Nógrád Megyei Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-16 / 91. szám

1992. április 16., csütörtök MEGYEI KÖRKÉP HÍRLAP 3 Tisztább lesz Salgótarján A héten érdekes történésekre figyeltek fel a tarjániak. Eddig soha nem látott számú, város­gazdálkodási dolgozó ügykö­dött az utcákon-tereken. Azt ta­pasztalatból tudjuk mindany- nyian, hogy elég koszos - talán csak volt - a város.-Honnan ez a nagy nyüzs­gés? - kérdeztük Bodnár Bene­dek, városgazdálkodási vállalat igazgatóját.-Nagy munkában vagyunk, ezután teljesen más módon dol­gozunk. Csináltunk egy részle­tes tervet, amelyben feltérké­peztük Salgótarjánt. Azért, hogy mindenhova eljussunk.-Eddig meglehetősen szer­vezetlen volt a város tisztítása. Itt-ott néha lehetett látni egy-két dolgozót. Most mi történt?-Először is, ami a lényeg: duplájára, vagyis 17 millióra emelték az erre fordítható ösz- szeget. Ez annyit tesz, hogy ve­hetünk fel embereket, többször tudjuk üzemeltetni az autókat, kisgépeket, mert ugye az nem olcsó mulatság. Nemcsak a bel­várost tisztogatjuk, hanem rendszeresen eljutunk a többi lakótelepre is. Szerdán megin­dultak a locsolókocsik, és nem csak az úttestet, hanem a járdát is lemostuk, biztosan sokan ész­revették. Úgy tervezzük, hogy ilyen „mosdatásra” a belváros­ban hetente kétszer tudunk sort keríteni.- Azt hiszem, a nagyobb tisz­taság mindenkinek örömére szolgál, reméljük meg is valósul -cs­Mikor lesz valóság a szervizcenter? A Salgótarjáni Kohászati Üzemek Vállalati Tanácsa leg­utóbbi ülésén eredménytelen vi­tát folytatott a rozsdamentes szalagacélok továbbdarabolását végző szervízcenter létrehozá­sában. Kiderült, hogy a meglé­vőnél sokkal több információra, és biztosítékokra van szükség ahhoz, hogy a testület tagjai fel­elősen alkothassanak véleményt ebben az összetett témában. A kohászati üzemek és az olasz ILVA cég által szerződés­ben foglalt fejlesztésre nagy szükség lenne Salgótarjánban, azonban ennek a megvalósulá­sát erősen fékezi az is, hogy a privatizációs program kidolgo­zására felkért Pénzügykutató Rt. késlekedik az átfogó kon­cepció elkészítésével. A tanács megbízta Hopka László vezérigazgatót, hogy e fejlesztési programról további tárgyalásokat folytasson. „Puccsot” hajtottak végre „Megbukott a kormány” Tatán rendezett középis­kolás tábort április 10-e és 13-a között a Baloldali Ifjú­sági Társulás (BIT). Salgó­tarjánból huszonnégyen vet­tek részt a találkozón. A de­legációból Jakab Zsolt, a Dimenzió klub 20 éves veze­tője mesélt a tatai hétvégé­ről.- Az ismerkedés után a második nap volt az izgal­masabb. Pártokat alapítot­tunk és megindult a válasz­tási hadjárat. A voksolás annyiban tért el az igazitól, hogy nem umáztunk, hanem aláírásokat gyűjtöttünk a parlamenti mandátumokért. Végül is mindenki beke­rült a parlamentbe. A 40 tagú SZESZ lett a kormánypárt 24 mandátummal. Az ideig­lenes köztársasági elnök fel­szólította őket kormányala­kításra. Ezt másnap reggel 9 óráig kellett volna megten­niük.- Csak kellett volna?- Fordult a kocka, mert a választásokon induló to­vábbi négy párt bejelentette, hogy koalícióra lép a győz­tessel, így kisebbségbe ke­rült a kormánypárt. A többi négy ugyanis összesen 36 mandátummal rendelkezett. Hosszas tárgyalások után megegyeztünk, hogy először közösen hozzuk meg a tör­vényeket, csak azután dön­tünk személyi kérdésekről.- Milyen törvényeket sike­rült alkotni?