Nógrád Megyei Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-23-24 / 121. szám

1992. május 23-24., szombat-vasárnap MEGYEI KÖRKÉP HÍRLAP 3 A hívők és az önkormányzat összefogása révén: Megújul a romhányi templom Körbeállványozták a romhá­nyi községháza közelében lévő templomot. Munkások serény­kednek a pallókon. Nincsenek sokan, ám feltűnően szorgosak. A látvány nem olyan, mint amit néhány állami építővállalat ese­tében megszoktunk: üldögélő emberek, szétszórt sörösüve­gek. ..-Tudja, a magánvállalkozás az más... - mondja Somlyai Imre építési magánvállalkozó. Somlyai Imre kapta a megbí­zást a templom felújítására. Ta­valy az ő emberei hozták rendbe az I. és II. világháborús em­lékmű talapzatát is. Több rom­hányi üzem építésében resztvet­tek már. A helybeliek jól isme­rik, mivel maga is idevalósi. Húsz éve váltotta ki az ipart, ko­rábban építési művezetőként dolgozott. Egyik legnagyobb munkája eddig a pusztaszántói kastély felújítása volt. A rom- hányiaknak nyilvánvalóan szí­vügyük a templom. A hívők és az önkormányzat egyaránt hoz­zájárul a helyrehozatal költsége­ihez. Talán nekik is biztosítékot jelent, ha egy helybeli vállal­kozó végzi a munkát, s ha bizo­nyítottan hozzáértő.- Ki adta a megbízatást, és meddig tart a munka?-Jelen esetben az egyház a megrendelő. A tatarozást febru­árban kezdtük és előreláthatóan május végére fejezzük be.-Mi lesz még hátra ahhoz, hogy szép legyen a templom?- Gyakorlatilag semmi. Mi fejezzük be a felújítást. A belső munkákat tavaly egy másik cég már megcsinálta. A külső mun­kákat végzem én, és egy alvál­lalkozóm. -Kovács­Testvériskolák találkoztak Egy különleges finn tanár Szívesen látott vendégeket fogadott nemrégiben Salgótar­jánban a Kodály Zoltán Általá­nos Iskola. A finnországi Van- taa-ból utazott Nógrádba Re­gina Vesola tanárnő és két ha­todikos diák, Mari Mákinen, va­lamint Matti Salonen. A tarjáni és a Vantaa-i iskola egyaránt ének-zenei és művé­szeti tagozatos iskola, így bő­ven van mit mondaniok egy­másnak, átadni a tapasztalato­kat. A baráti kapcsolat immár hetedik esztendejébe lépett, az­óta rendszeresek a levélváltások és a találkozások. Az iskolások természetesen műsorral kedveskedtek a finn látogatóknak, az ünnepségen Regina valódi lappföldi népvi­seletben jelent meg. Az is ter­mészetes volt, hogy Nádasdi István igazgató gyönygvirággal - a finnek kedvenc virágával - köszöntötte Regina tanárnőt. Regina Vesola sok tekintet­ben különleges asszony. Nem­csak azért, mert kitűnő pedagó­gusnak tartják az iskolájában, hanem azért is, mert nem keve­sebb, mint hat nyelven beszél. Perfekt angol, mellé jön az olasz, a spanyol, a görög, a tö­rök és a svéd. Ez pedig nem kis teljesítmény.- Elárulom, hogy kedvelt időtöltésem az idegenvezetés - mesélte a tanárnő. - A csopor­tokkal bejártam szinte az egész az egész világot. Egyébként két felnőtt fiam van. Az egyik már nős, a másiknak most lesz az esküvője. Regina abban is elüt az átlag­tól, hogy nem a finn tavak part­ján vettek nyaralót, hanem Tö­rökországban.- Csöndes, csodás homokú tengerpart. A nyarakat ott tölt­jük. Ez az igazi kikapcsolódás. Az egy hét, amit csöpp finn küldöttség a megyében töltött, az idő rövidsége ellenére is sok mindenre elegendő volt, hogy belekóstoljanak az itteni életbe. Járták a várost, kirándultak a salgói várhoz, ahol a szalonna­sütés sem maradhatott el. A búcsuzás pedig csak az le­hetett: - Viszontlátásra, legkö­zelebb Vantaaban! -csatai­Nem rágalmazunk, csak élni akarunk (Folytatás az 1. oldalról) ben nem kis összeget kell lete­gyenek a téesz asztalára.