kassán született. „Ah, minő munka volt az, amit ők akkor véghez vittek! Magyar folyóiratot adni ki közönség nélkül, kiadó nélkül!” - kiáltott fel Jókai a róluk szóló emlékezésében. Rimaszombatban született a legszebb magyar allegóriák költője, Tompa Mihály. A költő ércbeöntött alakja ma is messze néz. Idézzük néhány sorát: „Csak vissza, visz- sza! dél szigetje vár: /Te boldogabb vagy, mint mi, jó madár. /Neked két hazát adott végzeted; /Nekünk csak egy-volt! az is elveszett!/ I tt született az első magyar szobrász, Ferenczy István, és Rimaszombaté a tudós professzor, Hatvani István, aztán Berecz Károly, Petőfi barátja. Petőfi táblabírósága is gömöri, de Rimaszombatban oktatta művészetére Izsó Miklóst Ferenczy István. Rimaszombatban látta meg a napvilágot (1902-ben) 90 éve Szombathy Viktor, kinek immár sajnos utolsó ifjúsági regényében (Megszólal a töröksíp) megtalálható, hogyan is került e városba a töröksíp a messzi Törökországból? A gyönyörű fekvésű Rozsnyót a „Sajó- parti Athén” régi jelzővel minősítették. A bányászok temploma, a gótikus stílusban épült psüpöki székesegyház 1511-ből való oltárképe a maga idejének bányászéletét örökíti meg. Kortörténeti érdekesség! A város 1654— ben befejezett őrtornya, eredeti toronyórával Rozsnyónak ugyancsak jellegzetes építmény. Erkélyén gyakran felbúgott a tárogató méla hangja, hisz nagyon közel van ide Krasznahorka büszke vára ... Érdekes, hogy Radnóti Miklós - a 20. század legkiemelkedőbb magyar költőinek egyike - apai és anyai ágon is Gömörből származik. Ez derül ki naplófeljegyzéseiből, melyeket a Magvetőjelentetett meg 1989-ben. Dr. Domonkos János
