Nógrád Megyei Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-10 / 86. szám
4 HÍRLAP MŰVÉSZET ÉS TUDOMÁNY 1992. április 10., péntek A költészet ünnepén A hatvanas évek eleje óta hagyományos költészet napi megemlékezések a megyében már tegnap megkezdődtek. Bátonyterenyén, az Iványi Ödön Kisgalériában „Kedvenc versem, kedvenc rajzom” című gyermekrajz-kiál- lítást Radics István művésztanár nyitotta meg. A bátonyi Városi Könyvtár Gyermek- könyvtára és az Ady Endre Művelődési Központ közös rendezvényének műsorát óvodások, iskolások adták, majd játszóház várta mind a gyermekeket, mind a szülőket. Salgótarjánban a Balassi Bálint megyei könyvtárban Sellei Zoltán előadóművész mutatta be „A tölgyek alatt” című Arany János emlékműsorát, a költő születésének 175. évfordulója alkalmából. A rendezvénysorozat a mai napon folytatódik. 13.30 órakor a szocialista párt a salgótarjáni József Attila Művelődési Központban ifjúsági versmondó versenyt rendez az intézmény névadójának verseiből. 15 órakor a salgótarjáni önkormányzat, a Palócföld szerkesztősége és a művelődési központ szervezésében megkoszorúzzák József Attila emléktábláját és a Radnóti szobrot, majd irodalmi délutánra kerül sor. Ennek keretében Csűrös Miklós irodalomtörténész tart előadást József Attila a változó időben címmel. Közreműködik Sándor Zoltán versmondó és Sándor László hegedűtanár. Házigazda: Zsi- bói Béla, a Palócföld főszerkesztő helyettese és Tóth Csaba, a vendéglátó intézmény igazgatója. Balassagyarmaton a Madách Imre Városi Könyvtár és a Komjáthy Jenő Irodalmi és Művészeti Társaság rendezi a költészet napi ünnepséget. Ennek keretében 17 órakor Köves István költő bemutatja Adám Tamás Csókok a seben című verseskötetét. A programban közreműködnek Csábi István, Sárkány Zsuzsa és Tibay András versmondók, valamint Kanyó Dávid és Ember Dániel, Pemeczky Balázs, Bira Zsuzsa, Fábri Zoltán hangszeres szólisták. Zongorán kísérnek Ember Csaba és Pemeczky Zsolt, a Rózsavölgyi Márk Zeneiskola művésztanárai. A palotási művelődési házban „Szállj költemény, szólj költemény ...” címmel gálaműsort rendeznek április 11-én, 18 órától a palotási Kenderike néptáncegyüttes, az utánpótláscsoport, valamint a környező települések általános iskoláinak versmondói részvételével. „Szeme fekete sárgás, bajúszát beretvállya.. Mit tudunk Körösi Csornáról? (FEB )Másfél évszázaddal ezelőtt, 1842. április 11-én hunyt el, de nevét, hírét és emlékét nem fakította meg az idő. Körösi Csorna Sándor - a nemzedékkel később élő honfitárs, Bartók Béla mögött - a második legismertebb magyar - állítja dr. Térjék József professzor, a Tibet-társaság elnöke. Vele beszélgettünk a közelgő évforduló alkalmából arról: milyen volt emberként, tudósként ez a nyugtalan lelkű magyar, akinek emléke előtt ezekben a napokban Angliától Indiáig a világ számos országában tisztelegnek.- Körösi Csorna - Julianus baráthoz hasonlóan - a magyarok őshazájának felkutatására indult. A belső-ázsiai Dzsungáriban, mai nevén Hszincsiang- Ujgur- ban kereste eleink nyomait, s hogy minél közelebb jusson a múlt titkaihoz, elsajátította a világ egyik legnehezebb nyelvét, a tibetit. Munkásságának mintegy kiegészítő része volt ez a stúdium, aminek „hozadéka”, hogy valójában neki köszönhetjük mindazt, amit a buddhizmusról, az évezredes múltú Ti- betről tudunk.- S mit tudunk személyéről, külsejéről?- Sajnos viszonylag keveset, erről alig-alig maradtak ránk hiteles feljegyzések. A legtöbb támpontot talán éppen az útlevelében szereplő személyleírás rublikái adják, annak az útiokmánynak az adatai, amellyel 1816-ban, 32 éves korában elindult Ázsiába. Nos, ezekben az áll, hogy „Termete: középszerű, ábrázatja: kerekded, szeme: fekete sárgás, orra: sima, haja: fekete, bajúszát beretvállya, beszél: magyarul, deákul, németül, oláhul, francuiául és rác- zul.” A hajdani derék hivatalnok ez utóbbi bejegyzése persze később kiegészítésre szorult volna, hiszen Körösi Csorna nem csak a tibeti, az angol, hanem több más nyelvet is elsajátított.