Nógrád Megyei Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-10 / 86. szám

1992. április 10., péntek RÉTSÁG ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Megbecsülik az emlékművet Az alsópetényi II. világháborús emlékművet állandóan rendben tartja a község népe. Foto: Gyurkó Milyen ma katonának lenni? A kérdés talán túl általá­nos, de közérdekű. Azok, akik manapság bevonulnak úgy gondolják, hogy az éle­tükből ellopják azt az időt, amit a honvédségnél tölte­nek. Szó sincs erről! Amikor erről kérdeztem az újonco­kat a legtöbben úgy nyilat­koztak, hogy a katonásko­dás olyan állampolgári köte­lezettség, amit minden haza­finak vállalnia kell. Nem azért mert ez törvényből adódó feladat, hanem azért, mert hazafias kötelesség. Katonáskodni nem könnyű, hiszen ez pénzbe kerül, ter­heket kell vállalni annak, aki katonáskodik, tehát hozzá kell járulni egy olyan feladat megoldásához, ami az ország védelmét szol­gálja. Ez pedig közös fel­elősségvállalás nélkül nem lehetséges. Rendhagyó kiállításmegnyitó Ez alkalommal nem kiskatonák bakancsai kopogtak a rét­sági laktanya udvarán, hanem Bartók zenéje játszadozott a tavaszi szélben. A csapatművelődési otthon rangos eseménynek adott he­lyet azon a délutánon. Mustó Jánosnak, megyénk kiváló fes­tőművészének alkotásaiból nyílt kiállítás, melyet Pál József országgyűlési képviselő, a Palócföld főszerkesztője nyitott meg, Csikász István előadóművész, Verebélyi Ákos és Bene Annamária zenetanárok méltó közreműködésével. Pál József megnyitóbeszédében megemlékezett a palóc kul­túra régmúlt és mai irodalmi és művészeti életének nagysá­gairól, megyénk jelenkori képzőművészetének gazdagságá­ról, melynek egyik jeles képviselője Mustó János festőművész. Munkásságáról szólva kiemelte a szülőföldről hozott belső energiák meghatározó szerepét, hangsúlyozva, hogy Mustó nemcsak láttat, hanem képeivel gondolkodásunkra is hat. S hogy mitől volt rendhagyó ez a kiállításmegnyitó? Két okból is. Egyrészt azért, mert a harcművészet otthona adott helyet a képzőművészetnek, s ez ma még nem gyakori jelen­ség. Csak remélhetjük, hogy követőkre talál. Másrészt a kiállításmegnyitó formabontó volt azért is, nert Pál József és Mustó János remekbe szabott, érték- és műe­lemző párbeszédet rögtönzött. A vendégek a művész „tárlat- vezető" gondolatainak segítségével kerülhettek értő kapcso­latba a képekkel. A résztvevők, úgy érezhették, hogy egy remek irodalmi, művészettörténeti óra részesei, nem pedig egy kötelezően „ le­tudott" , hagyományos kiállításmegnyitóé. Szép Erika A biztos munka jó közérzetet teremt Kényszerpihenő- Nem vagyok olyan rosszul, mint a legutóbbi találkozásunk­kor, pedig azóta egyértelművé vált, hogy veszteséggel zártuk az elmúlt évet. Ebből a tagság csak annyit érzett, hogy nem kapta meg a szokásos nyereség- részesedést. Nemcsak ők, ha­nem a premizáltak - beleértve az elnököt is - a vezetőségi ülés határozatának megfelelően egyetlen fillér pluszt sem kap­tak. Idei esztendőnk viszonylag elfogadhatóan indult, januárban nem volt kényszerpihenőnk. Aztán megtorpantunk. Február­ban és márciusban megrende­léshiány miatt két hétig álltunk. Március 18-tól dolgozunk újra folyamatosan - foglalja tömö­ren össze a múlt évet, és vil­lantja fel az idei ellentmondá­sos, rövid időszakot Bohus De­zső, a diósjenői Wiltesz Kisszö­vetkezet telepvezetője. A kényszerpihenő alatt a dol­gozók száz százalékos fizetéssel várták odahaza az újabb hívó szót.- Anyagilag jól jártak, ugyanakkor a tétlenség belső feszültséget teremtett mindany- nyiukban, mert fokozta az egyébként is meglévő bizonyta­lanság érzését, a „mi lesz a jö­vőben” dilemmáját. Természe­tes, hogy mindenkit elsősorban az izgat, lesz-e elég munkánk? - veszi vissza a szót a telepve­zető.- Most milyenek a kilátások?-Mintha megpezsdült volna a gazdasági élet. Rövid időre elég szépen van feladatunk. Áp­rilisban, májusban nem állunk le munkahiány miatt. Új megbí­zást kaptunk az Ikarusztól: 2000 utastér-tájékoztató lámpát gyár­tunk részükre. A kínaiak 5000 biciklit, tovább 2500 ugyancsak világító lámpatestet kértek tő­lünk. Új értékesítési kapcsolatot létesítettünk az Autókerrel: bi­zományba adjuk neki terméke­inket. Hogy ne csak a nevünket, hanem a környéken és Rétság városában megismerjék ter­mékkínálatunkat, bevezetjük Diósjenőn, a helybeli értékesí­tést. Raktárról szolgáljuk ki a hozzánk forduló mezőgazda- sági nagyüzemeket, kistermelő­ket, akik a munkagépeikhez szükséges, általunk gyártott termékeket vásárolhatják meg, amit eddig csak magáncégeknél kaptak.-Ilyen előzmények után va­jon milyen a hangulat a dolgo­zók között?- Pillanatnyilag jól érzem magam, mert van munkánk, s ez megnyugtat. Hazudnék, ha azt mondanám, nem éreztem jól magam otthon. Elismerem, hogy ilyen megoldás — gondos­kodás - száz százalékos fizetés a kényszerpihenő alatt - máshol nincs. Ez a vezetés előrelátásá­nak köszönhető. Továbbra is az igazi biztonságot, a jó érzést az adja meg, ha az ember tudja: fo­lyamatosan dolgozhat - mondja az az asszony, aki nem kéri ne­vének közlését, de 1969-től dolgozik itt.- Ebben a bizonytalan világ­ban viszonylag jó dolog, ha az embernek van munkája - kap­csolódik nem sokkal később a beszélgetésbe Hajcsus Ferenc mechanikai műszerész. - Rom- hányból jöttem ide tanulónak, majd a szakmunkásbizonyít­vány megszerzése után ittragad­tam. Mehettem volna máshová is dolgozni, de mivel mindig meg volt a pénzem, így marad­tam. Most pedig, ebben a bi­zonytalan helyzetben, hova menjen az ember? Maradásra késztet, hogy a kollégák között jól érzem magam. De arról sem feledkezhetem el, hogy százé­Újjáalakult asszonykórus Nógrád megye mindig is híres volt hagyományairól, a hagyományokat ápoló kezdeménye­zéseiről és moz­galmairól. Különö­sen érvényes ez a nemzetiségi közsé­gekre, ahol a két- ajkú lakosság egy­üttesen ápolta a ma­gyar és szlovák, vagy német hagyo­mányokat. A több­nyelvű községek­ben nagy figyelmet fordítanak a közös tevékenységre. Nemrégiben kap­tuk a hírt, hogy Né- zsa községben újjá­alakult az egykoron megyei hírű asz­szonykórus, Zentai Józsefné vezetésé­vel. Az újjászületett asszonykórus mű­sorának összeállítá­sában és az énekek betanításában segít­séget nyújt Szarka Lajosné is, az egy­kori kórus volt ve­zetője is. Bánkot nem lehet elfelejteni Közismert, hogy Bánk ezév január 1-jétől lett gazdaságilag önálló község, elszakadt Rétságtól. Bánk nem csupán egy átlagos Nógrád megyei falu, hanem olyan kulturális és üdülőcentrum, amely a megye közfigyelmére érdemes. Nógrádban - de a megyén kívül is! - nagy ér­deklődés kíséri a Bánki nyár rendezvénysoroza­tot, ami nem véletlenül áll az érdeklődés központ­jában. Bánkon nemrégiben önkormányzati testü­leti döntés született, hogy a víziszinpadi attrakciót nem adják ki vállalkozóknak. Az önkormányzat még akkor is beindítja a rendezvénysorozatot, ha veszteséges lesz. A bánkiak nem engedik meg maguknak, hogy elfelejtsék Bánkot. A hagyományos - idén már a 26. - nemzetiségi találkozót is szeretnék megrendezni augusztus első hetének végén. Ehhez támogatást remélnek a szlovák szövetségtől, a megyei közművelődési központtól, a művelődési minisztérium kisebb­ségi osztályától, valamint a nemzetiségi-etnikai hivataltól. Természetesen a felmerülő költségek­hez hozzájárulnak saját erőből is. Egészséges életmódért A tolmácsi iskolások tavaly pályázatban vállalták, hogy csatlakoznak a mindennapos testnevelést megvalósító isko­lák táborához. Ez pedig annyit jelent, hogy azokon a napokon, melyeken az órarendben nem szerepel testnevelés óra, a dél­utáni foglalkozások keretében biztosítanak mozgási lehetősé­get. A sikeren felbuzdulva ismét pályáztak és az „Egészséges életmódért” alap kuratóriumá­hoz fordultak. Ä mindennapos testnevelés mellé úszásoktatás­sal egybekötött sporttáborra kértek támogatást. Fejlettebb gépkocsiszervizelés *ST _____ E gy váci magánvállalkozó autódiagnosztikai műhelyt létesít Nagyorosziban. A műhely mellett gumiköpenyeket is árusítanak. A műhelyt a második félévben nyitják meg.Fotó: Gyurkó Péter Szóljon a dal Jó néhány ember óhaja, hogy Rétságon le­gyen egy amatőr kama­rakórus. Az együttes részben a saját örömére, részben a közösségnek is szolgálva kielégíthetné a város zeneszerető polgá­rainak aktív muzsikálási igényét. Ennek az óhaj­nak a megvalósulása mind közelibbnek tűnik. A városban egyre több gyerek kezdi meg hang­szeres tanulmányait a zeneiskolában. Az is re­ményt keltő, hogy újabb és újabb arcok tűnnek fel a hangversenyek közön­ségének soraiban. Sőt. mind többen mondhat­ják el magukról, hogy el­utaznak egy-egy operae­lőadásra is. Lám. létezik igény a művészetek befogadá­sára napjainkban is. Ámde más a zene passzív befogadása és más él­mény az előadása. Az utóbbiak bizonyára vál­lalnák egy kórussal járó elfoglaltságokat. Tegyék meg. jelentkezzenek. után... zer forint kedvezményes lakás­hitelt kaptam. Keresetem min­dig kevés, s ami van azt úgy osztjuk be, hogy az 5 és 8 éves kislányainknak jusson arra, amire kell, no meg az élelmi­szerekre. Valamivel könnyebb helyzetben vagyunk, mint má­sok, mert szülői segítségre is számíthatunk.-Korábbi munkahelyemet, a váci fonót azért hagytam ott, mert nem engedtek továbbta­nulni. Tíz évvel ezelőtt kértem a felvételemet ide - mondja Alt- sach Zsuzsa. - Nagyon kevés a pénzem, ezért nagyon rosszul érzem magam. Azt hiszem nem csak én vagyok így ezzel, ha­nem még igen sokan, akik dol­goznak. Mint fiatal házasok, összekerülésünk után hozzá- kezdtünk a családi fészek kiala­kításához. Sok tartozást hoz­tunk össze. Az OTP-nek ha­vonta tízezer forintot törlesz- tünk. Én itt nyolcezer forintot keresek, a férjem a vasútnál hú­szezret. Az óvodának és az isko­lának havonta kétezer forintot adunk át, a víz, a villany, no meg minden más ára folyama­tosan emelkedik. Sajnos nem állnak úgy a szülők, hogy ne­künk segíteni tudjanak. Tavaly, csupán nekem, egy cipővásárlá­sára futotta. Reménykedem, hogy talán jobb lesz. A telep vezetője a követke­zőkkel enged utamra:- Kicsit nyugodtabban dol­gozom, mert látom, hogy min­denki megkapja a fizetését, és egy-két hónapra előre látjuk feladatainkat. A nehéz gazda­sági körülmények ellenére a szövetkezet vezetősége megte­remtette a 12 százalékos idei béremeléshez szükséges anyagi feltételeket, amit január elsejé­vel visszamenőleg kaptak meg a dolgozók. Venesz Károly Rétság és környéke Elnéptelenedés # Nagyoroszi. Jelenleg há­rom-négy olyan épület vár új gazdára, amelyből kihaltak a régi tulajdonosok. Az előbbi épületek közül eddig egy került új gazdájához, egy rétsági fiatal házaspárhoz. Az elnéptelene­dett épületek állapota olyan, hogy általában 250 ezer forin­tért meg lehet őket vásárolni. Társadalmi akció # Bánk. A lakosság társadalmi munkában rendbe tette az igen elgazosodott községi temetőt. A szervezésében közreműködött az evangélikus egyház vezetése is. Az első napon több, mint harmincán kapcsolódtak a tisztí­tási akcióba. Az ezt követő idő­szakban is szép számmal dol­goztak a társadalmi munkások. Mára a gaztól megszabadított, jó közérzetet teremtő temetőben adják meg a végső tisztességet az elhalt rokonoknak. Súlyadó # Nézsa. Kormányrendelet írja elő az idén a súlyadó bevezeté­sét, amelynek fele az önkor­mányzatoknál marad, a többi az állami költségvetésbe kerül. A felmérésések szerint az előző évhez képest, a súlyadó beveze­tése 250 ezer forint plusszbevé- telt jelent az önkormányzatnak. Saját készítésű berendezés Az Erdőkémia tolmácsi gyárában nemrégiben új termék fejlesz­téséhez kezdtek hozzá. Az ehhez szükséges forgó dobszárító be­rendezést saját kivitelezésben készítették el. Gyurkó felv. A Hidromechanikában nyereségesen dolgoztak Rétságon a Hidromechanika kisszövetkezetben nyeresége­sen zárták az elmúlt esztendőt. Ez nem jelenti azt, hogy prob­lémamentes a gazdasági egy­ség. A változó körülmények között mind több esetben kell saját maguknak piacot keres­niük. A partnerek megszűnése miatt több, mint 600 ezer forin­tot nem tudtak behajtani. Ennek ellenére nyereségesen zárták az esztendőt. Törekedtek ésszerű, a gazda­sági helyzet követelményeinek megfelelő gazdálkodásra. Kie­melt figyelmet fordítottak a ta­karékosságra, a munkaidőt, s a létszámot is sikerült csökkente­niük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom