Nógrád Megyei Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-15 / 90. szám

1992. április 15., szerda BÁTONYTERENYE ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Durcsák Vince rendelkezésre áll Sötétség Nemtiben „El kellene zavarni azt a polgármestert, aki átvenné a magtárat.’' Egyház kontra önkormányzat Nemti polgárai egy újság­formájú kiadvánnyal találkoz­hattak nemrégiben. Ennél töb­bet nem lehet megtudni róla, hi­szen abban sem a főszerkesztő, sem a kiadó nevét nem tüntették fel, de kérdéseket megfogal­maztak, ezért a napokban felke­restük a község első emberét, Táborita Sándort, s szembesí­tettük a „Hangos dobpergés” című írás felvetéseivel. Az ismeretlen szerző első­ként arról érdeklődik, hogy mi­ért nincs világítás a kultúrház- ban. Annál is inkább nehezmé­nyezi ezt, mert a közelmúltban tartottak ott falugyűlést, ahol az egybegyűltek sötétben ültek. - Talán nem szükséges az arckife­jezéseket látni? - kérdezi.-Valóban nem működik az összes lámpa - reagált a pol­gármester. De az nem igaz, hogy teljes sötétség lett volna. Hogy nem úszik fényárban a te­rem, annak az az oka, hogy a 6 m magasságban lévő fényforrá­sokat kellene rendbehozni. Erre egyelőre nincs mód. A továbbiakban a Nemti Krónika azt firtatja, hogy mikor lesz a községnek nyugdíjas napköziotthona. Emlékezetük szerint ugyanis a választások idején erre a polgármester ígére­tet tett.- Nem kampányfogás volt ez - válaszolta a polgármester. Most is szeretném, ha megvaló­sulhatna, s az épület a rendelke­zésünkre is áll. Vannak azonban alapproblémák, amelyek el­sőbbséget élveznek, de 30 idős embernek így is biztosítunk me­leg ebédet, s foglalkoztatunk két szociális dolgozót is, akik mosnak és főznek rájuk.- „All a magtár, áll magá­ban, mikor lesz már kihasz­nálva?” - pendít meg ezután lí­rai húrokat az újság. Majd azt javasolják, hogy igényeljék azt vissza a jelenlegi tulajdonosá­tól.- El kellene zavarni azt a polgármestert, aki átvenné ezt a magtárat - vált kissé ingerültté Táborita Sándor hangja, amikor erről beszéltünk. - Csak pénzt ölnénk bele, nem lenne semmi hasznunk belőle. Le kellene bontani, és újat építeni. Ez azonban nem a falu feladata, hi­szen nem mi vagyunk a tulajdo­nosok. Végezetül még azt is szóvá teszik a nemti szabaddemokra­ták, hogy az Ilona-patak jobb partján állandóan lefaragják a vasúti töltést. így nagy esőzések idején fenyeget az árvíz réme. Éppen ezért várják a terület tel­jes rendezését.- Ez indokolatlan lenne - mondta a polgármester -, hi­szen egyáltalán nincsen ilyen veszély.- Nemti a gödör szélére ért - vagy beleengedjük a gödörbe, vagy visszarántjuk a továbbé­lésre” - fogalmaz egy másik cikkben S. Z.-né. Éppen ezért ők hangosan pergetik a dobot, s hogy nemcsak megválaszolat­lan kérdésekkel, azt jól illuszt­rálja az, hogy az írás végén le­szögezik: „A községben meg­alakult az Érdekegyeztető Fó­rum. Akinek a kárpótlási jegy­gyei vagy a földdel bármilyen problémája van, annak Durcsák Vince a rendelkezésére áll.” Kovács Attila (Folytatás az 1. oldalról) den, így a (vissza?)igényelt va­gyon is közös. Ez ugyan tény, de a papírforma szerint ez csak annyit jelenthet, hogy Mátrano- vák együtt veszíti el az ingatla­nokat volt társával. Mindenkit érhet kártalanítás „A jogállamiságot megvaló­sító Magyar Köztársaságban az egyházak ismét szabadon, kor­látozás nélkül betölthetik társa­dalmi szerepüket, ehhez azon­ban hiányoznak