Nógrád Megyei Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-26 / 123. szám

1992. május 26., kedd BALASSAGYARMAT ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 A megelőzés érdekében Az egészség a legdrágább, óvását nem lehet elég korán elkezdeni. Ezért hívták meg a napokban az őrhalmi általános iskolába a Magyar Szív Alapítványtól Magyarné László Erzsébet labora- szisztenst (az előtérben ül) és Manesz Ildikó ápolónőt, akik vért vettek a tanulóktól. A vizsgálati eredmény birtokában még idő­ben elejét lehet venni a nagyobb bajnak. Fotó: Rigó Anna néni hűsége „Országok megtörése” idején című versében írta Thomas Hardy: „Csak egy lány meg egy fiú - a dicső/ Győzelmi kró­nika,/ Az semmivé lesz, de az ő/ történetük soha. Az őrhalmi György Béláné, Rakovszy Anna története is élni fog. Mert a hűségről szól.- Az utolsó hír, amit az uramról kaptam, 1945-ben ér­kezett - mesélte az idős asz- szony. - Pusztaföldvár-újfalu­ból kaptam levelet, egy bizo­nyos Gyulai István írta, megtud­tam, hogy a férjem jó egészség­ben él, de fogságba esett. En pedig azóta várom haza, és ke­resem őt. György Bélát azonban 1962-ben halottá nyilvánították.-Az ötvenes években el le­het képzelni mekkora gondot je­lentett, ha egy hivatalos sze­mély a férjem felől érdeklődött, és nem tudtam róla semmit mondani. El kellett intézni, hogy halottá nyilvánítsák. Na­gyon nehezen ment, hiszen mi 1942-től, amíg ki nem telepítet­tek bennünket, Szlovákiában, Trebusovcében éltünk.- Visszakanyarodva egy picit az időben, elmondaná, hogy hogyan ismerkedett meg a fér­jével?- Tizennyolc éves voltam, az uram akkor Balassagyarmaton szolgált. Abban az időben még mi is Gyarmaton laktunk, csak később kerültünk át Trebusov- cébe, mert apán, aki gépészko­vács volt, ott kapott munkát. Elég az hozzá, egyik alkalom­mal szóbaelegyedtem egy szol­gálatban lévő katona fiúval. Szó szót követett, egyre gyakrabban jött hozzánk a legény, megsze­rettük egymást. Nézem a megsárgult, keretbe foglalt képet, amin a fiatal pár látható. Kedves, tiszta szemű férfi, és egy csinos fiatal hölgy mosolyog rám vissza.- 1942-ben házasodtunk ösz- sze Trebusovcében, a fiam rá egy évre született. Emlékszem, az uram akkor Bécsben szol­gált, a gyermekünk másfél hó­napos volt, mikor először látta. Ez után, még találkoztunk né­hányszor, majd 1945-ben jött a már említett levél. Fogságba esett. Reménykedve vártam őt haza, de hiába.- Nekem pedig, egy apró gyerekkel milyen sors jutott! Cselédként kellett dolgoznom, hogy felnevelhessem a fiam! Nem mentem férjhez újból, mi­nek, hiszen vártam, még most is várom az uramat! Iparkodó, kedves, jó ember volt. Nagyon bánt, hogy elveszítettem őt. Szeretném megtalálni, vagy legalább megtudni, mi történt vele. Most, hogy olvastam az Oroszországban elhunytakról, reménykedem, talán meg tudok róla valamit. (fá) A gyarmatiak megtalált lehetősége A dudincei álom Balassagyarmaton az úszás oktatására - amióta a strand sem üzemel -, nincs igazi lehe­tőség. Csak távoli településekre utazva, meglehetősen borsos áron lehet ezt megoldani. Uszo­dát ugyan még nem, de elérhe­tőbb árú szolgáltatást már sike­rült a gyarmatiaknak lelniük. Tas kő András, a Dózsa általá­nos iskola testnevelője el­mondta, három hónapja járnak úszni Szlovákiába. Ők a Szántó Kovács János Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola tanáraitól vették az ötletet. He- gedüsné Ocsoven Zsuzsa a kö­zépiskola egyik testnevelője elmondta, az intézmény triatlo- nistái jártak Dudincében, bővült aztán a kör, tavaly októberétől más szakközépiskolások is mentek oda úszni.-Miért jobb az ottani szol­gáltatás mint a váci, vagy a sal­gótarjáni?- Az útiköltséggel és a belé­pővel együtt 175 forintba kerül egy alkalom, ellentétben a sal­gótarjáni lehetőséggel, ahol 10 órás úszásoktatásért (plusz uta­zási költség) 3000 forintot kér­nek el, tehát közel kétszer any­nyit - mondta a Dózsa iskola testnevelője. Néhány gyarmati tanár - kö­zülük sokan nem testnevelők - és szülők, akik az úszás meg­szállott szerelmesei, csak a sport szeretete, és ennek átadása miatt, társadalmi munkában vál­lalják a gyerekek kíséretét és oktatását.-A cél az lehet, hogy akik megtanultak már evickélni, megtanuljanak úszni. Vannak, akik a kondicionálás miatt jön­nek velünk, sőt nemcsak a mi intézményünkből, hanem a vá­ros más iskoláiból, a környező falvakból is.- Miért járnak a gyerekek in­kább szlovákiai, mint a hazai uszodákba? A Dózsa iskola hetedikese, Oszlik Roland a medence vízé­nek minőségét említi, Dudincé­ben nem csípi a szememét a víz.- Nem vagyunk annyira visz- szafogva, mint például Salgó­tarjánban - mondta Nemszilaj Anita, hatodikos kislány. Osz­tálytársa, Dudás Dalma szerint azért jobb ez a rendszer, mert ismerősökkel vannak körül­véve, nem mint az egyéb szer­vezésű oktatásokon, és nincse­nek kötelező programok.- Nem kötelező az úszás, mégis egyre jobban mozognak a vízben azok, akik rendszeresen járnak - jegyezte meg Taskó András -, hiszen az egyenletes, másfél méteres vízmélység erre ösztönzi őket.- Nem baj az sem, ha valaki nem tud úszni, mert a medence szélén próbálkozva, a két órás program végén nekibátorodva, beljebb mer lubickolni - mondta ez egyik gyermek éde­sanyja, Hugyecz Istvánné, aki gyakran elkíséri a csoportot, és szinte tanárként segít a kicsik­nek. - A fiam például a kifeje­zett úszásoktatásra nem akart menni, hiába kérleltük, de így, hogy „fürdeni” járunk, nagyon szívesen jön. A pillanatnyi előnyök mellett miért jó, hogy a gyarmatiak Szlovákiába is járnak úszni?- Ez egyfajta konkurenciát is jelent a másik szervezésű úszá­soktatással szemben - válaszolt Taskó András -, reméljük a mi árainkat még lejjebb tudjuk szo­rítani pályázatok útján szerzett pénzből. (fenyvesi) Csitári tervek # Falugyűlésen ismertették az idei fejlesztési elképzeléseket. A polgármester elmondta, ha sikerül megegyezni az EMÁSZ-szal, akkor korszerűsí­tik a közvilágítást. Elkészíttetik a vezetékes ivóvíz bevezetésé­nek terveit is. A lakosok úgy döntöttek, hogy Csitár ne váljon ki az őrhalmi körzeti jegyző- ségből, mert anyagilag ez elő­nyös a községnek, különben is jónak tartják a jegyző munkáját. Eladóak a telkek 9 Őrhalom. A főút mentén ti­zenöt építési telket alakítanak ki, melynek négyzetméterét 70 forintért értékesítik. Vásárlás céljából a polgármesteri hiva­talban lehet érdeklődni. Iskolából óvoda # Iliny. Lesz már óvodája a községnek, ugyanis a volt álta­lános iskola épületét alakítják át erre a célra. Szeptembertől már elkezdődhet az óvodai tanév. Felszíni vízelvezetés # Becskén, Galgagután, Nóg- rádkövesden fontos idei feladat a felszíni vízelvezetés feltétele­inek megteremtése. A Galga- menti Vízügyi Társaság végzi a munkát, mely településenként 100-150 ezer forintba kerül. Adótanácsadás # Magyarnándor. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Nógrád Megyei Igazgatósága június 1-én 13-tól 15 óráig a polgármesteri hivatalban kihe­lyezett ügyfélszolgálatot tart. A lakásépítés általános forgalmi adójának visszatérítésével kap­csolatosan lehet érdeklődni. Útban felfelé Többek közt a tűzol­tók munkája kímél meg minket attól, hogy valójában megismer­kedjünk a tűz pusztító erejével. Ám ahhoz, hogy ők valóban meg­nyerjék a csatát ezzel a természeti jelenséggel szemben, jó kondíció, felkészült csapat kell. Az évenkénti hagyo­mányos versenyek ösz­tönzik a mindennapos gyakorlást, és - idén június végén az is eldől, kik a legjobb tűzoltók. A balassagyarma­tiak is - akik az előző hat évben megyénket képviselték az orszá­gos bajnokságokon —, készülnek a megyei vá­logatóra, nemrég foly­tak a házi versenyek. A négy számban meg­rendezett viadal pró­bára teszi a tűzoltókat. A 100 méteres aka­dályfutás során például egy 2 méter magas deszkapalánk leküz­dése után, két tömlővel a kézben kell végig­futni egy keskeny ge­rendán, majd a tömlő­ket rákapcsolni egy el­osztófejre, és befutni a célba. A gyarmatiak legjobbjai 20 másod­perc alatt tudják mind­ezt megcsinálni. Az egyik legizgalmasabb, leglátványosabb szám, a mászóházra való fel­jutás horoglétrával. (Lásd képünkön) Dejtári dilemma: ki lesz a gazda? Bizonytalan a dejtári kon­zervüzem sorsa. A gazda, a Magyar-Csehszlovák Barátság Tsz. legszívesebben eladná, hogy a bevétellel törlesszen a tetemes adósságából.-Egy svájci üzletembernek komolyak a vételi szándékai - árulta el Sinkó Vilmosáé üzem­vezető. - Ám még káeftévé is alakulhatunk. Akár kölcsönt is felvennék, hogy a saját lá­bunkra állhassunk. Jelenleg felújításokat végez­nek. Utána - első alkalommal ­szamócával indulhat a szezon.- Amennyiben a békéscsabai konzervgyár laboratóriumában készülő minta megfelel a hol­land partnernak, úgy 100 ezer kis üveg befőttet készítünk számára - mondta a szakember. - Az ausztrál Pinto cégnek az idén akár egymillió üveg ubor­kát is szállíthatunk. Az osztrák fél ezúttal is 300 ezer üveg uborkát rendelt. Hollandiából is van érdeklődés ... Voltak elbocsátások, most 24-en keresik itt a kenyerüket. Kifejlesztettek egy speciá­lis pénzszálító táskát, me­lyet, ha kitépnek tulajdo­nosa kezéből, könnyen visz- szaszerezhető egy szerkezet­tel, ami áramot indukálha­tunk a táska fülében, így azt a tolvajnak el kell engednie.- A biztonságosabb pénz- szállítás feltételeinek megte­remtése is egy lehetőség, amivel a klasszikus postai szolgáltatások mellett fogla­mondta Rátkai Ottómé, a balasagyarmati posta hivatalvezetője. - Ma csak azok a hivatalok ma­radnak meg, amelyek gaz­daságosak, ezért a hagyo­mányos szolgáltatásainkon túl a Balassagyarmat kör­nyéki kis falvak postahivata­laiban különböző cikkek - például kávé, rágógumi, ve­tőmag -, árusítását is meg­kezdjük. Új szolgáltatások a gyarmati postán koznunk ­A szüleiktől tanulták, mostani helyükön húsz esztendeje csinálják Hord dinnyések Kóvárpusztán Olyanok, akárcsak a költöző madarak. Ám szemben a fecs­kékkel, tavasszal dél irányába, ősszel észak felé indulnak. Hortban van állandó lakásuk, a megélhetésük azonban Balas­sagyarmatra szólítja őket.- Húsz éve járunk ide - mondta Csuka János, amikor Kóvárpusztán meglátogattuk a családot. - Annak idején az őr­halmi téesz még foglalkozott dinnyével, ide jöttem, tagsági viszonyt szereztem. Aztán a nagyüzemi dinnyézés abbama­radt, de mi kitartottunk mellette. Ez a terület a háztájim, s hét hold földet bériünk a téesztől. Leleményesen berendezett régi buszban laknak, faház Feleség és férj dinnyés familiából származik szolgál konyhául, ebédlőül. Van hűtőszekrényük, mosógépük, rádiójuk, televíziójuk. Csirkét, kacsát, disznót tartanak. Ma­guknak termesztik meg a zöld­ségféléket. Négy harapós kutya vigyáz az értékekre.- Mindketten a szüléink mel­lett tanultuk meg, hogyan kell a dinnyével bánni - magyarázta a jóbeszédű asszony. - Nomád élet, fárasztó munka, viszont a magunk gazdái vagyunk. Az idén már a lakatos szakmával rendelkező nagyfiúnk is velünk tartott, jobb itt neki, mintha a mezőgépgyárban lenne. Reggel 5 órakor kelnek, na­pestig dolgoznak. Május elején kitelepülnek a dinnyeföldre. Sok a munka, hiszen két- szer-háromszor kell kapálni, majd a termést leszedni és el­adni. A nyári fáradalmakat az­tán télen kipihenik. (kolaj) Tombolt és rombolt a vihar Azt a hétfői napot bizonyára sokáig nem felejtik el a dré- gelypalánkiak. Délután 6 óra felé járt az idő, amikor hirtelen ijesztő szürkeség telepedett a községre, majd ciklonszerű vi­har támadt. A hatalmas erős­ségű szél talán negyedóráig tar­tott, s tetemes kárt okozott. Az egyik udvaron kártyavárszerűen borult össze a téglából épített pajta. Odább leomlott egy tűz­fal. Több háznak ledőlt a kémé­nye. A templomról, az iskolá­ról, az óvodáról sok cserép re­pült le. Az ipolyvecei műút mentén félméternél vastagabb nyárfák törtek derékba, marad­tak ágak, lombkorona nélkül. Azóta a meghibásodásokat ki­javították, a súlyosan sérült fá­kat folyamatosan kivágják, fel­aprítják, elszállítják. A félelem azonban ott lappang az embe­rekben: mi lesz, ha ismét tom­bolni és rombolni kezd a vi­har?! (K.L.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom