Nógrád Megyei Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-11-12 / 87. szám

HÍRLAP 5 1992. április 11-12., szombat-vasárnap BATONYTERENYE ES KÖRNYÉKÉ Érdekes ösztönzési módszert alkalmaztak a mátramindszenti általános iskolában. Három egyessel lehet bekerülni a férges almába, 4,5-es átlaggal jutnak fel a gyerekek a tudás fájára. Felemás válaszok a közgyűlésen Miért kft. a kesztyűüzem? Részközgyűlést tartott nem­régiben Nemtiben a Kisterenye és vidéke Afész. Többen is vol­tak a közgyűlésen, akik nem kaptak meghívót, mivel régeb­ben megszüntették szövetkezeti tagságukat, de 15-30 évig tagok voltak. Őket az intézőbizottság elnöke felszólította, hogy hagy­ják el a helyiséget. Surányi Zoltánná, az egyik felszólított megkérdezte, a va­gyonnevesítés folytán részesül­hetnek-e ők a tulajdonfelosztási juttatásból? Az áfész elnöke vá­laszában kifejtette, hogy talán van ilyen rendelet.. Mivel írásos anyagot nem csatoltak a meghívó mellé, a '91-es eredményekről és a megmaradt vagyonról sokan nem kaptak tiszta képet. Felkér­ték az elnököt, hogy bővebben tájékoztassa a tagokat az üzlet- hálózatok, valamint a bérbea­dott üzletek eredményességéről és arról, hogy mit tettek az eredményes gazdálkodás érde­kében? Válasz szinte alig volt. Megkérdezték azt is, belee­gyeztek-e a tagok a '80-as években megalakított kesztyű­üzem káeftébe való átmenté­sébe? Erre sem kaptak kielégítő választ. Pintér András Itt a Nemti Krónika Helyi lap a faluért Forró hangulat a falugyűlésen Visszaadják az újfalui egyházi ingatlanokat? Nemti Krónika címmel jelent meg a Szabaddemokraták Szö­vetsége helyi csoportjának ha­vonta kiadott lapja. A szerkesztők úgy vélik, az újság megjelenése aktív reagá­lást vált ki a lakosság körében. Várják, hogy az olvasók el­mondják, leírják a község to­vábbi fejlesztésére, szépítésére, a természet megőrzésére tett ja­vaslataikat. Éppen ezért szeretnék, ha Nemti polgárai felhívnák a fi­gyelmüket minden olyan ese­ményre, témára, amelyről szí­vesen olvasnának a lapban. Még azt sem tartják kizárt­nak, hogy névtelen levélírók so­rait is közöljék, ugyanis - ahogy írják - az a törekvésük, hogy minél őszintébb hangvétel legyen a krónika. Az idősebbektől régi történe­teket, ünnepekhez kapcsolódó népszokásokat várnak, a fiata­labbak pedig élménybeszámo­lókat konceretekről, filmekről, kirándulásról számolhatnak be. A Nemti Krónikában helyt ad­nak amatőr népíróknak, elbe­szélőknek is, akik hazaszeretet­ről, hazafiságról publikálhatnak az új orgánumban. Szépséghiba, hogy a szer­kesztők nem közük sem nevü­ket, sem címüket, így nehéz le­het velük kapcsolatot teremteni. Községrészenként rendeztek falugyűléseket Mátraterenyén. Homokterenyén, Nádújfaluban és Jánosaknán is nagy érdeklő­dés kísérte a rendezvényeket, amelyeken elsőként Szabó Nándor polgármester adott rész­letes tájékoztatást a képviselő- testület megalakulása óta eltelt időszakban végzett munkájáról, valamint a jövő évre tervezett feladatokról. Ezt követően mindhárom településen külön szólt a községrészeket különö­sen érdeklő egyedi problémák­ról, elvégzendő munkákról. Elmondta, hogy a testület az intézmények működésének szinten tartása mellett milyen fejlesztéseket tervez. Homokterenyén járda- és tomateremépítést. Ez mindhá­rom községrészt érintő kiemel­kedő jelentőségű munka, amely azonban csak akkor valósulhat meg, ha a már elnyert pályázati pénz mellett a volt politechnikai műhely eladásából biztosítja a testület az anyagi hátteret. További feladat derítő építése a gyógyszertárhoz, közpark lé­tesítése Tóalján, a kultúrotthon parkosítása, az Arany János út kiépítése és összekötése a Mó­ricz Zsigmond úttal, valamint a temető körülkerítésének befeje­zése és umafal kialakítása. Nádújfaluban vizesblokk kia­lakítását a művelődési otthon­nál, ugyanott a park díszes fake­rítéssel történő körülkerítését, a buszmegálló hullámlemezzel való borítását, emlékpark és ur­nafal, a közvilágítás és a par­koló megvalósítását a temető­ben, a Gárdonyi útról nyíló kis utcák kiépítését tűzte ki felada­tul az önkormányzat. Jánosaknán a temető körülke­rítésének folytatását, a József Attila út kiépítését, az orvosi rendelő környezetének rendezé­sét, oda tüzelőtároló, vécé épí­tését, és az épület karbantartását tervezik. Mindhárom községrészben kiemelt feladat még a vízelve­zető árkok karbantartása, az át­ereszek tisztítása. Arról kiemelten szólt Szabó Nándor, hogy a feladatok egy részének elvégzését csak azért tudta tervezni a testület, mert a község lakói társadalmi munkát ajánlottak fel, amit külön meg­köszönt. A tájékoztatót köve­tően az észrevételeken, javasla­tokon túl több gondot is felve­tettek a résztvevők. Homokterenyén elsősorban a helyi adók kivetéséről, a tele­fonhálózat bővítéséről, a kül­színi bányaművelés után visz- szamaradt területek rekultiváci­ójáról, a temetőbe vezető út ká­rosodásáról, a kárpótlásról, a szociális segélyek elosztásáról szóltak a polgárok. Nádújfaluban felforrósodott a hangulat, amikor a volt egy­házi ingatlanok visszaadása ke­rült szóba. Sok hozzászóló azt javasolta, hogy a testület ne já­ruljon hozzá a visszaadáshoz. A felszólalók azért tiltakoztak, mert, - mint azt az idősebb em­berek elmondták a szóban forgó ingatlanokat társadalmi munkában építette a falu. A résztvevőket nem nyugtatta meg a polgármester válasza, miszerint az ingatlanok vissza­adásáról hozott törvény betar­tása kötelező az önkormányzat számára, de mindenképpen tár­gyalásokat kezdenek az érintett egyházi vezetőkkel az ingatla­nok további sorsát illetően. A temető és a ravatalozó állapota, a telefonhálózat bővítése került még napirendre Nádújfaluban. Jánosaknán az állami bérla­kások rossz állapotáról, a Bá- tonyterenyei Városgazdálko­dási Vállalat közfelháborodást kiváltó szemétszállítási és szennyvíztisztítási tevékénysé- géről, valamint a vízelvezető árkok, átereszek helyzetéről szóltak a település lakói. Évek óta először, nem fel­edve a község gondjait, több hozzászóló is elismerte a képvi­selő-testület elmúlt évben vég­zett munkáját, a hosszú évekre visszamenőleg kiemelkedő fej­lesztéseket. Bátonyterenye és környéke Úszásoktatás • Bátonyterenye. A város több intézményéből járnak gyerekek Salgótarjánba úszásoktatásra. A különböző pályázatokon nyert összegből az Erkel Ferenc és a Kossuth Lajos általános iskolá­ból, a 209. számú Ipari Szak­munkásképző és Szakiskolából, valamint az 1. számú óvodák igazgatóságától közel három­száz gyerek kapott sportolási lehetőséget a megyeszékhely uszodájában. Foglalkoztatás • Nagybárkány. A megyei munkaügyi központ engedélye alapján a helyi önkormányzat két munkanélküli lakost köz­munkásként foglalkoztat, akik­nek a közterületek karbantar­tása, az árkok tisztítása a felada­tuk. Nem lesz helyi adó • Nemti. Nem vetnek ki az idén helyi adót a községben. Ezt a döntés hozta a közelmúltban egyöntetűen a nemti önkor­mányzat. A falu képviselői ugyan felvetették a kommunális adó gondolatát, ám úgy véle­kedtek, hogy 1992-ben ezzel nem terhelik a polgárokat. A nemtieknek fejenként évente hatszáz forintot kellett volna fi­zetni, ám a testület ezzel szem­ben úgy vélekedett, hogy ezt az összeget a hivatal ki tudja gaz­dálkodni. Lomtalanítási akció • Bátonyterenye. Április har- mincadikáig tart a városban az immár hagyományos köztiszta­sági és lomtalanítási akció. Az önkormányzat arra kéri a lakos­ságot, hogy tegyék rendbe az ingatlanaik előtti területet, és tisztítsák ki az árkokat. A fölös­legessé vált lomokat pedig a hirdetőtáblákon jelzett leraka- tokon helyezzék el. Csúcs és hullámvölgy Bátonyterenye térségében 11,5 százalékos a munkanélküli­ségi ráta, ez me­gyei szinten a le­galacsonyabb, viszont jóval az országos átlag fölött van. A tér­séget kritikus körzetté nyilvá­nították, ezért az állami végkielé­gítésre és a kor- engedményes nyugdíjazásra külön keret áll a munkaügyi köz­pont kirendelt­ségének rendel­kezésére. Ez nagymértékben csökkenti az ügyfelek számát. A városban ki­lenc jelentős lét­számot foglal­koztató munkál­tató működik. A legnagyobb még mindig a felszá­molás alatt álló szénbányák. A munkáltatók kö­zül öt cég meg­rendelése szélső­ségesen változik. Csúcsok idején a rendelkezésre álló létszám 11 százalékát is tudnák foglal­koztatni, míg hullámvölgy ese­tén a létszám 40 százalékának sem tud munkát biztosítani. En­nek alapján szinte lehetetlen (még rövid távra is) pontos prog­nózist készíteni. Mindenki „anyukája” a nevelőotthonban Politikus is a gyermekfelügyelő Erzsiké és „gyermekei”, a kis butikosok. Nemcsak siránkozni akarunk Nemrégiben tartották a kiste- renyei Ádám Zsigmond Neve­lőotthon növendékeinek egész napos gyermekfesztiválját „Mi­énk a ház” címmel a bátonyte- renyei Ady Endre Művelődési Központban. A gyér érdeklődés ellenére nagy lelkesedéssel adtak hírt életükről, mutatták be tudásukat a nevelőotthon kis táncosai, fes­tői, grafikusai, textilesei. Fel­vonultak portékáikkal az otthon butikosai, fogyott szépen az ál­taluk kínált kitűzőkből, csere­pes virágokból, ruhafélékből, színes kendőkből, cukorkákból. A bogárszemű bazárosok udva­riasan és gyorsan végezték munkájukat. Talán még egy igazi „kereskedőtanonc” is megirigyelhette volna ... A háttérben ott volt, és ha kellett segített „anyuka” azaz Szomora Jánosné Berki Erzsé­bet. Úristen, mennyi gyereke lehet ennek a szép fiatal asz- szonynak? — tettem fel megle­petten magamban a kérdést, amikor szinte minden növendék így szólította meg Erzsikét. De hát ki is ez az anyuka? ; - 1983-ban kerültem az Ádám Zsigmond Nevelőott­honba gyermekfelügyelőnek. Előtte a szénbányáknál voltam bérelszámoló, de amikor meg­hallottam, hogy van munka, méghozzá szép és nemes munka az otthonban, nagyon megörül­tem, hiszen fiatal lányként is a tanítóságról álmodoztam. Immár hatodik éve sok min­dent pótoltam, tanulhattam. El­sőként egy 25 fős korrekciós osztályt bíztak rám. Valameny- nyien cigánygyerek voltak. Kínnal, keservvel, szeretettel és törődéssel sikerült elfogadtat­nom magam. Együtt éltem ve­lük. A tanárral együtt bent ül­tem az órán, s ha kellett meg­fogtam a renitenskedő fülét is. De elsősorban a személyes jó példát tekintettem a legfonto­sabbnak. Magam is cigány va­gyok és büszkén vállalom, bár soha nem vertem a mellemet ezért. Most egy lánycsoportom van. Nem könnyű velük. De úgy ismerem őket, hogy szinte szemük rezdüléseiből is tudom érzéseiket. Jómagam még saját népünk kutúrájára, értékeinkre is felhívom figyelmüket és nye­segetem rossz szokásaikat. Mindezt igyekszem sok szere­tettel és bizalommal, de ugyan­akkor kellő határozottsággal el­végezni. — Úgy tudom, politikus is a gyermekfelügyelő? — Negyedik éve, hogy bevá­lasztottak a Magyarországi Ci­gányok Demokratikus Szövet­ségének az országos vezetősé­gébe. Ott is próbálom a nevelő- otthon kicsi és nagyobb lakói­nak érdekeit képviselni, hiszen az Ádám nevelőotthon növen­dékeinek jelentős része cigány gyerek. Ők a megbízóim, s ha nem jól képviselem őket, bár­mikor „visszahívhatnak”. — Gondolom, hogy nehéz munkáját könnyebbé teszi a jó családi háttér. — A férjem is hasonló beosz­tásban dolgozik. Egyetlen nagy­fiam is az intézet műszaki al­kalmazottja. Ezért aztán bent is, otthon is a gyerekeink sorsa, élete, jósága és rosszasága az örökös és soha meg nem únt be­szédtéma. szgys — gyurián A Nyugdíjasok Érdekvé­delmi Szervezete immár közel 7000 tagú, Heves és Nógrád megye együttműködésével. Az új vezetés 25 fős választmány­ból és nyolc tagú elnökségből áll. A lényegi változásokról Herczeg Istvánt, a szervezet el­nökét kérdeztük.- Miben tudnak segíteni a nyugdíjasoknak ?- Folyamatban van az ingye­nes jogsegélyszolgálat további kiépítése. A kialakult rend sze­rint egy jogász fogadta a pana­szosokat minden hétfőn 13-tól 15 óráig a TESZ-székházban. Úgy tűnik, két fővel bővül a lét­szám. Egyeztető megbeszéléseket folytatunk más társadalmi szer­vekkel, és havonta legalább egy alkalommal előadásokat szer­vezünk egészségügyről, termé­szetgyógyászatról, társadalom- biztosítási rendelkezésekről, így megfelelő információkat kap a tagság.- Tervezték egy betéti társa­ság létrehozását. Sikerült létre­hozni?- Nemcsak siránkozni és kö­vetelni akarunk, függetlenül at­tól, hogy követeléseinket jo­gosnak tartjuk. Mi megpróbá­lunk segíteni magunkon. Március elsejétől működik a „Nyugdíjasokért” Kereske­delmi és Szolgáltató Bt., ennek szervezetünk és a nagybátonyi ISZI is tagja. Termelőktől és beszállítóktól szerezzük be az árut, férfi-női cipőt, inget, pó­lót, vegyiárut. Nemtiben az Ilona telep 23. szám alatt, és az ISZI portája mellett árusítunk. Azt is vállaltuk, hogy települé­sekre járunk ki, és ezért nem számolunk fel többletköltséget. Nem lehetünk különösebben nyereségorientáltak, a márciusi haszon csak a kiadásokat fe­dezte. Négy alapítványra pályáz­tunk, kettőtől már negatív visz- szajelzést kaptunk. Bízunk ab­ban, hogy a költségvetésből el­különített támogatásból kapunk pénzt, de ha ez sem jön be, még van egy halvány reményünk: a Magyarok Világszövetségéhez fordultunk. Javaslatunk szerint külföldi állampolgárok forgótőkével be­szállhatnának, illetve a nyugdí­jasok által készített termékek forgalmazásában segítenének. A termékeket az ISZI segítsé­gével állítjuk elő.- Dudellai -

Next

/
Oldalképek
Tartalom