Nógrád Megyei Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-31 / 77. szám
1992. március 31kedd SALGÓTARJÁN ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Amihez kötődni lehet „Beszélő” címerre lenne szükség Jó alkalom a hetvenéves évforduló Színes fotók Kanadáról Bencze Péter fotóriporter képeiből nyílt kiállítás Salgótarjánban, a József Atilla Művelődési Központ Fotógalériájában. -RigóTáncházzal, zeneiskolával közösen Alapfokú művészeti nevelés a Gagarinban A salgótarjáni Gagarin-is- kolában nagy gondot fordítanak a gyermekek személyiségének mind teljesebb kibontakoztatására. Ezt a célt is szolgálja az az alapfokú művészeti nevelési tevékenység is, mely négy éve folyik az intézményben. Ez a szakmai program a hagyományőrzésre és a hagyományápolásra épül, és teljességre törekszik. Például az első osztálytól a harmadikig a néptánc elemeit tanulják a kicsik. Ugyancsak ez a korosztály zeneiskolai képzésben részesül, az alapismereteket sajátíthatja el. Mindez a tananyag része. Ezen kívül a kisdiákok szakköri szinten is bővítik készségeiket, korongoznak, szőnek, népi mondókákkal, népmesékkel ismerkednek. A programok a táncházzal és a zeneiskolával közösen folynak. Irodalmi társaságok egymás közt A Salgótarjánban működő Balassi Bálint Asztaltársaság, valamint a balassagyarmati Komjáthy Jenő Irodalmi és Művészeti Társaság között kölcsönös az egymás tevékenysége iránti érdeklődés, az együttműködés szándéka. Salgótarjánban, a megyei könyvtár „Hír- mondó”-jának márciusi számárban most külön mellékletet kapott a Komjáthy-társaság, amely 1979-ben alakult meg. A társaság „Új Röpke ívek” címmel immár folyóiratot is megjelentet. A „Hírmondó” mellékletében pedig Adám Tamás ösz- szeállítása ismertet meg a társaság néhány tagjának legújabb alkotásaival, s képet alkothatnak a múltról és a jövő törekvéseiről is. A mellékletben Zonda Tamás, Ketykó István, Csikász István versei, Nagy Márta és Karmann János grafikái szerepelnek. Időnként fölmerül a kérdés Salgótarjánban, meddig várjanak még a város polgárai az új jelképekre? Dr. Szvircsek Ferenc történész-muzeológus azt mondja: „Úgy érzem, hogy Salgótarján közönsége a várossá nyilvánítás hetvenéves évfordulója alkalmából egyre inkább igényt tartana azokra a motívumokra, amelyek múltjában gyökereznek. Ezek megjelenése a jelképekben a múltból a jövőbe való szellemi kapaszkodót jelenthetne. Ugyanis e szempontból sincs semmi szégyellnivalója Salgótarjánnak. Mint a heraldikával is foglalkozó szakember, mondhatom, itt az alkalom, hogy a város jelképeket - lobogót és címert- válasszon magának, kifejezendő a valahova való tartozást.” A történész-muzeológus már eddig is több cikket, tanulmányt publikált a különböző helyi újságokban - köztük lapunkban - és folyóiratokban a város régi címereiről, pecsétjeiről, lobogóiról, a címeralkotás történeti áttekintését nyújtva az érdeklődő közönségnek. Salgótarján címereinek változásairól, az évszázadokra visszanyúló motívumokról, címertervekről kérdeztük.-Milyen hosszú időre nyúlik vissza Salgótarjánban a címerszerzés története?-Salgótarján községnek két címeres pecsétjét ismerjük. Az egyik 1770-ből való, három földből kinövő búzakalász, tőlük jobbra csoroszlya, balra ekevas látható rajta. A másik 1861-es pecsét, részben megismétli a korábbi pecsétrajzokat, bár ezen a földből latin kereszt nő ki, s mindkét oldalán egy-egy csoroszlya van. E címeres pecsétek a városi címerek előképeinek tekinthetőek.- Salgótarján 1922-ben lett város. Milyen címert választott?- Ez igen bonyodalmas folyamat volt, sok buktatóval. Időközben ugyanis alapvetően megváltozott a település gazdasági, társadalmi helyzete, megjelent a fejlődést új útra terelő bányászat és kohászat, kialakult az ipar és a kereskedelem, mindezt ki kellett volna fejezni a motívumválasztásban. Ugyanakkor figyelembe kellett venni a heraldikai szabályokat. „Ráadásul” címert csak a király adományozhat, tehát korántsem volt világos, hogy a király nélküli királyságban a kormányzó adományozhat-e címert? A város vezetése ennek ellenére 1922- ben elkészíttette a címertervet, s föl is terjesztette a belügyminiszterhez. Ennek leírása a következő: „A vármegye címerét övező ornamentikában és a vármegye koronájával díszítve, két hosszú mezőre osztott pajzs, melynek bal oldali mezője szénfekete és jelképezi a kőszéntelepeket. A jobb oldali mező ismét ketté osztva a kék színű Tarján patak kígyózó vonalával, a felső mezőben keresztben álló bányász csákánynyal és kalapáccsal, az alsó mezőben pedig Salgó és Pécskő hegyei, előbbin Salgó várával, a jobb oldali mező hófehér színű, a hegyek zöldek, a vár szürke, a kalapács és csákány fekete. A pajzsot övező díszítés és korona uralkodó színe az arany.” Ezt a címertervet a szakértők heraldi- kailag alkalmatlannak találták az adományozásra. Ezért 1924-ben a belügyminiszter a régi címer használatát javasolta. Ezután a címertelen város címerszerű jelképeket kezdett használni, amelyek címerszerű jelvényeknek hatottak. Egyik ilyen jelképről 1923- ban ír a helyi sajtó, ez a jelkép a főtéri állomás homlokzatát díszítette. A másikról pedig Szabó Zoltán ad leírást 1938-ban megjelent „Cifra nyomorúság” című szociográfiájában. A következő városcí- mer-tervezet egy heraldikai munkából ismert 1941-ből, és tudunk egy 1942-es javaslatról is. Az új címerterv 1967-ben jelent meg, ez a ma is használt városcímer.- Úgy látszik, a városnak nem volt szerencséje a jelképeivel. Mi lenne a megoldás?- Mindenképpen új, a heraldika szabályainak is megfelelő címerre, lobogóra stb. lenne szükség, ami egyszerű, világos és „beszélő”, ugyanakkor kifejezi a település múltját és jellegzetességeit, amelyek a többi várostól megkülönböztetik. Egy város életében nagy szerepe van a jelképeknek.- Milyen motívumokat tartalmazhatnának a város új jelképei?- A teljesség igénye nélkül említek néhányat. A többi között, a motívumok között szerepelnie kellene a várnak. E településeket összefűzi a Ka- csics-nemzetség várépítő tevékenysége és birtoka (Bag- lyaskő, Salgó, Somoskő, Zagyvafő). Tehát a várhely motívumának szerepeltetése jelezhetné a múltat. Szívesen hivatkoznak a város természeti, táji szépségére, tehát tájképutalás lehetne a második motívum, a Karancs hármas halma utalhat a tájképre. További címerrajzként tűnhetne föl a honfoglaló magyarok jelképe, a turul, vagy sasmadár, a hadrendnek tekinthető Tarján törzs honfoglaláskori nevére utal a fekete sas. Végül, de nem utolsósorban szerepelhetne a motívumok között az ék és kalapács, a bányászjelvény, amely nemcsak a bányászatra, hanem az egész ipari múltra utalna, egészen a középkorig visszamenően.- Melyek lehetnének a pajzsmezők színei?- Négy szín dominálhatna. A pajzsmező hagyományos kék színű, a zöld a természeti tájra utalna, a fekete a bányászatra és az iparra, az ezüst bányászjelvény pedig szintén az iparra. Ezekből a színekből állhatna össze a város címere, de ezek lehetnének a városi lobogó színei is. —mér Nógrád megye sajtója -1992 Folytatódik a takarítás Salgótarján. A tavaszi tisztasági akció keretében március harmincadikától április ötödikéig a Karancs út, Kővár út, Idegér, Károly-akna, Dimitrov út, Felszabadulás út, Május 1 út, Gizella út, Fáy András körút, Móricz Zsigmond út, Ker- cseg út, Fúleki út, Napsugár-lakótelep, Irinyi út, Besz- terce-lakótelep területéről szállítják el az elmúlt hónapok során felgyülemlett hulladékot. Export 30 millióért Kazár. A Váci Kötöttárugyár ka- zári gyárában március“ végéig előreláthatólag 33-35 ezer darab exportképes termék került ki, amelynek értéke eléri a 30 millió forintot. A már eddig kiszállított termékek zömét az új gyártmányú, munkaigényes kanadai bébiáru tette ki. Régi partnereiknek, az Adidasnak és a Rauschnak pólóféléségeket gyártottak. Új megrendelők is jelentkeztek igényeikkel. A külföldi magyar vegyes vállalatok, kft-ék ugyancsak pólókat várnak a kazári aktól. Mit keres egy moszkvai parapszichológus Salgótarjánban? Mindegy mitől, csak gyógyuljunk! A salgótarjáni Balassi Bálint könyvtárban csaknem ötven helyi, illetve helyismereti vonatkozású időszaki kiadvány található. A helyismereti különgyűj- teményben mind nagyobb számban vannak jelen Nógrád megye településeinek lapjai, melyek többsége az adott város, község és környékük önkormányzatainak tevékenységéről, a helyi társadalmi, kulturális eseményekről tudósít. Megjelentetnek egyes pártok, kulturális, vallási szervezetek, sőt, egyletek is lapokat, amelyekből a szervezetek belső életére vonatkozó információk mellett a helyi közélettel kapcsolatos állásfoglalásokat, véleményeket is megismerheti az érdeklődő. A gyárak, üzemek, vállalatok és kulturális, művelődési intézmények lapkiadási törekvéseit napjainkban gátolják a pénzügyi gondok, ennek ellenére a közvélemény tájékoztatására, az adott szűkebb szakmai közösség ismereteinek szélesítésére törekednek. Az utóbbi időben a piacgazdasági törekvések életre hívtak hirdetési és reklámújságokat is, ezek különböző változatait szintén megtalálhatják Salgótarjánban az érdeklődők, a megyei könyvtárban. Az intézmény lapjának tájékoztatása szerint, mindezek a periodikumok egyébként a könyvtár olvasótermében és a helyismereti kü- löngyűjteményben hozzáférhetőek. Borisz Pimejenok 36 éves mérnök, aki bioenergetikával kezeli, gyógyítja a betegeket csodás dolgokat művel - állították azok, akik kapcsolatba kerültek vele. Nemrégiben sikerült találkoznunk. Megkértem, hogy az engem foglalkoztató kérdésekre válaszoljon. Mivel nem tud magyarul, Natasa, a tolmács fordította a kérdéseket és a válaszokat.-Kérem, mutatkozon be lapunk olvasóinak, a megye lakóinak. — Moszkvában, az íróin intézetben dolgoztam, ahol bioenergetikával kezelnek, gyógyítanak betegeket.-Hogyan?-Nemcsak a saját energiámat használom fel, hanem plusszként azt az energiát is, amit az űrből kapok. Ezt a kozmikus erőt hívom segítségül.- Ha jól értettem akkor Ön a minket körülvevő energiamezőt tudja befolyásolni?-Tulajdonképpen rendbehozom ezeket az energoinformá- ciós mezőket, minek következtében az emberek kezdenek normális életet élni, betegségeik pedig visszafejlődnek.- Miként jött rá ez irányú képességére?-Először azt vettem észre, hogy nagyon jól tudom irányítani a hallgatóságot, majd arra is rájöttem, hogy hipnotikus képességekkel is rendelkezem. Egyébként mindig vonzottak az új dolgok. Ismerőseim komolyan foglalkoztak ezzel a tudománnyal, invitálásukra én is részt vettem egy ilyen tanfolyamon. Hosszú ideig csak a diagnosztizálást gyakoroltam, rendelőkbe jártam és a betegek már meglévő diagnózisát hasonlítottam össze az általam tapasztaltakkal. Amikor ez már jól ment, elvállaltam több beteg gyógyítását.- Meddig tartott a tanulóidő?- A kialakulásra csaknem fél év kellett, ezt követően még másfél évig tanultam.- Kérem szóljon tanítómestereiről.- Moszkvában egy olyan kollektívában tevékenykedtem, amely már kidolgozott szisztémával gyógyított. Nemcsak megismertem, hanem elsajátítottam a különböző gyógyítási fázisokat.- Megtanulható-e az, amit Ön csinál?- Igen. Nem kell hozzá különleges adottságú ember, hiszen mindenki rendelkezik ilyen képességekkel, csak vannak köztük tehetségesebbek. Nagyon fontos, hogy jó ember legyen és akarjon segíteni másokon. Nagyon sok természetgyógyászt - akinek diplomája van - segítettem módszerem - melyet irionnak nevezek, - elsajátításához.- Minden jelentkezőt fogad?- Amikor egy beteggel foglalkozni kezdek, felteszem magamnak a kérdést: az én páciensem, vagy sem, tudok rajta segíteni, vagy sem. Ha nem, akkor nem kezelhetem. Ezt azonnal meg is mondom. Veleszületett betegségek - vakság, bénaság stb. - gyógyítására nem vállalkozom.- Aki nem hisz a kezelés eredményességében azt is meg tudja gyógyítani?- Igen, csak sokkal nehezebben és hosszabb idő alatt. Ilyen eset azonban ritkán fordul elő.- Vannak, akik eleve kételkednek a természetgyógyászok képességeiben, a többség azonban hisz benne. Gyakorlatában előfordult-e, hogy valaki visz- szakérte a pénzét, mert úgy érezte, hogy nem gyógyult meg?- Nem. A kezelések után jobban érzik magukat, meggyógyulnak.- Az sem téveszti meg, ha valaki elhallgatja, hogy idegen test van a szervezetében?- Azonnal észreveszem, és a Salgótarján és környéke Faluszépítés • Kazár. A helyi TESZ-szer- vezet a település szinte minden megmozdulásán aktívan képviselteti magát. Legutóbb az ön- kormányzat szervezésében, fa- luszépítési akcióban jeleskedtek. Ezekben a napokban a kulturális bizottsággal karöltve a költészet napjára, illetve a szintén áprilisi, Föld-napi rendezvényre készülnek, többek közt verssel, prózával. Az utóbbi alkalmával a szervezet munkáját is értékelni fogják külön összejövetel keretében. Teljesül a kívánság • Karancskeszi. A község Kiskút útjának kiépítését tervezi a helyi önkormányzat. Az ott lakók már régóta szerették volna, ha megfelelően kiépített, szilárd burkolatot kap ez a kis utca is. Kívánságuk most úgy tűnik teljesülhet. A beruházás előkészítése már folyamatban van: az illetékesek jelenleg árajánlatokat kémek a kivitelezéshez. Érdekegyeztető fórum • Cered. A március 11-én megalakított érdekegyeztető fórum tartott ülést a napokban a községben. Résztvevői - a benyújtott kárpótlási igények arányában - a helyi termelőszövetkezet ajánlatát, lehetőségeit ismerhették meg. A testület újabb összejövetelen, rövidesen folytatja munkáját. Ismerd meg magad! • Salgótarján. Füzessy Mária személyében ezúttal egy grafológus lesz a vendége április 5-én a Gyógyír Eletreform Egyesületnek. Ismerd meg magad! - ez a mottója annak a rendezvényüknek, melyen sokan találkozhatnak a meghívottal. Tehát, akik a természetgyógyászat szemszögéből — kézírásuk elemzésével - szeretnék jobban megismerni önmagukat, meghallgathatják a délelőtt tízkor kezdődő, érdekesnek ígérkező előadását a TESZ irodahelyiségében. Borisz Pimejenok kezelés során természetesen kikerülöm.- Mikor ismerkedhetnek meg Önnel és gyógyító módszereivel a salgótarjániak és a környékbeliek?- Április 6-tól kezdődő héten, hétfőtől csütörtökig tartózkodom Salgótarjánban, ameny- nyiben igénylik tevékenységemet. A gyógyulni vágyókat a Karancs Hotelben várom. V.K.