- Elsőként az oktatási tör­vény került napirendre. Va­lódi parlamenti hangulat volt, vesszőkön vitatkoz­tunk. Ez a törvény el is ké­szült, bár szerintem gazda­sági megközelítésből megva­lósíthatatlan lett.-Sor került aztán szemé­lyi kérdésekre?- Nem. Közben az történt, hogy titokban valamennyi párt vezetője belépett az Ide­iglenes Kommunista Pártba (IKP), és puccsot hajtottak végre a kormány ellen. „Megtorlásul” a kormány­párt kihívta a koalíciót egy futtballmeccsre, ahol a koa­líció nyert. Dudellai I. Szomszéd várak csatája Drégely palánkon (Folytatás az 1. oldalról) Szóval ez a két ember ásta ki a csatabárdot, amely nem hasz­nál a település és a kollektívák békéjének. Persze, személyes ellentétüknek előzményei van­nak, ebbe azonban ezúttal ne menjünk bele. A mostani viszálykodást ki­robbantó ügyet így summázta Mayer Antal:-Kovácsné feljelentette ter­melőszövetkezetünket a Nógrád Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás­nál. A kft. ügyvezetője merőben másképpen látja a cselekedetét:- Dehogy is jelentettem fel a téeszt. Mindössze levélben kér­tem a salgótarjáni állomás igaz­gatóját, tájékoztasson a terme­lőszövetkezet vágóhídjának épí­téséről és annak környezeti ki­hatásáról. Amikor 1990. júniu­sában a Schweizer Getränke AG. a téesztől megvásárolta a gyümölcsfeldolgozóban lévő üzletrészét, Mayer úr egyetlen szóval sen említette, hogy szomszédságunkban ilyen be­ruházást terveznek. Ellenkező esetben a svájci üzletember va­lószínűleg nem vette volna meg mintegy 75 millióért az üzemet, melynek vagyona a befektetései révén hamarosan eléri a 200 millió forintot.- Mi a kifogása a vágóhíd építése ellen?- Egy vágóhíd üzemelése közben szagok keletkezhetnek, technológiai meghibásodás ese­tén a levegőben és a szennyvi­zekben terjedő baktériumok fer­tőzést okozhatnak. Már maga a a bűz is árthat gyümölcsfeldol­gozónk általános kedvező meg­ítélésének, ronthatja termékeink jó hírnevét és eladhatóságát. A mi lehetőségeink korlátozottak, üzemünket nincs hová elköltöz­tetni, a termelőszövetkezet vi­szont lakott területen kívül is megépíthette volna a vágóhidat. Sajnos, ahogyan a lakosság vé­leményére nem, úgy a minénkre sem voltak kíváncsiak a terme­lőszövetkezet vezetői. Díjak Miskolcról Az észak-magyarországi gordonkástalálkozón szép si­kerrel szerepeltek megyénk ifjú muzsikusai. Az első korcso­portban a balassagyarmati Ka- nyó Eszter (tanára Réti Emőke), a második korcsoportból a sal­gótarjáni László Dalma (tanára Farkas Erzsébet) kapták a leg­magasabb elismerést, a nívódí­jat. A találkozón a kiemelke­dően szereplőket is elismerték, így dicséretben részesült a sal­gótarjáni Balázs Éva (tanára Farkas Erzsébet) és Bátonyte- renyéről Veres Gabriella (ta­nára Gazsi Éva). Dr. Görgey János, a termelő- szövetkezet állatorvosa és főál­lattenyésztője elmondta: az építkezést engedélyezte a Nóg­rád megyei „KÖJÁL”, a Nóg­rád Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állo­más, a Közép-Dunavölgyi Kör­nyezetvédelmi Felügyelőség, s a község önkormányzata is ál­dását adta a vágóhíd létrehozá­sára. Kértem, bocsássa rendel­kezésemre a hatósági engedé­lyek fénymásolatát, hadd idéz­zek azokból; s ő készséggel be­leegyezett. Ám mégsem kaptam meg a dokumentumokat.- Te ezeket oda akarod adni?! - szegezte neki a kérdést a főnöke, majd gyanakodva fürkészni kezdett.