Nógrád Megyei Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-03 / 80. szám

4 HÍRLAP MŰVÉSZET ÉS TUDOMÁNY 1992. április 3., péntek Humorista a gépipariban Maksa Zoltán, a hu­morfesztiválon feltűnt, s azóta mind népszerűbb előadóművész vendégsze­repeit a hét közepén a sal­gótarjáni Stromfeld Aurél Gépészeti Szakközépisko­lában. Ennek apropóján az iskola tiszteletbeli diák­jává avatták. A színvona­las műsor hangulatába enged bepillantást felvéte­lünk. Fotó: Gvurkó Jancsó: Kék Duna Új Jane só-film! Új szenzá­ció? Milyen irányba tart az Is­ten? Ülök a moziban, tulajdon­képpen játékfilmet nézek, de szinte közömbössé válik a tör­ténet, a drámai feszültség, mert csak a sulykoló üzeneten kell meditálni. Csendes, felelősség- teljes forradalomban remény­kedtünk? Új pozitív hősökben? Emberi melegséget vártunk? Szolidaritást? A rendszerváltás, a poszt-sztálinista valóság nem az, amiről álmodtunk. Egészé­ben: nem erről volt szó ... Itt az új gondatlanság, felkészületlen­ség, már-már bűnös szűklátókö­rűség! Itt egy megalázott, kié­gett generáció, amelynek térdre kényszerített állapotában soha­sem voltak igazi eszményei, most eszményeket, lelkesültsé- get imitál. Űri gőggel mutatja fel frissen kigyúródó, hamis - életmintáit. Kegyes humaniz­must hirdet, maga pedig dőzsöl a visszaélések asztalánál, a kí­méletlenség útvesztőiben. Baj­ban hagyják az embereket, akiknek új megváltást ígértek, akiket úgymond rájuk bízott a történelem. A közügyek kezelé­sében, a demokrácia értelmezé­sében veszélyes őrülteket pro­dukálnak, s az őrület természe­tes módon terjed át a családi vi­szonyokra, barátságokra, sze­relmekre is, s végül csak az a kérdés: pusztulásukban meny­nyire rántanak magukkal ben­nünket is .. . Akarva-akaratlanul ilyen kérdések, álláspontok, gondola­tok sűrűsödnek elénk, irritálnak érvényeségükkel, vagy felületes ítélkezésükkel az új Jancsó- Hemádi film, a Kék Duna más­fél órás, keringős haláltánc- ví­zióját nézve. Egy politikai gyilkosság ana­tómiája, posztsztálinista időben hirdeti a film vezető reklám mondata, és világossá válik, hogy az „Isten hátrafelé megy” című filmben elkezdett rendha­gyó filmmeditáció folytatásáról van szó. Ahogy ott felvillant egy latin-amerikai típusú, rö­geszmés politikai gyilkolózás esélye, így most a túladagolt il­lúziók és torzítások világában konspirálnak, lőnek, szerelmes­kednek a zűrzavar szereplői. Az új valóság-imitálás hősei inge­rült és dühös alkotópáros nagyí­tója alatt nyüzsögnek. Mert el­takarják, szétmaszatolják az elemi erkölcsiséget, még gro­teszk valószínűtlenségük elle­nére is szuggesztív, megrázó erkölcsi figyelmeztetések figu­rái. Égő délibábok üszökembe- rei ők, alig számít milyen törté­net épül rájuk . . . Egy gyár helyén irodaház épülne, s közvetítésével ömlene a nyugati tőke az országba. Jön személyesen az egykori hazánk­fia tőkés is, persze, hogy az egész poltikai elit körülötte nyüzsög, persze, hogy ott kell lenni a miniszternek, minisz- terlnöknek, a képviselő-rokon, leendő vezérigazgatónak is, szóval mindenkinek, aki számít. A politikai gyilkosság áldozata itt is vezéri méretű figura. De, ahogy a korábbi filmben Gor­bacsov mellékes, epizódsze­replő-áldozat volt, itt a film­dramaturgia mozgatója a hősök viszonya az áldozathoz, az ál­dozat céljaihoz, eszközeihez. Ki az áldozat? Ki a gyilkos? Mi motiválja a századvég hang- tompító-pisztolyos Jágóit? Ezeket a válaszokat még ak­kor sem szabad leírni, ha itt tu­lajdonképpen álkrimiről van szó . . . S a politikai gyilkosság ürügy a dühös-nyers