-Milyen körülmények között élt és dolgozott Tibetben? — A szó szoros értelmében szerzetesi életet élt. A körülményekről hozzávetőleges képet alkothatunk, ha arra gondolunk, hogy a Himalájában, több mint 3000 méteres magasságban volt a kolostor, amely otthona, műhelye volt. Dermesztő, sokszor mínusz húsz foknál is nagyobb hideggel kellett dacolnia, méghozzá úgy, hogy naponta csupán egyszer vett magához táplálékot - teába áztatott korpát. De mindent vállalt, hogy befejezhesse gyűjtőmunkáját. — Hány évet áldozott erre? — Kisebb-nagyobb megszakításokkal összesen hét évet töltött buddhista szerzetesek között. Ezidő alatt részint összeállította a 40 000 címszót tartalmazó angol-tibeti szótárt és angol nyelven megírta a tibeti nyelvtant. Az úttörő vállalkozás méreteit valamelyest érzékelteti: szerzetesek hada több mint egy évig véste nyomóformákba a jellegzetes, egymagánhangzós - éppen ezért mássalhangzó-torlódásokkal teli - tibeti szavakat, hogy a szótárt ki tudják nyomtatni.- Napjainkban egyébként mintegy 5 millióan beszélik a tibeti nyelvet, jórészt Kínában, és egy parányi államban, Bhutánban. A klasszikus tibeti nyelv leghitelesebb forrása és közvetítője gyakorlatilag mindmáig az a szótár, amelyet oly sziszifuszi munkával állított össze.- Egyebek között ez magyarázza, hogy nem pusztán valamiféle udvarias kegyelet, hanem őszinte, mély tisztelet, a nagy tudóst és embert méltán megillető elismerés jegyében emlékezik rá a világ, s idézik meg alakját öt világrész tudományos fórumain - mondta a professzor befejezésül. Tegyük hozzá: e megemlékezések egyik kiemelkedő eseményének Ígérkezik a dalai láma őszre tervezett magyarországi látogatása, amelynek során felavatja majd Körösi Csorna Sándor jelképes hazai síremlékét. Szabó Margit Hegedűkiállítás Budapesten Magyar és olasz mesterhegedűkből nyílik kuriózumnak ígérkező kiállítás április 13-án, hétfőn Budapesten, a régi Zene- akadémián. A háromnapos bemutatót Kovács Dénes Kos- suth-díjas hegedűművész nyitja meg. Amint azt a rendezvény szervezője, Semmelweis Tibor, a hangszerészképző iskola igazgatója elmondta: ehhez hasonló bemutató csak a második világháború előtt volt Magyarországon. A kiállítás második napján, kedden 10 órától a hangszerek zsűri előtt vizsgáznak. A vizsga során a bírálóbizottság tagjai: Kovács Dénes hegedűművész egyetemi tanár, Perényi Eszter hegedűművész egyetemi tanár, Tátray Vilmos Kossuth-díjas hegedűművész, Sáránszky Pál hegedűkészítő mester, valamint Semmelweis Tibor igazságügyi hangszerkészítő mester - elsötétített teremben hallgatják meg külön-külön az egyes hangszereket, és ennek alapján mondanak ítéletet róluk. A rangos hangszerbemutatón részt vesz di Morassi Gio Batta, a Hegedűkészítők Világszövetségének alelnöke, az Olasz Hegedűkészítő Szövetség elnöke és Krilov Alexander Olaszországban élő hegedűépítő művész. A kiállítás ideje alatt egyúttal szakmai konzultációkat is tartanak. A bemutatóra a szakmai közönségen kívül a rendezők minden érdeklődőt szeretettel várnak. Samuel Colt (1814—1862) egy Indiába tartó hajó inasaként eszelte ki a forgópisztoly elvét (természetesen nem a pisztoly forog, helyesebb a „forgódobtá- ras pisztoly” elnevezés); a hajó A Rejtély ENIGMA. Egy név — egy rejtvény. De miért is nevezik a produkciót ENIGMÁ-nak? Ennek több összetevője van. Az ENIGMA latin szó, magyarul azt jelenti: rejtély. S ezen a néven született meg a kilencvenes évek legrejtélyesebb produkciója. A középkori dallam- és melódiavilág egy jó részét ültette át a legmodernebb disco hangzásnak megfelelően Michael Cretu, a román származású, de sikereit Németországban elért producer. A nyolcvanas évek közepén egy szokatlanul új és meglepően friss hangra lett figyelmes az európai popközönség: Samurai című dalával pillanatok alatt meghódította a slágerlistákat egy addig teljesen ismeretlen fiatalember: Michael Cretu. Másodszor akkor terelődött rá a figyelem, mikor felfedezte az azóta már világsztárrá vált német énekesnőt: Sandrát. Harmadszor akkor került ismét a lapok címoldalára, mikor felfedezett védencét feleségül vette. S mindezt alig két esztendő leforgása alatt. Úgy tűnik, hogy Cretu nem adja alább a világsikernél, hiszen az ENIGMA is sokáig vezette a sikerlistákat, s a disco kluboknak a mai napig kedvenceik közé tartozik egy-egy ENIGMA szám. Azért is rejtélyes az ENIGMA, mert a közel másfél esztendeje megjelent első nagylemezük (melynek címe: MCMXC a. D., vagyis született az Úr 1990. esztendejében) nem árulja el a közreműködő zenészek kilétét. így akár azt is kormánykereke.adta azt az ötletet, hogy a pisztoly töltényeit egy forgó szerkezetbe helyezze el. A hajón mindjárt ki is faragta fából a revolre m'odeljét, ami még jelenleg is megtalálható a mondhatnánk, hogy fantomzenekarról van szó. Az egyetlen kiszivárgott információ viszont meghökkentette a rajongókat: a lemezen nem más vokálozik, mint a producer neje, Sandra. De miért éppen ő? Ezt Cretu azzal indokolta, hogy amikor szüksége volt a vokálokra, csak a felesége volt „kéznél”. Eredetileg Cretu ezt csak próbafelvételnek szánta, de a lemezkiadónak annyira megtetszett a brilli- áns női hang, hogy rávették Cretut, tartsák meg az eredeti felvételt. Mivel a siker megkívánta, hogy a REJTÉLY vagyis az ENIGMA élőben is megmutatkozzék, hiszen a közönség ki van éhezve mindenre, mely megfoghatatlan és szeretne mindig a titok nyomába eredni, ezért egy francia koreográfus elhatározta, hogy színpadra állítja azokat az elképzeléseket, melyeket Cretu a zenében megfogalmazott. A koreográfus és a zenekar sokáig dolgozott azon, hogy a fantomzenekar élő show-vá válhasson. És ez lesz az a fantasztikus show, melyet egy európai turné keretében, Francia- ország után Magyarországon láthat elsőként a közönség április 11-én, a Petőfi Csarnok Starparty elenevezésű új disco- klubjában. A szervező Hold csoport a Starpártyt rendszeresen szeretné megrendezni a Petőfi Csarnokban, úgy, hogy nyáron minden szobát estére lehívnak egy-egy, a slágerlistákon szereplő világsztárt. Colt fegyvergyár múzeumában. A 150 évvel ezelőtt, 1842- ben szabadalmaztatott forgópisztoly dobját egy kis dugattyú segítségével lehetett megtölteni. A dob üregébe puskaport öntöttek, föléje fojtást nyomtak, majd ólomlövedéket szorítottak a töltésre. A dobüreg hátsó részén egy kis cső állt ki, erre húzták rá a gyutacsot. Az első Colt- szabadalom négy, a későbbiek öt, majd hatlövetűek voltak. A dobot csupán egy tengely kihúzásával, gyorsan lehetett cserélni, így percenként 10-12 lövést lehetett vele leadni, ami abban az időben rendkívüli tűz- gyorsaságnak számított. Colt Patersonban gyárat alapított s a Paterson-Colt revolre- vek 6,3- 12 cm-es csőhosszal, 9 mm-es kaliberrel készültek. Később ezeket a fegyvereket 23 cm hosszú csővel gyártották (rendszerint ezek szerepelnek a vadnyugati filmek coltjaiként). Képünkön Colt forgópisztolya. K.A. Képes technikatörténet A forgópisztoly története Elsősorban a falusi lakosság a kárvallott Mozicsőd Magyarországon A magyar film- és moziválság régen nyilvánvaló tényeinek ta- kargatása, a „vak is látja” típusú ellentmondások elleplezése, el- hazudása talán még évekig folytatható lett volna, ha 1992. tavaszán a magyar mozihálózat ösz- szeomlásának első jelei nem kényszerítették volna ki a drámai hangú figyelmeztetést, a valódi intézkedések sürgetését, az átmentés-típusú szervezkedések leleplezését. De a kény- szerűség immár valóságos. Nincs értelme régi, szakmai közmegegyezésre hivatkozni. A korábbi, túlzottan nagyvonalú állami támogatás drasztikus elvonása után a moziüzemeltető vállalatokat, a mozikat úgy lökték be a „piaci viszonyok” közé, hogy nyilvánvalóan csődbe jussanak. A magyar mozik energiaköltségei, szállítási díjai, a fűtési és a postai költségei európai mértékűek, sőt világszínvonalúak, míg a jegyárak, bevételek ehhez képest a világpiaci átlag mozijegyárának 15-20 százalékát érik el. A parlament által jóváhagyott állami vagyon önkormányzati tulajdonba adásáról rendelkező törvény előkészítői egyszerűen megfeledkeztek a mozi-ingatlanok specialitásáról, s arról, hogy a mozikat üzemeltető vállalatok is közüzemi vállalatok hivatalosan, - noha köztudottan nem azok, - s most a kéményseprő vállalatokkal, temetkezési vállalatokkal egy sorban, egy feltétel rendszerben kerül átadásra a mozivagyon, teljesen megfeledkezve a nyilvánvaló nemzeti kulturális szerepről, s a magyar falvak százainak, ezreinek ellenérdekeltségéről. S nem elég a nyilvánvaló piaci ellehetetlenülés helyzete, a kulturális funkciók tarthatatlanságának helyzete, a kormányzat, az új magyar filmalapítvány a moziktól, üzemeltető vállalatoktól még a bevételek 10 százalékát kitevő magyar filmkulturális járulékot is szeretne behajtani egy legalább két évtizedes miniszteri rendelet alapján, amelyik arról szól, hogy a gics- csadót, (mert közismerten így nevezik a járulékot) szocialista célok, eszmék támogatására kell fizetni. Nesze neked rendszerváltás! Nesze neked piaci viszonyrendszer! Nem tréfálok, ez a rendelet ma is érvényben van! Minden törvényi kötelezés nélkül, szocialista célokra fizessenek a mozik, míg köztudott, hogy a világon mindenütt a filmet forgalomba hozó vállalatok fizetik a törvényekben pontosan szabályozott adót, járulékot. S ahogyan ez Magyarországon lenni szokott, megint és szinte természetesen és elsősorban a magyar falu, a falusi lakosság az áldozata a kulturális leépülésnek. A lényegében működésképtelenné vált falusi kul- turházak, könyvtárak után megszűnőben van az utolsó kulturális szolgáltatás is, a mozi, a filmvetítés! Élő színházat, koncertet, művészeti kiállítást hiú ábránd lenne számnkémi egy faulban, s hiú ábránd lett a színvonalas könyvtári szolgáltatás is. Szemünk láttára degradálódik a falun élő állampolgár másodrangú állampolgárrá, szemünk láttára mondják a városi szak- középiskolák igazgatói eszes, tehetséges parasztgyerekre, hogy alkalmatlan, felkészületlen a továbbtanulásra. Pedig ez nem igaz, pedig ez csak egyre jobban eldurvuló hátrányos helyzet. A falvak a felfújt szocialista nagvárosok ellenében négy évtizeden át nem kaptak fejlesztési lehetőségeket, most semmit sem számít, hogy a pártok ellenzékként egykor milyen keményen bírálták ezeket az állapotokat, most parlamenti és kormányzati felelősségüket feledve ugyanúgy bánnak a falvakkal, mint azelőtt. Pedig a magyar falu élni akar. A magyar falu iskoláztatni kívánja gyerekeit egy jobb jövőnek. Mindehhez természetesen jó iskola, jó képzés kell, kellene elsősorban, de arról majd időszerű lesz annak idején vitázni, ha odakerül a parlament elé az új törvény- tervezet, - most a magyar falvak mozija pusztul semmivé, és ez ellen kell tiltakozni annak, akinek nem mindegy, lehet vagy nem lehet falun élni, lehet vagy nem lehet polgárhoz méltóan élni, és reménykedni egy műveltebb, gazdagabb magyar jövőben. Felelőssé kell tegyük a kulturális kormányzatot, mert egészében és részeiben veszni hagyja a magyar falu kulturális szolgáltatásait, pusztulni hagyja a nemzeti értékként sem jelentéktelen mozihálózatot, és lassan bizonyos: hiába kérdezem, milyen intézkedéseket, változásokat terveznek a válságfolyamat megállítására? A válóság, a lehetséges válasz egyaránt lehangoló . .. Erdős István Hollywoodi kasszasikerek A múlt év hollywoodi kasszasikerei összesen 1,3 millió dollárt hoztak a filmforgalmazók konyhájára. A listát a „Terminá- tor II. - Az ítélet napja" vezeti amely egymaga 2(M) millió dolláros nyereséget termelt A második helyet a „Robin Hood" foglalja el, míg az Oscar- esőt be- söprő „A bárányok hallgatnak” a harmadik. Érdekes, hogy a tizes listán három, gyerekeknek szánt film is szerepel az említett, ifjúsági kategóriába sorolt Robin Ho- odon kívül: a Peter Pan mesét feldolgozó „Hook”, a nálunk is nagy sikerrel vetített „Tini nindzsa tek- nőcök”, valamint „A szép és a szörnyeteg” című Grimm-adaptáció.
