Nógrád Megyei Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-23-24 / 121. szám

1992. május 23-24., szombat-vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP 7 Mire elég a múzeumok idei költségvetése Marad a szervezet, pályáznak az igazgatók Rendezik a gyűjteményeket, megszűnik a nemzetközi művésztelep Kossuthra emlékeztek a Nógrádi Történeti Múzeumban A Nógrád Megyei Múzeumi Szervezet él és működik a nem­csak jó szándék által alakított körülmények és kritikák elle­nére is. Igaz, a korábbi tevé­kenység hatóköre szűkebbé vált, de a szervezet így is meg­felel a múzeumi feladatok ellá­tásának. A múlt évet az ellent­mondások szélsőséges megje­lenése jellemezte a múzeumok életében: működési szempont­ból mélypontra kerültek, lét­számleépítésre került sor, elég­telennek bizonyultak az anyagi feltételek. Más szempontból a múzeu­mok sikeres szakmai produkci­ókkal jelentek meg a megye kulturális életében. Az egész múzeumi szervezet összefogá­sával jött létre a balassagyar­mati Palóc Múzeum állandó néprajzi kiállítása, és a többi, hozzá kapcsolódó időszaki tár­lat. Pásztón a Rajeczky-emlék- szoba megnyitása ugyancsak összefogás eredménye. E mel­lett tovább folyt a tudományos munka az ennek egyáltalán nem kedvező „lázas” állapotban. Dr. Horváth Istvánnal, a me­gyei múzeumok igazgatójával a jelen állapotokról és a tervekről beszélgetünk.-Nógrád megye közgyűlése a megyei fenntartású intézmé­nyekével együtt már korábban elfogadta a Nógrád Megyei Múzeumi Szervezet 1992-es egységes költségvetését. Ennek tükrében, hogyan ítéli meg most a megye múzeumainak helyzetét és lehetőségeit?- Erre építve fogalmaztuk meg szakmai munkatervünket, Lőrinczy István verseiből nocturne papok megint pofozkodnak ám a szelek nyarat hoznak pártfőnökök osztozkodnak zöldszemű fák csak lomboznak vigaszdal ne félj megöregszel te is ősz hajadat fésülgeted számolod arcod ráncait és széttöröd a tükreid Farkasok hallgatása a hegyfokon ül két farkas szürke szemük a völgyeken földön hagyott halotta­kon egymást ölő embereken (1992. májusában) amit a megyei oktatási és műve­lődési bizottság elfogadott. A két fenntartói döntés alapján elmondható, hogy noha az el­lentmondások továbbra is jelen vannak, de mintha nem lenné­nek annyira élesek, mint tavaly. A költségvetés belső szerkezete most is aránytalan, hiszen pél­dául a működésre és a munka­társak bérére szűkösen jut, ju­talmazási lehetőségünk idén sincs. Szakmai tevékenységre pedig a látogatóktól, illetve a kiadványok eladásából szár­mazó bevételekből, valamint a legkülönbözőbb szakmai pályá­zatokból teremthető meg az anyagi alap.- Mégis, mit lehet tenni ilyen helyzetben?- Először is, számításba kell venni, mi nem lesz? Úgy lát­szik, a múzeumok idén épüle­teik felújítására semmiféle for­rással nem rendelkeznek, tehát nem lesznek felújítások. Má­sodszor, bizonyos költségek hi­ányában a tervezett galéria megszervezésére nincs anyagi fedezet, így a salgótarjáni Nóg­rádi Történeti Múzeum szűkös lehetőségei között megpróbálja a galéria feladatait továbbra is ellátni. Harmadszor, nem lesz az idén nemzetközi művészte­lep Mátraalmáson, tehát egy 1974 óta folyamatosan működő, nemzetközi hímévet elért in­tézmény működése és a gyűjtés szűnik meg. Ennek több oka is van. Legalapvetőbb az, hogy a tulajdonnal kapcsolatos vita még nem dőlt el.- Mi lesz 1992-ben?- Mindenképpen a gyűjte­A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat az elmúlt év­ben ünnepelte fennállásának százötvenedik évfordulóját. Másfél évszázad bizony nagy idő, ez alatt sokszor fordult a történelem kereke s ez szük­ségszerűen befolyásolta a tár­sulat tevékenységének jellegét is. A jelen időszak főbb jel­lemzőiről, a konkrét tervek­ről, a körvonalazódó elképze­lésekről beszélgettünk dr. Agócs Józseffel, a TIT Nógrád Megyei Egyesülete szaktitká­rával.-Milyen változásokat ered­ményezett az önök munkájában a rendszerváltás?- Először azt említeném, ami nem változott. Továbbra is a magunkénak tudjuk az 1841-ben létrejött társulat ere­deti célkitűzéseit: a tudomány legkorszerűbb eredményeinek népszerűsítését, a közműveltség fejleszését, az értelmiség alkotó aktivitásának szorgalmazását és nem utolsó sorban a tehetség- gondozást, ápolást. Nyilvánvaló azonban, hogy ezeket az alapel­veket a mindenkori konkrét kö­rülmények, társadalmi viszo­nyok figyelembe vételével kell és lehet érvényre juttatnunk. A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat most önálló egyesületként működik, ennek minden előnyével és hátrányá­val együtt. Jó dolog, hogy a szó szoros értelmében senki nem szól bele a munkánkba, megva­lósul a vélemény- és gondolat­szabadság, érvényesül a tudo­mányos nézetek sokszínűsége. Ugyanakkor azzal a helyzettel is szembe kell néznünk, hogy csak önmagunkra, sok tapaszta­lattal rendelkező elnökségünk ményrendezés, pótlás, a nyil­vántartások korszerűsítése (el­sősorban a számítógépes nyil­vántartás), a gyűjtemények re­víziója jelenti a fő feladatot. Fi­gyelembe véve, hogy a gyűjte­ményeinkben lévő műtárgyak, dokumentumok száma megha­ladja a százezret, ez időigényes, nagy szakmai figyelmet ér­demlő munka. Természetesen, valamennyi intézményünk eb­ben az évben is szívesen fogad dokumentumokat, ajándékokat, letéteket. Emellett ugyancsak minden intézményünkben to­vább folyik a tudományos munka. Kollégáink közül töb­ben az egyetemi doktori cím megszerzését tűzték ki célul. Folynak a többeket érintő posztgraduális képzések is. S terveink között szerepel, hogy idén is megteremtjük a múze­umi évkönyv megjelentetésé­nek feltételeit. Ily módon tudo­mányos eredményeink nyilvá­nosságot kaphatnak.-Hogyan alakul idén a mú­zeumok közművelődési tevé­kenysége?- Valamennyi közművelő­dési eseményt csak úgy tudunk megrendezni, ha erre támogatót szerzünk. Vannak jó jelek. E hé­ten minden intézményünkben megrendeztük a múzeumi vi­lágnapot. A salgótarjáni világ­napi rendezvénysorozat költsé­geit a városi önkormányzat fi­nanszírozta. Közművelődési rendezvényeink közül kiemel­kedőnek vélem azt, hogy meg­emlékezünk Kossuth Lajos szü­letésének 190. évfordulójáról. Különös tekintettel arra a útmutatásaira, az egyes városok egyesületeinek jól felkészült, szorgalmas munkatársaira és természetesen tagságunkra számíthatunk, hiszen gyakorla­tilag semmilyen anyagi támoga­tást nem kapunk az államtól és működésünk összes költségét önerőből kell előteremtenünk. Ráadásul egy alakuló piacgaz­daságban, számolva a gomba­módra szaporodó konkurenciá­val. Persze számunkra az ön­fenntartási kényszer már a rend­szerváltás előtt is fokozatosan jelentkezett és így a TIT-et nem érte teljesen felkészületlenül ez a feladat.- Mi jellemzi manapság tevé­kenységüket?