- De hiszen éppen a téesz el­képzelésének a megalapozott­ságát támasztaná alá, ha idéz­nék a szakhatósági engedélyek­ből - próbáltam jobb belátásásra bírni az elnököt, de ő hajthatat­lan maradt.-Legfeljebb itt elolvashatja - jelentette ki ellenvetést nem tűrő hangon. Egyre fagyosabbá vált a lég­kör ...-Akkor legalább nyugtassák meg a Drégelyvár Kft. ügyveze­tőjét, alaptalan a vágóhíd miatti aggodalma! - kértem.- Tőlünk ugyan aggódhat éppen, s nem is akarjuk nagyon megnyugtatni - jelentette ki Mayer József, majd szelídebb hangon így folytatta. - Kis vá­góhidat építünk, húsbolttal, ahol hetente három-négy disznót, vagy egy-két szarvasmarhát vá­gunk le. A lakosság biztonságos ellátását tűztük célul, s tíz-ti­zenöt százalékkal leszünk ol­csóbbak az állami üzleteknél.- A legmesszebbmenőkig eleget teszünk a higiéniai előí­rásoknak - vette át a szót dr. Görgey János. - A vágóhíd, amely április végén, május ele­jén kezdi meg a termelést, zárt­körű lesz, így elképzelhetetlen a fertőzés. Tartályban gyűjtjük össze a szennyvizet és a vért, s Bánkra visszük. A hulladékokat a dögkútba szállítjuk. Egyéb­ként magunk ellen is vétenénk, ha megreszkíroznánk a fertő­zésveszélyt, hiszen az épülő vá­góhíddal közvetlenül szom­szédos a régi szörpüzemünk.- Hogyan vélekedik arról, hogy a Szondi Termelőszövetke­zet vágóhidat épít a Drégelyvár Kft. közelében? - kérdeztem dr. Szőke Pált, a Nógrád Megyei Állategészségügyi és Élelmi­szer Ellenőrző Állomás igazga­tóját.- Mindkét élelmiszeripari termelőegységre ugyanaz a ren­delet érvényes. Amennyiben a vágóhíd nem felel meg az előí­rásoknak, vagy az üzemeltetés során megszegi a higiéniai előí­rásokat, úgy nem engedélyez­zük a működését. Különben nem kell mindig idegenkedni az újtól, a szokatlantól. Salzburg­ban közel húsz évvel ezelőtt olyan szállodában laktam, melynek folytatásában száz bi­kát tartottak a csempézett istál­lóban. Persze, a legmesszebb­menőkig betartották a rendelke­zéseket. A vágóhíd esetében is csak ezt kell tenni. Dombai Gábor, a község polgármestere így nyilatkozott:- A szakhatóságok megadták az engedélyeket, s az ő felada­tuk lesz betarttatni a higiéniai előírásokat. A falu vezetőjeként örülök neki, hogy a lakosság rendszeresen és olcsóbban hoz­zájuthat a friss húshoz, húské­szítményekhez.-Helybeli lakosként magam is örülök a lehetőségnek - fo­galmazott Kovács Ferencné. - A káefté ügyvezetőjeként vi­szont továbbra is aggódom. Reméljük, az élet igazolni fogja, jól megférhet egymás kö­zelségében az egyaránt élelmi- szeripari, de merőben más tevé­kenységet folytató két üzem. Ez esetben véget ér a szomszédvá­rak csatája, a tsz-elnök és a kft-ügyvezető elássa a csatabár­dot. És talán eljön majd az idő, amikor a ma még nem éppen jó viszonyban lévők köszönnek is egymásnak. Kolaj László Traffipaxos ellenőrzés • Április 16-án, csütörtökön reggel 6 és délután 2 óra között, a megyei rendőr-főkapitányság - Salgótarján-Kishartyán 22-es számú úton - Salgótarján Bu­dapesti úton, - Karancslapujtő 2206-os számú úton - Salgótar­jánban a Bajcsy Zs. úton, vala­mint a 23-as számú úton Mátra- szele, Homokterenye, Nádúj­falu és környékén lesz ellenőr­zés. Ugyanezen a napon 15 és 23 óra között Balassagyarmat és Érsekvadkert között a 22-es számú közlekedési úton - a 2-es számú főútvonalon, Rétság, Szendehely, Katalinpuszta kö­zött - a 2-es számú főúton Rét- ság-Nagyoroszi, a 22-es számú főúton Dejtár és Balassagyar­mat útvonalon ellenőrzik a rendőrök a megengedett sebes­séget. Nemzetiségi bál • Bánk. A nemzetiségi húsvéti szokásokat felelevenítő locso­lóbált rendeznek Bánkon a kul- túrházban április 18-án, szom­baton este 20 órai kezdettel. A bálozó fiatalok különféle humo­ros népi játékokban is részt ve­hetnek. Indiai import • Salgótarján. Április 10-e kö­rül érkezik megyénkbe az a nagymennyiségű gyermekruhá­zati cikk, amit a Nógrádker Rt. importál Indiából. A beszerzett termékek, a választék bővítése mellett olcsóbb áron kerülnek a vásárlókhoz. Otthon ünnepelnek • Rétság. A Hunyadi János lö­vészdandár katonáinak döntő többsége otthon ünnepli a hús- vétot. Csupán azok nprtf kapnak szabadságot, akik fenyítettek, huszonnégy órás szolgálatot látnak el, illetve harckészültségi feladatokkal foglalkoznak. Alakuló ülés ® Szécsény. A városi művelő­dési és ifjúsági centrumban áp­rilis 22-én tartja alakuló ülését a családsegítők klubja. Az érdek­lődőket és leendő tagokat 15 órától várják a rendezvényre. Hidak és utak ® Bárna. A Csókás úti átjáró­nál és az orvosi rendelőnél új hidakat építettek a településen a mátranováki Silem Kft. szak­emberei. A munkálatokat az egri útépítők fogják befejezni amikor a Dózsa György, az Is­kola, a Mező, a temetői utat, il­letve a Kossuth út bizonyos szakaszait aszfaltozzák. A híd- cserék és az útépítések költsége eléri az ötmillió Ft-ot. Véradás • Nagyoroszi. A rétsági városi Vöröskereszt vezetősége április 21-én és 22-én véradást szervez a nagyoroszi laktanyában. Húsvétkor zárva lesz a határ Az elmúlt években a ceredi és az ipolytamóci lakosok hozzá­szokhattak ahhoz, hogy a nagyobb ünnepek alkalmából ideiglene­sen újra megnyitják a határátkelőhelyeket a szomszédos Tajti, il­letve Kalonda községek felé. Idén azonban másképp lesz: a szlovákiai hivatalos szervek elle­nállása vagy érdektelensége nem teszi lehetővé e hagyomány foly­tatását, annak ellenére, hogy a közeljövőben a magyar féllel egye­tértésben tervezik hét új határállomás létesítését a két ország között. A Vám és Pénzügyőrség, illetve a BM Határőrség Országos Pa­rancsnoksága megadta ugyan a szükséges engedélyeket, de a szlo­vák hatóságok Ipolytamóc esetében elzárkóztak az együttműködés­től, a cerediek és a tajtiak kérelmét pedig még csak válaszra sem méltatták. Az emberben joggal éled fel a gyanú: csak nem a Bős és Nagy­maros közötti vízlépcső vitái éreztetik hatásukat ilyen módon - a földrajzilag nem is érintett - Nógrád megyében? F.Z. Szükség van-e a nyilvánosságra? Helyi társadalom nélkül nincs önkormányzat Kíváncsiskodó Ha jelentik, megyünk ... A nemti képviselő-testület március 27-i ülésén felülvizs­gálta az önkormányzat szerve­zeti és működési szabályzatát. A polgármester javaslatát figye­lembe véve úgy döntött, hogy a szervezeteket tanácskozási jog­gal nem hívja meg a testületi ülésekre. Vajon miért zárkózik el a tes­tület a szervezetektől, miért nem kapták meg a szervezetek a tes­tületi ülésekre az igényelt írás­beli előterjesztést, hogy azt át­tanulmányozva véleményezés­sel, javaslattétellel tudjanak se­gíteni a testületeknek? Miért nem örülnek, ha figyelemmel kí­sérik tevékenységüket, és a vég­zett munkáról tájékozódhat a falu lakossága? A döntés okaira Surányi Zol- tánné, a községi környezet- és faluvédő-egyesület tagja keresi a választ. — Rossz tapasztalatai vannak a korábbi testületi ülésekről?- Az igazság eltitkolása és a nyilvánosság elnémítása súlyo­san üthet vissza. El kell tudni viselni egymást, még akkor is, ha az üléseken résztvevők nem elvontan, idegen szavakat hasz­nálva, hanem lényegretörően, a saját szavaikkal fogalmaznak, amikor a falu ügyeiről van szó. A legutolsó egyeztető fórum ülésén történt, hogy a község­háza embere nem kis gúnnyal megmosolyogta egyes fórumok tagjainak véleményét, azét, vagy azokét, akik lehet az el­múlt választáson éppen a bi­zalmukba fogadták. Elképzel­hető, hogy ezeknek az embe­reknek a hiányzó beszédkészsé­güket pótolja a gondolkodóké­pességük, és talán most ez a fontosabb.-Más kritikával is illették mostanában a községháza tájé­kát.- Nem tartjuk tisztességes­nek, hogy egy kilencszáz lakosú faluban, az önkormányzati hiva­talban magas bérért 7 hivatali dolgozót foglalkoztatnak. Azt sem tartjuk elfogadhatónak, hogy a diploma nélküli polgár­mesternek havi 30 ezer forintra felemelték a fizetését, amikor az itt élő emberek nagyobb ré­sze 6-7 ezer forintból él. Sok­nak találjuk a képviselőknek a havi 2 ezer 500 forintos költség- térítést is, annál is inkább, mivel a szomszéd falvak képviselői ezzel a lehetőséggel nem élnek.- Milyennek szeretnék a helyi önkormányzatot?-Azt szeretnénk, ha az ön- kormányzat befogadókészséget tanúsítana a lakosság vélemé­nye iránt, mert helyi társadalom nélkül nem lehet megnyugta­tóan a helyi önkormányzatot működtetni. A tisztességhez tar­tozik, hogy az önkormányzat az Surányi Zoltánná emberek által elfogadott falu­gyűlésen keresztül találkozzon a lakossággal, s ott felelős sze­mélyek szavahihetően tájékoz­tassák az egybegyűlteket. Ha a titkolódzás megszűnik, akkor nem lesznek kétes információk, eltűnnek az álhírek, és félreért­hető beszédek sem hangzanak el... De addig minden marad a régiben, marad a helybenjárás.-sz­Legutóbb Kocsis Istvánná Salgótarján, Beszterce telepi olvasónk tette fel a kérdést, hogy kinek a feladata az el­szaporodott, gazdátlanul kó­borló kutyák befogása? A kérdéssel Tulipán Miklós­hoz, a salgótarjáni önkormány­zat hatósági osztályának vezető­jéhez fordultunk:- Igaza van az olvasónak, sok a kóborló kutya. Az is hibás, aki kutyáját elhagyja, vagy kidobja. Mert sajnos ez is gyakran meg­történik. Egyébként a gyepmes­teri feladatokat a városgazdál­kodási vállalat látja el. Megkerestük Bodnár Bene­deket, a vállalat igazgatóját is, aki a következőket mondta:- A feladat valóban a miénk, csináljuk is folyamatosan. Saj­nos egyre szaporodnak az elha­gyott kutyák, sokat a gazdák azért űznek el, hogy ne kelljen etetni őket. Már azt is tapasztal­tuk, hogy más városokból vagy községekből idehozzák a ku­tyát, és itt szabadulnak meg tőle, hogy ne tudjon hazatalálni. Két gyepmesterünk dolgozik, ha értesítenek bennünket, hogy valahol igen elszaporodtak a ku­tyák, oda kimegyünk. Rendelet szabályozza, hogy póráz nélkül nem lehet kutyát sétáltatni. Vi­szont olyan kutyát sem akarunk béfogni, amelyik véletlenül né­hány percre kiszaladt az utcára. Most viszont a Beszterce lakó­telepet külön is ellenőrizzük. Nagy Árpád salgótarjáni olvasónk a következőket kér­dezi: „Ha egy megvásárolt háztömbben egy vízóra van feltéve, hogyan fizessék a kö­zös víz fogyasztását az egyes családok? Lehet-e személyre a víz fogyasztását elszámolni és hogyan?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom