Nógrád Megyei Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-04-05 / 81. szám
1992. április 4-5., szombat-vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP (FEB)A barkácslók leggyakrabban faanyaggal, fűrészárukkal, deszkákkal, pallókkal, lécekké formált hosszú szálakkal dolgoznak. A megmunkálás leggyakoribb művelete a méretre darabolás, a fűrészelés. A kisebb munkák praktikus eszöze a kézi fűrész, amely egyébként a darabolással kapcsolatos alapismeretek elsajátítására is jóval alkalmasabb, mint a meglehetősen veszélyes motoros vagy elektromos fűrész. Alapvető, hogy a fűrész megfeleljen a munkaanyag támasztotta követelményeknek. Egészen más keret- és fogkiképzésű, anyagú penge kell a fa, s egészen más a fémek, kivált az acélok fűrészeléséhez. Szükség esetén a sűrű fogazású, edzett fémfű- rész-lappal el lehet vágni a lécet, deszkát - de fordítva: fafűrésszel fémet nem. Még faanyag esetén sem mindegy, hogy milyen fűrésszel dolgozunk: a pengének igazodnia kell a fa keménységéhez, a darabolás irányához és pontosságához. Puha fenyőfa megközelítő pontosságú, gyors vágásához a ritka, nagyfogú, 90 fokosra köszörült, erősen terpesztett penge való. a fogaknak függőlegesen élükkel előBarkácstanácsok ezermestereknek (Fürész)fogas kérdések rehaladva kell forgácsolniuk a fát. Ilyen pengével a fűrészt erőteljes toló - de nem lökdöső - mozdulattal kell előre indítani, s a pengét előretoláskor az anyagba hajtani. (Vissza simán, könnyen húzható, mert akkor nem „harap”.) Ehhez az úgynevezett nagyoló munkához úgy tanácsos a fogakat jobbra-balra váltogatva hajlítgatni, hogy a terpesztett fogak szélei közti távolság elérje a penge vastagságának 1 2/3-át. Nagyoló pengét használnak a fűrészárúk szálával azonos irányú hosszvágáshoz. Az átlagos fogazású penge kereszt- és hosszvágásra egyaránt megfelel, de főleg csak kisebb munkákhoz. Finomabb a foga- zása a keresztvágó, illesztő, passzító pengéknek (1,5 mm a fogmagasságuk, fogaik 110 fokra köszörültek, s vastagságuk 1 1/3-ára terpesztettek), amelyek a faáruk száliránya merőleges vágására használatosak. Kevés anyagot forgácsolnak le a fából, ezért pontosabban is kell vezetni, mint hosszvágó társait, mert a keskeny vágatban könnyen megszorulnak. Érdemes tehát az illesztőfűrész pengéjét időről-időre megkenni, méghozzá a régi, jól bevált „kencé- vel” - szalonnabőrrel. A gyakorlottabb barkácsolók a daraboláshoz, vágáshoz legszívesebben a keretes fűrészt használják, mert pengéjét jól megfeszíti az összetekerhető zsineg, s mert pengehossza jóval felülmúlja az összes többi, keret nélküli, merevítetlen egykezes fűrészét. A keretben a pengék könnyen cserélhetők a munkához igazodó más-más fogazatára. A keret középső fagerince azonban mélyebbre hatoláskor megakad az anyag felső peremében. Ennek megelőzésére a keret jobbra, mintegy 35 fokos szögben meg- dönthető. Ügyeljünk azonban arra, hogy a penge ilyenkor se csavarodjon meg. A sörrel folyó Kánaán Ha a német konyhára gondolunk, kevés embernek fut össze a nyál a szájában. Pedig, mint minden előítélet, ez is hamisnak bizonyul, amint belecsöppenünk a német éttermek, fogadók világába. A német konyhára jellemző mindaz, amit itthon tudunk róla, azaz, hogy nehéz, hogy zsíros, hogy a sertéshús, a kolbász és a sör uralja - épp ezért oly ismerős és kedves a magyar gyomor számára. De az is igaz, hogy épp egészségtelensége miatt - Németországban legalább annyi kövér ember van, mint Magyarországon - az utóbbi évtizedekben előtérbe kerültek a zsír- és kalóriaszegény, vitamindús, ínyenc fogások. A falusiak ma is a szaftos sertéssülteket, a ser- cegő kolbászokat, vagy a rezgő csülköket kedvelik, ám a nagyvárosokban nagy népszerűségnek örvendenek a salátabárok, a vegetáriánus éttermek és a különböző nemzetek konyhái, az ázsiai fűszerboltoknak csaknem annyi német vásárlójuk akad, mint hazai. A németek amellett, hogy konyhájukban is őrzik nemzeti hagyományaikat, nyitottak és fogékonyak minden újra. Két olyan alapvető élelmiszer van, amiben Németország valószínűleg az első a világon: ez a kenyér és a sör, e kettő nélkül elképzelhetetlen egy igazi német étkezés. A sör tisztaságáról egy 1516-ból származó sörtörvény gondoskodik, melynek értelmében sör főzéséhez kizárólag árpát, komlót és vizet szabad felhasználni. Minden tájegységnek, városnak megvan a maga jellegzetes fajtája, de sok egészen kicsi kocsma, vagy fogadó is tart fenn saját serfőzdét. Kedvelt az édeskés-sa- vanykás ízű, a tejsavótól zavaros színű búzasör is. Keresztrejvény V“ ÖTSZÓGLETŰ Beküldési határidő: április 10. Múltheti fejtörőnk helyes megfejtése: „Anyu üzeni, hogy nem tud jönni, mert éppen az én ruháimat mossa.” Könyvjutalmat nyertek: Erdődi Andrea Kishartyán, Rákóczi u. 48., Pető P. Béla Sámsonháza, Petőfi u. 71., Hajas Vilmos Salgótarján, Ybl M. u. 47. A könyveket postán juttatjuk el nyerteseinknek. Recept Kínai húsgombóc Hozzávalók: 30 dkg sovány tarja, 1 szál új hagyma, 1 tojás, 1 teáskanál félédes fehérbor (rizsbor), só, csipetnyi gyömbér, fehér bors, 1 teáskanál étkezési keményítő, 1 evőkanál víz, olaj. Elkészítése: A sertéshúst kétszer ledaráljuk, majd hozzákeverjük a nagyon finomra vágott újhagymát, és a tojást, a bort a fűszereket. Alaposan kidolgozzuk, majd belekeverjük az étkezési keményítőt és a vizet. Fél órát állni hagyjuk, utána a masszából vizes kézzel apró gombócokat formálunk és beleforgatjuk az étkezési keményítőbe. Bő, forró olajban - még jobb ha olajsütőben - ropogós pirosra sütjük. Szójamártással és friss, szálasra vágott újhagymával tálaljuk. Orvosságok a természetből Ha tavasz, akkor influenza, hűlés, megfázás. A gyors kilábaláshoz, illetve a megelőzéshez a növényvilág gyógyszertárából ajánlunk olyan teát, amely nemcsak egészséges, fertőtlenítő hatású, hanem ízletes is. Az úgynevezett indonéz teáról van szó, amelynek receptje a következő: Forázzunk le egy körülbelül ujjnyi hosszúságú fahéjat 2 deci vízzel, dobjunk bele 4—5 szem szegfűszeget, egy kb. 1 centis vaníliarudat és hagyjuk állni. Szűrjük le és mézzel édesítve fogyasszuk. Torokfájás ellen egyébként régi, jól bevált háziszer a konyhasó-oldatos gargari- zálás. Ehhez 1 deci vízben oldjunk föl két kávéskanál sót, langyosítsuk meg és legalább naponta kétszer gargarizáljunk vele. Noha manapság már nálunk is reneszánszát éli a természetgyógyászat, a különféle növényekből és magvakból préselt - élelmiszerként és gyógyszerként egyaránt használható - olajok iránt aránylag kicsi a kereslet. Kevesen tudják például, hogy a tökmagolaj segít a prosztataelégtelenségben szenvedő férfiakon, továbbá serkenti a veseműködést, ugyanakkor csökkenti a vérnyomást és a vér koleszterin szintjét. Régen elsősorban gyulladáscsökkentőként használták, de ma már tudjuk, hogy gátolja a trombózis kialakulását és jó hatású általános erősítő szer is. A bőrápolás aranyszabályai Ha helyesen táplálkozik és ápolja arcbőrét mindig friss lesz. Fogadja meg jótanácsainkat. 1. Igyon naponta legalább 2-3 liter ásványvizet, mely kalóriát nem tartalmaz, ugyanakkor tele van nyomelemekkel és ásványi anyagokkal. 2. A szép bőr eléréséhez sok vitaminra van szüksége a szervezetnek. Fogyasszon minden nap gyümölcsöt és zöldséget, lehetőleg frissen. A leghatásosabb az avokádó, a papaja és a brokkoli. 3. Hetente egyszer tisztítsa meg arcbőrét, főként a zsírosabb részeken, az álion, az orr körül és a homlokon. 4. Az arc mosását sohase vízzel végezze, hanem semleges kémhatású lemosóval, vagy tonikkal. 5. A vizet ne töröljük le arcunkról, csak itassuk le, a dörzsölés ugyanis nyújtja a bőrt és ez nemkívánatos ráncképződéshez vezet. 6. Nemcsak az arcra vonatkozik, hogy a mindennapos mosakodást ne meleg, hanem langyos vízzel végezzük, a meleg víz ugyanis károsodást okozhat a bőr alatti kötőszövetben. 