Nógrád Megyei Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-30-05-01 / 102. szám

4 HÍRLAP SZEMTŐL SZEMBE 1992. április 30-május 1., csütörtök-péntek Megvalósítható a bírói ítélkezés függetlensége Interjú dr. Halász Zsolttal, a Nógrád Megyei Bíróság elnökével Nógrádban nem volt botrány. Míg az ország jórészén dúl az egyre élesebb harc a megyei bírósági elnökök kinevezése körül, szűkebb pátriánkban szerencsére simán lezajlott ez a procedúra. Szerencsére, hiszen az igazságszolgáltatás, a bí­rói hatalom olyan területe a társadalom életének, melynek szerkezetébe nem kerülhet a legkisebb porszem sem. A hi­bás működés ugyanis beláthatatlan következményekhez, károkhoz vezethet. Az igazságügyi miniszter így az összbí- rói értekezlet javaslata alapján március l-jével minden fennakadás nélkül dr. Halász Zsoltot nevezte ki a Nógrád Megyei Bíróság elnökévé.- Balassagyarmaton szület­tem 1948-ban - kezdi a rövid bemutatkozást dr. Halász Zsolt középiskolai tanulmányimat is itt végeztem, majd az érett­ségi után - egy sikertelen felvé­telit követően - egy évet dol­goztam. 1967-ben vettek fel a szegedi József Attila Tudomá­nyi Egyetem jogi karára. A dip­loma megszerzése után vissza­kerültem Gyarmatra, s fogal­mazóként dolgoztam a városi bíróságon. Ezt követően köz­jegyzőként tevékenykedtem Szécsényben, majd a gyarmati kórház és a kábelgyár volt a kö­vetkező állomás. 1979-ben a Balassagyarmati Városi Bíró­ságon lettem büntetőbíró. A Nógrád Megyei Bíróságra 1985-ben kerültem, itt több kü­lönböző beosztásban dolgoz­tam, 1991. novemberében pe­dig, a korábbi bírósági elnök lemondása után a miniszter en­gem bízott meg az elnöki teen­dők ellátásával. Kinevezett bí­róként március 1-jétől tevé­kenykedem jelenlegi poszto­mon. Feleségem tanítónő, két le­ánygyermekem van.- Az elmondottak szerint ön­nek már a pályázatok beadása előtt is bizalmat szvazott a je­lenlegi igazságügyi miniszter. Ennek köszönhető, hogy Nóg­rádban problémamentes volt a kinvezés?-Részben. Három pályázó volt az elnöki állásra. Én a bírák többségének a bizalmát élvez­tem, az összbírói értkezlet tagja­inak többsége mellettem vok­solt, s ezt a miniszter úr elfo­gadta. A kinevezés kérdésében a miniszter úr szempontjait én nem ismerem, erre vonatkozóan Nyomdász-szomszédunk jó formában van mostanában. A televíziós sorozat jóvoltából Nemcsák Károlyt az egész or­szág megismerte, megszerette. Színészként is, emberként is.- De nemcsak a képernyőn sike­rült magát belopnia a nézők szí­vébe, színpadi sikereiről is egyre többet beszél a publikum.- Hát valóban jó passzban vagyok - kopogja le alulról fel­felé, ahogy illik, bal kézzel. - Azt hiszem, végülis jól döntöt­tem, amikor otthagytam a Nem­zeti Színházat. Egyre inkább biztos vagyok benne, hogy nem úgy foglalkoztattak, ahogyan megérdemeltem volna.- Rossz szerepeket kapott?- Ezt azért nem állíthatom. Játszottam a Kaukázusi kréta­körben, az Antigonéban, a Csongor és Tündében, és más darabokban is. Minden évadban volt három bemutatóm, mégis úgy gondolom, ha egyszer meghívtak a színházba, talán egy kicsit jobban bízhattak volna bennem.- A Budapesti Kamaraszín­házban most végre igazi sikere van.-Igen, nemrégiben mutattak be egy ízig-vérig angol komé­diát, a Faunt. Egészen kivételes szerep! Játszottam már klasszi­kus, nagy szerepeket, de ez va­lami egészen más. Most nem akarok magáról a darabról be­szélni, mert ahhoz sokkal több idő kellene, külön elemzést ér­demelne, csupán annyit: ha va­laki ezt a szerepet jól meg akarja oldani, meg kell küzde­nie érte.-A Faunban néhány percig meztelenül játszik. Nem za­varja?- A rendező, Balázsovits La­jos nem kérte, hogy meztelen legyek, kaptam egy szuszpen- zort. szépen rávarrott levelek­csak ő tudna nyilatkozni.-Egyébként mi a véleménye a kinevezések körül zajló - ta­lán nyugodtan nevezhetjük így - botrányról?-A jogszabály eltérő értel­mezésre ad lehetőséget, így kü­lönbözőképpen foglatak állást a pártok, egyes bírák és a minisz­ter is. A miniszter úr jogértel­mezését el kell fogadni, hacsak az Alkotmánybíróság - ameny- nyiben e kérdésben egyáltalán kompetens - másként nem dönt.- Arról lehet tudni valamit, hogy milyen szempontok szerint mondott Balsai István egyes pá­lyázókra igent, illetve nemet?-E vonatkozásban nem is­merjük a mechanizmust. Azt sem tudjuk, hogy egyeszemély- ben döntött-e, vagy kikérte a ta­nácsadói véleményét. Az össz­bírói értekezleten jelen volt az igazságügyi minsztérium kép­viselője, ő vitte tovább az itt szerezett tapasztalatokat.- Mindezek tudatában felme­rülhet a kérdés. Lesz a kor­mánytól, a politikától független törvényhozás, bírói munka, vagy nem lesz?-Ez a bírói függetlenséget különösebben nem érinti. Szét kell választani az igazgatási munkát és az ítélkezési tevé­kenységet. Ez az eljárás a tény­leges ítélkezési munkába nem jelent beleszólást. A bíróknak senki nem adhat utasítást, hogy így vagy úgy döntsenek. Az or­szággyűlés által elfogadott tör­vény értelmében a bíróságok működésének tárgyi, személyi feltételeinek megteremtése az igazságügyi minisztérium fel­adata, így ilyen vonatkozásban az elnökök kinevezése is a mi­niszter joga. kel, ahogy illik, de az utolsó próbák egyikére nem vettem fel. Meg kellett kockáztatnom. Még életemben nem voltam ilyen helyzetben, megvallom őszintén, rendkívül szokatlan volt. még a mondatok is más­ként hatottak „meztelenül ki­mondva”, mint amúgy. Szeret­ném előrebocsátani: nem a szenzációt hajszolom, de abban a szituációban teljesen helyén­való a meztelenség. Hadd mondjam így: nem lehet más­ként hiteles az alakítás.-Ma már mindenki ismeri, az utolsó kocsmába sem léphet be „inkognitóban" ...- Ezt mindenképpen a televí­ziónak köszönhetem. Szeretem és szívesen csinálom a Szom- szédok-at, bár sokan fanyalog­nak, színvonaltalannak tartják, de azért megnézik. Én e mun­kának inkább az előnyeit élve­zem, mint a hátrányait, de na­gyon félek, nehogy beskatu­lyázzanak.- Mit szeret jobban: filmezni, vagy a színpadot?- Színházi színésznek vallom magam, a film csupán kirucca­nás, bár kétségtelenül azt is na­gyon szeretem.- Hadd kérdezzem a magáné­letéről: kiegyensúlyozott, bol­dog embernek érzi magát?- Mostanában igen. Együtt élek valakivel és azt hiszem na­gyon jól megvagyunk. Ami a szakmai magánéletet illeti, örü­lök, hogy bíznak bennem, hogy számolnak velem, talán soha nem volt ilyen jó évadom és ez igazán feldob.-A jövő?- Nem szoktam tervezni. Élem napjaimat, hiszen mosta­nában annyi minden változik körülöttünk, ki tudja mit hoz a holnap? Óvatos vagyok, nem szeretek csalódni. (szémann)- Nem is közvetlen beavatko­zásra gondolok. De talán nem mindegy, hogy ki a megyei bíró­ság elnöke, mert a különböző ügyeket nem mindegy kire szig­nálja. Az elnök ismeri a munka­társai beállítottságát - akár po­litikai vonatkozásban is - és en­nek megfelelően manipulálhatja az ügyek szétosztását.- Ébben a problémakörben két elképzelés ütközik egymás­sal. A jelenlegi gyakorlat a szignálás, ami a bírósági vezető joga. A másik, amely valami­féle automatizmus, akár számí­tógépes szisztéma alapján mű­ködne, hogy a beérkezett ügyek sorrendben mindig az éppen so­ron lévő bírához kerülnének. Én az elnöki szignálás mellet va­gyok, mert az automatikus rendszer egyelő tudású, egyelő gyakorlatú birkát feltételez, ami a mai helyzetben elképzelhetet­len. A jogegyenlőséget talán jobban sértené az, ha egy kezdő bírára bíznának olyan ügyet, melyet gyakorlatlansága miatt egyszerűen nem tud megoldani. Nem beszélve arról, hogy ha van rá lehetőség, bizonyos fokú szakosodást is kellene érvénye­síteni. A bírák ma nem lehetnek Kazinczi Istvánnal, a szak- szervezeti Liga megyei szerve­zőjével beszélgetünk arról, hogy számára mit jelent május 1 -je, a munka ünnepe.-Mielőtt a fentiekre rátér­nénk, hadd kérdezzem meg be­vezetésként, hogy a Liga műkö­dése milyen hosszú időre nyúlik vissza?- A Liga működése is a rend­szerváltással kezdődött, a tu­dományos dolgozók szakszer­vezetéből alakult. Azóta a Liga átstruktúrálódot, most már több a Ligában a munkás, mint az ér­telmiségi. Bízom benne, hogy mind többen leszünk, ahogyan az emberek felismerik, hogy ez a szakszervezet értük alakult, az ő érdekeiket képviseli.- Tulajdonképpen milyen eszközökkel tudnak harcolni a dolgozók érdekeiért?- Ezek általában véve a szak- szervezeti eszközök. A legvég­sőbb a sztrájk, andre remélem nem kerül sor. Ámde ha nem lesz más választás akkor min­denféleképpen a sztrájk fegyve­réhez is nyúlunk. Én úgy érzem, hogy a jelenlegi helyzetben a tárgyalás az útja minden prob­léma megoldásának. Ez nagyon sok aprómunkával, előkészítés­sel jár. S még több tárgyalással. Egyelőre a munkaadókban is él az a régi szemlélet, hogy a szak- szervezet kiszolgálta őket. Egyelőre nem tudják felfogni azt, hogy nem a munkaadók ér­dekeinek védelmére alakult, hanem a munkavállalók érde­kében.-Ilyen körülmények között Önnek mit jelent május elseje, mint a világ munkásságának nagy ünnepe? Partnerem elmosolyodik.- Nos, nekem egy normális helyzetben a munkások öröm­ünnepét jelentené. Azonban úgy vélem, hogy a jelenlegi hely­párttagok, nem vehetnek részt politikai tevékenységben. így előbb utóbb talán megszűnnek azok a felételezések, hogy a döntésekben politikai szempon­tok is közrejátszanak.- Ez azt jeleni, hoyg nem húz a szívük egyetlen párthoz, esz­merendszerhez sem?- Ezt nem lehet tudni, erre nincs garancia. De ez a tör­vényhozásban nem kaphat sze­repet, az ítélkezésben nem je­lenhet meg. Mindemellett na­gyon sok kollégámról tudom, hogy egész egyszerűen teljesen közömbös a politikai pártok iránt, független, soha nem volt egyetlen pártnak sem tagja.- Ön sem volt párttag?-Én is voltam párttag. Har­minchét éves koromban, 1987-ben léptem be az MSZMP-be és megszűnéséig tagja voltam. Akkor az a párt már nem a régi párt volt volt, akkor már más szelek is fújtak.- Ha ma a bírói, az ítélkezési függtelenségről beszélünk ez azt jelenti, hogy korábban tapsztal- ható volt ennek hiánya?- Az az igazság, hogy engem eddigi pályafutásom során egyetlen esetben sem kerestek meg hivatalos szervek, hogy zetben nem ezt jelenti. Persze van olyan szakszervezet, aki megteheti, hogy május elsejét szervezzen, mert van rá pénze. Mi azonban a Salgótarjánban nem tehetjük meg, mert anyagi­lag rosszul állunk, s egyébként is most másra kell a pénz. A rendelkezésre álló kevés pén­zünket inkább a munkások ér­dekeinek a védelmére fordítjuk. Jogászt foglalkoztatunk, jogse­gélyszolgálatunk van, szakértő­ket fogadunk, ha szükséges. Gondolom, hogy az országos vezetőség azonban ugyanúgy megszervezi a népligeti május elsejét, mint eddig. A Liga arra tette fel az életét, hogy helyi szinten védje az ér­dekeket. Az MSZOSZ ezt elfe­lejtette. Én is voltam a régi szakszervezetnek tagja. Annak jobbára abban merült ki a tevé­kenysége, hogy segélyeket osz­tott, karácsonykor csomagot. Azt gondolom, hogy egy igazi szakszervezetnek nem ez a dolga. Tehát mi nem rendezünk ünnepet. Bízom azonban abban, hogy a szakszervezeti választá­sok után a Ligának is lesz annyi pénze, hogy ezt az örömünnepet is meg tudja ünnepelni. S abban is nagyon bízom, hogy a mun­kásoknak is lesz hozzá kedve, mert most nem lehet igazán jó a közérzetük, olyan rossz a hely­zet.- Mitől és mikorra várja a helyzet javulását?- Nézze, novemberre terve­zik a választásokat. Azt hiszem, hogy ezt követően rendeződnek a szakszervezetek közti viszo­nyok. Tiszta kép lesz arról, hogy melyik szakszervezet mö­gött hány ember áll, mert most mindenki azt mond, amit akar. A rendeződés után pedig egy dolga lesz a szakszervezetek­nek, védeni a munkások érde­keit. S ha kell - mert gondolom ilyen-olyan irányban döntsék, soha senki nem próbált meg be­folyásolni. Egyszer vagy két­szer fordult elő, hogy a döntés után kértek tájékoztatást. Hogy másokat megkerestek-e azt nem tudom.-A rendszerváltozás hozott valamilyen lényeges változást a bíróságok működési mechaniz­musában?- Ilyen vonatkozásban azt hi­szem nem. Szervezeti változás történik a megyei bíróságokon olyan értelemben, hogy az ed­digi egy elnök és három elnök- helyettes helyett van egy elnök és egy elnökhelyettes, akik igazgatási tevékenységet látnak el, míg három kollégiumvezető - egy büntető, egy gazdasági és egy polgári kollégiumvezető - akik szakmai irányítói ezeknek a területeknek a megyében. A bíróságok szerepe a jogál­lam kibontakozásával fokozó­dik. Újabb és újabb területek, hatáskörök kerülnek hozzánk, ami természetesen egyre több munkát jelent.-Bírja majd ezt a fokozódó terhelést a bírói apparátus?- Ezt a jelenlegi bíróság nem bírja. A feladatainkat csak ak­kor tudjuk ellátni, ha ehhez ad­nak megfelelő létszámot, bizto­sítják a működéshez a tárgyi, anyagi feltételeket. Ha ez nem történik meg még jobban elhú­zódnak a perek, még nehézke­sebb lesz a törvénykezési munka. A bűncselekmények meg­szaporodásának következtében jelentősen megnőtt a büntetőpe­rek száma a megyében, de a polgári a munkaügyi, a felszá­molási pereké ugyanígy. Ez úgy tűnik tartós tendencia, s nem le­lesz ilyen helyzet - úgy, hogy a szakszerveztek összefognak.-Ha ezt tartja, akkor miért nem lehet együttműködni?- Világos, de nehéz kérdés. Nógrádban nemrégiben volt egy kezdeményezésünk, amit a há­rom szakszervezeti tömörülés — az MSZOSZ, a munkástanácsok és a Liga - együtt indított. A dolgozók végkielégítésével kapcsolatban hívtuk fel képvise­lőink figyelmét, hogy nem úgy szavaztak, ahogyan a választóik érdeke kívánta volna.-Ha azonos célokért küzde­nek, miért nem megy ez együtt?- Remélem, hogy a célok azonosak. A Ligának az a célja, hogy a munkavállalókat meg­védje a munkahelyen. Jobb kondíciókat harcoljon ki nekik akár bérben, akár munkafeltéte­lekben. Bízom benne, hogy a másik két tömörülésnek is ezek a céljai, noha a megközelítés­ben látok különbségeket. Mi a mikroszinten. a munkahelyen akarunk érdeket képviselni. Az MSZOSZ viszont politikát akar csinálni. Igaz, hogy sokszor lobbizni kell a Parlamentben is, ahogyan ezt bármelyik nyugati szakszervezet is teszi. A törvé­nyi szabályozásoknál segítséget kell kérni a pártoktól, hogy a legjobb törvény szülessen. Ezt nem lehet elmondani a Munka­törvénykönyvre, ami nem iga­zán sikerült. Itt van a privatizá­ció. Ha felgyorsul, sok magán­cég lesz, s nem az állammal szemben kell védeni a munká­sok érdekeit, hanem a munkál­tatóval szemben. Remélem ná­lunk is mihamarabb olyan vi­szonyok alakulnak ki, mint a fejlettebb demokráciákban.- Ön kimondatlanul is a klasszikus május elsejei célok­ról beszél.-Nézze, én nem tudom, de nekem a május elsejéhez a ha­liét látni hol a vége. Esetleg, ha a rendőrségnél a bűncselekmé­nyek felderítettsége a duplájára nőne - ami végülis mindannyi­unk érdeke - az a bíróságok számára egyszerűen targédia lenne. A büntetőbírák így is egy-két éves ügyeket tárgyinak.-A megyei bíróság szem­pontjából milyen sajátossága van Nógrád megyének?- Az ország két megyéjében, nem a megyeszékhelyen van a megyei bíróság. Békésben és Nógrádban. Ez a megoldás ná­lunk annyiban szerencsés, hogy itt található a börtön is, így egy­szerűbb a robok szállítása. Egyéb előnyt ez nem jelent.- Miben kellen előrelépni ahhoz, hogy eredményesebben dolgozhassanak a megye bíró­ságai?- Mindenképpen szükség lenne több bírára. Nyolc üres ál­lásunk van, melyeket sajnos na­gyon nehéz betölteni. Nógrád megye nem túl vonzó, s bár többször rendezték a fizetése­ket, más jogi munkakörök még mindig kapósabbak. Szeretnénk javítani technikai ellátottságinkat is, igyekszünk anyagi lehetőségeinken belül számítógépeket, telefaxokat be­szerezni. Ézen kívül egyes vá­rosokban meglehetősen mos­toha körülmények között dol­goznak a kollégák, például Sal­gótarjánban rendkívül kicsi a meglévő épületünk. A gyarmati és pásztói városi bíróságok el­helyezése kielégítő, a megyei bíróságon éppen most folyik egy 120 millió forintos beruhá­zás, felújítják az épületet. Ha ez befelyeződik mi is európai kö­rülmények között dolgozha­tunk. Ozsvárt Tamás Kazinczi István gyományos majálisok, a családi és kollegális együttlét párosul, amikor egy rövid időre el lehet felejteni a gondokat. Ámde úgy érzem, hogy ennek még nem jött el az ideje. A gondokat nem lehet elfeledni: azt. hogy a munkást bármelyik nap kirúg­hatják. nincs aki megvédje őket.- Ón szerint ez az örömünnep mikor köszönthet be nálunk?- Nehéz erre választ adni, de azt tudom, hogy sokat kell érte dolgozni. Azt viszont tisztán látjuk, hogy erős szakszerveze­tekre, jól felkészült aktivistákra lesz szükség, akik harcosan ki mernek és ki tudnak állni a munkáltatókkal szemben. Olyan szakszervezeti aktivisták kellenek, akik érvelni tudnak az igazuk mellett, mert elmúlt az az idő amikor elég volt azt mondani: nem. Most a tárgyalá­sos megoldások idejét éljük, most ezt kell csinálni, mást nem lehet. Nem hiszem, hogy Ma­gyarországon bármelyik szak- szervezet érdeke lenne egy sztrájkhullám elindítása. Ez még jobban tönkre tenné a gaz­daságot. Bízom benne, hogy a többi szakszervezetek sem akarnak káoszt. A Liga ebben a kérdésben nagyon önmegtartóz­tató és tartózkodik a szociális demagógiától. Nos, az örömün­nepig talán még hosszú az út. Pádár András A „meztelen színész” szerepeiről, magánéletéről Az örömünnepig hosszú még az út Beszélgetés Kazinczi Istvánnal, a Liga megyei szervezőjével

Next

/
Oldalképek
Tartalom