alkotói ki- fakadásra: felelősségteljes, szép forradalomban reménykedtünk, s lám mintha híradójelenetekkel kevert, rossz, kommersz bűn­ügyi filmmé fokozódna le az élet, sodródunk Latin-Amerika felé . . . Eladó a gyár, a hűség, a be­csület. Eladó minden . . . Erdős István A varázs Lou Reed egykedvűen néz a gépbe. Mint aki már mindenen túl van. Már nem hisz, már nem nevet, már nem panaszkodik. Mintha már nem is remélne. Nem kiábrándult ember, nem ment tönkre, csak (már) nem ér rá, hogy higgyen, nevessen, vagy panaszkodjon, vagy - re­méljen. Nem ér rá, mert énekel és ír. A nyomorúságról, a vér­ről, a halálról. Lou Reed truba­dúr. Új nagylemeze nem az akasztottak balladája, még ha halottak emlékére van is, sokkal inkább a már elítélteké, a gyó­gyíthatatlan betegeké. Panasz­ballada Villon mester modorá­ban. A rettegés sikolya. A „Magic and Loss" - a borítón az „and” kicsi betűivel szinte ott sincs, így maradhatna a magic loss, mágikus veszteség értelme is - az ürességet akarja elpusztí­tani újra. A közönyt. Ügyan- olyan nyugodt kegyetlenséggel mint a „White Light, White Heat, vagy a „European Son".- Igaz, hogy az elmúlásról, a becsültek, a csodáltak, a sze­relmek, a barátok elvesztéséről szól ez a lemez - mondja Reed csendesen -, de a varázslatról Hanggal és nitrogénnel Hang és nitrogén: ez kell a jövőben a hűtőszekrények és klímaberendezések működteté­séhez. Mérnökök olyan ala­csony hőmérséklet előállítására szolgáló új technika kifejleszté­sén dolgoznak, amely nélkü­lözni tudja az eddig használt ká­ros anyagokat. Az északi ózonlyuk felfede­zése vezetett el oda, hogy az eu­rópai kormányok a következő években már 1994 végén be akarják szüntetni a fluor-klór- szénhidrogének gyártását, mert ezek a vegyületek megsemmisí­tik az ózonmolekulákat. Az új termoakusztikus eljárás nitrogénnel működik, viszony­lag egyszerű technikai rendszer alapján. Színházi esték Nincs tévedés: e színházi jegyzetben nem véletlenül hasz­nálom Ingmar Berg­mann és Liv Ulmann által világ­híressé tett film címét. Ez fejezi ki ugyanis annak a törekvésnek a lényegét, ahogyan Valló Péter színre vitte Henrik Ibsen nem kevésbé közismert Nórá-ját a Radnóti Színházban. Valló szakított azzal a ha­gyománnyal, hogy Ibsen darab­jából úgynevezett emancipációs propagandát csináljon. A nor­vég klasszikus 1879-ben írott színművének eredeti céljait már Szerb Antal is keményen el­ítélte 1941-ben kiadott „Világi- rodalomtörténeté-ben”: „A Nóra kérdés ma már kevésbé izgalmas. Ami új van benne, ma már részben magától értetődő — a nő önálló helye a társadalmi és gazdasági életben -, részben pedig elavult.” Ennek ellenére még nagyon sokáig, nagyon so­kan úgy értelmezték Babaházat (ez a Nóra másik címe), mint a feminista mozgalom egyik „do­kumentumát”, sőt egészen biz­tos ma is vannak, akik osztják ezt a véleményt. Valló Péter azonban nem tartozik közéjük. Az ő felfogása értelmében a Nóra mindenekelőtt a férfi és a nő, pontosabban a férj és a fe­leség viszonyáról szól. E két ember örök vívódásaira kíván­csi elsősorban, a lelkűk mélyén lezajló változásokat kutatja az Ibsen által megírt konfliktusso­rozat -a férjéért, a családjáért minden áldozatra, még névha­misításra is képes, de végül is csalódott feleség váratlan, bá­tornak tetsző szakítása- nyo­mán. Ezzel a szemlélettel csat­„Jelenetek egy házasságból” tanós választ ad azoknak, - aka­ratlanul Szerb Antalnak is - akik elavultnak, konzervatívnak titulálják Ibsent. Hiszen a Valló féle pszichologizáló értelmezés szerint a Nóra felett soha nem