7. Hajunk ne lógjon az arcunkba, egyrészt azért, mert piszkosabb és zsírosabb, mint a bőrünk, másrészt azért, mert a hajvégek irritálják az érzékeny bőrt. 8. Mosatlan kézzel soha ne nyúljunk arcunkhoz, hiszen az nemcsak szennyeződésekkel van tele, hanem baktériumokkal is. 9. Ha este elmegyünk valahová, mossuk le arcunkat krémmel vagy arcvízzel és tegyünk fel új sminket. 10. Lefekvés előtt mindig gondosan tisztítsuk meg arcunkat a szennyeződéstől és a festéktől is, csak így tud igazán pihenni a bőrünk éjszaka. A mozgás szerepe egészségünk megőrzésében Akaraterő és jó közérzet A rendszeres testedzés 40 éves kor fölött gyógyszer. Általa megállítható, illetve lassítható az életfolyamatokban beálló hanyatlás. Megőrizhető a fiatalosság, az ízületek, izmok működőképessége, szellemi és lelki kondíciónk. A rendszeres testedzés növeli az akaraterőt, fenntartja jó közérzetünket, s ez által könnyebben meg tudunk válni káros szenvedélyeinktől. A testedzés akkor igazán hatásos, ha megizzaszt. Idős korban kerüljük a túlzott feszítéssel, préseléssel járó terhelést. A fizikai munkát végzőknek is ajánljuk a gimnasztikát és egyéb hobbiból végzett sportgyakorlatokat, hogy ízületeik, izmaik aránytalan megterhelésével együttjáró kóros merevedéseket, s az ezzel járó fájdalmakat ellensúlyozhassák. A testedzésre fordított idő bőségesen megtérül. Megtérül a sikeresebb munkavégzésben, a tevékeny, aktív életmód meghosszabbodásában és nagyon sokaknál a ténylegesen meghosszabbodott élettartamban. A fiatalabb korosztály számára minden mozgásforma bátran ajánlható, hiszen nincsenek veszélyeztetve a betegségektől. Ha idősebb korban kezdtünk el aktívan sportolni, nagy figyelmet kell fordítani a terhelés fokozatos emelésére. Ez akkor a legbiztonságosabb, ha közben a pulzust is mérjük. Ezt a nyakon lehet legkényelmesebben elvégezni. Célszerű 10 mp-ig számolni, hogy ne nagyon befolyásolja tevékenységünket. Pulzusunk maximuma úgy optimális* ha 180-ból levonjuk életkorunkat. Aki igazán terhelni akarja magát, annak célszerű ezt a pulzust hetente 3-szor 20-30 percig elérnie. Ajánlott ebben a korban, kerék- pár-ergometriás terheléssel megállapítani szívünk teherbíró képességét, mert akkor bátran végezhetünk az előbb javasolt pulzusszámnál esetleg nagyobb frekvencián is terheléseket. Néhány ajánlott mozgásforma: Leginkább a kocogást javasoljuk. Ez a legolcsóbb, ez végezhető szinte mindenhol, és ez terheli legegyenletesebben a szervezetet. Napi 2 km futás is elegendő tréning, ha minden nap végezzük. Minnél jobb cipőnk van, annál inkább védve vannak ízületeink. Minnél egyenletesebb a talaj, annál kisebb a bokarándulás veszélye. Betonon viszont nem túl egészséges futni, mert a lábizomzat túlzott keményedését okozza. Az úszás a hátizmot, derék, nyakcsigolya, mellizmok működését befolyásolja előnyösen, ugyanakkor nem terheli károsan az alsó végtagi ízületeket. Az úszáskor végzett légzési technika pedig a jógalégzéssel rokon, így annak jótékony hatása is érvényesül a vérkeringésre és az idegrendszerre. A kerékpározás is nagyon jó, bár ennél a sportnál már nincs minden izom egyformán terhelve. A kerékpározás időtartama háromszorosa kell, hogy legyen a kocogásnak, hogy ugyanezt a hatást elérje. Távgyaloglás. Az utóbbi években egyre népszerűbb szerte a világon. Az izmokat egyenletesen terheli. Az ízületek kilazítását is elérhetjük vele. Hegyi túrák. Miután az évszakok bizonyos napjain művelhetjük csak, bár nagyon ajánljuk, mellé azonban valamilyen egyéb fizikai terhelést is választanunk kell. A hegyi túrázás testet, lelket felfrissítő hatásával egy sport sem ér fel. Vannak akik korcsolyáznak, teniszeznek, síznek, ping-pon- goznak. Ezenkívül az otthoni gimnasztika, kertművelés, barkácsolás is egészségvédő tevékenység. Igazi hatása azonban ezeknek akkor van, ha a szívműködés percenként eléri a 110-130 ütést. A labdajátékok fiatal korban korlátlanul művelhetők, idősebb korban azonban csak akkor ajánlottak, ha fiatal kortól megszakítás nélkül végzik. Dr. Bartal Gábor oszt.vez.föorvos