- Kíváncsi vagyok, a más fa­lusiaktól megkérik-e ezt a pénzt? - hangzik Bartus László ide kapcsolódó kérdése. Panaszcsokrukba tartozik a vagyonnevesítő közgyűlés álta­luk bírált lebonyolítása. Ezzel „csupán” az a gondjuk, hogy szerintük a „nyilvánosság kizá­rásának szándékával” tartották meg Szécsényben, holott véle­ményük szerint az endrefalvai klubkönyvtárban is elfértek volna. Másrészt sérti a fülüket az olyan elnöki értékelés amely csupa szépet, jót mond az „Aranykalászáról, miközben azt hallják, hogy a maszek ve­téshez vetőmagra úgy kellett össze adniuk a pénzt.- Lehet, hogy ezek ellenére jól állnak, de hogy emberségből nem vizsgáztak jelesre, az biz­tos. S újfent azt mondom: mi nem rágalmazunk, csak élni akarunk, úgy, mint mások - je­lenti ki Bartus László. Hogy téesz-szemszögből, miért feneklett meg az érdeke­gyeztető fórum csónakja? A kérdésre Kuris Tamás, a szövet­kezet elnöke, és a testületbe de­legált Hudácskó János felel az alábbiak során.- A kisgazdák és mások még a kárpótlási törvény hatályba lépése előtt kezdeményezték, hogy a kijelölendő területek közé vegyük be a Szárazrétet, más néven Mocsár I.-et. Ez a legjobb minőségű föld Endre- falván. Részünkről ennek nem volt akadálya, azonban itt ludá- nyi érdekeltség is van és ők szintén ezt a helyet szerették volna megkapni. Nem szólva arról, hogy a tagjainknak is vannak kívánságaik. Itt tehát egyéni érdekek ütköznek, hi­szen mindenki a legjobbat akarja megszerezni magának. Kuris Tamás úgy látja: sok érintett nem érti a törvény lé­nyegét. Erre következtet abból, hogy volt, aki a neki járó föl­dnek csak egy részét kívánta ki­venni, a többit azonban felkí­nálta bérbe a téesznek.- Ne legyenek nadrágszíj parcellák! - a rendelkezésnek ez is célja. Pedig ha azt tennénk, amit várnak tőlünk, éppenség­gel „csíkokra” hasíthatnánk a kertek alját. Nem lenne szabad megfeledkezni arról sem: az itt elvégzett melioráció költségeit — hektáronként 41 ezer forintot- ki kell fizetni, kivéve ha tagi tulajdonba adjuk a Szárazrétet. Vetőmagra valóban összead­ták a pénzt, ugyanis a napra­forgó termesztést ez évben már kiadta- a téesz vállalkozásba.- Az alaptevékenységünk ta­valy húszmilliós veszteséget produkált, ezért próbálkozunk most ezzel a formával. A bérleti díjat tavaly elenged­ték, az idén már nem, s ez min­denkire vonatkozik. Ezt a kö­vetkezőképpen indokolták meg:-Az előző évben úgy jár­tunk, hogy néhányan visszaad­ták a bérleményt, mivel a sok eső miatt nem tudták művelni. Másrészt a művelési költséget, (a traktorosok érdekeltségben dolgoznak), valamint a földjá­radékot is ki kell fizetni. Kuris Tamás mondandójában arra is kitért, hogy a közgyűlé­seket már negyedik éve Szé­csényben tartják. Ami pedig az öndícséretet, a rangsorolást illeti: ő nem híve ennek, nem is szokása az ilyesmi. Mindenesetre kintlévő­ségük van, ellenben tartozásuk nincs. Azt pedig, hogy holnap mi lesz, - úgy véli - nem tud­hatja senki. Hudácskó János „hatásköre korlátáira” utalva annyit tartott szükségesnek megjegyezni, hogy a fórum ülésein olyan fel­vetéseket volt kénytelen elhárí­tani, amelyeket nem ő és nem a termelőszövetkezet hanem a törvény nem enged meg. Mihalik Júlia Traffipax • Szombaton reggel 6-tól dél­után két óráig a Salgótarján, rendőrfőkapitányság - Füleki út- Budapesti út - Bajcsy-Zs. út - Vizslás - Kisterenye - Mátra­verebély 21. számú főúton szá­míthatnak traffipaxos ellenőr­zésre az autósok. Vasárnap délelőtt 10-től este 20 óráig legalább a Balassa­gyarmat - Ersekvadkert - Rét- ság - Szendehely-Katalinpuszta- Rétság - Nagyoroszi - Dejtár- Balassagyarmat útvonalon tartsák be a megengedett sebes­séget. Átalakítás • Nógrádsipek. Felújítják a község önkormányzati hivata­lának emeleti részét. Az épület nem műemléki jellegű, a szá­zadforduló táján épült, és Balás Barna, egykori országgyűlési képviselő, valamint balassa­gyarmati főszolgabíró tulajdona