- Már korábban is, de most egyre inkább a tanfolyamok szervezésére koncentrálunk. Je­lenleg több mint ötven féle tan­folyammal foglalkozunk, s egy­aránt ajánlunk programokat az általános iskolai végzettségű­eknek, az érettségizetteknek és a diplomásoknak. Törekszünk felmérni az új társadalmi igé­nyeket és az átképzések, az újabb szakmák megtanulásának szükségleteihez igazítani a kíná­latunkat. A legfrissebb példák sorából ezúttal kettőt szeretnék megne­vezni. Összeállítottunk egy gyűjteményt, amelyet a közép­iskolák végzős osztályaiban osztunk szét. Tanfolyamajánla­tunkkal szeretnénk segíteni azoknak a pályakezdő fiatalok­nak, akik érettségi után nem ta­nulnak tovább és nem tudnak elhelyezkedni. Többféle időtar­tamú -két- háromszáz órástól, több évesig - tanfolyamot ter­vezünk indítani Salgótarján és valószínű Balassagyarmat, tényre, hogy a sámsonházi evangélikus közösségnek világi vezetője volt 1871-ben. Elkép­zeléseink szerint, ezt a megem­lékezést a sámsonházi evangé­likus közösséggel együtt csinál­nánk, ha ezzel a közösség is egyetért. Hangsúlyosan ajánlot­tuk elsősorban iskolai csoportok figyelmébe a Körösi Csorna Sándor halála 150. évforduló­jára való méltó megemlékezést, ezzel kapcsolatban a szécsényi Körösi Csorna emlékhely meg­tekintését. Annál is inkább fon­tos ez. mert Magyarországon je­lenleg is ez az egyetlen Körösi Csorna Sándor kiállítás, s erről - úgy tetszik - az országos köz­vélemény is megfeledkezik. Csak remélni lehet, nem azért, mert ez az emlékhely a korábbi időszakban működött emlékbi­zottság anyagi támogatásával jött létre 1988-ban. Föltétlenül szeretnénk megrendezni a csesztvei irodalmi napot. Jövőre ünnepeljük Madách Imre szüle­tésének 170. évfordulóját, az idei eseményt ennek előkészíté­seként szervezzük. Mind az idei, mind pedig a jövő évi csesztvei rendezvény anyagi feltételeit pályázat útján kíván­juk előteremteni. Kiállításokat elsősorban a szécsényi és a salgótarjáni mú­zeumban tervezünk úgy, hogy megszerezzük a szükséges anyagi támogatást. Például a Salgótarján várossá nyilvání­tása 70. évfordulójára tervezett történeti kiállítás teljes költsé­gét a városi önkormányzat fe­dezi. A Nógrádi Történeti Mú­zeum ad otthont az országos rajzbiennálénak, amit reménye­ink szerint meg tudunk rendezni ebben az évben. Eddig a Műve­lődési és Közoktatási Miniszté­rium írásban közölte, hogy anyagilag támogatja a rendez­vényt, a Nógrádi mecénás ala­Pásztó székhellyel. Az ajánlat­ban egyebek között szerepel in­gatlanközvetítő és értékbecslő, felsőfokú manöken, újságírói, titkárságvezetői, felsőfokú ide­genforgalmi, kereskedelmi me­nedzser, ügynök-üzletkötő tan­folyam. Egyéves kurzus esetén a szakmai ismeretek elsajátítása mellett lehetőség nyílik alap­fokú nyelvvizsga letételére is. Igény szerint a következő évben újabb szakmát lehet tanulni s akkor már középfokú nyelv­vizsgát tehetnek hallgatóink. A felsorolt tanfolyamok közül az utóbbi négyre pályázatot nyúj­tunk be a megyei munkaügyi központhoz, hogy az anyagi támogatás esetleges elnyerésé­vel csökkentsük a hallgatók költségeit. E célból egyébként is folyamatosan pályázunk kü­lönböző alapítványokhoz. Munkanélküli agrárértelmi­ségiek átképzéséhez, pályamó­dosításához szánjuk a vállalko- zászervező és tanácsadó men- dzser tanfolyamunkat, amely segíthet új vállalkozások elindí­tásában. Tanfolyamainkon egyetemi, főiskolai tanárok tartanak elő­adásokat, vizsgáztatnak, s ily módon sikerül biztosítanunk az iskolán kívüli oktatás minőségi színvonalát is.- Az új kezdeményezések mellett mennyiben élnek tovább a korábbi formák?-Természetesen nem mond­tunk le a tradicionális ismeret- terjesztésről, az egyedi előadá­sokról sem. csak ezek aránya jóval kisebb össztevékenysé- günkön belül, mint korábban. Bevételorientált vállalkozása­ink hozadékából a költségigé­nyes kultúraterjesztés anyagi pítványtól pályázat révén már nyertünk támogatást, s talán a még hiányzó költségeket is elő tudjuk teremteni. Az év tárlatai közül még érdekesnek Ígérkezik az olimpia idején megnyitandó, Nógrád megye sporttörténetét áttekintő kiállítás, amely a me­gyei sportigazgatóság és társa­dalmi támogatók segítségével valósulhat meg.-A tavalyi közgyűlési hatá­rozatnak megfelelően idén meghirdetik a múzeumigazgatói bázisát igyekszünk előterem­teni. Sikeresek nyelvtanfolya­maink. továbbra is kiemelten foglalkozunk például az egész­ségnevelés kérdéseivel. E té­mában egyébként szeptember­ben a német népfőiskola által finanszírozott regionális konfe­renciát tartunk négy megye részvételével. bXDortc- Eleddig tizenhét alkalom­mal rendezték meg a salgótar­jáni ifjúsági nyári egyetemet. Az idén is megtartják ezt a város nevével már-már összeforrott rendezvényt?-A folyamat természetesen nem szakad meg, de ezen a té­ren is újítunk. Ugyanis az ifjú­sági nyári egyetemet ezúttal nem Salgótarjánban, hanem a szlovákiai Sielnicán (Zólyom és Besztercebánya között) rendez­zük közösen a Mikszáth Kiadó­val és szlovák barátainkkal. A július 8-án kezdődő és 15-én zá­ruló nemzetközi rendezvény az Ifjúság és szociálpolitika címet viseli. A nyári egyetemet dr. Várkonyi József a köztársasági megbízott területi hivatának ve­zetője nyitja meg. A magyar előadók között szerepel többek között Csendes László, az Or­szágos Rendőrfőkapitányságról valamint Orbán Márk atya, a szécsényi ferences rendi kolos­tor házfőnöke is. A nyári egye­temen előzetes ismereteink sze­rint mintegy hetven fő vesz részt, ebből 20-30 között lesz a külföldiek száma. Jóval kisebb hagyományú a nemzetközi ifjúsági csillagá­szati és kultúrtörténeti nyári egyetem, amelyet az idén is megrendezünk az 1984-ben fel­avatott salgótarjáni csillagvizs­gáló mellett felállítandó tábor­állásokat. Hogyan befolyásolja ez a tény a múzeumi életet?- A pályázatokon való rész­vétel minden bizonnyal azzal is jár, hogy megélénkül a múzeu­mok „közélete”. Mindazonáltal úgy gondolom, hogy tervezett feladatainkat teljesíteni tudjuk. Az idei esztendő nem túlságo­san „túltervezett”, de 1992 olyan év lehet a múzeumok éle­tében, amely új .értékeket mu­tathat föl a közvélemény előtt is. -mér ban. Ide a környező országok­ból is várunk vendégfiatalokat. Népfőiskola a Gedőc-tetön- Úgy hírlik népfőiskolái kurzusokat is szerveznek . ..- Valóban így van. A Nógrád megyei népfőiskolák képviselő­ivel egyeztetve - a mezőgazda- sági holtidőben, október-no­vember hónapokban - tervez­zük a gedőc-tetői TIT bázison megszervezni a kezdő, valamint a haladó mezőgazasági vállall- kozók számára két- illetve egy­hetes bentlakásos kurzust. To­vábbképző bázisunk az elmúlt hetekben korszerűsödött, hiszen az ebédlő megépítésével a kö­vetkezőkben biztosított lesz a helyben étkeztetés lehetősége. Passzívabb szervezeti élet-Hogyan sikerül aktivizál­niuk tagságukat, a megyében élő értelmiségieket?- Elsősorban a tanfolyamo­kon számítunk közreműködé­sükre, de a fordítói iroda mun­kájában is rájuk alapozunk. Szinte az élet minden fontos te­rületén rendelkezünk diplomás szakértői háttérrel. Nemcsak ér­tékközvetítő, hanem értékte­remtő szerepet is betöltünk. Arra törekszünk, hogy szer­vezeti keretet és működési teret biztosítsunk az értelmiség önki­fejező aktivitása, gondolatai ki­fejtése, ütköztetése számára. Ugyanakkor a társadalom más szféráiban, rétegeiben tapasz­talható passzivitás, a megélhe­tési kényszer a Nógrád megyé­ben élő értelmiségiek magatar­tásában is tetten érhető. Ebből eredően a szervezett egyesületi élet nem működik úgy, mint szeretnénk. -dyb­Nagy ára van a szuverenitásnak A szükségből erényt kovácsol a TIT ...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom