Nógrád Megyei Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-28 / 125. szám

4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1992. május 28., csütörtök A vasárnap reggeli Hang­szemle szerkesztője Török An­namária, mint egy számára biz­tos pontot ajánlotta meghallga­tásra a Gondolat - jel című mű­sort. Nincs egyedül ezzel a szo­kásával, hiszen például én is - ha csak tehetem - rendszere­sen rádióközeiben vagyok e kul­turális magazin idején. A legutóbbi adás is bővelke­dett érdekességekben, és amel­lett, hogy elgondolkodtatott, némelykor ellentmondani is kényszerített. így például a Szentendrén készült riport, amely a Kovács Margit gyűjte­mény esetleges kiebrudálását járta körül. Az a véleményem, hogy bármennyire is jogosnak tűnik a helyi művészek galéria igénye, ennek ürügyén igazán nem szabadna a magyar kerá­miaművészet egyik legjelentő­sebb alakjának életművét gics- csesnek minősíteni. Az aztán már a helyiek dolga, hogy meg­fosztják e magukat egy, a váro­suk nevével már összeforrott idegenforgalmi látványosságtól. Ugyancsak nagy érdeklődés­sel kísértem - már csak a kü­szöbön lévő ünnepi könyvhét miatt is - az általam (is) tisztelt Spiró György eszmefuttatását - az irodalom s egyáltalán a kul­túra helyzetéről -, melyet az Ab ovo könyvkiadó indulása és a Kanásztánc című regénye kap­csán mondott el. Joggal vetette fel: a szépirodalom esetében nem annyira fontos, -miként egyesek állítják - hogy a piacon milyen keletje van. Alaposan leszedte a keresztvizet a vizuá­lis kultúráról, mondván, hogy a végső soron a gondolkodás el­len hat. Odáig is elment, hogy Magyarországon - csakúgy, mint a nagyvilágban - a tévé, a videó miatt nem tudnak olvasni, fogalmazni a gyerekek. Jó volt hallani egy íróember optimista jövendölését a szép- irodalom várható felvirágzásá­ról. Azt azonban, hogy e folya­mat végső okaként a médiák iránti bizalmatlanságot jelölte meg, nem tudom maradéktala­nul elfogadni. Én nem úgy ta­pasztalom, hogy az emberek ná­lunk nem hisznek az elektroni­kus és a nyomtatott sajtónak és az irodalomtól várják az igaz in­formációkat. Sőt az ádáz média háború is abból fakad: nem mindegy senkinek, hogy mi és hogyan hangzik el a híradások­ban, amelyeket milliók néznek, hallgatnak s mi jelenik meg az újságban, amely még mindig számottévő közönségre van ha­tással. Tágabb értelemben persze igaza van Spirónak, hisz a szép- irodalomnak kitüntetett szerepe lehet az emberformálásban. Ezt azonban nem elég tudni... * * * Hihetetlen, hogy milyen gyorsan szalad az idő. Hisz szinte tegnap volt, amikor sóvá­rogva figyeltem más megye- székhelyekről - Székesfehér­várról, Pécsről stb. -, sőt „neve- sincs” kis településekről is, - érkező híreket a helyi, városi te­levíziók működéséről. Napja­inkra meg már azt is megértük, hogy immár Salgótarjánnak is „nonstop” televíziója van. Igaz, hogy a folyamatos mű­sor alatt zenei hátterű képújsá­got kell érteni, de az sem kö­zömbös, hogy a találó elneve­zésű KINCS (Közszolgálati In­formációs Csatorna) mit tartal­maz. Teljes nevéhez méltón igazi szolgáltatást nyújt a város­lakóknak. A szokásos közéleti, - világi és egyházi - kulturális, sport programajánlatokon, hir­detéseken túl olyan praktikus ismereteket is ad, mint a busz- és vonatmenetrendek, közér­dekű telefonszámok. Sőt tájé­koztat a legifjabb és az elhúnyt tarjániakról is. A vállalkozók nyilván szívesen olvassák az üz­leti híreket. A „KINCS-re találás” csak egy - bár nem elhanyagolható - eleme annak a strukturális vál­tozásnak, amely a városi televí­zióink) egész műsorszerkezetét jótékonyan érintette. Annak tu­datában - ha nem is pontos is­meretében —, hogy az idei költ­ségvetésben milyen nehezen te­remtődött meg a tévé működé­sének egyik alapfeltétele, szinte csodaszámba megy, hogy ezen­túl már nemcsak csütörtökön­ként (ahogyan évek óta), nem­csak hétfőnként (ahogyan egy ideje), hanem szerdán és szom­baton este (sőt a szabadnapon délelőtt is) szintén programot sugároz az STV. S nem is akármilyet: a Casino TV-t, a népszerű Havas Henrik műso­rát, vagy Szív TV hangulatos egészségnevelő adását. Nem csökkentve e gazdag vá­laszték, a megújulás értékét, ki­jelentem: számomra a tarjáni te­levízió továbbra is elsősorban csütörtökön létezik. Mégiscsak a helyi híradó, a Látókör és a többi, saját készítésű műsor szól rólunk, elsősorban nekünk. Ki­vált, ha mindezt élő adás formá­jában és olyan színesen teszi, mint május 21-én ... Csongrády Béla Szeretetszolgálat (FEB) A Művelődési és Közoktatási Minisztériumban Egyed Albertné, Németh Judit foglalkozik az úgynevezett ki- segyházakkal.- Nem szabad alábecsülni a kevésbé ismert egyházak szere­tetszolgálatait - mondja. Sőt, mert kevesebben tartoznak hoz­zájuk, jobban tudnak figyelni híveikre. A baptistáknak már a század elején volt szeretetott­honuk Hajdúböszörményben és Kiskőrösön. Az adventistáké Tasson működik, míg a Ma­gyarországi Evangélikus Test­vérközösség Nyíregyházán gondoskodik a rászorultakról.- Várható-e, hogy újabb sze­retetotthonok léte sülnke?- Nagyon reméljük. Mind nagyobb az igény az egyháziak iránt is. A magukra maradt idő­sek nyugodtabban viselik az elesettséget, a betegséget, ha hívőtársaikkal együtt gyakorol­hatják vallásukat. Az egyházi szociális otthonok az államivel és az önkormányzatival azonos támogatásban részesülnek. De a hívek is segítenek, és a legtöbb egyház külföldről is kap támo­gatást. Az egyházi szeretetotthonok anyagi ügyeit a Népjóléti Mi­nisztériumban Ruskóczi Tünde intézi. Hány rászorulót ápolnak a felekezeti intézményekben? - kérdeztük tőle.- Pontos számot nem tudok mondani. Csak a cégbírósági bejegyzéssel működő intézmé­nyek közül azokról van ada­tunk, amelyek állami támoga­tást kértek. Ez az összeg egyéb­ként évente és személyenként 174 ezer forint. A római katoli­kus egyház 1200, a református 1000, míg az evangélista 800- nál több elesettet gondoz. A zsidó hitközségek szövetsége 100 hittestvérének nyújt teljes ellátást, míg további 150-ről napközis rendszerben gondos­kodnak. A Magyarországi Me­todista Egyháznak is van szere­tetszolgálata. Sylvester Stallone az akciófilmek sztárja vágta át a szalagot az első amerikai tulajdonú dolláros kaszinó megnyitóján. Azon, hogy a köztársasági elnök vagy a miniszterelnök másként értelmezi az alkot­mányt, nincs mit csodálkozni, hiszen egyikük sem jogi szakér­telme révén jutott abba a magas méltóságba, amelyet visel. De, hogy a parlamentben - ahol egymást érik a jogvégzett, ma­gukat szaktekintélyeknek tartó jogászok - homlokegyefiest másképp értelmezzék az alkot­mány betűit, azon már igencsak elgondolkodhat a laikusnak tar­tott állampolgár. Miközben a kormánykoalíció illetve az ellenzék képviselői szüntelenül a másik oldalon he­lyet foglalókról bizonygatják, hogy nem értenek a törvényke­Ács Irén tárlata „Világ­örökségünk Hollókő” Fenti címmel Ács Irén fotóművész kiállítása nyí­lik meg május 29-én a Tihanyi Múzeumban, a Veszprém Megyi Múze­umok Igazgatósága és a Magyar Fotóművészek Szövetsége rendezésében, a Kodak-Magyarország támogatásával. A kiállítást dr. Fejérdy Tamás építész, az Orszá­gos Műemlékvédelmi Hi­vatal elnöke nyitja meg. Ács Irén, aki több, nemzetközi hírre is szert tett albumot készített NógrádróJ - maga is szé- csényi születésű - e kiállí­tás anyagát, - amiben 1991-ben a megyei ön- kormányzat által rende­zett párizsi magyar inté­zetben tárlat látogatói is gyönyörködhettek, - föl­ajánlotta a Nógrádi me­gyében működő Mecénás alapítványnak. Áz alapítvány arra tö­rekszik, hogy Hollókő polgármesterével egy­üttműködve állandó he­lyet találjanak a világ­hírű faluban e rangos ki­állításnak. Ha megvalósul, ez az állandó kiállítás is hozzá­járulhat Hollókő idegen- forgalmi vonzerejének még további növekedé­séhez. —mér elvidék tájait elfogu­latlan kíváncsisággal I “l járva lépten nyomon a M magyarság - és a ma­gyarsággal egy kenyeret evő, együtt élő népek - beszédes em­lékeire bukkanunk. A történeti határokat messze kilométerek választják el a Tri­anonban kijelölt válaszvonaltól. Nincs teleülés, amelyben egy kastély, egy templom, néha csak egy oltárkép vagy hímzett urasztalterítő ne idézné a törté­nelmet; bizonyságaként a kö­zelmúlt vagy régmúlt fényei­nek, felhőinek. Várak romko­szorúja üli meg a síkságból emelkedő hegyek csúcsát, a se­bes folyókat kísérő sziklaormo­kat. Mondák, legendák ese­ménytörténete árad falaikról.. Ellentétes erők, történeti és helyzeti adottságok formálták az itteni magyarságot teljesér­tékű magyarrá. Királyát e vidék a Habsburg uralkodók szemé­lyében tisztelte, de megtanulta, hogy nincs hatalom, amely megtörheti magyarságát. A sza­badságharcok seregei közt vol­tak e vidék fiai és várai - a sza­badság erősségei. Művészete egykor is a remekművek sorát teremtette. Az emlékek nagy ré­sze elpusztult, de az nem az ott lakó nép rovására írható; inkább Felvidéki magyar a mostoha sors és a dúló hábo­rúk okolhatók. Ennek ellenére napjainkban is érdeklődést, tö­rődést érdemlő szépséges törté­neti, művészeti emlékanyag ta­lálható ezen a tájon. A kassai dóm mit jelent ne­künk? ... A németeknek lehet óriási kölni dómjuk, a bécsiek­nek Szent István templomuk, az olaszoknak csipkézett, nagy mi­lánói katedrálisuk. Nekünk a kassai dóm az a hely, ahol jól és otthonosan érezzük magunkat. A mi méreteinkre épült. Nagy és mégsem óriási. És ebben a Szent Erzsébet székesegyház­ban pihen örökké élőn a Nagy Fejedelemben megtestesült szabadságeszme. A magyar szellem nem nélkülözheti tudatában a kassai dómot, de ugyan­úgy magában foglalja a csütör­tökhelyi kápolnát, a nagyszom­bati egyetemet, s egyáltalában a felvidéki városokat. A világtör­ténelem városok történelme - mondja Spengler -, a Magyar- ország története jelentős rész­ben a felvidéki városok törté­nete. Balassa Bálint a Felvidéken alkotta az új, a legigazibb ma- gya líra örökszép ritmusait. Pázmány Péter ragyogó tolla a művészi prózát teremtette meg ott, és tette korának eszméit idő- tállóvá. I tt ringott Jókai Mór, a legnagyobb mesemondó bölcsője. A komáromi Vármegyeház utcából indult és érkezett az örökkéva­lóság csúcsaira. A szigeten írta első regényét, a Hétköznapokat. Itt látogatta meg őt a pápai osz­tálytárs, Petrovics Sándor. És Klapka városa is Komárom. A nemzeti ellenállás e sikeres har­cosáé. A nógrádi dombok aljában vívódott Madách Imre; Alsószt- regován, a kastélyparkban Ma­dách síremléke, a Tragédiát szimbolizáló, szárnyaló Ádám bronzszobra. Ugyanezen a tájon élt és írt Mikszáth Kálmán, a derű, a jókedv, a szellemesség írója. Madách és Mikszáth: mindkettőt ugyanaz a föld, ugyanaz a nép küldte. Térjünk be a losonci reformá­tus temetőbe, ott alusszák örök álmukat a reformátor Kármán Bűnbak kerestetik zéshez, talán fel sem mérik, ez­zel az önmaguk iránti bizalmat is fogyasztják. Hiszen egyik jogi érv semmivel sem meggyőzőbb a választópolgárok számára, mint a másik. Ok csak az áldat­lan huzavonát, az örökös csű- rést-csavarást, az „ ingyencir­kuszt" látják - most éppen a Gombár-, ill. az Antall- kontra Göncz-ügyben -, ahelyett, hogy az emberek tömegeinek sorsát közvetlenül befolyásoló kérdé­sekkel foglalkozna az arra vá­lasztott, hivatott országgyűlés. S ha mindezt szóváteszi, meg­írja a sajtó, akkor máris meg­van a bűnös, aki kellemetlenke­dik, a rossz hangulatot szítja. Divat manapság Deák Fe­rencet, a haza bölcsét idézni, aki szerint a sajtónak nem sza­bad hazudnia. Igenám, de mikor mond igazat és mikor hazudik? Bárhogyan is foglal állást egy újságíró - a saját józan esze és értelmezése szerint - a másik fél számára bizony nem lesz az igazmondás letéteményese. Nem véletlen, hogy az ókori rómaiak egyik istenüket - egy bizonyos Tanúst - kétarcúnak ábrázolták.- csongrády ­Csütörtököt mondunk Mottó: „Sosem lehet tudni, hogy kinek van igaza, de azt mindig lehet tudni, hogy ki a főnök.” (Murphy törvénykönyvéből) l.Göncz-Antall ................0-0 x M agyarország, 10 millió néző , v.(némi vita után): Só­lyom L. (Alkotmánybíróság) Ez nem a végeredmény, ugyanis még csak a 9486. percben járunk (lapzárta előtt 11 perccel). Egyelőre nem alakultak ki a szabályok, mi alapján hirdessenek győztest e sajátos „totómeccsben”. A Magyar Köztársaság parla­mentje abban különbözik mondjuk a Népstadiontól, hogy itt a gólnélküliség még nem jelent dögunalmas ját­szadozást. Ha gól nincs is, itt a küzdő felek már szétlőtték egymás kapufáit, és soha nem látott hevességgel vetették magukat a küzdelembe. A honatyák mindenről, de leg­többször magukról megfe­ledkezve csak a küzdelemre összpontosítanak. A két rész­ből álló, tízmilliós B-közép könnyezve nézi a torokszorí- tóan izgalmas mérkőzést. (Naná, hisz’ az ő torkukat szorongatják.) A semleges nézők azon csodálkoznak, mi a francnak előzte meg az összecsapás a szabálykönyv ide vonatkozó pontjának kidolgozását, nyomdába adását, hatályba lépését. így a megszokott, fe­kete ruhás, bár síp helyett „csak” Alkotmánnyal rendel­kező bírák kezében lesz a döntés - a régi szabályok alapján dönteni. Ismerve par­lamenti demokráciánk sze­replőinek magaviseletét, en­nek a 384 főnyi kemény magnak valamelyik fele biz­tos anyázza majd a játékveze­tőket az ítélet után. Ezalatt a Kónya-Füzessy- Prepeliczay és az Orbán- Tölgyessy-Gál összeállítású csapat megpróbál valami ide­iglenes eredményt kiharcolni. Azóta is rúgják a tizenegye­seket. Egymásba... 2. dr. Németh-Korill .........0-1 2 B alassagyarmat, 20 néző, v.: dr. Beke M. Az első, dr. Németh-siker- rel végződött összecsapást követően sokan várták érdek­lődéssel a visszavágó végki­menetelét. A fedett lelátón csak az ülőhelyek teltek meg. A találkozót lezáró, jogerős bírói hármas sípszó után a so­vány, egygólos siker ellenére Korill Ferenc örülhetett, ugyanis előző összecsapásu­kon dr. Németh győzelmét - mint kiderült - felülbírálható gól okozta. 3. Ellenzék-Koalíció ....76-24 1 ( Százalékos eredmény.) A Békéscsaba ezzel megelőzte Kisbért (Nagybajom testvér- városát), hiszen utóbbiból a lakosság elmenekült apátiába - így ott továbbra sem válasz­tottak képviselőt. A koalíció azonban nem bánatos, majd vigasztalódik egy másik sportban. Ugyanis kezükben van a Kormány. Már szágul- dunk is a cél felé - bár a pálya kanyargós, teli van olajfol­tokkal, és folyton lengetik a veszélyt jelző sárga zászló­kat. Addig nem is lesz na­gyon nagy baj, míg a jelzést észreveszik a Kormánynál. Balázs József tradíciók József, a Fanni hagyományai szerzője és gróf Ráday Pál, a költő, Rákóczi hűséges embere. A magyar irodalom újjáébre- dését jelentette Kazinczy Fe­renc tanfelügyelő, Batsányi Já­nos kishivatalnok és Baróti Szabó Dávid paptanár irodalmi vállalkozása, a Magyar Mú­zeum. Az első magyar folyóirat Rákóczi városában, Kassán szü­letett. „Ah, minő munka volt az, amit ők akkor véghez vittek! Magyar folyóiratot adni ki kö­zönség nélkül, kiadó nélkül!” - kiáltott fel Jókai a róluk szóló emlékezésében. Rimaszombat­ban született a legszebb magyar allegóriák költője, Tompa Mi­hály. A költő ércbeöntött alakja ma is messze néz. Idézzük né­hány sorát: „Csak vissza, visz- sza! dél szigetje vár: /Te boldo­gabb vagy, mint mi, jó madár. /Neked két hazát adott végze­ted; /Nekünk csak egy-volt! az is elveszett!/ I tt született az első ma­gyar szobrász, Ferenczy István, és Rimaszombaté a tudós professzor, Hat­vani István, aztán Berecz Ká­roly, Petőfi barátja. Petőfi táb­labírósága is gömöri, de Rima­szombatban oktatta művésze­tére Izsó Miklóst Ferenczy Ist­ván. Rimaszombatban látta meg a napvilágot (1902-ben) 90 éve Szombathy Viktor, kinek im­már sajnos utolsó ifjúsági regé­nyében (Megszólal a töröksíp) megtalálható, hogyan is került e városba a töröksíp a messzi Tö­rökországból? A gyönyörű fekvésű Rozsnyót a „Sajó- parti Athén” régi jelzővel minősítet­ték. A bányászok temploma, a gótikus stílusban épült psüpöki székesegyház 1511-ből való ol­tárképe a maga idejének bányá­széletét örökíti meg. Kortörté­neti érdekesség! A város 1654— ben befejezett őrtornya, eredeti toronyórával Rozsnyónak ugyancsak jellegzetes épít­mény. Erkélyén gyakran felbú­gott a tárogató méla hangja, hisz nagyon közel van ide Krasznahorka büszke vára ... Érdekes, hogy Radnóti Mik­lós - a 20. század legkiemelke­dőbb magyar költőinek egyike - apai és anyai ágon is Gömörből származik. Ez derül ki naplófel­jegyzéseiből, melyeket a Mag­vetőjelentetett meg 1989-ben. Dr. Domonkos János

Next

/
Oldalképek
Tartalom