járhat el az idő, mindig aktuális lehet a házastársi kötelékben élők számára. A Radnóti Színház előadásá­nak ritmusa olyan, ahogyan a „nagykönyvben” meg vagyon írva. Álmosan, már-már unal­masan kezdődik s fokozatosan a harmadik felvonásra éri el a ka­tarzis csúcspontját. Ez persze nem független a színmű csele- ményétől, az ibseni dramaturgi­ától sem, de nem kis mértékben Valló Péter rendezésének ér­deme. Ugyancsak őt dicséri a színészválasztás, amely meg­annyi telitalálattal büszkélked­het. Takács Kati ideális Nóra mind alkatilag, mind megnyil­vánulásaiban. Minden melo- dramatikus felhang nélkül sike­rül érzékeltetnie a szerelembe szerelmes asszony, a gyerme­keit szerető anya szenvedélyes érzelmeit és a mindent odaha­gyó, végső döntésre bíró racio­nális tárgyilagosságát. A színházi direktorként is számontartott, a kortárs színész­lexikonban azonban valamilyen rejtélyes ok miatt mégsem sze­replő Bálint András is helyet kapott. Ő személyesíti meg a férjet, azaz Torvald Helmert. Bár hangképzése enyhén szólva nem tökéletes, a felesége hűsé­gében, kitartásában a magabiz­tosságig bízó férj megrendülé­sét hitelesen mutatja be. A pa­rádés szereposztást Kern And­rás meghívása is bizonyítja. A senkivel össze nem téveszthető sajátos stílusában, nagy szak­mai biztonsággal ábrázolja a család barátjának, a feleség „tá­voli” imádójának, a halálra ké­szülő Rank doktornak az alak­ját. Meggyőző, kiforrott, alakí­tást nyújt Lindéné - a feleség gyermekkori barátnője - szere­pében, Egri Kati. Krogstadtot, az egyéni tragédiáját másokra is „átruházó”, elbukott hivatalno­kot Kiss Jenő visszafogottan formálja meg. Jól illeszkedik a „csapat” klasszikus játékstílu­sába a dajkát játszó tapasztalt Náray Teri és a szobalányt ala­kító Tóth Ildikó főiskolai hall­gató. Ezúttal a csupán illendőnél jóval nagyobb nyomatékkai kell szólni Szlávik István díszletei­ről, amelyek - lámpákkal, dísz­tárgyakkal, cserépkályhával, hintaszékkel, harmóniummal, fenyőfával - egyszerre képesek egy polgári otthon kedves kará­csonyi hangulatát és - a nagy tömör bútorokkal - a komor, a drámát előre sejtető légkört árasztani. Szakács Györgyi jelmezei korhűek, de egyszersmind „jel- lemfomnálóak” is. „Mellesleg” az előadás Sal­gótarjánban, a József Attila Művelődési Központ színház- termében volt! Ez a ténymegál­lapítás ez esetben különleges je­lentőségű, hiszen eleddig min­tegy négyszer-ötször is elma­radt '90 ősze óta a beígért Nóra. Sebaj, a lényeg az, hogy éppen két esztendőre a bemutatót kö­vetően végül is eljutott a tarjáni közönséghez. A böjtnek pedig egy érettebb produkció lett a ju­talma.- csongrády ­keresése is. Inkább valakiről, - rólam? - aki már kívül áll minden hiten s valláson, aki a varázslat igazi csodáját keresi. De nem ismeri meg. Ezzel a lemezzel odakö­szönök azoknak, akiket a va­rázslat érdekel. Számomra a va­rázslat maga a teremtés. Andy Warhol ott volt, mikor a Velvet Underground felbomlott és ott volt, mikor Lou Reed és John Cale újra kezet fogott. Ál­dás-e vajon, hogy kereszt War­hol az életén?- Nem lennék az, aki vagyok, ha nem dolgoztam volna vele. Nem mindennapi óriás volt. Mégis eltávolodott tőle.- Hát persze. Éppen ezért. Nem lehet valakinek örökké a csatlósának lenni. Amikor az ember elérkezik egy bizonyos pontra egy ilyen kapcsolatban, akkor el kell válni, ha mégis azt akarja, hogy a dolgok úgy men­jenek, ahogy ő szeretné. Össze­jöttünk egy nap John Cale-lel, hódoltunk Andy Warhol előtt, megcsináltuk a „Songs for Drella”-t és kész. így lett vége. Lou Reed egy ideje új művé­szi formával, kifejezésmóddal kísérletezik. Összedolgozta a mai kor hangját és a klasszikus költészetet. Egész történetet mond el a lemezeken, egy­másba fűzi a szövegeket úgy, hogy akár komikus jelenetsort is alkossanak. így írta meg a „Berlin"-t, így áll össze a „New York", a „Songs for Drella” és az új album is. Dalainak szövegét kiadja kö­tetben, mint költői munkákat. Huszonöt éve tervezget egy ilyen publikációt, s most akadt rá ideje, és kiadót is talált.-Úgy gondolom, száz vers megteszi, de amikor a kilenc - venharmadik címet felírtam a listára, azt mondtam, ennyi ép­pen elég. Életemben két interjút csináltam eddig. Két rajongott kedvencemmel, Vaclav Hável- lel és Hubert Selbyvel. Mind a két beszélgetés benne van a könyvemben. Hável azt mondta, hogy a Velvet Underg­round igazán nagy hatással volt az életére. Mit tagadjam: na­gyon jól esett épp tőle hallani. Hiszem, hogy őszintén mondta. Olvastam a műveit, csodálom, amit tett, és bámulom, hová ju­tott el. Vass Imre Képes technikatörténet Az első német gőzhajó A „Mária királynő” nevű első német gőzhajó 155 évvel ezelőtt 1837-ben indult el az Elbán. A hajót a drezdai Übigau hajógyárban készítették. Felvé­telünket a német város közleke­dési múzeuma készítette. Néhány egyéb érdekesség ebből az évből: Az első gyufák káliumklorá- tos péppel bevont gyújtószálak voltak, melyeket ha kénsavba mártottak, a keletkező klórdio- xidtól robbanásszerű lángra lobbantak. Ezek a gyújtószálak veszélyes szerszámok voltak, már csak azért is, mert a dörzsö­lést és ütést nem állták ki. Káros tulajdonságaik semlegesítésére többfajta gyujtókeveréket al­kalmaztak, melyek a káliumklo- rát - mint alapanyag mellett - ként, cinóbert, kolofóniumot, arabgumit stb. is tartalmaztak. Receptek alapján gyógyszertá­rakban, majd manufaktúrákban készítették a mártósgyújtókat. Magyarországon először Za- retzki József gyártott ilyen gyu­fákat. A mai „nehéz” búvárkészü­lék ősét A. Siebe német feltaláló készítette el, ami légszivattyú­ból, tömlőből, sisakból álló gu­miruha volt. Siebe búvárruhájá­ban egy szeleppel lehetett sza­bályozni azt, hogy a levegő nyomása benne egyenlő legyen a környező víz nyomásával. K.A. Kulturális programok Salgótarján. A József Attila Művelődési Központban április hatodikán tíz órától a Tarjáni Tavasz és a Nemzetközi Dixi- lend találkozó részletes prog­ramjának ismertetése sajtófo­gadás keretén belül. Ugyancsak április hatodikán este 7 órától Pitti Kati, Oszvald Mária, Híd­végi Lukács, Berkes János és Horváth Szilveszter lép fel. Pásztó. A városi művelődési központban április negyedikén délelőtt kilenc órától virágkötő tanfolyam lesz. Balassagyarmaton április 3-án, délután 4 órakor nyflik a Szerbtemplomban Szabó Endre kiállítása. A Mikszáth Kálmán Műve­lődési Központban április 4-én este 8 órai kezdettel a rocktánc­ház programsorozat keretében a Dark Side együttes játszik. A Rózsavölgyi Márk Zeneis­kolában április 6-án 17 órától a berlini reinickendorfi kerületi zeneiskola szólistáival és együt­teseivel közösen adnak koncer­tet a balassagyarmati zenészek. Jön! Jön! Jön! Egy új világszenzáció a moziban! Egy modern mese életre kel, és izgalmasabb minden akciófilmnél... Főszerepben: Dustin Hoffman, Robin Williams, Julia Roberts. Egy film, amelyre együtt indul a család apraja-nagyja! Salgótarján Apolló április 10-16 Balassagyarmat Madách április 17-23 Szécsény Rákóczi április 24-26 Pásztó Mátra május 1-3.7 * Nóra és férje (Takács Kati és Bálint András) Gyurián fotó

Next

/
Oldalképek
Tartalom