volt. A ház emeletén most egy tanácstermet alakítanak ki, ahol falugyűléseket és egyéb ren­dezvényeket tarthatnak. Gyermeknap • Salgótarján.A XVI. számú Arany János úti óvodában pén­teken volt a gyermekhét záró­napja. Az egész hetes rendez­vénysorozatot a B1T-NODISZ Dimenzió Klub fiataljai által adott játékos műsor zárta. Kossuth-szobor Kisterenyén? Támogatókat keres a baráti kör Bátonyterenye Barátainak Köré­ből indult az ötlet, hogy méltókép­pen emlékezze­nek meg Kossuth Lajos születésé­nek 109. évfordu­lójáról. A kistere- nyei Kossuth La­jos Általános Is­kola parkjában szeretnének szob­rot állítani a már elszállított Dimit­rov szobor he­lyére. Az ötlet mellett szól, hogy a város ezen ré­szén nincs olyan hely, amely al­kalmas volna ün­nepségek színhe­lyéül, az iskolánál pedig emlékpar­kot lehetne kiala­kítani. Az évforduló napja szeptember 19-e. Ifjabb Szabó István szobrászművész, aki szintén tagja a Baráti Körnek, eszmei érték elle­nében vállalta a szobor elkészíté­sét. A kör tagjai kéréssel fordultak szülőkhöz, válla­latokhoz, támoga­tást kérve az el­képzeléshez. Azt kérik, csatlakoz­zanak az ötlet megvalósításához az intézmény régi diákjai, és azok, akik valamilyen módon kötődnek Kistercnyéhez. Kíváncsiskodó Bekapcsolják a várakozókat A drégelypalánki cross­bar-központ üzembehelyezése után Ipolyvecén 48 lakást kapcsoltak be a nemzetközi távhívó rendszerbe. Az igény viszont jóval nagyobb ennél. Mikor jut telefonhoz a többi várakozó? Lörincz Zoltán, a Nógrád Megyei Távközlési Üzem vezetője válaszolt:- Az úgynevezett faluprog­ramban szerepel Hont-Drégely- palánk-Ipolyvece fejlesztése. Ebben az évben egy csövet fek­tetünk le a három település kö­zött, amely alkalmas lesz kábel- telepítésre. Ezzel lehetőség nyí­lik Ipolyvece felé a hálózat fej­lesztésére, a MATÁV, az ön- kormányzat és a lakosság össze­fogásával a pénzügyi fedezet előteremtésére, így valamennyi várakozót be tudjuk kapcsolni a rendszerbe. Legutóbb arról számoltunk be, hogy nem működik Bá- tonyterenyén a polgármesteri hivatallal szemben lévő bolt, húsbolt és a presszó, mert Ba­kos Gábor elzárta a vízcsapot. Egy ízben a hivatal rendet tett, ám ezt követően megint- csak bezártak az egységek. Mik a legújabb fejlemények? Erre kérünk választ az ön- kormányzat illetékesétől. Az utolsó tavaszi BNV-ről jelentjük Szegényes megyénk bemutatkozása A Baumit Kft. bemutatkozása bombasiker Fotók: Rigó Tibor A SKÜ vegyes vállalataival, a Silcoval és a Beggel együtt állított ki Már nem az igazi és még nem az igazi. A 95. és egyben az utolsó tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásárról van szó, mely iránt már korántsem akkora az érdeklődés, mint amikor még a magyar szocia­lista nagyipar monstre beru­házási bemutatója volt. Az elmúlt évtizedek szakvására­ira jellemző „bazári jelleg” ugyan megszűnőben van, ám a mostani BNV színvonalában még csak jelmezes főpróbája lehet az óhajtott nívós ipari szakkiállításoknak. Különben a jövő esztendő tavaszán In- dustria ’93 néven rendeznek szakvásárt Kőbányán, míg minden év őszén átfogó fo­gyasztási vásárt tekinthetnek meg az érdeklődők. Amennyiben az érdeklődő a vásárban látottak alapján akarná megítéli Nógrád megye iparát, akkor bizony rendkívül szo­morú képet kapna. Mindössze a Salgótarjáni Kohászati Üzemek és két ve­gyesvállalata, a Salgótarjáni Üveggyapot Rt., a Baumit Kft. pásztói gyára, a Magyar Ká­belművek balassagyarmati gyára, a bátonyterenyei Fűtőber Épületgépészeti Kft. és a lu- dányhalászi Profilplast Mű­anyagtermékgyártó Kft. képvi­selt i magát a vásáron. Többek között elmaradtak olyan számottevő kiállítók, mint a Salgótarjáni Síküvegy- gyár, a Salgótarjáni Ötvözet­gyár, a volt Balassagyarmati Fémipari Vállalat, a Romhányi Építési és Kerámiagyár, a Nóg­rádi Szénbányák. Legtöbbjük nehéz anyagi helyzetben van, a puszta létéért küzd, nincs pénz vásáron való szereplésre. A pesti vállalatból kivált, mostani nevét április elsejétől viselő Fűtőber Épületgépészeti Kft. a régi kiállítók közé tarto­zik, s önállósodva sem akart a hagyománnyal szakítani. Híves József piacszervező két termé­kükre hívta fel a figyelmünket:- Az új fejlesztésű gázbojle­rünk viszonylag olcsó árában, kis energiafogyasztásában, nem utolsó sorban szép küllemében is versenyképes az egyébként túlkínálatú hazai piacon. A ne­gyedik negyedévben kezdjük meg a sorozatgyártását. A le­mezes hőcserélőt a Cetethermab svéd üzemmel létrejött együtt­működés alapján szereljük ösz- sze, eddig tizenhat készült el be­lőle. A külföldi partnertől kap­juk a rozsdamentes alkatrésze­ket, persze, az volna számunkra a jövedelmezőbb, ha azokat mi állítanánk elő. A jó hőátadási tulajdonsággal rendelkező, a többi között a hő­szolgáltatásban is alkalmazható berendezés nem olcsó, de taka­rékos üzemelésű. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek az olasz-magyar ve­gyes vállalatával, a Silcoval és az osztrák-magyar közös tulaj­donú Beggel együtt bérelt fa­házban, meglehetősen szerény körülmények között mutatja be be termékeit. (Egyébként álta­lános tapasztalatként vonható le a hattyúdalát élő beruházási ja­vak szakvásáráról: vége a presz­tízsmegjelenésnek, tudniillik hogy nagy cég nagy kiállítási területen jelent meg, az ésszerű takarékosság a jellemző.) Kol­lár Péter a külkereskedelmi és marketing osztály vezetője ka­lauzolt: — Viszonylag új, vagy maga­sabb technikai színvonalat kép­viselő gyártmányainkkal lép­tünk a nagyközönség elé. Amint látható, visszatértünk a régi ri­mamurányi kéziszerszámok előállítására. A tájjellegnek megfelelően, több változatban gyártjuk az ásókat, kapákat, fej­széket, kalapácsokat. Egyre többféle, speciális - például mángorolt, csavart - szegeket készítünk. Próbálkozunk a kü­lönféle szegek kistételű, mű­anyagdobozokban történő árusí­tásával, hiszen nagy szükség le­het rájuk a lakásokban. Keretes faipari fűrészeink azonos minő­ségűek, mint a külföldről beho- zottak, de fele áron kaphatók. Változatlanul közkedvelt a Mini Salgo állványunk, s a vásáron számottevő az érdeklődés iránta. Az osztrák-magyar érdekelt­ségű Baumit Kft. pásztói gyárá­nak termékei iránt olyan élénk a kereslet, hogy már három mű­szakban termel. Szabó László területi menedzser érthető büszkeséggel mondta:- Az osztrák fél által biztosí­tott gyártási eljárás alapján állít­juk elő a magas minőségű szín­vonalat képviselő thermohabar- csot, a thermovakolatot, a fel­újító-, az univerzális- és a ne­mesvakolatot, a csemperagasz­tókat. A homlokzatok esztétikus megjelenéséhez nyolc fajta szí­nes vakolatot és 24 féle színű szilikátfestéket kínálunk. Hő­szigetelő rendszerünk magas­fokú hőszigetelést garantál az épületek teljes homlokzatán. A rendszerhez tartozó dörzsölt vakolatot, mely műgyanta alapú nemesvakolat, szintén 24 szín­ben forgalmazzuk. A Baumit Kft. vásári propa­gandája méltó a rohamosan fej­lődő gazdasági szervezet jó hír­nevéhez. Kellő „felvezetés” kö­zepette a jelenlévő szakember gyakorlati bemutatókat tart, melybe ajándék ellenében a lá­togatókat is bevonják. Hadd ta­pasztalják, milyen egyszerű a vakolás a valóban kiváló minő­ségű vakolattal, hátha ettől ked­vet kapnak a vásárláshoz. Dél­utánonként a bárki álta] korlát­lan számban kitölthető szelvé­nyek között sorsolnak, s a sze­rencsés látogató tízezer forinttal lesz gazdagabb. Csoda-e, ha minden ilyen alkalommal tö­meg tolong a társaság szabadte­rületi standja körül?! Kolaj László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom