Nógrád Megyei Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-24 / 97. szám

Új miniszterelnök Szarajevót ágyúzzák Carrington: tüzet szüntess! Mi lett veled, Bosznia? Az éjszaka csendjét felverő robbanások. Megbénult tömegközleke­dés. Elsötétítés és óvóhelyekre szorult polgári lakosság. Kihagyó áramszolgáltatás és a sebesültek hadával megbirkózni alig tudó, túl­terhelt kórházak. Meglehetősen vigasztalan az az összkép, amelyet Bosznia-Hercegovina fővárosáról, Szarajevóról festenek a friss jelen­tések. Szorosabbra fonódó ostromgyűrű? Úgy tűnik, a szövetségi (értsd: jórészt szerb) hadsereg és a szerb szabadcsapatok valóban szoros ellen­őrzés alá vonták a bosnyák nagyvárost, s a délszláv köztársaság más körzeteiben is kemény összecsapások folynak. Számos hírelemző véli úgy, hogy — a kezdeti szlovén, majd horvátországi ellenségeskedések után — a mostani boszniai fejezet tűnik a legveszélyesebbnek a sajnos mind inkább elhúzódó jugoszláviai polgárháborúban, mivel itt fo­nódnak össze a legbonyolultabban és ezért talán a legeredménytele­nebbül a terüti és nemzetiségi problémák. Ma már nem sok esélyt jó­solnak a korábban hirdetett, úgynevezett „kanton-megoldásnak” sem, vagyis annak, hogy a köztársaság területén szerb, horvát és mu­zulmán zónákra osztanák. Végleges vereséget szenvedett tehát a diplomácia? Akkor mi lesz a testvérharcba süllyedt Boszniával, smiaz egész, mind veszélyesebben kisugárzó délszláv válsággal? Csak a fegyverek szava dönthet? A kilá­tások meglehetősen sötétek: a jelek szerint Belgrádot kevéssé rettenti el az esetleges nemzetközi elszigetelődés, s fontosabb számára a bosz­niai „rendcsinálás”. így viszont maradnak az óvóhelyen töltött éjsza­kák Szarajevóban és marad a nyugtalanság a világban... (FEB) Szlovéniában Janez Drnovsek liberális de­mokrata párti politikus lett Szlo­vénia új miniszterelnöke: szerda este a ljubljanai parlament őt bíz­ta meg kormányalakítással, azt követően, hogy megszavazta a kereszténydemokrata Lojze Pe- terle eddigi kormányfő ellen be­nyújtott bizalmatlansági indít­ványt. Az új kormányfő a parla­mentben ismertetett programjá­ban a választások mielőbbi meg­rendezését szorgalmazta, hogy a politikai helyzet stabilizálásával le lehessen küzdeni a válságot. Drnovsek valószínűleg balközép kormányt alakít. Közös francia—német flotta „Ideiglenes francia — német haditengerészeti erő” létesítésé­ről kötött megállapodást Párizs és Bonn. Az új flottaegység nem lesz állandó jellegű, mint a már felállított közös hadosztály, illet­ve a tervezett közös katonai erő, de rendszeres együttműködést, állandó közös gyakorlást tesz le­hetővé a két ország haditengeré­szete között. Már május közepén megkezdik a közös gyakorlato­kat a Földközi-tengeren. Tizenöt ejtőernyős halála Egy Los Angeles közelében lévő füves repülőtéren szerdán felszállás közben lezuhant egy Otter típusú kétmotoros repülő­gép, amely ejtőernyősöket szállí­tott ugrásra. Tizenöt ember meg­halt, heten megsebesültek — kö­zölték a Perris repülőtér mentő­egységei. Egyelőre nem ismere­tes, mi okozta a légikatasztrófát. Szarajevót újra tüzérséggel lőtte a jugoszláv hadsereg és a szerb milícia. A boszniai fővá­rosban csütörtök hajnalig dörög­tek a fegyverek, s robbanások hallatszottak. New Yorkban bejelentették, hogy száz ENSZ-megfigyelő a válságövezetekbe — Mostar kör­nyékére és Bihacra — indul. Sza­rajevóban abban bíznak, hogy Lord Carrington újabb közvetí­tése talán véget vet a főváros már szinte állandó ágyúzásának, ahol a városközpontban és az óváros­ban is nagy rombolást vittek vég­hez a tüzérségi lövedékek. Bosanska Krupában is folyta­tódtak a harcok: a városra, amely Nyugat-Bosznia birtoklá­sa szempontjából jelentős — na­pok óta gránátok százait lőtte ki a szerb milícia. Csütörtökre vir­radóra is többszáz aknagránát hullott Bosanska Krupára. Je­lenleg 48 súlyos sebesültet ápol­nak a közeli bihaci kórházban. A városból menekítik az asszonyo­kat és gyermekeket. A Mostar el­leni támadás során találat érte az Alumíniumkombinátot, ahol teljesen leállt a termelés. Gráná­tok csapódtak be a sebészeti kli­nika épületébe is, a hercegovinai város áramszolgáltatás nélkül maradt. A horvátországi front­szakaszokon reggel ismét kiújul­tak a harcok: Slavonski Brodot a szomszédos Bosanski Brod szer- bek lakta negyedéből lövik, Eszéket pedig a megszállt Bara­nyából. A szlavóniai városban két személy életét vesztette, ket­ten megsebesültek. Károlyváros ellen páncélos támadást kísérel­tek meg. Szerbiának nincs semmiféle területi követelése Bosznia-Her­cegovinával szemben — mon­dotta Vukasin Jokanovic, a szerb parlament alelnöke, aki szerdán este Washingtonban David Gomperttel, Bush elnök külpoli­tikai tanácsadójával tárgyalt. Jo­kanovic elmondta, hogy a hama­rosan elfogadandó jugoszláv szövetségi alkotmány el fogja is­merni valamennyi köztársaság határait. David Gompert a talál­kozón hangsúlyozta, hogy a szerb kormánynak le kell állíta­nia a boszniai eseményekbe tör­ténő beavatkozást. Jokanovic szerint Szerbia nem áll kapcso­latban a boszniai fejlemények­kel, s a jugoszláv néphadsereggel sem. *** Németország és Hollandia kérni kívánja az ENSZ BT rend­kívüli ülésének összehívását Bosznia-Hercegovina ügyében. Indítványukat először az Euró­pai Közösségen belül akarják előterjeszteni. Ez vált ismeretes­sé tegnap Bonnban azt követő­en, hogy Hans-Dietrich Gen­scher német külügyminiszter tár­gyalt holland kollegájával, Hans van den Broekkal. A két külügy­miniszter a Deutschlandfunk délutáni híradása szerint a hely­zet súlyosságával indokolta a kezdeményezést. Ukrajna és az atomsorompó Ukrajna kész teljesíteni a ha­dászati támadó fegyverek csök­kentéséről kötött megállapodást és csatlakozni az atomsorompó- szerződéshez, de ezt önálló, egyenjogú félként kívánja meg­tenni — jelentette ki kijevi sajtó- értekezletén Kosztantyin Moro­zov. Az ukrán védelmi miniszter az Egyesült Államokban tett lá­togatása kapcsán tartott tájékoz­tatóján közölte: Kijev nézete szerint nemzetközi ellenőrzés mellett kell Ukrajna területéről kivonni, majd tárolni és meg­semmisíteni a harcászati atom­fegyvereket. Hat tiszt fogságban A Független Államok Közös­sége hadseregének hat tisztjét ej­tették túszul azeri fegyveresek szerdán Azerbajdzsánban, a volt szovjet légierők egyik telepén. Az államközösségi légierőnek a hármas (azeri — örmény — grúz) határ közelében, azeri területen fekvő Gjandzsi városa mellett lé­vő telepét hétfőn elfoglalta az azeri nemzeti hadsereg mintegy kétszáz fegyverese. A Kaukázu­son túli katonai körzet egyik páncélos egységének szerdán si­került visszafoglalnia a területet, azeriek de a menekülő azeriek túszul ej­tettek hat tisztet, akiket ismeret­len helyre szállítottak. Valerij Patrikejev vezérezredes, a kato­nai körzet parancsnoka tegnap délután tárgyalásokat kezdett az azeri vezetőkkel a túszok sorsá­ról. Ugyancsak szerdán Baku­ban, az azeri védelmi minisztéri­um tudtával fegyveresek elfog­laltak egy katonai raktárát, ahol mintegy ezer géppisztolyt, 700 pisztolyt, 500 gránátot és nagy mennyiségű lőszert tároltak. (MTI) Aknamunka Akna robbant egy autóbusz alatt Karabahban, 14 ember meghalt, húszán megsebesültek. A helyi védelmi bizottság tele­fonjelentése szerint a terrorakció még szerda késő este történt a Seher-Trahtik útvonalon, ame­lyet Azerbajdzsánból beszivár­gott diverzánsok aláaknáztak. Az áldozatok mind örmények, vannak köztük nők és gyerekek is. A héten ez már a második ha­sonló terrorcselekmény Kara­bahban. Előzőleg nyolc ember vesztette életét egy aknarobba­nás következtében. Elnökválasztás következik Ausztriában Ki lesz a hetedik? A második Osztrák Köztársaság hetedik elnöke lesz az, akit Kurt Waldheim utódául április 26-án — illetve az ab­szolút többség valószínű elmaradása esetén május 24-én — megválasztanak. Az első köztársaságban, a monarchia ösz- szeomlásától az Anschlussig, 1918 és 1938 között négy ál­lamfő állt az ország élén. 1945-ben a második köztársaság első elnökét — Karl Rennert — még a szövetségi gyűlés vá­lasztotta. 1950-től már közvetlenül a nép adja szavazatát arra a férfiúra, akit a legalkalmasabbnak talál az államfői jogok és kötelességek gyakorlására. Ez utóbbiak, az 1929-es al­kotmány szabályozásának meg­felelően, lényegesen sokrétűb­bek, mint amennyi a napi gya­korlatban látszik. Az osztrák köztársasági elnök képviseli az országot a külvilág felé. Ő fogad­ja és hatalmazza fel a külföldi kö­veteket, engedélyezi az országot külhonban képviselő konzulok megbízatását. Ő köti meg az ál­lam szerződéseit, és ő a hadsereg főparancsnoka is. Az államfő ne­vezi ki — a parlamenti választá­sok eredményeként létrejött erő­viszonyoknak megfelelően — a kormányfőt, majd a kancellár ja­vaslatára a kormány tagjait és ál­lamtitkárait. Megítélése szerint menesztheti a kancellárt, avagy az egész kormányt. A kancellár javaslatát figyelembe véve fel­menthet egyes minisztereket. Ő hívja össze a parlamentet rendes ülésszakára, és rendkívüli ülése­ket is beiktathat. A törvények csakis az ő aláírásával lépnek ér­vénybe. Feloszlathatja — a kor­mány javaslatára — a parlamen­tet, ami új választásokat jelent. Mindehhez Ausztria államfő­je pártok felett áll, s közvetlenül a napi politikába nincs beleszó­lása. Ennek megfelelően az ur­nákhoz járulók szavazatukat sze­mélyre adják, s elvben nem kelle­ne, hogy jelentősége legyen, mely pártból jön, avagy mely párt támogatását mondhatja ma­gáénak az elnökségre pályázó politikus. Hogy mégis, kimon­datlanul, sőt a nagy-nagy bizony- gatások ellenére is presztízskér­dés egy-egy pártnak, vajon az ál­tala támogatott politikus lesz-e a Hofburg ura — az már más kér­dés. Az elnöki posztra pályázhat minden osztrák választópolgár, aki 35. életévét betöltötte, és nem tagja egyetlen, valaha is kormányzott uralkodóháznak sem. A hivatalban lévő elnök még egyszer megpályázhatja a posztot, amely minden esetben hat esztendőre szól. Kurt Wald­heim tavaly nyár elején lemon­dott erről a lehetőségről. Feltéte­le még az indulásnak, hogy a je­lölt legalább hatezer állampolgár írásbeli támogatását búja. A mostani választásokon ez csakis a négy parlamenti párt jelöltjei­nek sikerült. A legkirívóbb pró­bálkozás egy 64 esztendős vo- rarlbergi önjelölté volt, akinek a határidő lejártakor még éppen 5994 aláírás hiányzott az érvé­nyes induláshoz. Az osztrák belügyminisztéri­um választási irodájának közlése szerint 5,6 millió választásra jo­gosult polgár szavazata dönt majd. A nagy kérdés, mennyien veszik a fáradságot, hogy való­ban elmenjenek szavazni. Ennél is bizonytalanabb, él-e 1990-ben megszerzett jogával a 400 ezer külföldön élő — állampolgársá­gát megtartott — osztrák. Sokan közülük még a külképviselete­ken sem jelentkeztek, hogy jegy­zékbe vegyék őket. Mivel a választási törvény sze­rint az első fordulóban csak ab­szolút többséggel nyerhet jelölt, az idén — lévén, hogy négyfelé oszlanak a szavazatok, szinte bi­zonyosra vehető a második for­duló. Akkor egyszerű többség is elegendő a győzelemhez. Ausztria új államfője 1992. jú­lius 8-án teszi le a hivatali esküt, és költözik be a Hofburgba. Erre az időre Kurt Waldheim kiüríti a világ kétségkívül legszebb hiva­tali helyiségeit. Rudolf Streicher, az SPÖ (Osztrák Szocialista Párt) 53 esztendős jelöltje, volt közleke­dési miniszter minden közvéle­mény-kutatás és papírforma sze­rint az április 26 — május 24-i osztrák elnökválasztás legesé­lyesebbjelöltje. Sorrendben utána, messze pártja népszerűségét meghalad­va az 59 esztendős néppárti Tho­mas Klestil következik: a kül­ügyminisztérium főtitkára, or­szága ismert és elismert diploma­tája. Minden bizonnyal Strei- cherrel együtt megszerzi a jogot a második fordulóban való részvé­telre. Csekélyke esélye van — a közvélemény-kutatások szerint az előbbi kettő 39, illetve 25 szá­zalékos népszerűségéhez képest csak 15 százalékkal bíró — Heide Schmidt-nek, a Szabadságpárt 43 éves jelöltjének, és gyakorla­tilag esélytelen (5 százalék) a 78 esztendős Robert Junok, a Zöld- Alternatíva Párt jelöltje. (MTI) Budapesten 25 étterem A magáncégeknek messze van Magyar—kínai gazdasági kapcsolatok Jeszenszky Géza külügymi­niszter április 27-én Kínába uta­zik. Látogatásával kapcsolatban a Nemzetközi Gazdasági Kap­csolatok Minisztériumának ille­tékesétől az MTI munkatársa ar­ról érdeklődött, miként alakul­tak a magyar-kínai gazdasági kapcsolatok az elmúlt esztendő­ben — s különös tekintettel a ma­gánszféra térhódítására —, van-e jövője a két ország közötti keres­kedelemnek. Az NGKM-ben elmondták: a magyar-kínai kereskedelmi for­galom elszámolása az elmúlt év január 1-jétől már nem svájci frankban kliring alapon, hanem szabad devizában történik, ám a korábbi kölcsönös szállításokból Kína még mindig 100 millió sváj­ci frankkal tartozik Magyaror­szágnak. ígéreteik szerint áruval törlesztenek, gond azonban, hogy a kínai termékek minősége nagyon sok esetben nem üti meg a kellő mértéket. Ezt bizonyítja az is, hogy a Kermi több alka­lommal betiltotta a kínai import­ból származó ruházati termékek forgalmazását, mert színtartós­ságuk nem volt megfelelő, hamar tönkrementek. Számunkra min­denképpen kedvezőbb lenne a pénzbeni elszámolás, erre azon­ban egyelőre kevés a kilátás. Az elmúlt évi forgalomról az NGKM-ben elmondták: a ma­gyarexport 17,5 millió dollárt, az import viszont 39,5 millió dollárt tett ki. Exportunk főként gépek­ből állt, az import pedig fogyasz­tási cikkekből, textiltermékek­ből, cipőkből, játékokból, porce­lánárukból. Erre az esztendőre megállapodás nem született a két ország között, indikativ listákat nem állítottak össze. A kereske­delmi forgalom tendenciája csökkenő, s ez főként a magyar exportlehetőségekre vonatko­zik. A szaporodó magáncégek ugyanis ilyen messzire nem tud­nak szállítani, ez számukra sem­miképpen sem gazdaságos. A kí­nai áruk valamivel könnyebben jutnak be az országba hongkongi közvetítés révén. Magyar-kínai vegyes vállalat eddig még nem alakult — mon­dották az NGKM-ben. Néhány évvel ezelőtt az Elzett szeretett volna üzemet létesíteni Kínában, ez azonban nem sikerült, hiszen a kínai zárgyártás szinte a legna­gyobb a világon. Magyarorszá­gon több kft. működik, ám nem vegyes vállalatként, hanem kizá­rólag kínai tulajdonban. Buda­pesten például 25 étterem van, több természetgyógyász tevé­kenykedik, termelő vegyes válla­lat azonban az NGKM tudomása szerint egy sincs. (MTI) Los Angelesben Rengett a föld A Richter-skála szerinti 6,3-es erősségű földrengés rázta meg szerdán éjjel Los Angelest. Áldozatokról és károkról egyelőre nem érkezett jelentés a kaliforniai városból. A pasadenai földrengésjel­ző központ jelentése szerint a földmozgás epicentruma Los Ange- lestől 80 kilométerre keletre volt. A helyi idő szerint este 10 óra előtt bekövetkezett erős rengést szerdán több kisebb földlökés előzte meg. Vranitzky is telefonhoz nyúlt... A Wochenpresse az Androsch-ügyletről Az akut politikai tűlhevítés iskolapéldájának nevezi a Wochen­presse című tekintélyes osztrák gazdasági hetilap tegnap megjelent számában a Hannes Androsch által keltett államközi feszültséget. A lap a leghatározottabban állítja: az Androsch International Ma­nagement Consulting (A.I.C.) és a szlovák kormány a mai napig nem írt alá jogilag kötelező szerződést Bős finanszírozásáról. A cikk szerzője Gabriel Jenciket, a bősi kormánybiztos szóvivőjét idézi, aki szerint „folytatódnak az ilyen irányú tárgyalások. Azon­ban még semmilyen szerződést nem írtak alá". Az osztrák hetilap cikke rész­letesen felidézi a „kiválóan idő­zített akciót” amely magán viseli mindazon tökéletesen irányított intrikák jegyeit, amelyeket And­rosch immár húsz esztendeje előbb parlamenti képviselőként, később pénzügyminiszterként és alkancellárként, majd végül a Creditanstalt vezérigazgatója­ként oly sikeresen gyakorolt. A mesterművet — ahogyan az oszt­rák gazdasági magazin felidézi — Androsch két szakaszban való­sítja meg. Az első az osztrák hí­rügynökség kishíre volt, amely szerint az A.I.C. vállalja a bősi erőmű befejezésének finanszíro­zását, s az erre vonatkozó szerző­dést április 13-án írják alá. A má­sodik felvonás április 15-én ke­rült a közönség elé, amikor is a Der Standard megírta, hogy a szerződés értelmében az A.I.C. négy millárd schilling értékben biztosít hiteleket a bősi építke­zéshez. Az osztrák hetilap összefog­lalja a hírt követő fejleményeket, emlékeztet arra, hogy Je­szenszky Géza magához kérette Ausztria budapesti nagykövetét, majd Alois Mock kapott üzene­tet Budapestről, amelyben a ma­gyar kormány mély sajnálkozá­sát fejezi ki. Hasonló tiltakozá­sok címzettje volt több pozsonyi és prágai politikus — írja a lap. A hiányos sajtójelentések ellenére Vranitzky kancellár maga is a te­lefonhoz nyúlt, és a nagybankok vezetőitől szerzett értesülései alapján meggyőződött arról, hogy ebben a 4 milliárdban egyetlen ausztriai schilling sem lesz. A Wochenpresse szerint az ügy magyarázata az, hogy a mi­niszterelnök és keresztényde­mokrata pártvezér, Jan Camo- gursky fivére, a bősi erőművet kivitelező Hydrostav vezetője ugyancsak lejáratta magát, ami­kor terhelő adatok láttak napvi­lágot korábbi titkosszolgálati ténykedéséről. Androsch milli- árdjai nemcsak az erőmű befeje­zését biztosítanák, hanem Ivan Camogurskyt is megmentenék a cég elnökeként, vagy akár politi­kusként — hangzik a Wochen­presse érvelése. (MTI) Növekvő munkanélküliség — erősödő Munkáspárt Szokásos hétköznapi sajtótájékoztatóján, tegnap ezúttal sem fu­karkodott a kormány bírálatával a Munkáspárt (MSZMP). Az igencsak mérsékelt újságírói érdeklődés mellett megtartott tá­jékoztatón Virág Ferenc, a Munkáspárt elnökségi tagja — pártja állás­pontját ismertetve — elsősorban politikájának koncepciótlansága miatt korholta a kormányt. Kifejtette még, hogy az országszerte, de különösen Nógrád, Békés, Szabolcs megyében — aggasztó méreteket öltő munkanélküliség hatására egyre többen fordulnak a Munkáspárt felé. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom