Nógrád Megyei Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-15 / 90. szám
1992. április 15., szerda BÁTONYTERENYE ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Durcsák Vince rendelkezésre áll Sötétség Nemtiben „El kellene zavarni azt a polgármestert, aki átvenné a magtárat.’' Egyház kontra önkormányzat Nemti polgárai egy újságformájú kiadvánnyal találkozhattak nemrégiben. Ennél többet nem lehet megtudni róla, hiszen abban sem a főszerkesztő, sem a kiadó nevét nem tüntették fel, de kérdéseket megfogalmaztak, ezért a napokban felkerestük a község első emberét, Táborita Sándort, s szembesítettük a „Hangos dobpergés” című írás felvetéseivel. Az ismeretlen szerző elsőként arról érdeklődik, hogy miért nincs világítás a kultúrház- ban. Annál is inkább nehezményezi ezt, mert a közelmúltban tartottak ott falugyűlést, ahol az egybegyűltek sötétben ültek. - Talán nem szükséges az arckifejezéseket látni? - kérdezi.-Valóban nem működik az összes lámpa - reagált a polgármester. De az nem igaz, hogy teljes sötétség lett volna. Hogy nem úszik fényárban a terem, annak az az oka, hogy a 6 m magasságban lévő fényforrásokat kellene rendbehozni. Erre egyelőre nincs mód. A továbbiakban a Nemti Krónika azt firtatja, hogy mikor lesz a községnek nyugdíjas napköziotthona. Emlékezetük szerint ugyanis a választások idején erre a polgármester ígéretet tett.- Nem kampányfogás volt ez - válaszolta a polgármester. Most is szeretném, ha megvalósulhatna, s az épület a rendelkezésünkre is áll. Vannak azonban alapproblémák, amelyek elsőbbséget élveznek, de 30 idős embernek így is biztosítunk meleg ebédet, s foglalkoztatunk két szociális dolgozót is, akik mosnak és főznek rájuk.- „All a magtár, áll magában, mikor lesz már kihasználva?” - pendít meg ezután lírai húrokat az újság. Majd azt javasolják, hogy igényeljék azt vissza a jelenlegi tulajdonosától.- El kellene zavarni azt a polgármestert, aki átvenné ezt a magtárat - vált kissé ingerültté Táborita Sándor hangja, amikor erről beszéltünk. - Csak pénzt ölnénk bele, nem lenne semmi hasznunk belőle. Le kellene bontani, és újat építeni. Ez azonban nem a falu feladata, hiszen nem mi vagyunk a tulajdonosok. Végezetül még azt is szóvá teszik a nemti szabaddemokraták, hogy az Ilona-patak jobb partján állandóan lefaragják a vasúti töltést. így nagy esőzések idején fenyeget az árvíz réme. Éppen ezért várják a terület teljes rendezését.- Ez indokolatlan lenne - mondta a polgármester -, hiszen egyáltalán nincsen ilyen veszély.- Nemti a gödör szélére ért - vagy beleengedjük a gödörbe, vagy visszarántjuk a továbbélésre” - fogalmaz egy másik cikkben S. Z.-né. Éppen ezért ők hangosan pergetik a dobot, s hogy nemcsak megválaszolatlan kérdésekkel, azt jól illusztrálja az, hogy az írás végén leszögezik: „A községben megalakult az Érdekegyeztető Fórum. Akinek a kárpótlási jegygyei vagy a földdel bármilyen problémája van, annak Durcsák Vince a rendelkezésére áll.” Kovács Attila (Folytatás az 1. oldalról) den, így a (vissza?)igényelt vagyon is közös. Ez ugyan tény, de a papírforma szerint ez csak annyit jelenthet, hogy Mátrano- vák együtt veszíti el az ingatlanokat volt társával. Mindenkit érhet kártalanítás „A jogállamiságot megvalósító Magyar Köztársaságban az egyházak ismét szabadon, korlátozás nélkül betölthetik társadalmi szerepüket, ehhez azonban hiányoznak anyagi eszközeik —- olvasható a törvényben. Amely immár ezen segít, orvosolva a súlyos jogsértéseket, biztosítva az egyházak kulturális, nevelési-oktatási, szociális, egészségügyi tevékenységéhez (egyben a nemzeti tudat ápolásához) szükséges tárgyi, anyagi feltételeket. De ki orvosolja az önkormányzatokat? Alábbi beszélgetésünkből az derült ki, hogy mindenkit érhet kártalanítás. A fél ország problémás A Művelődési és Közoktatási Minisztérium előadóját, dr. Dörnyei Istvánt kérdeztük a nádújfalui helyzetről:- A tulajdoni lap lakóházként és udvarként tünteti fel az 581 négyzetméteres területet. A telekkönyvi betétből az derül ki, hogy régen kántorlakásként használták. Mint római katolikus kántortanítói javadalom, nem vitás, hogy az egyházé volt. Az új birtoklap szerint iskolai javadalom.- A gond éppen az, hogy a jelenlegi épület soha nem volt az egyházé.- Az országnak legalább a fele részében építettek új ingatlanokat a régiek helyett. De a régi római jog szerint akié a föld, azé a rajta lévő felépítmény. Ezért kell megegyezniük az önkormányzatoknak és az egyházaknak.- A konkrét esetben mit tehet az önkormányzat?-Az önkormányzat részéről anyagi igény merülhet fel, ha értéknövelő beruházások történtek. Amikor megkötik a megállapodást, jelezniük kell, mennyi az igényük, részletes, pontos költségvetést kell csatolniuk. Ezt a minisztérium a kormány mellett működő különbizottság elé utalja, ők döntenek.- A határozathoz csatolt levél kéri a tulajdonost (kezelőt), hogy 30 napon belül állapodjon meg az igénylővel az ingatlan átadásáról. Itt ez aligha sikerül...-A 30 napos határidő meghosszabbítását egyszer bármelyik fél kérheti a miniszterhez tett bejelentésével. További határidő hosszabbításra csak az egyháznak van lehetősége. Mondhatja az önkormányzat, hogy nem adja vissza a kért ingatlant ..- Csakugyan mondhatja?- Mindenkinek a lakossági érdekeket kell szem előtt tartania. Ha a megállapodás értelmében a vagyon az önkormányzaté marad, akkor az egyházat kell kártalanítani. Az egyházaknak és az önkormányzatoknak rendkívüli türelemmel kell közeledniük egymáshoz. Fordultak a szelek A római jogtól nyilván nem tekinthetünk el, ám ha eszmét futtatunk, bizonyos következtetésekre juthatunk. Az egyháznak jogában áll lemondani olyan ingatlanokról, amelyeket egyes települések tanácsai építettek, és amelyekben ezen települések pénze fekszik. Ha ezen ingatlanokra nem tart igényt, akkor azért őt kártalanítják. Végül is az önkormányzatok baja, ha a tanácsok építkeztek, de nekik meg nem szólt senki, hogy ne tegyék. Ki láthatta előre, hogy fordulnak a szelek? A Magyar Katolikus Egyház Egri Főegyházmegye érsekségi irodáján mindössze annyit sikerült megtudnunk, hogy a helyi egyházközség vezetője kapott megbízólevelet a megállapodásra. Őt viszont még nem kereste meg az önkormányzat. Végül vessünk még egy pillantást a törvényre, annak is „egyéb rendelkezéseire”. Itt az olvasható, hogy a kormány és az érdekelt egyház megállapodhat abban, hogy az állam részleges kárpótlást ad azokért az ingatlanokért, amelyek e törvény alapján nem kerülnek átadásra. A kárpótlásra fordítható összeget az Országgyűlés évente, az állami költségvetés keretében állapítja meg. Dudellai Ildikó Vállalkozói fórum Mátraterenye-Homokterenye. A polgármesteri hivatal tanácskozótermében, az önkormányzat szervezésében kerül sor április 16-án, csütörtökön délután 17 órától a vállalkozói fórumra. Közel hatvan meghívót küldtek ki a rendezvényre, amelyen részt vesznek az APEH, valamint az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) Nógrád megyei képviselői is. A Mátratere- nyén működő egyéni vállalkozók, káefték, betéti társaságok fórumon résztvevő képviselői hozzájuk, és a polgármesteri hivatal illetékes dolgozóihoz is tehetnek fel kérdéseket. - ii Jó üzlet a diszkont A vállalkozásban is a divat diktál, így van ez Nagybátonyban is. A hivatalban elmondták, hogy akik nem riadtak vissza a kockázattól, s amíg volt kereslet az építőanyagra, sokan fuvaroztak. Azután mindenki kereskedni akart. Mára nagyon lapos lett a bu- gyelláris, megcsappant az építkezési „kedv”, az üzletek, kereskedelmi egységek forgalma sem a régi. Nagy szükség lenne a lábbeli- és a ruhajavítókra, a megfizethető szolgáltatásokra, mert például a meglévő, de egyre korosodó háztartási gépek javítására is egyre nehezebben telik. Van azért vállalkozó, ha nem is az utóbb említettekre, jó üzlet a diszkont és a palackozott italokat árusítók sem mennek tönkre. -dek Munka nélkül Megyénk országos szinten a munkanélküliségi ráta viszonylatában a második helyen áll. Mind a körzet, mind Bátonyterenye munka- nélkülijeiről elmondható, hogy jelentős részük elhelyezkedési problémáinak teljes megoldását a munkaügyi hivatal kirendeltségétől várja el. Elhelyezkedése érdekében csak akkor jár el, ha a támogatást már megszüntették vagy lecsökkentették. Igen jelentős energiát köt le a munkajogi tanácsadás. Az ügyfelek nagy része nem ismeri a legalapvetőbb munkajogi szabályokat sem. Ezért a munkahelyről kikerülve szereznek csak tudomást arról, hogy volt munkáltatójuk hogyan használta ki tudatlanságukat. Az ügyfelek zöme összetéveszti a szociálist a munkanélküli ellátással, csak pénzt akarnak, munkahelyet nem. Százezer tonna a föld alatt A ménkesi bánya környékén a legmegfoghatóbb dolog a csend. Akár egy atomrobbanás után a sugárveszélyes körzetben: a táj romos, az életnek alig van jele, csak néhány ember tesz-vesz, mint a vegyvédelmis katonák, mint a mentőszemélyzet, de még inkább a halál uralja a terepet. A csillék, gépek, a tárgyi világ igen ijesztő képet nyújt ilyen magárahagyatottan, ember nélkül, s így - ha lehet - még szembetűnőbb a pusztulás. Olyan természetellenes, hiszen valami ottmarad. Tudható az is, hogy itt egykoron zaj volt és tömeg, most meg ez a mozdulatlan, groteszk, túlméretezett terepasztal (ki tologatja a bábukat, ki játszik a mozdonyokkal. .. ?). Egy ilyen hirtelen elhagyott, ámde élőlény által épített alakulat nagyon üres tud lenni: a fogaskerekeknek forogniuk kellene, a csilléknek haladniuk, a munkaeredményt jelző táblákon pedig eredményeknek kellene lenniük. Ilyeneknek, olyanoknak, de minden csak áll. Minden kellék merő hiábavalóság ember nélkül. Mindebből azt a következtetést vonhatjuk le (helyesen), hogy ezek szerint akkor a legfőbb érték az ember. De így van-e? Bizony, nincs ez így: itt most gazdasági számítások vannak, és érdekek meg áldozatok. Azt mondta egyszer egy bányamérnök barátom, nem úgy van az, hogy megéri-e felhozni a szenet, és hogy mennyi a haszon, hanem hogy az a szén lent van a föld alatt, és azt föl kell hozni onnét. De nem ilyen világot élünk. A számítások - gondolom én - halálpontosak, precízek, minden átalakulásra szorul, tehát ennek a bányának pont most kellett, hogy vége legyen: ilyen kiszámítottam A szakemberek véleményével persze nehéz egy laikusnak viKözülük a vállalat még létezik tatkoznia. Csak hát annyi mindent láttunk mi már ezen a tájon. Most is hallom, hogy százezer tonna azonnal lefejthető szenet hagynak ott Ménkesen, és már csak a fejtés következett volna, ami akár egy esztendeig is munkát adhatna a dolgozóknak. Ahogy a dolgok (energiahelyzet, gazdaság) momentán állnak ... szóval minden lehetséges. Mert a százezer tonna az mégiscsak százezer tonna, az még egyszer, nehezebb időkben nagyon jól jöhet. Láttunk már ilyet is. Habár a remény kissé távolinak tűnik. A csend valószínűbb. Havas András Fotó: Havas Új igazgató • Mátranovák. A legutóbbi önkormányzati ülésen a képviselő-testület döntött a Május 1. művelődési ház igazgatói állásának betöltéséről. A képviselők elfogadták Kollár Anna pályázatát, aki korábban egy ideig már vezette az intézményt. Az új igazgatót április elsejétől nevezték ki. Csepp a tengerben • Bátonyterenye. A helyi ön- kormányzat szeretné - de erőfeszítésük ellenére sem csak rajtuk múlik - csökkenteni a munkanélküliek számát. Csepp a tengerben, hogy a városgazdálkodás - a leginkább ráutaltak részére — közhasznú munkát szervez. A szerencsések fákat metszhetnek, parkosítással, útkarbantartással foglalkozhatnak. A félév elteltével sajnos lejár a „mandátumuk”. Remény azonban van, ha további keretet biztosítanak, legalább társaik közül néhányan folytathatják a munkát. A szabad ég alatt ® Bátonyterenye. A munkaügyi központ kisterenyei kirendeltsége hamarosan létszámbővítésre kényszerül, így elhelyezésük már nem lesz megoldott. Amennyiben ez a helyzet nem változik meg, kénytelenek lesznek a jelenlegi ügyfélvárót ügyintéző hellyé átalakítani. Ebben az esetben viszont az ügyfeleknek a szabad ég alatt kellene várakozniuk. Hőtárolós kályha • Mátranovák. Hőtárolós kályhák szerelését kezdték meg a bányatelepi körzeti orvosi és fogorvosi rendelőben, valamint az óvodában, felváltva ezzel a hagyományos fűtési rendszert, A munkák elvégzésével egy salgótarjáni káeftét bízott meg az önkormányzat. Tetőtérbeépítés • Bátonyterenye. A nagyvárosokban népszerű otthonteremtési formától, a tetőtérbeépítéstől a legtöbben idegenkedtek a lakásgondokkal küszködök közül. Nem a tériszony, nem is a lakásbőség, ami gátat szabott a fiatalok fészekrakó kedvének, hanem az ötvenes-hatvanas években épített panelek tetőmegoldása. Ami lapos, ezért, ha rászánná magát valaki a megfelelő magasság kialakítására, talán többe kerülne a leves, mint a hús. Azért ha - a műszaki nehézségek ellenére - vállalkozó szellemű ifjú házasok ezek után is akadnak, bátran kopogtassanak az önkormányzatnál, mert hitelt is kaphatnak a tetőtérbeépítéshez. Nyolcadik helyezés • Dorogháza. Az általános iskola hetedik osztályos tanulóinak együttese nyolcadik helyezést ért el az országos Széchenyi István-verseny Bonyhádon megrendezett döntőjében. Annál is inkább szép eredmény a dorogháziaké, mert a selejtezőn, az első körben még 1278 csapat versenyzett-. A döntőbe huszonhárom csoport került be, a verseny végére, a nagyobb városok mellett mindössze két kistelepülés csapata maradt talpon a magyarországi vidék képviseletében. ■ • mt-- X. ____»jk______ E mber nélkül még szembetűnőbb a pusztulás