anyagi eszkö­zeik —- olvasható a törvényben. Amely immár ezen segít, orvo­solva a súlyos jogsértéseket, biztosítva az egyházak kulturá­lis, nevelési-oktatási, szociális, egészségügyi tevékenységéhez (egyben a nemzeti tudat ápolá­sához) szükséges tárgyi, anyagi feltételeket. De ki orvosolja az önkormányzatokat? Alábbi be­szélgetésünkből az derült ki, hogy mindenkit érhet kártalaní­tás. A fél ország problémás A Művelődési és Közoktatási Minisztérium előadóját, dr. Dörnyei Istvánt kérdeztük a ná­dújfalui helyzetről:- A tulajdoni lap lakóházként és udvarként tünteti fel az 581 négyzetméteres területet. A te­lekkönyvi betétből az derül ki, hogy régen kántorlakásként használták. Mint római katoli­kus kántortanítói javadalom, nem vitás, hogy az egyházé volt. Az új birtoklap szerint is­kolai javadalom.- A gond éppen az, hogy a je­lenlegi épület soha nem volt az egyházé.- Az országnak legalább a fele részében építettek új ingat­lanokat a régiek helyett. De a régi római jog szerint akié a föld, azé a rajta lévő felépít­mény. Ezért kell megegyezniük az önkormányzatoknak és az egyházaknak.- A konkrét esetben mit tehet az önkormányzat?-Az önkormányzat részéről anyagi igény merülhet fel, ha értéknövelő beruházások történ­tek. Amikor megkötik a megál­lapodást, jelezniük kell, mennyi az igényük, részletes, pontos költségvetést kell csatolniuk. Ezt a minisztérium a kormány mellett működő különbizottság elé utalja, ők döntenek.- A határozathoz csatolt levél kéri a tulajdonost (kezelőt), hogy 30 napon belül állapodjon meg az igénylővel az ingatlan átadásáról. Itt ez aligha sike­rül...-A 30 napos határidő meg­hosszabbítását egyszer bárme­lyik fél kérheti a miniszterhez tett bejelentésével. További ha­táridő hosszabbításra csak az egyháznak van lehetősége. Mondhatja az önkormányzat, hogy nem adja vissza a kért in­gatlant ..- Csakugyan mondhatja?- Mindenkinek a lakossági érdekeket kell szem előtt tarta­nia. Ha a megállapodás értel­mében a vagyon az önkormány­zaté marad, akkor az egyházat kell kártalanítani. Az egyhá­zaknak és az önkormányzatok­nak rendkívüli türelemmel kell közeledniük egymáshoz. Fordultak a szelek A római jogtól nyilván nem tekinthetünk el, ám ha eszmét futtatunk, bizonyos következte­tésekre juthatunk. Az egyháznak jogában áll lemondani olyan ingatlanokról, amelyeket egyes települések tanácsai építettek, és amelyekben ezen települések pénze fekszik. Ha ezen ingatla­nokra nem tart igényt, akkor azért őt kártalanítják. Végül is az önkormányzatok baja, ha a tanácsok építkeztek, de nekik meg nem szólt senki, hogy ne tegyék. Ki láthatta előre, hogy fordulnak a szelek? A Magyar Katolikus Egyház Egri Főegyházmegye érsekségi irodáján mindössze annyit sike­rült megtudnunk, hogy a helyi egyházközség vezetője kapott megbízólevelet a megállapo­dásra. Őt viszont még nem ke­reste meg az önkormányzat. Végül vessünk még egy pil­lantást a törvényre, annak is „egyéb rendelkezéseire”. Itt az olvasható, hogy a kormány és az érdekelt egyház megállapod­hat abban, hogy az állam rész­leges kárpótlást ad azokért az ingatlanokért, amelyek e tör­vény alapján nem kerülnek át­adásra. A kárpótlásra fordítható összeget az Országgyűlés évente, az állami költségvetés keretében állapítja meg. Dudellai Ildikó Vállalkozói fórum Mátraterenye-Homokterenye. A pol­gármesteri hivatal tanácskozótermében, az önkormányzat szervezésében kerül sor áp­rilis 16-án, csütörtökön délután 17 órától a vállalkozói fórumra. Közel hatvan meghí­vót küldtek ki a rendezvényre, amelyen részt vesznek az APEH, valamint az Ipar­testületek Országos Szövetsége (IPOSZ) Nógrád megyei képviselői is. A Mátratere- nyén működő egyéni vállalkozók, káefték, betéti társaságok fórumon résztvevő képvi­selői hozzájuk, és a polgármesteri hivatal il­letékes dolgozóihoz is tehetnek fel kérdése­ket. - ii ­Jó üzlet a diszkont A vállalkozásban is a divat diktál, így van ez Nagybátonyban is. A hivatalban elmond­ták, hogy akik nem ri­adtak vissza a kocká­zattól, s amíg volt ke­reslet az építőanyagra, sokan fuvaroztak. Az­után mindenki keres­kedni akart. Mára na­gyon lapos lett a bu- gyelláris, megcsappant az építkezési „kedv”, az üzletek, kereske­delmi egységek for­galma sem a régi. Nagy szükség lenne a lábbeli- és a ruhajaví­tókra, a megfizethető szolgáltatásokra, mert például a meglévő, de egyre korosodó háztar­tási gépek javítására is egyre nehezebben te­lik. Van azért vállal­kozó, ha nem is az utóbb említettekre, jó üzlet a diszkont és a palackozott italokat árusítók sem mennek tönkre. -dek ­Munka nélkül Megyénk országos szinten a munkanélküli­ségi ráta viszonylatában a második helyen áll. Mind a körzet, mind Bátonyterenye munka- nélkülijeiről elmond­ható, hogy jelentős ré­szük elhelyezkedési problémáinak teljes megoldását a munkaü­gyi hivatal kirendeltsé­gétől várja el. Elhelyez­kedése érdekében csak akkor jár el, ha a támo­gatást már megszüntet­ték vagy lecsökkentet­ték. Igen jelentős energiát köt le a munkajogi ta­nácsadás. Az ügyfelek nagy része nem ismeri a legalapvetőbb munka­jogi szabályokat sem. Ezért a munkahelyről kikerülve szereznek csak tudomást arról, hogy volt munkáltató­juk hogyan használta ki tudatlanságukat. Az ügyfelek zöme összetéveszti a szociálist a munkanélküli ellátás­sal, csak pénzt akarnak, munkahelyet nem. Százezer tonna a föld alatt A ménkesi bánya környékén a legmegfoghatóbb dolog a csend. Akár egy atomrobbanás után a sugárveszélyes körzet­ben: a táj romos, az életnek alig van jele, csak néhány ember tesz-vesz, mint a vegyvédelmis katonák, mint a mentőszemély­zet, de még inkább a halál uralja a terepet. A csillék, gépek, a tárgyi világ igen ijesztő képet nyújt ilyen magárahagyatottan, ember nélkül, s így - ha lehet - még szembetűnőbb a pusztulás. Olyan természetellenes, hi­szen valami ottmarad. Tudható az is, hogy itt egykoron zaj volt és tömeg, most meg ez a moz­dulatlan, groteszk, túlméretezett terepasztal (ki tologatja a bábu­kat, ki játszik a mozdonyokkal. .. ?). Egy ilyen hirtelen elha­gyott, ámde élőlény által épített alakulat nagyon üres tud lenni: a fogaskerekeknek forogniuk kellene, a csilléknek haladniuk, a munkaeredményt jelző táblá­kon pedig eredményeknek kel­lene lenniük. Ilyeneknek, olya­noknak, de minden csak áll. Minden kellék merő hiábavaló­ság ember nélkül. Mindebből azt a következte­tést vonhatjuk le (helyesen), hogy ezek szerint akkor a leg­főbb érték az ember. De így van-e? Bizony, nincs ez így: itt most gazdasági számítások vannak, és érdekek meg áldoza­tok. Azt mondta egyszer egy bá­nyamérnök barátom, nem úgy van az, hogy megéri-e felhozni a szenet, és hogy mennyi a ha­szon, hanem hogy az a szén lent van a föld alatt, és azt föl kell hozni onnét. De nem ilyen vilá­got élünk. A számítások - gon­dolom én - halálpontosak, pre­cízek, minden átalakulásra szo­rul, tehát ennek a bányának pont most kellett, hogy vége le­gyen: ilyen kiszámítottam A szakemberek véleményével persze nehéz egy laikusnak vi­Közülük a vállalat még létezik tatkoznia. Csak hát annyi min­dent láttunk mi már ezen a tá­jon. Most is hallom, hogy szá­zezer tonna azonnal lefejthető szenet hagynak ott Ménkesen, és már csak a fejtés következett volna, ami akár egy esztendeig is munkát adhatna a dolgozók­nak. Ahogy a dolgok (energia­helyzet, gazdaság) momentán állnak ... szóval minden lehet­séges. Mert a százezer tonna az mégiscsak százezer tonna, az még egyszer, nehezebb időkben nagyon jól jöhet. Láttunk már ilyet is. Habár a remény kissé távolinak tűnik. A csend való­színűbb. Havas András Fotó: Havas Új igazgató • Mátranovák. A legutóbbi önkormányzati ülésen a képvi­selő-testület döntött a Május 1. művelődési ház igazgatói állá­sának betöltéséről. A képvise­lők elfogadták Kollár Anna pá­lyázatát, aki korábban egy ideig már vezette az intézményt. Az új igazgatót április elsejétől ne­vezték ki. Csepp a tengerben • Bátonyterenye. A helyi ön- kormányzat szeretné - de erőfe­szítésük ellenére sem csak raj­tuk múlik - csökkenteni a mun­kanélküliek számát. Csepp a tengerben, hogy a városgazdál­kodás - a leginkább ráutaltak részére — közhasznú munkát szervez. A szerencsések fákat metszhetnek, parkosítással, út­karbantartással foglalkozhat­nak. A félév elteltével sajnos le­jár a „mandátumuk”. Remény azonban van, ha további keretet biztosítanak, legalább társaik közül néhányan folytathatják a munkát. A szabad ég alatt ® Bátonyterenye. A munkaü­gyi központ kisterenyei kiren­deltsége hamarosan létszámbő­vítésre kényszerül, így elhelye­zésük már nem lesz megoldott. Amennyiben ez a helyzet nem változik meg, kénytelenek lesz­nek a jelenlegi ügyfélvárót ügy­intéző hellyé átalakítani. Ebben az esetben viszont az ügyfelek­nek a szabad ég alatt kellene vá­rakozniuk. Hőtárolós kályha • Mátranovák. Hőtárolós kályhák szerelését kezdték meg a bányatelepi körzeti orvosi és fogorvosi rendelőben, valamint az óvodában, felváltva ezzel a hagyományos fűtési rendszert, A munkák elvégzésével egy salgótarjáni káeftét bízott meg az önkormányzat. Tetőtérbeépítés • Bátonyterenye. A nagyváro­sokban népszerű otthonterem­tési formától, a tetőtérbeépítés­től a legtöbben idegenkedtek a lakásgondokkal küszködök kö­zül. Nem a tériszony, nem is a lakásbőség, ami gátat szabott a fiatalok fészekrakó kedvének, hanem az ötvenes-hatvanas években épített panelek tetőme­goldása. Ami lapos, ezért, ha rászánná magát valaki a megfe­lelő magasság kialakítására, ta­lán többe kerülne a leves, mint a hús. Azért ha - a műszaki ne­hézségek ellenére - vállalkozó szellemű ifjú házasok ezek után is akadnak, bátran kopogtassa­nak az önkormányzatnál, mert hitelt is kaphatnak a tetőtérbeé­pítéshez. Nyolcadik helyezés • Dorogháza. Az általános is­kola hetedik osztályos tanulói­nak együttese nyolcadik helye­zést ért el az országos Széche­nyi István-verseny Bonyhádon megrendezett döntőjében. An­nál is inkább szép eredmény a dorogháziaké, mert a selejtezőn, az első körben még 1278 csapat versenyzett-. A döntőbe huszon­három csoport került be, a ver­seny végére, a nagyobb városok mellett mindössze két kistelepü­lés csapata maradt talpon a ma­gyarországi vidék képviseleté­ben. ■ • mt-- X. ____»jk______ E mber nélkül még szembetűnőbb a pusztulás

Next

/
Oldalképek
Tartalom