Nógrád Megyei Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-18 / 116. szám

1992. május 18., hétfő SZECSENY ES KÖRNYÉKÉ HÍRLAP Egyéves a zeneiskola Szécsényben a hangszeres oktatás a sláger Egy éve önálló zeneiskolája van Szécsénynek. Az önállóság valójában szakmai különállást jelent. Gazdaságilag, szerveze­tileg a városi művelődési és if­júsági centrumhoz tartoznak. Csuka Lászlóval, az iskola ve­zetőjével az eltelt egy év tapasz­talatairól beszélgettünk.- Megtettük az első és na­gyon fontos lépést. Iskolánkban zongora, hegedű, furulya, gitár és fuvola tagozatok működnek. A legnagyobb örömünkre igen nagy az érdeklődés a szülők és gyermekek körében a hangsze­res zenei oktatás iránt. Nem is tudnak minden igényt kielégíteni. Jelenleg, az előkép- z'ókkel együtt 125 gyermek zenei képzésével foglalkoznak. Ám akadnak azért gondok is a zene­iskola háza táján: Kevés a szakemberünk. A ba­lassagyarmati zeneiskolával, - amelynek korábban tagozata voltunk - igen jó a kapcsola­tunk. Több szaktanáruk óraadó­ként tanít nálunk, így próbáljuk a szakember hiányunkat megol­dani. Reméljük, hogy szeptem­bertől főállású tanárokkal bővül a tantestületünk létszáma.-Az önkormányzattal, amely létrehozta az iskolát, milyen a kapcsolatuk?- Nyugodtan mondhatom, hogy megfelelő. A legfontosabb felszerelést megvásárolták: többek között egy hangverseny pianinót kaptunk. És természe­tesen folyamatosan tartjuk a kapcsolatot. Bízunk abban, hogy az idén ismét sikerül egy párt hangszert beszereznünk.-A zeneiskola milyen hatás­sal van a város zenei életére?- Nagyon remélem, hogy puszta jelenlétünk, az hogy több gyermek hangszeres zenét ta­nul, már egyfajta hatást gyako­rol. Tanítványaink, illetve a ta­nárok, egyre gyakrabban adnak közös hangversenyt a városi énekkarral. Növendékhangver­senyek, az iskola által szerve­zett koncertek, - mint a tarjáni szimfonikus zenekar szé fellé­pése, vagy az ifjú művészek „honi”bemutatkozása - jelzik a kedvező irányú változást. S ez mind egy-egy újabb, kedves színfolt a város zenei életének palettáján. - szenográdi ­Megmentették az enyészettől Szalmatercs. A község dombra épült, templomot formázó kis ká­polnája a lakosok összefogását dicséri. A gyakori beázástól meg­rongálódott épület javítását, festését ugyanis a helybeliek társa­dalmi munkában végezték el. Fotó:Rigó T. Időszerű vasúti felújítás A közelmúltban több, kisebb vasúti baleset is történt Rárós- puszta térségében, apróbb fenn­akadásokat okozva a teher- és személyszállításban egyaránt. A kisiklott vasúti kocsikkal kap­csolatos bosszúság oka, hogy a hegyekből beszivárgó csapa­dékvíz alámosta, és meggyengí­tette a vasúti töltést. Időszerűvé vált a sérült sza­kasz javítása, mintegy ötven méteres szakaszon. A kivitele­zés nemrégiben megkezdődött, az illetékes szakemberek egy nagyszilárdságú betonúidat fognak építeni. Az munkálatok nemcsak a vasúti közlekedésben, hanem az egykor Kassára vezető főútvo­nalon (ma egy meglehetősen rossz minőségű mellékút) is okozhatnak kisebb fennakadá­sokat. A gépek által az úttestre felhordott sárréteget a munka kivitelezői ugyan gondosan el­takarítják, de az arra járók in­kább legyenek óvatosak. Panzió nyílik Hollókőn Családi vállalkozásban Hollókő Nógrád megye gyöngyszeme lehetne, ha min­den téren ki tudná elégíteni az oda látogatók igényeit. Sajnos azonban még szállást sem tud­nak mindenkinek biztosítani, nemhogy a vendégek szórakoz­tatásáról gondoskodni... így persze, bármennyire vonzó úticél is a Cserhát domb­jai közé zárt kistelepülés, a lá­togató csak körülnéz, fogyaszt esetleg valamit az Ófaluban kí­nált ősi palóc ételekből (például „goffri”) azután pedig — egyéb program híján — odébb áll. A lehetőségek azonban óriá­siak, hiszen a lovasiskolától a golfpályáig, a holtszezonnak számító téli időszakban meg­rendezett disznóöléstől a tavaszi gyógynövény gyűjtő tanfolya­mig számos programmal le­hetne ide csalogatni és itt tartani a vendégeket. Ötletek persze hiába vannak, a mindent befo­lyásoló pénzhiány közismert. Ennek ellenére akadnak olyanok is, akik megpróbálnak tenni valamit, részben a saját, részben pedig a település érde­kében. A falu fölötti dombolda­lon, az erdő szélén egy új ház épülget már évek óta, amelyben ha minden jól megy, rövidesen panzió nyílik. Tulajdonosai a rimóci Jusztin Dezső, és fel­esége. Érdeklődésünkre szíve­sen beszéltek életük eddigi leg­nagyobb munkájáról.- Mikór kezdték meg az épít­kezést?- 1988. október hetedikén történt az első kapavágás, aznap kezdtük el ásni az alapot.- Honnan jött a panzió építé­sének gondolata?- Egy ausztriai kempingezés alkalmával vetődött fel. Egy ta­nyát tekintettünk a „példaké­pünknek", aminek a gazdasági épületeit alakították lakhatóvá. Először mi is csak egy kempin­Komoly anyagi áldozatokkal épült a magánpanzió. Fotó:Rigó get szerettünk volna létrehozni, de azután - mivel ahhoz is kell vizesblokk - elhatároztuk, hogy nagyobb épületet emelünk. így aztán megterveztettük, és bele­vágtunk a kivitelezésbe. Remél­jük, hogy jövő hónapban meg­nyithatjuk a panziót. Az asszony közelebbről is bemutatja a főépületet.- A földszinten lesz a vizesb­lokk, a kempingezők, és a pan­zió saját konyhája, és egy ét­kező. Az emeleti részen alakí­tottuk ki a lakásunkat, a nagy­termet, és itt kapott helyet a re­cepció is. Huszonnégy órás szolgálatot fogunk tartani a vendégek érdekében, ezért ala­kítottuk ki itt a saját lakásunkat. Mutat egy kisebb szobát is, ahol még dolgoznak a kőművesek. Ebben lesz a bárhelyiség.- Hány férőhely lesz a panzió szobáiban?- A tetőtérben kilenc két­ágyas, pótágyazható vendég­szobát alakítottunk ki. A beren­dezést már készítik. Ebben is, mint ahogyan az épület kialakí­tásában is a helyi palóc hagyo­mányokat próbáljuk követni.- Milyen forgalomra, látoga­tottságra számítanak?-Alig kezdtük meg az épít­kezést, már jöttek ide, hogy tu­dunk-e szállást adni. Reméljük, hogy nem lesz gondunk a ki­használtsággal.- Mi lesz a téli időszakban?-Nem félünk attól sem ­mondja a házigazda - már most megkezdtük a csoportok szer­vezését a holtszezonra. Nagyobb gond az, hogy idő­közben többször is elfogyott a pénzünk. Először nem akartunk kölcsönt felvenni, de aztán mégis rákényszerültünk .. .- Néhány faház is van a kem­ping részen a főépület mellett.- Igen, öt faházat is üzemel­tetünk majd. Mindegyik négy ágyas és fürdőszobás.- Mindig olyan helyen sze­rettem volna építkezni -teszi hozzá Jusztin Dezső - ahol a ház előtt patak, mögötte pedig erdő van. Csak az utóbbi jött össze, de nem bánom: ennél szebb környezetben úgysem építkezhetnénk. Faragó Zoltán Szent Jób patika • Szécsény. A város centru­mában, a sokak által csak „pi­ros” háznak nevezett épület­tömb alagsorában nemrégiben magánpatika nyílt. A létesít­ményt Bállá Tibor megyei tisz­ti főgyógyszerész adta át. Viharkárok • Endrefalva. Viharkárokat mértek fel a napokban a telepü­lésen a biztosító szakemberei. A rendkívül erős szél itt főleg ház­tetőket rongált meg, a kár értéke mintegy kétmillió forint. Tanácsadás • Ságújfalu. A kisgyermekes szülők és a kismamák örömére májustól ebben a községben is működik csecsemő-, illetve ter­hesgondozás, tanácsadás. An­nak érdekében, hogy ez megva­lósulhasson, az önkormányzat hűtőszekrényt és egyéb felsze­relést vásárolt, valamint speciá­lis asztalt készíttetett az aprósá­gok öltöztetéséhez. A tanácsa­dás és gondozás ügyben keddi napokon az orvpsi rendelőben állnak a szülők rendelkezésére. Pinokkió • Szécsény. A városi művelő­dési és ifjúsági centrumban má­jus 25-én, hétfőn 11 és 15 órai kezdettel a Pinokkió című me­sejáték kerül színre. A héten megnyitják Szécsénvfelfalu. A szín­vonalasabb egészségügyi ellátás megvalósítása érde­kében a község vezetése idei egyik legfontosabb fel­adatának a korszerűtlen or­vosi rendelő áthelyezését je­lölte meg. A munkálatokat néhány héttel ezelőtt meg is kezdték a ludányhalászi gamesz szakemberei. A létesítmény átköltözte­téséhez vizesblokkot, kellett építeni, s fel kellett újítani a villamoshálózatot is többek között. A műszaki átadás a napokban megtörtént, s a nyitásra sem kell már sokat várni: a polgármesteri hiva­tal tájékoztatása szerint pén­teken erre is sor kerül. Munkanélküli sem lehetek” 55 Lányosán hosszú, dús, fe­kete haj, mélyfekete szempár és törékeny alkat. Ezek a külső jegyek szembetűnően megkülönböztetik társaitól Bolgár Zsolt szécsényi fiata­lembert. De egyéb tekintetben is más ő, mint a többi. Hu­szonhárom évesen maga mö­gött tudhat egy sor kudarcot, s egy csaknem tragikus kime­netelű balesetet. Szakmunkásképzőben végzett, s mivel vonzotta a ka­land, az utazás, jelentkezett a MAHART-hoz hajógépész­nek. A felvétel hónapokat vett igénybe. Zsolt ezalatt nem akart tétlenkedni, beállt a Csepel Fémművekhez dol­gozni. Két hét telt el, amikor komoly motorbalesetet szen­vedett, és súlyos gerinctörés­sel kórházba került.- Balassagyarmaton és Budapesten is kezeltek, s meg kell mondjam, az előző he­lyen szereztem kellemetlen tapasztalatokat. Soha nem fe­lejtem el, hogy egy alkalom­mal - látva az éjjeli szekré­nyemen az érintetlen ebédet — megdorgált az egyik főrvos: maga miért nem eszik? Talán sztrájkol? Pedig „csupán” ar­ról volt szó, hogy meg sem moccanhattam .. .A segítség­ről pedig megfeledkeztek - meséli a fiú. Tizennégy napos munkavi­szony után kezébe adták a munkakönyvét. Hosszú hó: napok után felgyógyult, de nem teljesen: rokkantnak nyilvánították. Azonban mind a mai napig semmiféle jára­dékra nem jogosult. Szociális, munkanélküli segélyt nem kaphat. S bár már ajánlkozott alkalmi munkásnak, mindig elutasították. Az átélt meg­próbáltatások után letargiába esett. Bezárkózott, önmagával vívódott. Nagyon lassan - családja segítségével - sikerült oldód­nia. Ma már tagja egy új jazz-zenekamak, s kezdi visz- szanyemi régi, „közösségi” formáját. - M.J. ­Kisgécben ők jelzik a delet A kisgéci Verbói János, és felesége, Valéria néni húzzák meg naponta kétszer a telepü­lésrész közepén található ha­rangláb aprócska harangját. Mind a ketten szívesen beszél­nek önként vállalt kötelezettsé­gükről, amelyet már egy évti­zede látnak el.- Már az apám is harangozó volt, meg annak az apja is - mondja Valéria néni. Amikor meghalt, a plébános úr rábe­szélt, hogy vegyem át én he­lyette a harangozói munkákat. Nem akartam vállalni, mond­tam, hogy nem tudom én azt megtanulni, de aztán nagy ne­hezen csak belejöttem!-Segítek ám én is! - teszi hozzá János bácsi. A mostani haranglábunk jó tíz évvel ez­előtt épült. A régi fából volt, de elkorhadt. Amikor sikerült a szükséges anyagokat össze­szedni az újhoz, a falu társa­dalmi munkában elkészítette.-Templom nincs a község­ben. Hová szoktak menni a mi­sére?- Magyargécbe járunk át, hol busszal, hol meg gyalog ... Régebben néha elmentünk Szé- csénybe is. A plébánia egyéb­ként Nógrádmegyerrel közös. Mivel az idő éppen délfelé járt, Valéria néninek indulnia kellett „munkába”. Vele tartot­tunk, és mi is meghallgathattuk a kisgéci harang szavát. F.Z. Kiosztották a díjakat Ságújfalui diákok országos és megyei sikerei Ságújfalu. A ko­rábbi esztendőkhöz ha­sonlóan a helyi ákató* nos iskola tanulói kö­zül az utóbbi hetekben sokan remekeltek kü­lönböző versenyeken, pályázatokon. Néhány versenyző szinte egy- időben több figyelemre méltó elismerésben is részesült. Dénes Erika nyolca­dik osztályos tanuló első díjat nyert a Szé­csényben megrende­zett területi Ka- zinczy-verseny döntő­jében, míg a hatodikos Lipták Éva harmadik helyezést ért el. Az eszperantó ta­nulmányi verseny me­gyei döntőjében a nyolcadikosok között Virág Adrienn az első, Vankó Orsolya pedig a második helyen vég­zett. A hetedik osztá­lyosok csoportjában Kollár Beáta szerepelt a legeredményeseb­ben. Az országos dön­tőbe Virág Adrienn ju­tott be. O lett a Vá­ros-Faluvédő Szövet­ség által kiírt országos pályázat általános isko­lás kategóriájának első helyezettje is. További öt diák - Dénes Erika, Győri Csaba, Kollár Beáta, Lipták Enikő és Vankó Orsolya - mun­káját oklevéllel jutal­mazták. , Könnyek a puskán Ritka alkalom, ha férfiember sírva fakad, még akkor is, ha idősebb. A szécsényi bácsinak sem ok nélkül buggyannak ki a könnyei, amikor arról be­szél, hogy elvették a fegyverét. Nem az önvédel­miről van szó persze, hanem egy harminc éves, ti­zenkettes sörétes vadászpuskáról. Az új rendele­tek értelmében ugyanis egészségügyi alkalmas- sági vizsgálat nélkül senki sem tarthat fegyvert. Ez rendben is lenne, de a több évtizedes vadász­múlttal rendelkező embernek részt kellett vennie egy vadászvizsgán is, amelynek állítólag megvá­laszolhatatlan, furfangos kérdéseivel már nem tu­dott megbirkózni. Az a furcsa helyzet állt elő, hogy a Trabantját vígan használhatja - ellentétben a puskával. Vé­leménye szerint előbbi jóval veszélyesebb üze­meltetésű az utóbbinál, de költségesnek minden­képpen költségesebb. Tehát inkább maradna a puskánál. Ha tehetné. Merthogy otthon sem tart­hatja, le kell adnia a rendőrségen. Ami önmagá­ban véve nem is lenne olyan nagy baj, de a tárolá­sért fizetni kell, és nem is keveset. Ezért szeretné eladni a puskát, ami hosszú évekig a természetjá­rást, a kikapcsolódást jelentette a számára. Nem­régiben viszont olvasta valahol, hogy Czinege La­jos, volt honvédelmi miniszter sikerrel vette az akadályt, és tovább űzheti a vadat... F.Z.

Next

/
Oldalképek
Tartalom